Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-30 / 304. szám
Beszélgetés a kereskedelemről Eladók — vevők — szabad idő — nyitva tartás A Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szak- szervezetének kongresszusa a munkaidő-csökkentés teljes végrehajtását a kereskedelemben a boltok nyitva tartási rendjének és idejének módosításában; az élelmiszer-kereskedelemben pedig a vasárnapi nyitva tartás megszüntetésében látta. Hogyan egyeztethető ez ösz- sze a vásárlók érdekeivel, továbbá milyen gondokkal küzd a kereskedelem? Erről beszélgettünk a KPVDSZ megyei titkárával, Rákóczi Ferenccel. —A kongresszusi határozat azt jelenti, hogy nem tudták mindenütt megvalósítani a 44 órás munkahetet, és ezért szükséges a nyitva tartás rendezése. — A csokentett munkaidő bevezetését felmérés és tervkészítés előzte meg, majd később ellenőrző vizsgálatot végeztünk. Megállapítottuk, hogy az állami és szövetkezeti kereskedelem dolgozóinak 61 százaléka szombaton vagy hétfőn kapja meg a szabadnaoiát, a pihenőnaphoz csatolva. Kedd és oéntek között 34 százalékuk, míg 6 százalék az éves szabadsággal együtt. — A szabad szombat ezek szerint csak egyesek részére szabad szombat? — Igen. Ugyanis, ha a kéthetenkénti 88 órás munkaidővel számolnak, ebbe két pihenőnap — mindig vasárnap — esik és egv szabadnap a munkaidőcsökkentésből. Az élelmiszerkiskereskedelemben van a legtöbb probléma. A boltok többfélék; egy- és többszemélyes, egy- és többműszakos, osztott munkaidős; van vasárnapi nvit- va tartás; és nem utolsósorban vannak létszámgondok. — A kereskedelmi alkalmazottak többsége nő és ezért sem mindegy, hogyan biztosítják számukra a csökkentett munkaidőt. — A nők aránya kétharmados. Munkájuk nehéz, fárasztó. Magánéletükben anyák, feleségek, háziasszonyok. Sokan közéleti tevékenységet is kifejtenek. Viszont a létszámprobléma egy része a szülés és a gyermek- gondozásból ered. Ehhez még hozzájön a felnőtt szakképzés és az egyéb oktatás. Az így kiesőket a többiek helyettesítik. Ezért csak túlórával lehet megoldani a munkaidő-csökkentést az ilyen boltokban vagy a rend- szertelen munkaidővel. — Ez azt jelenti, hogy egy fix nap helyett bármikor kiadható a szabad nap? — Igen. Holott a dolgozók érdeke azt követelné, hogy meghatározott munkarend legyen, mert csak akkor lehet jól kihasználni az időt, ha valaki előre tudja, mikor számíthat rá. — Ezt segítené a vasárnapi zárva tartás. Véleménye szerint nem okozna ez zökkenőt a vásárló közönség ellátásában? — A vasárnapi nyitva tartás a legfontosabb közszükségleti cikkek — kenyér-tej — beszerzése miatt van. De elsősorban nem ezt veszik ilyenkor, hanem főleg olyan árukat — liszt, cukor, só, italok, édességek —, amikhez még hűtőszekrény sem kell és hét közben nyugodtan megvásárolhatók. Az egy vasárnapi órára eső forgalom, mely az eevébkéntinek háromszorosa, nagy beszerzésekre mutat. — Ha tudjuk, hogy vasárnap is mehetünk a boltba, köny- nyebben elfelejtünk valamit a hét végén. Kettős ünnepekre, amikor minden zárva van, jobban felkészülünk. — A vásárlási szokásokat az eddigi lehetőségek alakították ki. Mi csak azt szeretnénk, ha a közönség egv kicsit változtatna rajta, hiszen a hét többi napján mindent megkaphatnak. — Valóban? Hiszen így is merülnek fel panaszok helyenlalatoknál gyakorolják a legnagyobb nyomást a demokratikus jogok korlátozása végett. Chile: Erősödik az ellenállás Luis Figueroa, a Chilei Dolgozók Egységes Központjának elnöke ezt mondta az ország helyzetéről : — A chilei szakszervezeti mozgalmat nem tudta megtörni a fasiszta diktatúra. A szakszervezetek ma a rendkívül nehéz körülmények között is egységesek és aktívak, bár kétségtelen, hogy a fasiszta puccs súlyos veszteségeket okozott nekik. Allende népi kormánya idején kiemelkedő szerepük volt a szakszervezeteknek. A dolgozók képviselői részt vettek az államosított vállalatok