Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-06 / 286. szám

Mit ajándékozzunk? — A hajtórúd nélküli motor Lesz-e új jégkorszak? — Az új KRESZ-ről ««aiHSBBSSBSBBaaNnraBaamMmMMBMawxMW A rekordok . I könyvéből • A világ legidősebb ikerpárja • a norvégiai Gulbrand és Bernt | Morterud volt. Gulbrand 1960 ] augusztusában 101, Bernt pedig | 1964 januárjában 105 éves ko- | rában halt meg. Az egyesült államokbeli Butte ■ városban élő Petritz testvérek ! Mit ajándékozzu esete az orvosok véleménye sze- | Tint mintegy 17 milliárd 748 mii- • Hő 855 ezredik esetben fordul l elő. Az öt testvér mindegyike í (közülük ketten ikrek) április * Az ünnepre való készülő­dés nagy kérdés«: kinek, mit ajándékozzunk? A kirakatok te­le vannak szebbnél szebb áruk­kal, mégis nehéz a választás. Első teendőnk, hogy összeírjuk, kinek akarunk ajándékot ven­ni? Aztán végezzünk egy kis számítást, hogy az ajándékozás­ra rendelkezésre álló összegből kire mennyit szánunk. Nagyon megkönnyíti az aján. dékok vásárlását, ha egy va­sárnap délután, amikor együtt sétál a család, a kirakatnézege­tésnél kiderülnek az óhajok. Így nem vásárolunk felesleges hol­mit. Az ajándék mellé tegyünk kis meglepetéscsomagot is, amelyben nem nagy értékű ajándék van (édesség, sál, könyv stb.). így nem marad el a kará­csonyi meglepetés sem. Vásárolhatunk olyan ajándék- tárgyakat is, amelyek az egész családnak örömet okoznak, pl.: az éles, berregő csengő helyett vegyünk egy kedveshangú bim- bam csengőt De bizonyára kel­lemes meglepetést jelent min­denkinek a családban az elekt­romos hajszárító, a turmixgép, masszírozógép, esetleg lakásdí- szitésre szánt porcelán, fest­mény, hangulatlimpa, szőnyeg, kerámiaváza stb. A háíiosstonynok örö­met okoz a hőálló üveg- és opáledény. Főzésre, tálalásra egyformán alkalmasak. A modem háziasszonynak hasznos ajándék a teflonedény, konyhai mérleg, kenyérszeletelő, rozsdamentes evő. és tálalóeszközök, edény­szárító, konyhakés-felszerelés, kávéőrlő, kávépörfcölő, kukta, nyeles felmosó, szőnyegseprő, grillsütő. No, de azért ne fe­ledkezzünk meg arról sem, hogy az ülatszerboltek tele vannak korszerű és nagy hatású koz­metikai készítményekkel, illat­szerekkel, kozmetikai felszere­lésekkel, restápoló szerekkel, amelyeknek minden nő —- akár fiatal, akár idősebb —* örül. A férfinél» részére is ren­geteg ajándékozási lehetőség van. Persze legkedvesebb meg­lepetés az, ha a család féífitag- jaí „hobbijuk” szerint kapnak ajándékot. Nagyon hasznos a barkácskészlet, különböző fúró­gépek, forrasztópáka és egyéb szerszámúk. A férfiaknak is kel­lemes és hasznos meglepetés — a férfikozmetikum (borotválkozás előtti és utáni arcszesz, hajápo­ló, illatszer stb.). Kedves meg­lepetés lehet egy levéltárca, töl. tőtoll, villanyborotva, öngyújtó, nyakkendő, sál, pénztárca, kéz­előgomb, dohányzókészlet, fo­lyótra ttartó stb. Fiatal lányoknak fiúk­nak vásárolhatunk könyvet, hanglemezt, lemeztartót, fény­képalbumot, bélyegberakót, író­mappát, levélpapírt, összecsuk­ható esernyőt, olvasólámpát, ké­pet, dísztárgyat, táskát, fény­képezőgépet, fótófelszerelést, bi­zsut, díszövet, könyvborítót, di­vatos fehérneműt, színházjegye­ket, modem díszpolcot stb. A gyermek'átékok kö­zött is bőven van választék. JHeca. nehéz ellesni, melyik já­téknál csillan fel legjobban a % gyermek szeme, mit szeretne \ kapni. Tanácsunk: lehetőleg» olyan játékot vásároljunk a * gyermeknek, amely növeli • ügyességét, így pl. összerakha- • tó játékokat, barkácsládát, ké- \ miadobozt, elektromosdobozt, § társasjátékot, korához Ülő tu- ■ dományos ismeretterjesztőt, a • kicsiknek állatfigurákat, hogy | ismerkedjenek a természettel, • bábfigurákat, lányoknak babát S és konyhafelszerelést, amivel