Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

1975. DECEMBER 9.. HÉDII

Ara: 1.— forint

XXX. ÉVFOLYAM, 388. SZÁM

MA

A TERMÁLVIZEK HÁRMAS HASZNOSÍTÁSA (5. oldal)

*

ne csak követelőzz:

<5. oldal)

Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa

Az Epitők Rózsa Ferenc művelődési házában

hétfőn délután 2 órakor megkezdte, tanácskozásai a magyar szaKszervezetelc XX///. kongresszusa. A négy m iliő magyar szer vezett dolgozót képviselő 789 küldött, valamint a hazai ás külföldi meghívott vendégek reszvetelevel a kongresszus az elmúlt négy év eredményeit, gondjait elemzi, s meghatározza a további fejlődést elősegítő feladatokat.

A tanácskozáson részt vesznek a terme1') munkában élenjáró dolgozók, szocialista bri- padvezetök. a művészeti és tudományos élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. VA kongresszuson képviselteti magát mintegy félszaz külföldi szak- szervezet és több nemzetközi szervezel, Köztük a szakszervezeti világszövetség.

A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Vdvözölte a tanácskozás részvevőit. Bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönettel elfogadta a kongresszusra való mtg- hivást, mivel azonban a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusán vesz részt, a szakszervezeti tanácskozáson nem tud személyesen jelen lenni. Az elnök jó munkál kívánt Kádár Jánosnak felelősségteljes küldetéséhez.

A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelyben mások mellett helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó Janos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke.

.4 megnyitó után a kongresszus a napirendről döntött. Az egyhangúlag elfogadott javaslat szerint o napirend a kővetkező:

1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XII. kongresszus óta végzett munkáról és. a magyar szakszervezetek soron következő feladatai:

2. A számvizsgáló bizottság jelentése:

3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása: •

4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása.

Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szakszervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag plfogadva a kongresz- szus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 207. a számvizsgáló bizottságba 25 tagot választanak majd meg.

Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalásara. Gáspár Sándor. a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szaksze-rezetek soron következő feladatairól.

Tisztelt Kongresszvs!

Kedves Elvtársnők,

és Elvtársak!

Kedves Vendégeink!

Munkánk sajátossága és egy-1 ben szépségé is. hogy a szakszervezeti mozgalom napról i napra nyilvánosan vizsgázik sa-! ját tagsága és az egész dolgozó | nép előtt — kezdte beszédét a SZOT főtitkára, majd többek | között így folytatta:

— Hosszú lenne még csak fel- j sorolni is mindazt, amivel az el- , múlt években foglalkoztunk. A ■ szakszervezetek jelen voltak és j vannak a szocialista építés min. [ den területén. Minden erőnkkel . segítettük hazánk nagy társadalmi céljainak elérését. Szer- j veztük a szocialista munkaversenyt, neveltük, képeztük a dől- j gozók százezreit. Javult a nők. a fiatalok körében végzett mun-, kánk. Igyekeztünk teljesíteni a reánk háruló feladatokat a dolgozók érdekeinek képviseletében és védelmében. Az iparági-ága zati szakszervezetek kongresszusain hangsúlyozták, hogy az el- j múlt években számtalan olyan! bér-, szociális és más érdekvédelmi feladatot oldottak meg. amelyeket már huzamosabb idő' óta, jogos igényként tartottak i számon. Ösztönöztünk minden- j kit a jobb munkára, a több. a ! hasznosabb tudásra. Töreked- tünk szocialista életünk nor- ; máinak érvényesítésére, erősítésére. Mindannak fejlesztésére,: ami tisztességes. becsületes j munkára, a szocialista társada- lom érdekeinek felismerésére, ügyelem bevétel érc serkent.

A több mint négymilliós szak szervezeti tagság és a több százezer szakszervezeti tisztség- viselő tenniakarása biztosíték arra. hogy a szakszervezetek élhetnek is lehetőségeikkel és a jövőben még többet tehetnek a munkgshatnlom erősítéséért, a '■ dolgozók érdekeinek védelméért.

A szakszervezetek feladatai- nak meghatározásakor kedvezi. helyzetben vagyunk. A XT. párt.

Gásuár Sándor beszéde

kongresszus elvégezte a társa-, dalmi fejlődés elemzését, ' kije-j lölte a közeli és távoli feladatokat. népünk boldogulásának. 1 a fejlett szocialista társadalom I építésének tennivalóit.

A pártkongresszus által elfogadott irányvonallal, amelyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek teljes mértékben egyetértenek és megvalósításának cselekvő részesei kívánnak lenni.

A bevezető után a XXIII. kongresszus dokumentumaiban foglaltak közül röviden érintett néhány kérdést.

— Az első, amiről szólni kell — mondotta —, népgazdaságunk / helyzete és a szakszerve zeteknek gazdaságpolitikánk megvalósulását, a termelést se gítő tevékenysége.

Népgazdaságunkban az elmúlt 30 esztendőben páratlan arányú fejlődés következett be. i Ez a dinamikus fejlődés jelle-| mezle az elmúlt éveket, és ma is ez jellemzi néosazdaságun- I kát. Á IV. ötéves ter-1

vet lényegében teljesítettük. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme mégha ladta az előirányzatot. Az ipari termelés növekedésének tülnyo mc r.észe a termelékenység növekedéséből származott. A reálbér. a reáljövedelem, a lakásépítés terén ugyancsak elértük céljainkat. Természetes, hogy a fejlődés során ellentmondások jelentkeznek, s váratlan események is bekövetkezhetnek. így történt ez az utóbbi években is. A kapitalista világban gazdasági válság, infláció és nagymértékű nyersanyag-aremelkedés következett be. Széles körű gazdasági kapcsolataink következtében ez nem maradhatott hatás nélkül a magyar népgazdaságra sem. Miközben e külső hatás sok gondot okozott és okoz. nekünk, még jobban láthatóvá tette a saját munkánkból adódó belső hiányosságokat is.

Ezeket már korábban is ismertük, ma azonban erősebben érezzük fogyatékosságainkat, amelyek a népgazdaság szerkezetének gyengeségeiből, a munkaszervezés javításáról hozott határozataink nem kellő végrehajtásából, a döntési folyamatok bonyolultságából, a felelősség hiányából vagy a nyersanyagok pazarlásából adódnak.

Feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk saját erőnk mellett — mint eddig is — a szocialista országokra, elsősorban a Szovjetunióra.

Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál sz.erénvebb. de egvenletes. dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a népgazdaság új ötéves terve tartalmazza. Kimunkálásában a szak- szervezetek is részt vettek.

Az V. ötéves tervet, amely ina még csak tervezet, de hamarosan törvényerőre emelkedik. reálisnak tartjuk, elsősorban azért, mert választ ad népgazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyan(Folytatás a 3. oldalon)

Hdward Gierek beszámolója a LEMP hetedik kongresszusának első napján

Kádár János vezetésével magyar küldöttség utazott Varsóba

Varsóban, a kultúra és tudomány palotájában hétfőn délután megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy ezernyolcszáz választott küldött vesz részt, akik csaknem két és fél millió tagot képviselnek.

Meghívott vendégként 53 kommunista és munkáspárt, valamint 16 szocialista párt és nemzeti felszabadító mozgalom delegációja van jelen.

A kongresszusi küldöttek hosszantartó tapssal fogadták Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP küldöttségének vezetőjét.

A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a KB első titkára, a Bolgár Kommunista Pártét Todor Zsivkov, a KB első titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártjáét Gustav Husék, a KB főtitkára, a Mongol Népi Forradalmi Pártét Jumzsagijn Ce- denbal, a KB első titkára, a Német Szocialista Egységpártét Erich Honecker, a KB első titkára "ezeti.

A román, jugoszláv, kubai, vietnami és koreai párt küldöttsége élén központi bizottsági titkár áll.