irányításában, az Országos Gazdaságfejlesztési Tanács munkájában, a bérbizottságokban, a társadalombiztosítási intézményekben. Az egészség- ügyi tanács, valamint a lakástanácsok szintén a szakszervezetek részvételével működtek. A parasztok szervezeteit tömörítő Országos Paraszttanács közvetlenül irányította a földreformtörvény kidolgozását és gyakorlati végrehajtását. A Népi Egység kormányzásának három éve alatt nagyon fellendült a szak- szervezeti élet. Számos új szak- szervezet alakult, egységes szakmai szervezetek jöttek létre, és r tagok száma is gyorsan nőtt. — A fasiszta puccs után a ■unta első dolga volt, hogy érvényesítse a szakszervezetek vívmányait, nemcsak azokat, amelyeket az Allende-kormány alatt, hanem azokat is, amelyeket az elmúlt 50 év során elértek. Szak- szervezeti aktívák százait börtö- nözték be, sokukat agyonlőtték. Sok százezer embert bocsátottak el azon a címen, hogy az Allen- de-kormányt támogatták. A junta uralma alatt rohamosan romlott a dolgozók életszínvonala is, mivel a béreket befagyasztották, az áraknak viszont szabad mozgást biztosítottak. 1874 és 1975 novembere között több mint 400 százalékos volt az infláció. A junta által közzé tett hivatalos adatok szerint a munkanélküliek aránya 24,4 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik munkaképes ember munka nélkül van. Csökkentek az állami beruházások, és ennek következtében a munkaalkalmak. Ugyanakkor Chilében ma háromszor annyit költenek fegyverkezésre, mint 1972-ben. — Sikertelen maradt a juntának minden arra irányuló próbálkozása, hogy a fasiszta politikát kiszolgáló hivatalos szak- szervezeteket hozzon létre. Nem sikerült elfogadtatni a dolgozókkal az új, fasiszta jellegű munkatörvénykönyvet sem, amelyet az 1925 óta érvényben levő helyett próbáltak életbe léptetni. A dolgozók aktív ellenállása miatt a fasiszta kormány nem tudta életbe lépteni az új vállalati szabályzatot sem. A ielenlegi körülmények között a szakszervezetek a legális és az illegális harci módszereket együttesen alkalmazzák, hiszen nem minden esetben lehet a nvílt harchoz folyamodni. Az ellenállás egyre szélesebb körű: a chilei szak- szervezetek ma a legkülönbözőbb politikai és vallási meggyőződésű embereket tömörítik egységbe a fasiszta juntával szénben. (Folytatjuk) ként, hogy baj van a szombati ellátással: délután már nincs tej vagy kenyér. — A szombati tej-kenyér panaszok valóban előfordulnak olykor, de még akadnak hétközben is zökkenők. Ezeket csak a pontos és időbeni rendelés és az ugyanilyen szállítás tudja kiküszöbölni. A gazdaságvezetés a maga eszközeivel — bérezés, premizálás, ellenőrzés — erre törekszik. A fő cél, ezt hangsúlyozom, a mindenkori ellátás legjobb biztosítása, ami pedig nagy erőfeszítést és jó szervezést kíván a jelenlegi lét- számnehézségek mellett. — Ha már ú.iból felmerült a létszámprobléma, megkérdem, igaz-e az, hogv az önkiszoláló boltok bevezetésével úgyszólván mindenütt a világon csők. kent a bolti dolgozók száma, csak nálunk nem? — Igaz. De csak ott, ahol a technikai feltételek korszerűek voltak. Ehhez tágas, nagy üzletekre van szükség, továbbá konténeres megoldásra az árukhoz olyképpen, hogy az ki- és betolható legyen. A mi — leginkább — átalakított boltjainkban az anyagmozgatás modem formáit nem tudjuk megvalósítani, ezért az önkiszolgálókban is hasonlóan kell dolgozni — csomagolni, rakodni —, mint a régi boltokban. És még nagy a zsúfoltság, áttekinthetetlenség is. Így aztán nem is csökkenhetett a személyzet — Jelenleg tehát nagy a létszámgond. De milyenek a kilátások a jövőre, hogyan állnak a szakmunkásképzéssel, az utánpótlással? — Nem kielégítő. A IV. ötéves tervben évi 5,7 százalékkal nőtt ugyan az állományi létszám, de szakképzett ebből csak 3 százalék volt. És ez nem jó. Szakképzetlenül nem lehet tökéletesen ellátni a feladatot, s később, ha mégis oktatásra kerül-a sor, ez