Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-29 / 303. szám

Ünnep ntnni korkép Kis tartalékok — nagy lehetőségek T artalékok és takarékos­kodni — aligha van olyan szópár gazdasági szótá­runkban, amelyet olyan gyak­ran emlegetünk volna az elmúlt másfél, két esztendőben, mint ezt Okkal, hisz az ismert világ­piaci változások megtanítottak bennünket e fogalmak értéke­lésére, illetve újraértékelésére. Az említett esztendőkben gyak­ran fölemlítődött követelmény: szellemi és anyagi erőforrása­inkkal, lehetőségeinkkel jobban, ökonomikusabban kell élni mint eddig tettük. E cél elfogadásában ritkán ta­pasztalhattunk nézetkülönbsége­ket. Annál inkább a válaszok­ban, a megoldásokban: a gya­korlat palettáján valamennyi szín megtalálható. És még ez sem lett — lenne baj! Csakhogy e fogalmak vonzataként olyas­mi is létrejött, amely nem hogy eredményre vezetett, hanem kárt okozott. Íme itt van példá­ul az apró, hellyel-közzel rejtőz­ködő tartalékok feltárásának gyakorlata. Ilyenekre gondo­lunk: a készletek meghatározá­sánál alaposabban veszik szem­ügyre az igényeket s csak a va­lóban szükséges mennyiségű anyagot rendelik meg a terme- lésnez. Ugyanez enei'giával: csak *ott használnak olaj- és gáztüze­lésű, hőtermelő kazánokat, kis erőműveket, ahol az olcsóbb energiahordozó — szén — alkal­mazására nincs mód; az anyagok megválasztásánál jobban odafi­gyelnek a hazai beszerzési le­hetőségekre és indokolatlanul nem igényelnek új importot. Ott, ahol nemcsak azzal törődnek, hogy mit, hanem azzal is, hogy mennyiért — az eszközökkel, munkaerővel okosabban gazdál­kodnak : az iroda csak annyi pa­pírárut szerez be, amennyi kell, annyi adminisztrátort alkalmaz, amennyire feltétlen szüksége van... Csak találomra választottuk a példákat, de a fölsorolás már jó néhány „de”-t mondat vélünk! A valóban megfontoltan végre­hajtott intézkedések mellett ugyanis megengedhetetlenül gyakran fordult elő formai, ki­zárólag statisztikát javító, jó pontot vadászó — tehát kárté­kony is. M ás kategóriába tartozik, mégis idekívánkozik egy pénzügyi felmérés th- pasztalata: a pénzzel sem taka­rékoskodtak kellően a vállala­tok, pedig ennél kézenfekvőbb mód nincs. Meredek ugrás után — és némi megállapodást köve­tően — ismét felfele kezdtek kúszni a reprezentációs költsé­gek. Gyakorivá vált, hogy bel­földi partnervállalatok vezetői egymás között nagy értékű aján­dékot cseréltek az ünnepek al­kalmával; több százezer forintos „repi-keretet” — szavaztattak meg a szövetkezeti közgyűlése­ken. Az is elgondolkodtató, hogy miközben dekcxnjuktúra van a világpiacon, és exportunk nem emelkedett megfelelő mér­tékben — elsősorban a dollár­elszámolású országokba —, 1 a külföldi utazásokra fordított költségek 1974-ben megközelí­tették az 1,7 milliárd forintot. Az említett példák az egyszerű, többnyire azonnal kivitelezhető takarékoskodás lehetőségeit tar­talmazzák. Csak élni kell ve­lük... Gondot okoz olykor a túlbuz- galom is. Sajnos, a vállalatok, szövetkezetek egy része tovább­ra is úgy szeretne takarékos­kodni, hogy a benzint-emésztő- nek inkább, mint szállításra al­kalmas jármüveket tart forga­lomban. Ugyanígy hőtermelő kazánokat: rég selejtezésre érett eszközök bütykölése. állandó fel­újítása és működtetése kimutat­hatóan drágább, mint az alapos rekonstrukció, esetleg új eszköz munkába állítása. Tapasztalati tény: egy életidejét túlélt olaj- kasán két-háromszor annyi tü­zelőanyagot elfogyaszthat, mint újkorában. Vagy, itt az import­megtakarítás példája. Nehéz a higgadtságot megőrizni olyan esetek hallatán, amikor úgy szüntetik meg a behozatalt, hogy itthon négy-ötször, esetleg még többször annyiba kerül a „pót­lás”. a parlament téli ülésszakán, amely előtt a jövő