Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-29 / 303. szám
Minden munkahelyen megalakítható a tásadalmi bíróság — Milyen ügyekben járhat el Mit ír el! a törvényerejű rendelet? A szocialista demokrácia fejlődése lehetővé teszi, hogy — 13 esztendő tapasztalatait hasznosítva — a korábbam csak vállalatoknál működött társadalmi bíróságok intézménye az eddiginél szélesebb hatókörűvé váljon: gyakorlatilag minden munkahelyen — hivatalban, intézménynél is — megalakítható társadalmi bíróság 1976. január 1-től. Röviden szólva, a dolgozók választott szervei a társadalmi bíróságok, amelyeknek működéséről új jogszabály jelent meg, mégpedig — a törvényekkel azonos értékű formában, nevezetesen — tör- vényerejü rendeletként. Ennek jóváhagyása is megtörtént az országgyűlés legutóbbi ülésszakán. Szakértőktől — az új tvr előkészítésében is közreműködött Igazságügyi Minisztériumban — kért tájékoztatást az MTI tudósítója a társadalmi bíróságok szerepéről, feladatairól, működésének hogyanjáról. Elmondták: e munkahelyi testületeknek — a haca. körükbe tartozó ügyek elbírálásával — az a feladata, hogy döntéseikkel növeljék a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak megtartására, a fegyelmezett munkára, a társadalmi tulajdon védelmére és segítsék elő a szocialista demokrácia fejlesztését Az új jogszabály elválasztja az állami igazságszolgáltatás fórumrendszerétől a társadalmi bíróságokat, s ez utóbbiakat bekapcsolja a munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésének rendszerébe. Nem teszi kötelezővé a tvr a társadalmi bíróság létrehozását, hanem ennek eldöntését rábízza a dolgozó közösségekre. Az új rendelkezések szerint a szocialista brigádok is bekapcsolódhatnak a társadalmi bíróságok munkájába. Lehetőséget kapnak például arra, hogy társadalmi bíróság megítélése alá tartozó ügyekben maguk járjanak el. illetve a társadalmi bírósági eljárást kezdeményezzék. E lehetőségek is a munkahelyi demokrácia fokozott érvényesülését szolgálják. Milyen ügyekben járhat el a társadalmi bíróság? Mindenekelőtt a szocialista társadalmi együttélés szabályainak megsértése miatt, valamint a fegyelmi elbírálásra is alkalmas, de a fegyelmi jogkör gyakorlója (például a vállalat igazgatója) által hozzáutalt ügyekben. A nyomozó hatóság, az ügyész, a bíróság, illetőleg a szabálysértési hatóság csak akkor küldhet a társadalmi bírósághoz ügyet, ha az elbírálás alá kerülő magatartás nem bűncselekmény vagy nem szabály- sértés, viszont a társadalmi nevelés indokoltnak látszik. Társadalmi bírósági eljárást a vállalatnál működő társadalmi szervezetek, a vállalat igazgatója, a szövetkezet vezetősége és a fegyelmi jogkör gyakorlója mellett o vállalat dolgozói is indítványozhatnak. Három — választott — tagja van az el iáró társadalmi bíróságoknak. Határozatában a társadalmi bíróság figyelmeztetést, dorgálást vagy megrovást mondhat ki; ugyanakkor felhívhatja a társadalmi bíróság a tárgyalt ügyben tapasztalt rendellenesség megszüntetésére az illetékes személy figyelmét: továbbá ha alkoholista ügyében jár el, akkor kezdeményezheti kötelező gvógykezelés elrendelését is. (MTI) Migrénkutatás A migrénben szenvedő embereknél összecsomósodnak a vér- lemezkék és részben a vérplazma is. Ennek felismerésével első ízben sikerült egyértelműen feltárni a migrén és a rendellenes keringési sajátosságok közötti összefüggést. A kiváltó tényezők még nem tisztázottak. Feltételezhető azonban, hogy a migrén kezelését a vér keringési tulajdonságainak normalizálásával kell kezdeni. Ű] közlekedési és távközlési műszaki főiskola Győrött Az építkezés kezdete 1971 — A beruházás befejezése 1977-ben Az 547 millió forintos egyedi nagy beruházás az 1971. július 23-i alapkőletétellel vette kezdetét. Az azóta tartó munkálatok azt a célt szolgálják, hogy a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola négy karának korszerű oktatási feltételeket alakítson ki. A négy karon — az építkezés befejezésekor — 1734 nappali tagozatos hallgatót képezhetnek. A kollégiumi épületekben 1404-en lakhatnak. Ami az építkezési munkálatok költségeit tekinti, az 414 millió forint. Az egyéb felszerelési és laboratóriumi berendezésekre 133 milliót költhetnek. Az 1971-ben megkezdett építkezési munkálatok 1974 őszén elérték azt a szintet, hogy a Budapesten és Szegeden működő győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola egy része új helyére költözhetett. 