újabb időkiesést jelent Sajnos, iskolai hely hiánya miatt nem lehet az igényeknek megfelelő számú tanulót felvenni. — Jelentkező ezek szerint van bőven? — Ha bőven nem is, és nem a legjobb iskolai eredménnyel, de van még mindig, pedig a pólya sokat vesztett a régebbi vonzerejéből. Főleg azért, mert másutt magasabbak a bérek, jobb a szabad idő megoldás, kékesebb a kötöttség. Ez ki fog hatni a jövőre is, ha idejében nem ellensúlyozzuk. — Még egy utolsó kérdés. Valamikor az üzletekben szinte személyes kapcsolat volt a vevő és a kereskedő között. Ma ez már megszűnőben van a nagy forgalom és az időhiány miatt. De az udvariasság továbbra is alapvető követelmény marad. Van-e ilyen tantárgy, tanítják-e a kulturált kiszolgálást? — Tanítják. Bár a ráfordított idő elég kevés. De ezt elsősorban nem az iskolában lehet megtanulni. Sokkal inkább a gyakorlatban, a hét többi napján a boltokban. Ezért van nagy és meghatározó szerepe a mun kahelyi kollektívának. Ahol ez jó, ott formálják, nevelik a fiatalokat, segítik a beilleszkedést. Ahol jó a bolti gárda, jók a szocialista brigádok, ott megtanulják a fiatalok a szakma szerete- tét, s ami ezzel iár, az udvarias kiszolgálást is. S az ilyen boltokból kerülnek ki később a versenygyőztesek és a legjobb ifjú szakmunkások. Mert. csak a jó mesterektől lehet jót tanulni — fejezte be a beszélge- lést Rákóczi Ferenc. V. M. 3 ÜKÉ 1075. DECEMBER 30 Négy tárca intézkedése a külkereskedelmi egyensúly javítására (Folytatás az 1. oldalról) ban. E cikkek előállítását fokozatosan felszámolják, gazdaságos termékekkel - helyettesítik. A legintenzívebben a fényforrások, a vákuumtechnikai berendezések, a közúti járműrészegységek, a számítástechnikai berendezések, valamint az olaj- és gázvezetékhez szükséges automatikai és telemechanikai készülékek gyártását fejlesztik. Fokozni kívánják a komplett gyárak és teljes gépsorok, nagy- berendezések exportját is, elsősorban azokba a fejlődő országokba, amelyek fontos nyersanyagokat szállítanak népgazdaságunknak. Ezek az országok főként fényforrást-gyártó üzemek, mészművek, elektromos kemencék, élemiszerfeldolgozó vonalak, konzervgyárak és húsipari berendezések, iránt érdeklődnek. Nehézipari Minisztérium: A hosszú távú államközi egyezmények itt is szilárd alapot biztosítanak a szocialista országokba irányuló exporthoz, s egyben a tőkés export fokozásához is kedvező feltételeket teremtenek. A szocialista országok együttműködése nyomán ugyanis olyan többlettermékekhez jutunk, amelyek minden piacon jól értékesíthetők. A magyar—szovjet és a magyar— lengyel timföld—alumínium egyezmény például lehetővé teszi, hogy a nemzetközi munka- megosztás alapján kohósított alummiumtömb feldolgozásával. a hazai ellátáson túl, különböző gép- és járműipari termékbe építve a tőkés országokba is exportáljunk alumíniumot. A nehézipari ágazatban egyébként jövőre a vegyipar növeli a legdinamikusabban az exporttermékek előállitását. E munkában rendkívül jelentős a magyar—szovjet olefin-egyezmény, amelynek alapján 1976- ban 130 ezer tonna etilént, 80 ezer tonna propilént és 73 ezer tonna úgynevezett C—4 frakciót szállítunk a Szovjetuniónak, ugyanakkor a műanyagipar alapanyag választék bővítésére polietilént, polisztrirolt, á magyar gumiipar ellátására pedig többféle műkaucsukot és egyéb alapanyagokat kapunk. Így a vegyipari átlagnál is gyorsabban növelheti exportját a gumiipar. Az olefinmű és más, az idén átadott jelentős vegyipari beruházások ugyanakkor lehetővé teszik, hogy a tőkés országokban keresett, jól eladható, illetve tőkés importot feleslegessé tevő termékek gyártását növeljék. Így jelentős tételben szállítanak etilént és propilént Ausztriának, Jugoszláviának és az NSZK-nak. A minisztérium a módosított szabályozók adta lehetőségek jó kihasználásával ösztönzi az ágazat vállalatait a tőkés export növelésére. A tervek szerint a