já- ! tékosan háziasszonykodhatnak. | Lányoknak, fiúknak egyfor- l mán nagyszerű ajándék az iz- E mókát, testet fejlesztő sportfel- | szerelés (expander, gumikötél, i futball, ugrókötél, korcsolya, | ping-póng és tollaslabda készlet, § horgászfelszerelés, súlyemelő- • készlet, labda, gyűrűhinta stb.). § r * Altalanos szabály az aján- % dékozásra: szépen csomagoljuk ; be, díszítsük egy kis fenyőággal » és néhány kedves szóval adjuk « át F. K. 15-én született. ... * A világ legmagasabb lova egy \ argentínai farmon élt 1972-ig. A \ „Firpon” névre hallgató ló ma- « gassága 2,15 méter, súlya pedig • 1350 kg volt. • 9 a A franciaországi Marmont vá- 8 rosában 1970-ben született Pi- l erre Duhamel, kezén 13, lábán « pedig 12 ujjal. j | A legnagyobb magasságokban, 6000 méteren is megélő egyetlen | emlősállatfajta a jak. ... „Chess“ volt a neve annak a | póni lónak, amely 1570-ben 66 | éves korában múlt ki az angliai | Pebbles Bay-ben. **• ■ a A világ legnagyobb bálnáját S 1912-ben fogták ki. Hossza 33,5 | méter, súlya pedig 19,5 tonna S volt. B&sasa&uiisisaBie'ssiBgB&aaasisxtasieseasevaaiBosisaisisaaisír Sokat ígérő magyar szabadalom’ A hajtórúd nélküli motor A „dugattyúk százada.’' — & jövő évezredben méltán illethe­tik korunkat ezzel a jelzővel, hi­szen századunkban a dugattyús robbanómotorok százmilliói áü- nak az ember szolgálatában föl­dön, vízen, levegőben és a föld alatt. Komoly vetélytársuk egye­lőre nincs. Igaz. hogy „hatalom- átvételre” várva csendben dol­goznak a yil'anymotorok. de amíg el nem' készül valahol a világon az olcsó, nagy tömegben gyártható kisméretű, hordozha­tó, töltés nélkül is sokáig hasz­nálható áramforrás, addig a köz­lekedésben, a száüításban és más területeken a vü'anymoto- rok nem játszanak döntő szere­pet. Lankadatlan szorgalommal dolgoznak tehát a műszakiak a robbanómotorok fejlesztésén, tö­kéletesítésén, és napjainkban is egyre-másra tűnnek fel az új megoldásokat ígérő szabadal­mak. Ezek közé tartozik egy magyar szabadalom is, amely a „hajtórúd nélküli motor”, rö­viden tv-motor nevei viseli. (A ív-jelző a két feltaláló, Terplán Sándor és Vígh Endre csa’ádné- vének kezdőbetűiből származik.) A hagyományos motorokban a hajtókar egyik vége a dugattyú belsejébe, a másik a megfelelő­en kialakított íorgattyús ten­gelyre van erősítve, é$ a hajtó- kar közvetítésével alakul át a dugattyú egyenes irányú moz­gása & forgattyús íengelv forgó mozgásává. Ez a megoldás szé­les körben elterjedt, és ma alig van olyan motor, am elvben a mozgásátvitel ne így történne. Ez azonban nem. Jelenti azt, hogy a tervezők és a gvártó cé­gek nem mondanának le szíve­1975. DECEMBER A sem a feajtórúdról, amelynek használata nagyon sok különfé­le problémával jár, de amelynek kiküszöbölése nem könnyű fel­adat. Terplán és Vigh ezt úgy ol­dotta meg, hogy a forgattyús tengelyt átdugták a dugattyú közepén és a dugattyú mindkét végén robbanóteret alakítottak ki. A dugattyú egyenes irányú mozgása a dugattyú belsejében kialakított ide-oda csúszkáló úgynevezett kulisszarendszer közvetítésével alakul át a íor­gattyús tengely forgó m.ozgásá- vá. Az új motor legfőbb előnye, hogy szerkezeti magassága fele, súlya kb. kétharmada a hasonló teljesítményű hajtókaros moto­rénak. Forgó tömegeket nem kell kiegyensúlyozni benne, így a forgattyús tengelyről lemarad­nak az ellensúlyok és lendke­rékre sincs szükség. A motor teljesen rezgésmentes, sima já­rású. Egyszerűbb, kisebb és ke­vesebb alkatrészből áll, mint a hajtórudas motor, így előállí­tása is könnyebb, olcsóbb. A du­gattyú középsebessége jóval alatta van az összes eddigi át­lagnak, ami növeli a motor élet. tartamát, hiszen a lassabban tá­ró alkatrész lassabban kopik. Nagy