1974 szeptemberében ugyanis átadták a négyes számú tanulmányi, a I négyes számú kollégiumi és az egyes számú laboratóriumi épületet, valamint a konyhát, illetve az éttermet. m 1975 szeptemberében átadták a hármas számú tanulmányi, a hármas számú kollégiumi és a kettes számú laboratóriumi épületeket. És, mint 1974-ben, ebben az évben is felkészülnek a következő esztendőre. Ezért az 1975-re tervezett 68 milliós építkezést várhatóan 18 millióval túlteljesítik. Bizonyos, hogy az 1976. évben elkészül a kettes és egyes számú tanulmányi, a kettes számú kollégiumi és a hármas számú laboratóriumi épület. És 1977- ben átadják a négyes számú laboratóriumot, valamint az igazgatási épületet. Ezzel Győr legnagyobb és az ország egyik legkorszerűbb oktatási intézményének építése befejeződik. L. S. Három portré: Villanások a tegnapról A napokban megüresedik három munkahely Békéscsabán és Nagybánhegyesen. Nyugdíjba megy három asz- szony. A r r I rr rr csevelono Huszonöt esztendőt, majdnem egy fél emberöltőt töltött a PATEX békéscsabai gyárának ódon falai között Babinszki An- talné. — Csereváltós géneken kezdtem dolgozni. Évekig azokon szőttük a fehér áevneműt. Ezeket az öreg masinákat az 1950-es évek végétől kivonták a termelésből. 1961-ben saját kérésemre áthelyeztek az előkészítőbe. Nyugdíjazásomig — dec°mber 13-ig — ott dolgoztam három műszakban. A huszonöt év alatt több ezer méter anyagot szőtt, sok tízezer kilométer fonalat csévélt fel. Három alkalommal kiérdemelte a ..Kiváló Dolgozó” kitüntetést. S közben az idő. az évek szinte észrevétlenül átszőtték haját ezüst színű szálakkal. Fiai felnőttek és kirepültek a családi fészekből. A puha finom u.ijakat a fonal érdes, bütykös kezekké formálta. — Nem voltak könnyűek az évek. A férjem két műszakban, én pedig három műszakban dolgoztam. A három fiammal anyó. som törődött. Amint cseperedtek a gyerekek, úgv lett köny- nyebb az életünk. A házi munkát megosztottuk a férjemmel, a gyerekekkel. Így jutott idő nyaralásra, pihenésre. — Akinek hosszú éveken át szívéhez nő a gyári munka, megtud-e lenni enélkül? Kérges tenyerét nézi: — Sokat szeretnék az unokáimmal lenni ... De bejövök a gyárba! Hozzánőttem itt mindenhez. A meghatódottságtól egv kövér . könnycsepp gyöngyként gördül végig az arcán. A r r r rr gepirono Aki több mint két évtizede do'gozik a kereskedelemben, az talán nehezen is vária a nyugdíjaztatását. Vaion Tapperczer Lászlóné, a Békés megyei Uni- verzál Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályának gépírója számolta a hátralevő heteket, napokat? — Nem. Sok volt a munkám, erre nem is gondoltam — meséli miközben csuklóját körbe tapintja. — Hány levelet írt? Számolgatunk, s a végeredmény: i — Lefelé kerekítve mintegy 1,1 milliót. — Nevetve csapja össze tenyerét. Küzdelmes két évtized jutott neki is osztályrészül. Férje 1956- ban meghalt, egyedül nevelte négy gyermekét. Már unokái is vannak. — Jó kollektívában dolgozom, munkatársaim segítették, még ma is sok mindenben segítenek. Nekik köszönhetem, hogy nem roppantam össze — sorolja. Közben a „slágercikkekről” beszélgetünk. 