vegyipar 1976-ban több mint 20 százalékkal, tehát az ideinél jóval nagyobb mértékben bővíti tőkés exportját. Könnyűipari Minisztérium: A jó választékú belföldi ellátás elsődlegessége mellett a könnyűipar jövőre össztermelésének mintegy 40 százalékát kínálja exportra. Első helyen itt is az államközi szerződésekben meghatározott kötelezettséget akarják teljesíteni. A szocialista partnerek a magyar vállalatoktól új kollekciók, mintázatok eddig példátlan gazdag választékát kapták kínálatként, ami jól szolgálja a szocialista export 1976-ra tervezett 4,4 százalékos növelését. Mind a szocialista, mind a tőkés piacon az eddigieknél nagyobb arányban kínálnak magasabb használati értékű termékeket. Gazdaságosság szempontjából ennek különösen nagy a jelentősége a tőkés piacon, ahol az ideinél 13,6 százalékkal több árut akarnak jövőre értékesíteni. A vállalatokat az iparvezetés intézményesen is ösztönzi az ex. port bővítésére. A szabályozók magasabb jövedelmezőséget biztosítanak az exportra termelő vállalatoknak. Ebbe az irányba hat a minden piacon értékesíthető termékek gyártását elősegítő bankhitel is, amire eddig 36 könnyűipari vállalat nyújtott be pályázatot, további 15 vállalat pedig importmegtakarítást jelentő termékek gyártásához kért hitelt. Az export növelését szolgálják a közelmúltban a fuvarozás és szállítás vezetőivel folytatott tárgyalások is, amelyek nyomán intézkednek, hogy a bútorok sérülés nélkül jussanak el a külföldi megrendelőkhöz. Az eddigieknél nagyobb vállalati érdekeltséggel ösztönzik egyebek mellett a konfekcionált kötöttáruk exportját, amely jövőre mind a szocialista, mind a tőkés országokba 20—20 százalékkal növekszik. A tőkés országokba jövőre 13 százalékkal növelik a lábbelik kivitelét, amit elsősorban a magyar sportcipők nyugaton már megszerzett jó hírnevére, és az Angliában és néhány más országban újabban növekvő keresletre alapoznak. (MTI) Segítik a nőket a népfrontbizottságok A népfrontmozgalom nőpolitikái munkájának tapasztalatairól tájékozódott az MTI munkatársa a HNF országos nőbizottságánál. Elmondták, hogy a párt nőpolitikái határozatának megjelenése óta a népfrontban kifejtett sokirányú politikai munka aktív részesei lettek a mozgalomban tevékenykedő nők tízezrei. Jelenleg a népfront választott testületéiben 31,4 százalék a nők aránya, a helyi bizottságok vezető tisztségeiben jóval alacsonyabb (7—10 százalék), a titkári tisztségekben pedig 20—25 százalék. Szükségesnek tartjuk — mondták —, hogy a nők aránya jelentősen emelkedjék a bizottság — elnöki funkciókban a népfrontmozgalom helyi szerveinél és tovább javuljon a titkárok között is. A nők példás felelősséggel dolgoznak a szülői munkaközösségekben, a pedagógiai bizottságokban, kiemelkedő a részvételük a gyermek- és ifjúságvédelemben, az idős emberekkel való törődésben. Jelen vannak a népfront különböző — béke és barátsági, város- és községpolitikai, alkotmányjogi, mű- velgjjk*óliUjW!i — munka'-özös ségeiben. A népfrontbizottságok többsége tudatosan törekszik arra, hogy a megüresedett közéleti posztokat arra alkalmas nőkkel töltsék be. A Hazafias Népfront eredményes nőpolitikái munkájához elengedhetetlen a más társadalmi szervekkel való hatékony együttműködés. Az országos nőbizottság értékelése szerint jó a kapcsolat a Magyar Nők Országos Tanácsával, részt vesz a HNF a KISZ-lányok és fiatal asszonyok tanácsának munkájában, s most van kialakulóban az ígéretes együttműködés a SZOT nőbizottságával. A más társadalmi szervek nőbizottságaival való kapcsolat, együttműködés különösen eredményes a kisebb településeken, ahol szinte nélkülözhetetlen feltétele a sikeres munkának. A népfront nőpolitikái munkájának továbbfejlesztésére a mozgalom illetékes vezető testületéi elhatározták, hogy az eddiginél is fokozottabb mértékben hívják, várják a nőket, segítik is őket a közéleli levéken/wég terű leién.