Edward Gierek. a LEMP KB első titkára pontosan 16.09 órakor lépett a szónokemelvényre, hogy az inlernacionálé eienekíése után megnyissa a kongresszust,

P.övid beszédében hangoztatta a LEMP-nek a marxizmus— leninizmus eszméihez való hűségét. Javaslatára a delegátusok egyperces néma felállással adóztak a párt 1971 óta elhunyt harcosai emlékének.

Edward Gierek meleg szavakkal üdvözölte Leonyid Brezs- nyevet, a lengyel nép igaz barátját. A delegációk Ionon ünnepelték az SZKP KB főtitkárát.

Hosszas taps köszöntötte Kadar Jánost, az MSZMP KE első

titkárát.

A kongresszus megválasztotta elnökséget, titkárságát es munkabizottságait.

Ezután V. Grudzien. a katowicei vajdasági pártbizottság első titkára vette át az elnöki tisztet.

Megszavazták, hogy a kongresszus szerdán 17 munkabizottságban folytatja a beszámolók vitáját.

A kongresszus napirendje a következő:

— A Politikai Bizottság programreíerátuma, előadó: Edward Gierek:

— Az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelvei, előadó: Piotr Jaroszewicz miniszterelnök;

— A beszámolók vitája;

— A párt vezető szerveinek megválasztása, határozathozatal.

A Központi Bizottságnak a két kongresszus közötti időszakban végzett munkájáról szóló jelentését már előzetesen írásban kézhez kapták a delegátusok.

Az ünnepélyes megnyitó után Edward Gierek lépett a szónoki emelvényre és tartotta meg a LEMP központi Bizottságának A szocialista építés további gyorsütemű fejlesztéséért, a munka és az életszínvonal minőségének emelésért című prog. ram beszámolóját.

•— Csaknem öt évvel ezelőtt pártunk igen nehéz helyzetben dolgozta ki és fogadta el társadalom- és gazdaságfejlesztési politikájának alapelveit, amelyek két fő célt .jelöltek meg; a társadalom jólétének és Lengyelország erőinek növelését. Ezt a politikát pártunk továbbfejlesztette és határozataiba foglalta. Azóta következetesen dolgoztunk végrehajtásán és minden területen jó eredményeket értünk el, számottevően túlszárnyaltuk az eredeti előirányzatokat. Mostani kongresszusunk a népi Lengyelország három évtizedes történetének legeredményesebb ötéves időszakáról adhat számot — mondotta bevezetőben Edward Gierek.

— Lengyelország társada'ma most sokkal jobban él. mint öt évvel ezelőtt. A reálbérek évi átlagban 7 százalékkal növekedtek. vagyis négyszerié gyorsabban. mint a megelőző két ötéves terv éveiben. A szocialista szektor dolgozóinak havi

átlagkeresete 1970-ben 2235

Zloty volt; most elérte a 3500 zlotyt. 1971 óta a szocialista szektor valamennyi dolgozója, vagyis mintegv 11 millió ember kapott bér-, illetve fizetésemelést. Majdnem ehhez hasonló ütemben növekedett a parasztok jövedelme. A dolgozók és családjuk helyzetének javulását jelentősen elősegítette a foglalkoztatottság növelése, a rokkantsági és öregségi nyugdijak, valamint a táppénz emelése.

— A bér- és jövedelemgyarapodást a fogyasztási cikkek termelésének fokozása és a piaci ellátás javítása kísérte — folytatta a LEMP KB első titkára. Kétszer annyi áru került a kiskereskedelmi forgalomba, mint ahogy négy évvel ezelőtt terveztük. A létfenntartási költségek színvonalát — komolv nehézségeket leküzdve — határa zottan igyekeztünk változatta nul tartani. Az alapvető élelmiszercikkek ára 1971 óta változatlan maradt.

— A bérek és a jövedelmek rendkívül gyors növekedése következ.tében jelentősen mes- növekedett a lakossá" árukereslete. Ezért a termelés számottevő növelése ellenére sem tudtuk biztosítani az igények teljes kielégítését egyes cikkekből,

(Folytatás n 2. oldalon)

D

1