Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-09 / 288. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. DECEMBER 9.. HÉDII Ara: 1.— forint XXX. ÉVFOLYAM, 388. SZÁM MA A TERMÁLVIZEK HÁRMAS HASZNOSÍTÁSA (5. oldal) * ne csak követelőzz: <5. oldal) Megkezdődött a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Az Epitők Rózsa Ferenc művelődési házában hétfőn délután 2 órakor megkezdte, tanácskozá­sai a magyar szaKszervezetelc XX///. kong­resszusa. A négy m iliő magyar szer vezett dolgo­zót képviselő 789 küldött, valamint a hazai ás külföldi meghívott vendégek reszvetelevel a kongresszus az elmúlt négy év eredményeit, gondjait elemzi, s meghatározza a további fej­lődést elősegítő feladatokat. A tanácskozáson részt vesznek a terme1') munkában élenjáró dolgozók, szocialista bri- padvezetök. a művészeti és tudományos élet ne­ves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. VA kongresszuson kép­viselteti magát mintegy félszaz külföldi szak- szervezet és több nemzetközi szervezel, Köztük a szakszervezeti világszövetség. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT el­nöke nyitotta meg. Vdvözölte a tanácskozás részvevőit. Bejelentette, hogy Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára köszönettel elfogadta a kongresszusra való mtg- hivást, mivel azonban a Lengyel Egyesült Mun­káspárt kongresszusán vesz részt, a szakszerve­zeti tanácskozáson nem tud személyesen jelen lenni. Az elnök jó munkál kívánt Kádár János­nak felelősségteljes küldetéséhez. A kongresszus megválasztotta az elnökséget, amelyben mások mellett helyet foglalt Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, Fock Jenő, Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Németh Károly, a Központi Bizottság titká­ra, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó Janos, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. .4 megnyitó után a kongresszus a napirend­ről döntött. Az egyhangúlag elfogadott javaslat szerint o napirend a kővetkező: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XII. kongresszus óta vég­zett munkáról és. a magyar szakszervezetek soron következő feladatai: 2. A számvizsgáló bizottság jelentése: 3. A magyar szakszervezetek alapszabályá­nak módosítása: • 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasz­tandó Szakszervezetek Országos Tanácsa, vala­mint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot egyhangúlag plfogadva a kongresz- szus úgy határozott, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsába 207. a számvizsgáló bizott­ságba 25 tagot választanak majd meg. Ezután a kongresszus rátért az első napi­rendi pont tárgyalásara. Gáspár Sándor. a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának beszámolóját a XXII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szaksze-rezetek soron következő feladatairól. Tisztelt Kongresszvs! Kedves Elvtársnők, és Elvtársak! Kedves Vendégeink! Munkánk sajátossága és egy-1 ben szépségé is. hogy a szak­szervezeti mozgalom napról i napra nyilvánosan vizsgázik sa-! ját tagsága és az egész dolgozó | nép előtt — kezdte beszédét a SZOT főtitkára, majd többek | között így folytatta: — Hosszú lenne még csak fel- j sorolni is mindazt, amivel az el- , múlt években foglalkoztunk. A ■ szakszervezetek jelen voltak és j vannak a szocialista építés min. [ den területén. Minden erőnkkel . segítettük hazánk nagy társa­dalmi céljainak elérését. Szer- j veztük a szocialista munkaver­senyt, neveltük, képeztük a dől- j gozók százezreit. Javult a nők. a fiatalok körében végzett mun-, kánk. Igyekeztünk teljesíteni a reánk háruló feladatokat a dol­gozók érdekeinek képviseletében és védelmében. Az iparági-ága zati szakszervezetek kongresszu­sain hangsúlyozták, hogy az el- j múlt években számtalan olyan! bér-, szociális és más érdekvé­delmi feladatot oldottak meg. amelyeket már huzamosabb idő' óta, jogos igényként tartottak i számon. Ösztönöztünk minden- j kit a jobb