1953—54-ben legkeresettebb cikk a kerékpár volt, az 1960-as évek elejétől a motorkerékpár, 1965-től pedig a tv, a rádió, a lemezjátszó, a magnó. A tartós műszaki cikkek kereslete jelentősen megnövekedett a megyében. Tapperczer Lászlóné bár nem állt a pult mögött, mégis sokat tett az igények kielésítésére. Most nyugdíjba készül. — Közeli tervei? — Tavasszal szeretnék elmenni egy csendes helyre üdülni. Á tsz-tag Jó humorú, örökké vidám. így ismeri Nagybánhegyes apraja- nagyja Gndas Mihálynét, a helyi Zalka Máté Tsz tagját. A közös gazdaság tejboltjában dolgozik, s a tsz-ben eltöltött dolgos évek után december utolsó napján nyugdíjba megy. — Elszálltak az évek felettem — tűnődik. — Ez az élet rendje. A férje már a szövetkezet nyugdíjasa. Négy fia közül a legfiatalabb is a tsz-ben dolgozik. A tsz-tagok új nyugdíj rendszeréről beszélgetünk. A parasztasszonyok megérték azt, hogy a nyugdíjat fiatalabb korban vehetik igénybe. Többségük el is megy nyugdíjba. A korábbi években mi volt? Reggeltől napnyugtáig dolgoztak, húzták a kapát. Ha elfáradtak, akkor nyújtóztak egyet, majd foly- tatták tovább. Ondas Mihályné élete jó példa erre. — Munkahelyemnek nem intek búcsút. Dolgozni szeretnék. Munka után otthon ráérek majd pihenni, olvasni. A családnak nagy könyvtára van. Az idén is 1000—1200 forintért vásároltunk könyvet. © Köszönettel tartozunk a munkában eltöltött évekért. Jó pihenést kívánunk valamennyiüknek. szekeres András Pénzzel és jó szóval Szép számmal lehetne a példákat sorolni annak illusztrálására, hogy a munkahelyi vezetők egy-egy, az átlagosnál nagyobb teljesítményt, egy-egy különösen jól sikerült munkát jutalomként méltányos összeggel honorálnak, ha éppen van erre keret. Az erkölcsi elismerés különböző intézményesített formáinak, módszereinek viszont úgy tűnik csökkent a szerepe, kisebb lett a becsülete. Nemrégiben magam is tanúja lehettem egy üzemi „négyszög” töprengésének arról, hogy „kinek adjuk a kiváló dolgozó kitüntetést?”, aki már kapott, szóba sem jöhetett, mert „mit szólnának a többiek?” S aki végül is kapta, csak azért kapta, mert hosszú évek óta nem volt része hasonló elismerésben. Senki sem kérdezte, senki sem vitatta, hogy az illető a végzett munkája alapján egyáltalán megérdemli-e a kitüntetést? (Hadd jegyezzem meg: ez a gyakorlat az erkölcsi elismerés egyéb, magasabb rendű formáinál is felfedezhető.) De nem is erről, hanem az erkölcsi elismerés szerénynek, olykoy jelentéktelennek látszó, de mégis nagyon fontos módszereiről akarok szólni. Arról, hogy a vezetői munka elengedhetetlen része, és a jó vezető nélkülözhetetlen tulajdonsága, hogyha kell, hogyha érdemes akkor nemcsak fizet, hanem dicsér is. Hogy szá- montartja beosztottjai, munkatársai képességeit, teljesítményeit és jutalmaz; nemcsak pénzzel, hanem jó szóval, vagy egyszerűen csak azzal, hogy odafigyel mások munkájára. És ez oofpcsak elismerés, hanem ambíciót adó, önbizalmat erősítő ösztönzés. Ki ne örülne annak, ha tudja nemcsak a fizetési boríték vastagságából következtetve, nemcsak a prémiumok gyakoriságából érzékelve —, hogy amit csinál, azt jól, kiválóan csinálja. Bérezési és premizálási gyakorlatunk — sajnos — egyelőré toég pontatlan mércéje, nem mindig minősítése az elvégzett munkának.- Mindebből talán kiérezhető, í hogy az erkölcsi elismerés nem : valamiféle pótszer. Nem arról ; van szó, hogyha egyszer szűkös : a bérkeret, akkor legalább dili csérjünk és kitüntető címeket ; osztogassunk. Az ember termé• szetes és ösztönös vágyai közé : tartozik, hogy figyeljenek arra, S amit csinál; hogy minősítsék a j törekvéseit, a teljesítményeit, : hogy tudja — „hányadán is áll” ! a munkahelyén, hol a helye, mi : a rangja a társak, a kollégák : között. És semmivel sem lehet ■ jobban kiölni a munka- és szak• maszeretetet, a hivatástudatot, I az ügybuzgalmat, ha közönyösen, ■ ha lé'lektelenül és fifeyelmetle- ! nül veszik tudomásul mindazt, ■ amit valaki a munkaidejében j tisztességesen elvégez. Arról nem I is beszélve, hogy mennyi értékes : ötlet, javaslat, mennyi kezdemé- ; nyezés jutott már zsákutcába j csak azért, mert a jobbító cse■ lekvési szándékot nem vették ko_ j molyán. ■ Közmondásszerű igazság: van■ nak dolgok, amit nem lehet : pénzzel megfizetni. Azon lehet ; vitatkozni, hogy munkahelvvál- ; toztatás esetén ki miért hagyja j ott a munkahelyét, de az vitat-. ■ hatatlan, hogy a kedvvel, az • örömmel végzett munka, a ki• egyensúlyozott munkahelyi köz- J érzet nem csupán a bér, a fizetés : függvénye. [ V. Cs. R • ti&MBStss: ** 1975. DECEMBER 29.
