Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-09 / 288. szám
Gáspár Sándor (Folytatás n-z 7. oldalról) | akkor lehetőséget teremt a gazdálkodásunkat fékező belső fogyatékosságok csökkentésére, megszüntetésére is. Reálisnak tartjuk az V. ötéves tervet azért is, mert a gazdasági fejlődéssel összhangban kijelöli az életszínvonal, az életkörülmények további javu- ■ lásának céljait és útjait is. Az | V. ötéves terv olyan célokat tar- j talmaz, amelyekért a szocializ- j mus minden hívének, minden tisztességes és becsületes állampolgárnak még fegyelmezettebben. még nagyobb odaadással kell és érdemes dolgoznia, mint eddig. A feladatok nagyok. Megkö ! vételik, hogy mindenki, akitől valamilyen mértékben függ * j termelés és a minőség, minden vezető, aki irányít, az eddiginél nagyobb odaadással dolgozzék. Meggyőződésünk, hogv a dolgozók, akárcsak az elmúlt években. évtizedekben, ezután , is i megteszik a magukét. Éppen j ezért joggal várják el, hogy mindazok, akiktől munkájuk zavartalansága függ. megtegyek, amit kell. Ne fullasszák a íelé- lösség áthárításába, a döntések ' huzavonájába lelkesedésüket, odaadásukat. A dolgozók joggal elítélik azokat, akik a munkahelyi légkórt megrontják. Ma minden vezetőnek szinte naDonta kell vizsgáznia politikai érettségből, meggyőződésből, szakmai tudásból, vezetői rátermettségből. És ami a legfontosabb: mindezt nem az elhangzott szavak, hanem a cselekedetek alapján kell megítélnünk. Minden vezetőtől megköveteljük, hogy éljen a lehetőségekkel. akarjon és tudjon együtt dolgozni a tömegekkel, legyen képes a mai feladatokhoz felemelkedni, a mai igényeknek megfelelően vezetni. A szocialista gazdálkodásnak fontos erőforrása a népgazdasá gi terv, a gazdaság központi tervszerű irányítása. A tervszerű és arányos fejlődés érdekében a szakszervezetek a jövőben is a tervgazdálkodás, j * központi irányítás erősítését, | a fő folyamatok kézbentartását és ezzel egyidejűleg a helyi önállóság kibontakoztatását szorgalmazzák. Senki sem akarja ismét előírni minden vállalatnak, hogy mit, mikor, hogyan cselekedjék. Ha akarnánk, sem tudnánk ezt megtenni. De azt alap vetőnek tartjuk, hogy világosak | legyenek a népgazdaság előtt i álló feladatok, és a vállalatok ! tennivalóit is hosszabb időre ki lehessen alakítani'. A gazdasági egységek vezetői pedig a mainál nagyobb mértékben legyenek felelősek a feladatok teljesítéséért. A gazdaságirányítás mai rendszere bevált. De szüntelenül tökéletesíteni kell, mert ’ az élet mindig újabb és újabb gondok, i feladatok elé állít bennünket. • Az irányítási rendszernek pedig mindig az adott viszonyokhoz j kell igazodnia. A szakszerveze- ! tek ilyen szellemben vettek részt annak idején a gazdaság- | irányítási rendszer kidolgozásában, ilyen szellemben támogatták eddig és támogatják ezután is érvényre juttatását. Gazdasági épitőmunkánk egyik j kulcskérdése a rendelkezésre ál- ; ló munkaerő ésszerű, okos tel- | használása.. Tudtuk, hogy gazdaságunkban gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság. Nincs számottevő munkaerő-tartalék. Ez a múlthoz képest nagy eredmény, ugyanakkor sok gondot, zavart { is okoz. Az országos munkaerőhiány ugyanis nem jelerl min- rlenütt valóban hiányt. A kép változó. Nagyon sok vállalat nál, üzemben, hivatalban a szükségesnél több a munkaerő. Másutt viszont a hiány szinte megbénítja a termelést. A megváltozott munkaerőhelyzetből te- . hát le kell vonni a kellő következtetéseket. Határozott intézkedésre van szükség. Meg kell teremteni a hatékony központi és helyi munkaerő-gazdálkodás feltételeit, A* alkalmazottak és az adminisztratív dolgozók létszáma túl nagy. Arányuk állandóan növekszik. Indokolatlanul szaporodnak a munkaterületek és bonyolódik a vállalati szervezet. Ezért szükséges a munkaerő- takarékosság átfogó, ösztönző rendszerének kialakítása. Számba kell vennünk, hogy hol, milyen munkahelyeket lehet megszüntetni. Valószínűleg ez is sokat segít majd a munkaerő- hiány csökkentésében. Jól ismert, hogy a legfőbb termelőerő a dolgozó. Nagyon jól képzett, szakmunkásgárdával, jó műszaki káderekkel és kutatókkal rendelkezünk. Ezt a széllé mi kapacitást tervszerűen es jól kell