évi költségvetés és az V. öt­éves tervről szó’ó téma szere­pelt, sokszor szóba került a ta­karékosság fogalma — követel­ménye. Életbevágóan fontos szá­munkra, hogy értékeinket a le­hető legjobban, leggazdaságo­sabban hasznosítsuk. Szükséges az apró lehetőségek kihasználá­sa, csakúgy, mint a nagyoké: a munka- és időtartalékainké, a gépekben rejlő adottságoké, csakúgy, mint a műszakszám növelésének tartalékaié. Olyan helyzetben kell hozzálátnunk az új tervidőszak feladatainak tel­jesítéséhez. amelyben semmit sem szabad kihagyni a számítás­ból, amikor a szó igazi értelmé­ben — gazdálkodni kell anyag­gal, pénzzel, idővel. így válhat a sok-sók kis tartalék kiaknázá­sa gazdasági fejlődésünk nagy lehetőségévé. vl. I, Orvosi szike helyett — nitrogén Harkov egyik kórházában megnyílt a Szovjetunió első mélyhűtéses sztomatológiai osz­tálya. Az orvosok itt az állka­pocssebészetben a sziké helyett folyékony nitrogént használnak. A pisztoly alakú műszer vé­kony tűn keresztül löveli ki a 196 °C hőmérsékletű cseppfolyós nitrogént. A fertőzött góc pilla­natok alatt 130—150 t>C fokra hűl le és 10—12 nap múlva a szerve­zet kilöki magából. A gyógyulás­ról is az ember szervezete „gon­doskodik”, mint egyéb műtétek­nél — de a nitrogénkés után nem marad sebhely, forradás. (BUDAPRESS—APN) AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZET BÉKÉSCSABAI ISKOLÁJA MINDEN KEDVES ÜGYFELÉNEK BOLDOG LJ ÉVET KIVAN ÉS EGYBEN ÉRTESÍTI, HOGY 1976. JANUÁR 2—3-ÁN ÜGYFÉLFOGADÁST NEM TART. Akik karácsonykor is dolgoztok Elmúlt a háromnapos ünnep. Százezrek, milliók töltötték eze­ket a napokat a meghitt családi fészekben. De voltak olyanok is szép számmal, akik dolgoztak. Mert a kemencékben nem alud­hat ki a láng, a vonatoknak, bu­szoknak mindennap közlekedni kell. Felhívtunk néhány válla­latot, s megkérdeztük: náluk ho­gyan telt el az idei karácsony? Százhetvenhat kisegítő autóbusz A Volánnál már december 21- én megkezdődött az ünnepi csúcsforgalom. A rendes járato­kon kívül 176 mentesítő autó­buszt állítottak forgalomba, melyeken 8,5 ezer utast szállí­tottak. Ezenkívül a megyében 29 taxi állt az utazóközönség rendelkezésére. A nagy forgal­mat összesen ezer dolgozó bo­nyolította le. Ugyancsak kivette7 a részét a munkából a vállalat 400 teher­gépkocsivezetője, rakodója, akik 150—160 gépkocsival 210 vagon árut raktak ki és szállítottak el a megye 10 vasútállomásáról. Bé­késcsabán például a 35 gépko­csin 68 ember dolgozott, s 58 va­gont kezeltek ki. A legtöbb áru a TÜZÉP-nek, a FÜSZÉRT-nek és a VIDIA Vas-, Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalatnak érke­zett. Mentesítő vonatok A MÁV is zökkenőmentesen bonyolította le a karácsonyi forgalmat, amelynek csúcspont­ja 24. és 27-én a délutáni órák­ban volt. A békéscsabai állomás­ról 11 mentesítő szerelvény in­dult, és 12 érkezett. De a teher­pályaudvaron is volt mit tenni a szolgálatban levő dolgozóknak, hiszen 279 vagon érkezett há­rom iiap alatt. A vállalatok túl­nyomó része idejében kirakta az árut, de 91 vagon csak késve sza­badult meg a terhétől. Folyamatos műszak a cserépgyárban A békéscsabai 3-as számú cse­répgyárban sem aludtak ki az égetőkemencék. Folyamatos ter­melés volt, három műszakban az ünnepek alatt is. Ez idő alatt 246 ezer cserepet gyártottak. Az 1-es számú telepen a kazánház, a turbinaüzem munkásai és az égetők dolgoztak szintén három műszakban. Itt 50 ezer téglát és 70 ezer cserepet készítettek. Emelkedő forgalom A megyei vendéglátóipari vál­lalat éttermei, presszói, cukrász­dái főszereplőivé váltak ezeknek a napoknak. Ez meg is látszott az egységek forgalmán, hiszen 15 százalékkal több ételt, italt adtak el a karácsonyi ünnepek alatt, mint a tavalyi év azonos