előnye á TV-motornek az is, hogv már alacsony fordulat­számmal is nagy erőt feit ki, szakmai nyelven: nagy a nyoma- téka. Hajtórúd nélkül bármilyen nagyságú motor készíthető. Te­kintettel autóbuszgyártásunkra, a kísérletek először nagyméretű TV-motorokkal folvtak. Nem­rég szedtek szét oé’dául egy 8000 köbcentiméteres motort, amely a legkisebb hiba nélkül 1000 órát működött oróbaeadon. Természetesen motorkerékpár, ba. vagy személygénkocsiba is gyártható motor az új szabada­lom alapján. A. r. Meteorológiai jelentés évszázadokról Nemrégiben helyezték örök nyugalomra Réthly Antal klima- tológust, a Meteorológiai Inté­zet egykori igazgatóját. A 96 éves korában elhunyt kutató munkái közül a szakemberek körén túl is érdeklődésre tart­hat számot az az utóbbi időben megjelent két kötet, amely az idő­járási adatok óriási mennyisé­gét gyűjti össze, a legrégibbek­től egészen addig, amikor meg­kezdődött hazánkban a rendsze­res meteorológiai munka. Az Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig, ületve 1700-tól 1800-ig című kötetek meggyőzően bizo­nyítják, hogy az időjárás nem­csak mostanában rakoncátlan- kodik, hanem a régi időkben is rendkívül szeszélyes volt 1288 karácsonyán például vi­Maí Mikulás* történetek Ideális ajándékozói. rágzottak a fák, a rá kővetkező évben, január 13-án kezdett fa­kadni a szőlő, februárban pedig már érett epret szedtek. 1473- ban Sopronban jegyeztek fel té­li enyheséget: februárban a me­zők olyan zöldek voltak, a fák annyira virágoztak, mint más­kor májusban. Gyulai Torda Zsigmond kamarai hivatalnok naplója szerint 1564. őszén Bécs- ben meleg, szeles idő volt, és december közepén, amikor visz. szstért Pozsonyba, majdnem nyárias nap köszöntött rá. A ka. rácsony azonban már kemény hideget hozott Egy 500 főnyi gyalogos csapatból a szörnyű fagyban sokan meghaltak. A Soproni Krónikában felje­gyezték, hogy „az 1609. év nagy hideggel indult. A március szép, száraz és nagyon poros volt. A tavaszias idő április 3-ig tartott, aztán a szeszélyes hónap nagy havazást hozott; nyolc napon át tartott ez a tél a tavaszban, majd jó idő következett, csak azért, hogy 22-től ismét a tél vegye át uralmát. Ekkor válasz­tották Naedl (Natl) Lvpótot pol­gármesterré, s a választás éj­szakáján olyan volt a fagy, hogy a kádban igen vastag jég képződött” — írja a krónikás. Thököly Imre naplójában is bőven akad időjárást érintő fel­jegyzés. 1676-ból származó ész. lelései szerint karácsonykor a máramarosi havasokban „délig kemény, hideg az idő, az múlt éjszaka igen nagy dér lón; dél­után pedig az nap meleget süU vén olvadott.” 1683-ban jegyezték fel: „Ezen esztendő Jakab havában (július­ban) a rekkenő nyári hévséggel tartó szárazság után hirtelen va. 16 sebes zápor eső lévén, annak nagy hirtelenséggel való lesza- ladásai között, reménytelen nagy sokasággal apró fekete — tarka békák hulltak alá a földre Tar- czali és Tokaji határokon a mé­zes mály alatt, amelyeknek te­mérdek: sokasága miatt még « lassan mendegélö gyalog em­bernek is nehezen lehetett pusz­ta földre lépni.” Ma már köz­tudott, hogy a békákat a vihar­ral kapcsolatos széltölcsér szip­pantotta a magasba, akkoriban azonban az ilyen jelenség babo­nás rettenetét okozott... A szervezett meteorológiai szolgálat rajtja előtt, 1797—98- ban egy amatőr időjárásjegyző így ír: „Enyhe tél, a folyók semmi jeget nem láttak. Feb­ruár elején már oly meleg volt, mint egyébkor nyáron és a mé­hek jártak.” S emlékeztetőül azoknak, akik manapság panaszolják a honi időjárás szertelenségeit: az or­szágra vonatkozó első időjárási jellegű feljegyzés 1009-ből való, s rögtön szárazságról, valamint sáskajárásról tesz említést. ÓSasöve* nélkül)

Next

/
Thumbnails
Contents