kihasználnunk. Tisztelt Kongresszus! A küldött elvtársak jól tudják, hogy a dolgozók többsége mindig szóvá tette a rossz munkaszervezést, a pazarlást, a gépek nem kellő kihasználását, mindazt, ami zavarja a terme lést, a munkát. A munkásembertől, a dolgozó embertől mindig idegen volt a pazarlás, mindig iegen volt a bürokrácia, a túlbonyolítás. Nemcsak azért, mert a legtöbb dolgozó józanul gondolkodik. és észreveszi a legapróbb fogyatékosságot is, hanem azért is, mert a rossz munkaszervezés egyénileg is kárt okoz számára. A termelési kultúrának fegyelmező hatása van. Ahol korszerű gépeken, folyamatosan, jól szervezetten megy a munka, ott a dolgozók fegyelme, munkájuk összhangja is jó. Ezután így folytatta a szak- szervezetek főtitkára: — A munkásosztály 1Ü45 óta ismét és ismét — ahányszor csak szükség volt rá. mindig — bebizonyította tenniakárását. Számunkra ez nemcsak azért értékes. meri gyorsítja gazdasági fejlődésünkéi és a közösség szá mára anyagi előnyökkel jár. Ennél sokkal többről van szó. Az alkotó kezdeményezésekben, a«, új munkasikerekben kifejezésre jut. hogv munkásosztályunk, dolgozó népünk magáénak érzi szocialista céljainkat és kész azok megvalósítására. I.egutóbbi kongresszusunk óta megnövekedett a szocialista munkaverseny hatékonysága, társadalomformáló ere jel Különösen érezhetői volt ez a kongresszusi és a felszabadulási munka verseny során, amely napjainkban is folytatódik a IV. ötéves terv eredményes befejezéséért. Elismerésünket és kö- szönetünket fejezzük ki a versenyben résztvevő minden dolgozónak. munkahelvi kollektívának, szocialista brigádnak. A dolgozók aktivitásának fel-’ tételei közé tartozik általában a munkai különösen a fizikai munka fokozottabb megbecsülése. Rendet kell tehát teremteni. Helyre kell állítani a munka becsületét mindenütt, ahol erre szükség van. Érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a mi társadalmunkban csak az boldogulhat, aki tisztességesen és becsületesen dolgozik. A mi társadalmunk a munka társadalma. es mindenütt gondoskodni kell a”ról, hogy ez ne csak jelszó legyen. A szakszervezetek tömegereje seeíthet abban, hogy a munkát, a becsületesen dolgozó munkásembert az őt megillető rangra emeljük. Az a törekvésünk, hoey a jó munkás, a szakma iát értó. szerető, a kiváló eredményeket felmutató dolgozó üzemében, szakmájában még nagyobb társadalmi elismerésben és megbecsülésben részesüljön. A szocialista demokrácia fejlesztésében az üzemi, a munkahelyi demokrácia tartalmává kell a fő figyelmet fordítani. Ez fejezi ki ezerszinúen a dolgozók aktivitását, mindennapos részvételüket a hatalomban. Ez seeíti hozzá a dolgozó embert ahhoz, hogy magáénak, érezze a szocialista tulajdont. A munkahelyi demokrácia tartalmának megértésében azonban még nem sikerült elérni a döntő fordulatot. Most érkezett el az ideje annak, hogy a munkahelyeken az irányítást tovább erősítsük, gazdagítsuk a közvetlen demokrácia széles körű alkalmazásával. Ez a vezetőt is segíti. Erejét megsokszorozza, csökkenti tévedések és hibák le hetőségét munkájában. Sőt, vé- ' delmet is nyújt neki, ha helyesen képviseli a társadalom érdekeit, és álláspontját képes elfogadtatni az üzem dolgozóival. Teljesen egyértelművé kell tenni, hogy a demokrácia fejlesztése nem öncél. Minden kis és nagy kérdést közüggyé kell len ni. Tisztelt Kongresszus! A következő kérdés, amellyel foglalkozni kívánok: életszínvo- nal-politikank. A szakszervezetek mindig nagy figyelemmel foglalkoztak az életszínvonal alakulásával, ez hivatásuk és rendeltetésük. Az életszínvonal fejlődése az elmúlt évtizedekben rendszeres volt. De a fejlődés módjai, útjai és főleg az ütem időről időre változott. Hiszen az életszínvonal alakulása mindenkor a gazdasági helyzetnek, gazdasági feladataink sikeres végrehajtásának a függvénye. Volt egy időszak, amikor az életszínvonal emelése viszonylag alacsony bérek, alacsony stabil árak, olcsó szolgáltatásoK s viszonylag hosszú munkaidő mellett ment végbe. Olyan időszak is volt. amikor az árcsökkentés volt az életszínvonal emelésének egyik eszköze. A mostani időszak jellemzője a rendszeres bérfejlesztés, a rövidebb munkaidő, a társadalmi juttatások növekvő színvonala, s a termelői és a fogyasztói árak egy részének bizonyos, összességében előre meghatározóit arányban történő emelkedése. Ez az áremelés a mostani helyzetben szükségszerű. De beleilleszkedik az életszínvonal-politikába, hiszen ennek megfelelően alakulnak a reálbérék. Ez megnyugtató dolgozó népünk és a szakszervezetek számára. Nálunk nincs és nem is lesz gazdasági válság. Gondjaink varnak. de rendszerünk életerejét az is bizonyítja, hogy a nehézségek ellenére is biztosítani tudjuk' az életszínvonal dinamikus fejlődését és erősítését. A szakszervezetek támogul iák a kormány életszínvonal-politikáját, egvetértenek azzal. Arra törekszenek, hogv az életszínvonal emelését szolgáló eszközök jobb felhasználásával szocialista elosztási elveink a korábbinál is árnyaltabban, hatékonyabban érvényesüljenek. Ebben látjuk az életszínvonal emelésének belső tartalékait, és igazságos vonásának erősítését. A dolgozók, a munká'ok nagyobb igényt támasztanak irántunk. Nagyobb figyelemmel és kritikusabbun szemlélik eloszlási politikánkat a legkisebb munkahelyeken is. A dolgozók megértik, hogy a reálbérek, a reál- jövedelem alakulása döntő mértékben a gazdasági helyzettől függ. Mindent meg is tesznek azért, hogy a gazdasági feltételek jobbak legyenek. Megértik, hogy ez elemi érdeke a társadalomnak és minden dolgozónak. Ezután így folytatta beszédét Gáspár Sándor: — A munka szerinti elosztás társadalmunk gyarapodásának fontos feltétele. Az emoerek munkájukból élnek. Ha valaki értékesebb munkát ad. mert energiát, időt áldoz arra, hogy tanuljon, képezze magát, elsajátítsa munkahelyén mindazt, aminek eredményeként többet, jobbat, értékesebbet tud termelni, azt anyagiakban is el kell ismerni a mainál lényegesen jobban és hatékonyabban. A nyereség a vállalati eredmények alapián differenciálja ugyan a jövedelmekéi, de ez csak kollektív szabályozó. Ez jó dolog, de meg kell találnunk az egyénekre érvényes ösztönzőket és az eddiginél jobban kell használnunk. Nagyobb bért kell kapniuk a több műszakban, a nehezebb körülmények között, a folyamatos üzemi munkarendben foglalkoztatottaknak és azoknak is. akik kifogástalan minőségű munkát végeznek, akik nagyobb (Folytatás a 4, oldalon) Az MSZMP KB level# a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak, Elvtársnök! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből köszönti a magyar szakszervezetek XXlll. kongresszusát, a kongresszus küldötteit, személyükben a négymillió dolgozót tömörítő magyar szakszervezeteket, az ipar. a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy, a kultwra, az oktatás. ■ a közigazgatás, valamint a szolgáltatás szervezett dolgozóit. Kedves Elvtársak! A magyar nép az elmúlt években nagy eredményekéi éri .el a szocialista társadalom építésében, a dolgozók életszínvonalúnak emelésében idehaza, a nemzetközi életben pedig hozzájárult a hehe védelméhez és megszilárdításához, a társadalmi haladás ügyéhez. Népünk vagy vívmányainak létrejöttében, a nemzetközi síkon kijejtett erőfeszítéseiben méltó szerepük volt a magyar szakszervezeteknek. amelyek híven legjobb hagyományaikhoz, n munkás- hatalom támaszaiként jól betöltötték hivatásukat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő bizalmiak, üzemi, vállalati szakszervezeti bizottsági tagok, területi és országos szervezetekben dolgozó tisztségviselők, minden aktivista áldozatos, felelősségteljes munkájáért, amelyet szocialista hazánk építésében, a szakszervezeti tagok érdekében fejtenek ki. Kedves Elvtársak! A magyar szakszervezetek XXlll. kongresszusa hazánk nagy jelentőségű társadalmi eseménye. Tanácskozásuk fontosságát növeli, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ez év tavaszán megerősítetté a pari fő politikai irányvonalát, kijelölte a legközelebbi feladatokat, az új prografhnyilatkozatában meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének azokat a tennivalóit, amelyek végrehajtásával hazánk közelebb jut a végső célhoz. a kommunista társadalom megteremtéséhez. A Hazafias Népfront felhívását követve népünk a választásokon szavazataival is hitet tett e program mellett és hozzá is látott megvalósításához. A népünk további felemelkedését, a