idősza­kában. Különösen a palackozott italokat keresték sokan, amely­ből bő volt a választék. GELKfl + ünnepi ügyelet Persze a családok nagy része otthon szórakozott a televízió előtt. És ha véletlenül elromlott a készülék, a GELKA szakemberei a helyszínre siettek, vagy a szer­vizben javították meg a hibás televíziót. A megyében 25 szerelő volt beosztva erre a munkára. A megyeszékhelyen a 12 .szakem­ber mintegy 400 készüléket ja­vított meg a három nap alatt. Az alkotóval találkozott a kovácsházi közönség SZŰK kis klubteremben 18 festmény. Egy asztalkán ven­dégkönyv, mellette csomóban stencilezett ismertető a kiállító életéről, munkásságáról, eddigi kiállításairól. A vendégkönyvben közel kétszáz aláírás sorakozik, néhány mellett pár soros véle­mény is. A közönség tanácsai. A mezőkovácsházi művelődési központban rendezte meg kiál­lítását dr. Párzsa János, a békési Alkotók Klubja vezetője. Mind­ez önmagában nem lenne ki­emelkedő dolog. Az alkotó kéré­sére a tíznapos bemutató utolsó I napján délutánra a közönséget i és Párzsa Jánost is meghívták a | művelődési ház klubjába — aho­gyan mondani szokás —: kötet­len beszélgetésre. A klubba vagy harmincán — javarészt fiatalok — jöttek el. A MŰVELŐDÉSI központ előt­ti transzparens délután két órá­ra hirdette a találkozót. Az idő­pont előtt többen — talán az él­mény felfrissítésére — ismét vé­gigsétáltak a képek előtt. Kedve­ző alkalom teremtődött hát a tárlatvezetésre, ha á zárás előtt néhány perccel is: Párzsa János máris mesélte az olaj-, pasztell­képek születésének történetét, a műhelymunka kulisszatitkait. Amikor a találkozó részvevői egy másik klubszobában beleültek a fotelekbe, a kérdések sora szüle­tett meg. Mióta fest és hogyan gyűjti élményeit? Mit takar az az elne­vezés: Békési Alkotók Klubja? Hogyan egyezteti össze munkáját és az alkotást? — s minden kér­désre részletes és kultúrtörténeti hitelességű válaszokat kaptak a találkozó vendégei. A mezőkovácsházi alkotó-kö­zönség találkozó választ adott arra a kérdésre: mire jó, mire való az efféle rendezvény? Az alkotás folyamatának vannak minduntalanul fentmaradó „mel­léktermékei”, amelyek szintén közönségre várnak. Az intimi­tás és a nyilvánosság közötti fal lerombolására éppen ezért a leg­alkalmasabbak ezek a találko­zók. Persze, önmagában a kiállí­tás és a találkozó együttese csak '■*„ akkor lehet sikeres, ha a kovács- : házi példát követve teszik: előbb ; a kiállítást, s csak annak zárá­Nagyothallók iskolája Ütvén éves i>uuapcsvcii, a „o»pu,, a x«..gyo»uuiiioK ,tl_ talános Iskolája cs Nevelőotthona, amely az egyetlen ilyen in­tézmény az országban. Oktató módszerükhöz nagy segítséget nyújt a BEAG új készüléke, amely az 1975-ös BNV-n nagydijat nyert. A berendezést az elmúlt hetekben helyezték üzembe. Az iskolának 275 tanulója van. (MTI Fotó — Páhok Antal felv. — KS) saként a találkozót. Mert a ta­pasztalat igazolja, hogy a meg­nyitóval együtt megrendezett ta­lálkozók a megannyi friss él­mény rendezetlensége miatt for­málissá válnak. A MEZÖKOVÁCSHÁZI műve­lődési központ a most születő vállalkozásával sokat tehet a művészeti nevelés érdekében is. Nem utolsósorban: megyénkben vállalja az alkotók és a közönség közötti szakadék megszüntetését. S remélni lehet, hogy ebben a munkában nem marad egyedül; lesznek még közművelődési in­tézmények, amelyek továbbvi­szik a „kovácsházi példát”. (—esi) ELADÄSRA felkínáljuk kifogástalan állapotban levő WL 50 típusú IFA 5 t. tehergépkocsit. Továbbá megvásárolható 1 db jó állapotú GAZ 51 tip. 2,5 t, valamint 1 db ZUK 0 8 t tehergépkocsi. Ár: megegyezés szerint. Érdeklődni lehet: Békés megyei Vegyes­ipari Vállalat, Sallai u. 34. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents