Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Harmincnégy pályamű a termálkincs hármas hasznosítására Tizenötezer vendég üdülése Szarvason Beszélgetés Juhász Sándor tanácselnök-helyettessel A szabad idő növekedésével egyre többen keresnek pihenést, felüdülést a természetben. Megyénk egyik legvonzóbb, természeti szépségekben gazdag környezetével rendelkező település Szarvas. Termálkincse igen gazdag. Az arborétum, az Erzsébet- és az Anna-liget értékes faállománya páratlan. A Holt-Körös csendes tükrű, tiszta vizét 30 kilométeren dús szegélyerdő övezi. Az ideális pihenőhely iránt nagyon megnőtt a hazai és a külföldi érdeklődés. Egyre többen kérdezik: „melyek a szarvasi termálvíz hasznosításának reális lehetőségei?” Tápunk november 20-i számában a következőképp válaszoltak erre az Illetékes megyei szervek: „A város idegenforgalmi szempontból a jelentősebb települések közé tartozik. Körzetében 15 ezer ember egyidejű (néhány navi, heti, kétheti) pihenését, üdültetését kell körülbelül 15 év múlva biztosítani... A város szerencsés, mert a pihenési, üdültetési funkciójában gyógyhatású termálvizet is „tud” hasznosítani...” Kíváncsiak voltunk, mit tettek eddig Szarvason azért, hogy a természeti kincset az üdülés, pihenés és gyógyulás szolgálatába állítsák. Felkerestük Juhász Sándor tanácselnök-helyettest, hogy tájékoztatást adjon olvasóink számára. — Szarvas váré* természeti kincse adott. Hasznosításáról nekünk kell gondoskodnunk. A mélységi szondázások kedvezőek, érdemes tehát termálközművet létesíteni. Szarvas egyébként nemzetközi idegenforgalmi „folyosóban” helyezkedik el. Ennek jelentőségét számos szerv felismerte, s egyetért abban, hogy Szarvast üdülővárossá fejlesz-' szűk, —• A városi tanács a településfejlesztés távlati tervében ugyancsak figyelembe vette a termálvízhasznosítás lehetőségeit. Tervünk megnyerte az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és más szerv tetszését, így sikerült, hogy ez év tavaszán országos tervpályázatot adtunk ki. A szarvasi Városi Tanács, az ÉVM, az OVH, a Nehéz- ioarí Minisztérium és a Magyar Hidrológiai Társaság közösen kiadott tervpályázatának az volt a célja, hogy Szarvast a termálvíz komplex hasznosításának modellvárosává fejlesszük. A tervpályázók rendkívül összetett feladatot kaptak. Olyan tervek birtokába akartunk jutni, amelyek biztosítják a termálvíz több célú hasznosítását: melegvizű strandolásra, lakásfűtésre, használati melegvíz-szolgáltatásra és fóliás zöldségtermelésre szeretnénk felhasználni a geotermikus energiát. — Mennyi pályamű érkezett Szarvasra? Mit javasolnak a mérnökök, energetikusok, tudományos kutatók a termálkincs komplex hasznosítására? — Mivel nagyon összetett volt a feladat, féltünk, hogy kevesen pályáznak. Kellemesen csalódtunk. Százhűszan vették ki a pályázati kiírást, s 34 rendkívül megalapozott, nagy gonddal elkészített pályamű érkezett hozzánk. A napokban megtörtént az értékelés. Én voltam a bíráló bizottság elnöke. A 12 tagú bizottságban főleg Budapestről voltak magasan kvalifikált szakemberek, ezenkívül négy szakértő véleményét kértük ki. Napokon át dolgoztunk. Nehéz, de örömteljes munka volt. Minden pályaművet egy kisebb-na- gyobb létszámú kollektíva készített, Alapos munkát végeztek. Ami a legfőbb erényük: nem jártak a fellegekben. A realitás talaján