haza felvirágzását szolgáló nagy program megvalósítására az ország, a nemzet minden alkotó erejét össze kell fogni. A munkában a párt számít minden társadalmi és tömegszervezetre, mozgalomra mindenekelőtt • munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tömegszervezetére, « szakszerveze lekre. Az ország erejét most a gazdasági feladatok megoldására összpontosítjuk. A Központi Bizottság értéléire a végzett munka eredményeit és tapasztalatait, gazdaságunk helyezelét, széles körűen megvitatta gs jóváhagyta az 1976—80-as évekre szóló új, V ötéves népgazdasugi terv. az 1976-os népgazdasági terv irányelveit. A feladatok nem csekélyek, a szamunkra kedvezőtlenül alakult nemzetközi gazdasági feltétetek közepette is biztosítanunk kell népgazdaságunk további dinamikus fejlődését és a lakosság életkörülményeinek szolid, de megalapozott javítását. Partunk továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, és a munkásosztály és a dolgozók cselekvő támogatására építve mindent megtesz, hogy tovább javuljon valamennyi társadalmi réteg életszínvonala, szociális és kulturális ellátása. Tovább kívánjuk bővíteni a társadalmi gondoskodást a nagycsaládosokról, a nőkről, a fiatalokról és a nyugdíjasokról; változatlanul kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása. Népgazdasági terveink nagy és lelkesítő célokat tartalmaznak-, bíztató jövőt tárnak fel. Az úi. V. ötéves terv s az 1976 évi terv harci program a szocializmus minden híve számára. A szakszel vezetek sokat tehetnek azért, hogy minden munkahelyen növekedjék a tervszerűség, jobban kihasználják a munkaidői, takarékoskodjanak anyaggal és energiával, az üzem- és munkaszerve, zés javítása folyamatos legyen. <a munkanormák mindig megjeleljenek a növekvő követelményeknek, a bérezés is a jobb. hatékonyabb munkára ösztönözzön. A szakszervezetek mozgósítsak. a dolgozó milliókat, fáradhatatlanul szervezzék és segítsek a sioctá- lista munkaversenyt és munkamozgalmukat, a szocialista brigádok példamutató tevékenységét a nepgazdasagi feladatok megoldására. A fejlett szocialista társadalom építése jelentős feladatokat állít a szakszervezetek elé a dolgozók szocialista nevelésében. A szakszervezeti nevelömunkdban kapjon nagyobb szerepet a munkára nevelés, a kiváló dolgozók népszerüsitése. a jó 'apcsztalatok elterjesztése. Nevelömunkájukkái alapozzuk meg és segítsék elő a dolgozók szakmai ismeretének bővítését, a munkásemtudat, a munkásszolidaritás, a közösségi szellem, a szocialista emberi méltóság és erkölcs megszilárdítását és szélesedését. Tegyenek többet a szocialista bérezés érvényesítéséért, a szorgalmas, jel dolgozó munkás társadalmi, anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében. Segítsék elő. hogy mielőbb megvalósuljon egész társadalmunkban o szocialista brigádok jelszava: „Szocialista módon dolgozni. tanulni, élni!" Kedves Elvtársak! A szakszervezetek munkája és harca segített a munkás hatalom kivívásában, a szocializmus alapjainak lerakásában, s ma segít a fejlett szocialista társadalom építésében. A követelmények növekednek; a szakszervezetek Munkájának továbbfejlesztéséhez a feltételek hazánkban biztosítottak. A mozgalom célkitűzéseinek valóra váltása igényli, hogy emeljék a szakszervezeti munka színvonalat, javítsák munkamódszereikéi. tökéletesítsék szervezetüket és jobban éljenek az üzemi demokrácia aata lehelősegekkel. Mindezzel érjék el, hogy a szakszervezetekben egyre több munkás és dolgozo szerezzen mozgalmi tapasztalatokat, vezetési ismereteket, hogy a szakszervezeti mozgalom a lenini gond ólainak megfelelően „a gazdálkodás, a vezetés, a kommunizmus iskola iává" va íjon A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos abban, hogy a szakszerrezetek, amelyekre mindig számíthatott, a jövőben is eleget tesznek feladataiknak. Központi Bizottságunk eredményes munkát, sikert kíván a kongresszusnak. Meggyőződésünk, hogy a magyar szakszervezetek XXlll. kongresszusa szocialista céljainknak megfelelő határozatokat hoz es a szervezett dolgozók, a párttagok és pártonkiriiliek együttes munkával azokat megvalósítják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából KÁDÁR JÁNOS első titkár