munkára, a több. a ! hasznosabb tudásra. Töreked- tünk szocialista életünk nor- ; máinak érvényesítésére, erősíté­sére. Mindannak fejlesztésére,: ami tisztességes. becsületes j munkára, a szocialista társada- lom érdekeinek felismerésére, ügyelem bevétel érc serkent. A több mint négymilliós szak szervezeti tagság és a több százezer szakszervezeti tisztség- viselő tenniakarása biztosíték arra. hogy a szakszervezetek élhetnek is lehetőségeikkel és a jövőben még többet tehetnek a munkgshatnlom erősítéséért, a '■ dolgozók érdekeinek védelmé­ért. A szakszervezetek feladatai- nak meghatározásakor kedvezi. helyzetben vagyunk. A XT. párt. Gásuár Sándor beszéde kongresszus elvégezte a társa-, dalmi fejlődés elemzését, ' kije-j lölte a közeli és távoli felada­tokat. népünk boldogulásának. 1 a fejlett szocialista társadalom I építésének tennivalóit. A pártkongresszus által elfo­gadott irányvonallal, amelyet a kongresszus határozata és a programnyilatkozat tartalmaz, a szakszervezetek teljes mérték­ben egyetértenek és megvalósí­tásának cselekvő részesei kíván­nak lenni. A bevezető után a XXIII. kongresszus dokumentumaiban foglaltak közül röviden érintett néhány kérdést. — Az első, amiről szólni kell — mondotta —, népgazdasá­gunk / helyzete és a szakszerve zeteknek gazdaságpolitikánk megvalósulását, a termelést se gítő tevékenysége. Népgazdaságunkban az el­múlt 30 esztendőben páratlan arányú fejlődés következett be. i Ez a dinamikus fejlődés jelle-| mezle az elmúlt éveket, és ma is ez jellemzi néosazdaságun- I kát. Á IV. ötéves ter-1 vet lényegében teljesítet­tük. A nemzeti jövedelem növekedésének üteme mégha ladta az előirányzatot. Az ipari termelés növekedésének tülnyo mc r.észe a termelékenység nö­vekedéséből származott. A reál­bér. a reáljövedelem, a lakás­építés terén ugyancsak elértük céljainkat. Természetes, hogy a fejlődés során ellentmondások jelentkeznek, s váratlan esemé­nyek is bekövetkezhetnek. így történt ez az utóbbi években is. A kapitalista világban gazdasá­gi válság, infláció és nagymér­tékű nyersanyag-aremelkedés következett be. Széles körű gaz­dasági kapcsolataink következ­tében ez nem maradhatott ha­tás nélkül a magyar népgazda­ságra sem. Miközben e külső hatás sok gondot okozott és okoz. nekünk, még jobban láthatóvá tette a saját munkánkból adó­dó belső hiányosságokat is. Ezeket már korábban is is­mertük, ma azonban erősebben érezzük fogyatékosságainkat, amelyek a népgazdaság szerke­zetének gyengeségeiből, a mun­kaszervezés javításáról hozott határozataink nem kellő végre­hajtásából, a döntési folyama­tok bonyolultságából, a felelős­ség hiányából vagy a nyers­anyagok pazarlásából adódnak. Feladataink megoldásában bizton támaszkodhatunk saját erőnk mellett — mint eddig is — a szocialista országokra, el­sősorban a Szovjetunióra. Célunk ma a népgazdaságnak a korábbinál sz.erénvebb. de egvenletes. dinamikus fejlődése. Ennek útjait és módjait a nép­gazdaság új ötéves terve tartal­mazza. Kimunkálásában a szak- szervezetek is részt vettek. Az V. ötéves tervet, amely ina még csak tervezet, de ha­marosan törvényerőre emelke­dik. reálisnak tartjuk, elsősor­ban azért, mert választ ad nép­gazdaságunk továbbfejlődésének legfontosabb kérdéseire. Ugyan­(Folytatás a 3. oldalon) Hdward Gierek beszámolója a LEMP hetedik kongresszusának első napján Kádár János vezetésével magyar küldöttség utazott Varsóba Varsóban, a kultúra és tudomány palotájában hétfőn délután megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VII. kongresszusa. A tanácskozáson mintegy ezernyolcszáz választott küldött vesz részt, akik csaknem két és fél millió tagot képviselnek. Meghívott vendégként 53 kommunista és munkáspárt, vala­mint 16 szocialista párt és nemzeti felszabadító mozgalom delegá­ciója van jelen. A kongresszusi küldöttek hosszantartó tapssal fogadták Leo- nyid Brezsnyevet, az SZKP küldöttségének vezetőjét. A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a KB első titkára, a Bolgár Kommunista Pártét Todor Zsivkov, a KB első titkára, Csehszlovákia Kommunista Pártjáét Gustav Husék, a KB főtitkára, a Mongol Népi Forradalmi Pártét Jumzsagijn Ce- denbal, a KB első titkára, a Német Szocialista Egységpártét Erich Honecker, a KB első titkára "ezeti. A román, jugoszláv, kubai, vietnami és koreai párt küldött­sége élén központi bizottsági titkár áll. Edward Gierek. a LEMP KB első titkára pontosan 16.09 óra­kor lépett a szónokemelvényre, hogy az inlernacionálé eienekíése után megnyissa a kongresszust, P.