maradtak, s fő szempont volt mindegyiknél: a termálvíz többcélú hasznosítása minél olcsóbban! Javaslatot tettek egyebek között arra; hol helyezzük el a meleg vizű strandot, hol épüljenek szállodák, üdülők, szolgáltató egységek, sétányok. Terveztek külön gyermekkertét, ahol óvónők felügyelete' mellett fürödhetnek, játszhatnak a gyerekek, a szülők pedig gond nélkül pihenhetnek. Mivel Szarvason mezőgazdasági és haltenyésztési kutató intézet működik, tervezték a melegvíz-hasznosítást haltenyésztésre, zöldségtermesztésre, mezőgazdasági' termékek szárítására, hűtőházi feldolgozásra is. — Négy pályaművet díjaztunk, újabb hetet megvásároltunk, így 11 olyan pályamű került a tanács birtokába, amelyet meleg vizű strand, az üdülőközpont kialakításánál és legalább kétezer lakás meleg vizű fűtésére a tervezők majd hasznosítanak. A pályaművek díjazására a kiíró szervek adták a pénzt. Itt szeretném elmondani, hogy a szarvasi Városi Tanács helyett a Dél-alföldi Idegenforgalmi Intéző Bizottság tette le a 150 ezer forintot. A Szegeden székelő intéző bizottságnak én is tagja vagyok. Elmondhatom, hogy (tervünk valóra váltását a legmesz- szebbmenőkig támogatja a bizottság. — Békés megyeiek szerepeltek-e a pályázók között? — Igen, a Békés megyei Tervező Vállalat kollektívája. Munkájukon látszik a helyi ismeretség. Igen komoly munkát végzett a kollektíva, s rangos díjazásban részesül. A díjkiosztó ünnepségre 1975. decembeij 10-én kerül sor Budapesten, az ÉVM kultúrtermében. — Mik a következő lépések? Mikorra várható e sokat ígérő terv megvalósítása és mennyi pénzt igényel'. — Az elmúlt hónapokban magunk sem piihentünk a habárainkon. Tárgyalásokat folytattunk az üdülő, gyógyüdülő, vendéglátó, ipari, kereskedelmi, idegen- forgalmi központokkal, akiktől azt várjuk, hogy az V. ötéves terv éveiben megkezdjék egységeik letelepítését Szarvason. A megyei tanácstól eddig is komoly segítséget kaptunk. Várjuk is bátorításukat, anyagi és erkölcsi segítségüket. Ezzel párhuzamosan szeretnénk a meleg vizű fürdő építését. Tavasszal új termáiknak fúrását kezdik nálunk. Előbb csak nyári hasznosítású meleg vizű strand nyílik, de később téli úszómedence és egyéb objektum kerül átadásra. — Ami az anyagiakat illeti: a. mai árakon számolva 400—500 millió forintos beruházás valósul meg Szarvason. Az eddigi érdeklődés alapján remény van arra, hogy az ENSZ msgvaror- szági képviselete anyagilag támogatja a szarvasi üdülőközpont létrehozását. Előreláthatólag 15 év alatt valósul meg a terv. Hosszúnak tűnik ez az idő, de a program igen eazdag. Számításaink szerint 1990-ben már ideális körülmények között Pihenhet, szórakozhat Szarvason egyszerre 15 ezer ember. — A termálvizet jelenleg — igen gazdaságosan hasznosítja — a szakosított sertéstelep. Reméljük, hogy közös erővel minél előkb az emberiség szolgálatiba állítjuk e drága természeti kincset.. Ary Búza 0 Országos fotókiállítás \ Békéscsabán Vasárnap délelőtt dr. Virág László, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője nyitotta meg a békéscsabai ! Munkácsy Mihály Múzeumban ! a X. Kulieh Gyula országos Í * prém-fotókiállítást. A hazai amatőr fotósok egyik legismerÍ tebb bemutatóján 88 képet láthat a közönség. ■ I A szépen rendezett kiállítás • első díját Zsedényi Ferenc tö- • rökbálinti fotós Lendület című képe, a második díjat a* eszter- j górni Bállá András Apa lettem • című képe, a harmadik díjat, : valamint a KISZ Békés megyei ; bizottságának különdíjét Jokesz j Antal fiatal veszprémi fotós! Transzformáció, il'etv© a Má- | sodik bé című képei nyerték, | Békéscsaba város különdíját * Darabos Györgynek ítélte a■ zsűri Kettős portré című képé- ; ért. A fotókiállítást a közönség * december 18-ig tekintheti meg. : Ne csak követelőzz! A ki a legkevesebbet és legrosszabbul dolgozik, annak van a legnagyobb szája! ó az, aki mindig ráér,aki sohasem késik el a munkával, aki sohasem vállal, tobtet, mint amennyit nagyon muszáj, aki sóira semmiért nem felel, aki soha semmivel nem törődik, aki úgy bánik a géppel, szerszám- mal és a készülő termékkel, mint a rossz cseléd, hiszen nem az övé se a kocsi, se a ló. De ő az, aki a legelégedetlenebb a munkahelyével, aki legjobban szidja a vezetőit, aki legerélyesebben követeli a fizetésemelést, és végül ő az, aki' legelőbb továbbáll, jobb helyet és jobb fizetést keresve. Róla szólok most, az örök követelődzőről és mindazokról, akik felülnek néki; észre sem véve, hogy a követelődzései mögött nincs semmi jogalap, nincs munka.y Méltányolni tudom az olyan ember követelődzését, aki becsülettel, tisztességgel dolgozik és a munkájáért megkívánja a honoráriumot, a megbecsülést. Ha kell perlekedem Is az érdekében. De mindig felháborít, ha a lógósok, a pazarlók és a se- lejtgyártók követelőznek. Milyen jogon akarnak többet elvenni a közösségtől, mint amennyit hozzátettek? Elvégre is szocialista társadalomban élünk, melynek alapelve, hogy mindenki a végzett munkája szerint részesüliön a megtermelt javakból. Az életünk törvényszerűségeihez hozzátartozik, hogv csak azt lehet elosztani, amit megtermelünk, amit a munkánkkal létrehozunk. Jó volna, ha a rendes dolgozó többség egyetértene velem a rendetlenül dolgozó és minduntalan követelődző emberek megítélésében. Meg kellene végre világosan, egyértelműen mondani a fizetett munkakerülőknek — akik a hanyag, felelőtlen munkájuk ellenére még elégedetlenkednek is —, „édes barátaink, ha mindenki úgy dolgozna. mint ti, akkor valameny- nyiünknek felkopna az állunk az éhségtől, mert nem volna még betevő falatunk sem”. Bizony meg kellene mondani... De ki mondia meg? Megírhatja az újságíró is, megmondhatják az ország vezetői is; csakhogy ez édeskevés. Mert nemcsak mondani kell, hanem meg is kell magvarázni, meg is kell értetni velük és lehetetlenné kell tenni a lógást, a pazarlást, a rossz, felelőtlen munkát. Ezt pedig senki más nem tudja lehetetlenné tenni, csak azok a becsületesen, jól dolgozó emberek, akik egyelőre eltűrik környezetükben a hanyagokat, a hátráltatókat, a mások bőrén élősködőket. Ha én és Te nem nézzük szótlanul, hogy Ö rosszul dolgozzon, vagy keveset dolgozzon és a mi munkánk gyümölcsét követelje, akkor 0 is kénytelen lesz megfogni a munka jobbik végét. Aztán, ha majd valamennyiem dolgozunk — becsülettel és jól dolgozunk —, akkor valamennyien többet követelhetünk. Mert kitől követel, aki követel? Tőlem, tőled és tőle! Nincsenek tőkéseink, gyárosaink, föídesuraink, akik elveszik munkánk gyümölcsét, akiktől kö/e- telhetjük a részünket. Gsak magunktól követelhetünk, vagy azoktól a vezetésben dolgozó embertársainktól, akiket megbíztunk, hogy gazdálkodjanak munkánk termékeivel, osszák el közöttünk a nemzet jövedelmet. Adhatnak többet, mint ameny- nyit termettünk? Adhatnak jobbat, mint amilyet termettünk? Adhatják olcsóbban, mint amennyiért megtermeltük? Nem hiszem! Lehetetlent hiába kérünk tőlük. Akik a szocialista közösségünkben arra hivatottak, hogy elosszák azt, amit népünk a munkájával létrehoz, semmi mást nem tehetnek, mint a családfő vagy a háziasszony, aki a család jövede mével gazdálkodik ... Mit csinál a családfő? Először félreteszi a lakásrava- lót, aztán a munka, az élet folytatásához szükséges konyhapénzt és ami marad, azt osztja be ruhára, szórakozásra úgy, hogy mindenki kapjon belőle érdemei szerint. A nemzet lakása az ország. Mindenekelőtt azt kell biztosítani, hogy ebben a nagy lakásban meglegyen, ami kell: víz, villany és a szükséges gépek, kellékkel. Aztán meg kell vásárolni a szükséges nyersanyagokat a nemzet konyhájának üzemeléséhez, az élet folytatásához. És ami marad, azt lehet a lakosság között bér formájában felosztani —- természetesen, mindenkinek az érdeme szerint, A közösségben dolgozó ember értéke — már ősidők óta és most is s valószínű még sokáig — a végzett munkájában rejlik. A vezető munkája akkor értékes, ha jól, eredményesen dolgozik a vezetésére bízott kollektíva. A tudós munkája akkor értéke«, ha tudománya hasznosítható es gyümölcsöztethető a gyakor'at* ban. A kétkezi munkás munkája akkor értékes, ha jó, használható terméket hoz létre Én azt hiszem — ha nem akarunk ^eltérni az igazságtól — mindenekelőtt azok érdemelnek a szocialista közösségtől magasabb bért, nagyobb megbecsülést, kitüntetést és jutalmat, akik hasznosan, eredményesen dolgoznak a közösségért, akik a rounkáiukkal sokat, hasznosa* és értékeset adnak a közösségnek. H a becsülettel, jó munkával gyarapítottad a nemzet vagvonát akkor követelheted a magadét de ha lógtál. tehetet'enkadtél. amíg a többiek dolgoztak, akkor ne követelőzz! Gerencsért Jenő Ifjúmunkások vetélkedője A KISZ Békés megyei bizottsága mellett működő védnök- sági operatív bizottság a Gyulai Húskombinát építésében, a nagyberuházás megvalósításában részt vevő fiataloknak meghirdette a védnökség! vetélkedőt, Ezen a versenyzőknek általános politikai, ideológiai ismereteik mellett he kall számolni az épülő húskombinátnak, az élelmiszer-gazdaságban betöltött szerepéről, a védnökségi munka eddigi eredményeiről és a további feladatokról. Szombaton, december 6-án a művelődési központban 17 csapat ötven tagja kezdte meg a vetélkedőt. Ott volt a zsűriben Csordás István, az MSZMP városi bizottságának munkatársa és Varga Imre, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, aki megnyitotta a vetélkedőt. A több mint 3 órán át tartó versenyben szoros közdelem alakult ki és minimális előnnyel a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat központi KlSZ-alap- szervezete lett az első. A második helyet szerezte meg a gyulai KÖVIZIG brigádja, míg harmadik lett az ÁÉV segédüzemének brigádja. A zsűri az első három helyezést elért csapatnak pénzjutalmat adott. Az operatív bizottság tervében szerepel, hogy a jövőben hason16 jellegű vetélkedőket rendeznek mindazoknak a KISZ-alapszervezeteknek a bevonásával, amelyek a húskombinát építéséért védnökséget vállaltak 5 mzjusw& 1975, DECEMBER 9 Dr. Virág László átadja az első dijat Zsedényi Ferencnek (Bódis Miklós felvétel«)