övid beszédében hangoztatta a LEMP-nek a marxizmus— leninizmus eszméihez való hűségét. Javaslatára a delegátusok egyperces néma felállással adóztak a párt 1971 óta elhunyt har­cosai emlékének. Edward Gierek meleg szavakkal üdvözölte Leonyid Brezs- nyevet, a lengyel nép igaz barátját. A delegációk Ionon ünne­pelték az SZKP KB főtitkárát. Hosszas taps köszöntötte Kadar Jánost, az MSZMP KE első titkárát. A kongresszus megválasztotta elnökséget, titkárságát es mun­kabizottságait. Ezután V. Grudzien. a katowicei vajdasági pártbizottság első titkára vette át az elnöki tisztet. Megszavazták, hogy a kongresszus szerdán 17 munkabizott­ságban folytatja a beszámolók vitáját. A kongresszus napirendje a következő: — A Politikai Bizottság programreíerátuma, előadó: Edward Gierek: — Az 1976—1980-as lengyel ötéves terv irányelvei, előadó: Piotr Jaroszewicz miniszterelnök; — A beszámolók vitája; — A párt vezető szerveinek megválasztása, határozathozatal. A Központi Bizottságnak a két kongresszus közötti időszakban végzett munkájáról szóló jelentését már előzetesen írásban kéz­hez kapták a delegátusok. Az ünnepélyes megnyitó után Edward Gierek lépett a szónoki emelvényre és tartotta meg a LEMP központi Bizottságának A szocialista építés további gyorsütemű fejlesztéséért, a munka és az életszínvonal mi­nőségének emelésért című prog. ram beszámolóját. •— Csaknem öt évvel ezelőtt pártunk igen nehéz helyzetben dolgozta ki és fogadta el társa­dalom- és gazdaságfejlesztési politikájának alapelveit, ame­lyek két fő célt .jelöltek meg; a társadalom jólétének és Len­gyelország erőinek növelését. Ezt a politikát pártunk tovább­fejlesztette és határozataiba fog­lalta. Azóta következetesen dol­goztunk végrehajtásán és min­den területen jó eredményeket értünk el, számottevően túl­szárnyaltuk az eredeti előirány­zatokat. Mostani kongresszu­sunk a népi Lengyelország há­rom évtizedes történetének leg­eredményesebb ötéves idősza­káról adhat számot — mondot­ta bevezetőben Edward Gierek. — Lengyelország társada'ma most sokkal jobban él. mint öt évvel ezelőtt. A reálbérek évi átlagban 7 százalékkal növe­kedtek. vagyis négyszerié gyor­sabban. mint a megelőző két ötéves terv éveiben. A szocia­lista szektor dolgozóinak havi átlagkeresete 1970-ben 2235 Zloty volt; most elérte a 3500 zlotyt. 1971 óta a szocialista szektor valamennyi dolgozója, vagyis mintegv 11 millió ember kapott bér-, illetve fizetéseme­lést. Majdnem ehhez hasonló ütemben növekedett a parasz­tok jövedelme. A dolgozók és családjuk helyzetének javulását jelentősen elősegítette a foglal­koztatottság növelése, a rok­kantsági és öregségi nyugdijak, valamint a táppénz emelése. — A bér- és jövedelemgyara­podást a fogyasztási cikkek ter­melésének fokozása és a piaci ellátás javítása kísérte — foly­tatta a LEMP KB első titkára. Kétszer annyi áru került a kis­kereskedelmi forgalomba, mint ahogy négy évvel ezelőtt ter­veztük. A létfenntartási költsé­gek színvonalát — komolv ne­hézségeket leküzdve — határa zottan igyekeztünk változatta nul tartani. Az alapvető élelmi­szercikkek ára 1971 óta válto­zatlan maradt. — A bérek és a jövedelmek rendkívül gyors növekedése következ.tében jelentősen mes- növekedett a lakossá" árukeres­lete. Ezért a termelés számotte­vő növelése ellenére sem tud­tuk biztosítani az igények tel­jes kielégítését egyes cikkekből, (Folytatás n 2. oldalon) D 1

Next

/
Thumbnails
Contents