Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
) KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Képek Keszta Rozália gyulai tárlatáról Az emigráns fejedelem Lengyelországban A Rákóczi-jubileum éve elé A kuruc- vezérlő fejedelem, II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójára készülünk. A hazafiság, * függetlenség és a társadalmi haladás ügyét egységbe foglaló Rákóczi-sza- badságharc méltó idézésének koordinálásán országos emlékbizottság fáradozik. Lapunk hasábjain még visszatérünk a történeti jelentőségű jubileumra, ezúttal a Rákóczi-história olvasóink előtt általában ismeretlen részleténél, a fejedelem Lengyelországban töltött keserves két événél időzünk. A kuruc szabadságharcosok csillaga 1710. végén teljesen leáldozott. Rákóczi 1711. január 31-én a vajai kastélyban folytatott fegyverszüneti tárgyalást Pálffy János császári generálissal, a teljhatalmú főoarancsnok- kal, de semmiféle garanciát nem kapott a bécsi, udvar jövőbeni alkotmányszegésé- vel szemben. A személye iránt kifejezett ajánlatok elfogadását pedig nem egyeztethette össze becsületérzésével. Mint egy országos méretű szabadság- harc vezére nem maradhatott idehaza szabadság nélkül, ráadásul a császári „kegyelem” súlya alatt, ezért 1711; februárjában Lengyel- országba indult, hogy II. Ágost lengyel királlyal és a Lengyelországban tartózkodó I. Péter orosz cárral tanácskozzék a kurucok oldalán történő beavatkozásuk érdekében. A lengyel—magyar határról, Alsóvereckéről február 20-án kiáltványban fordult a szövetkezett rendekhez (az országgyűléshez). Tudatja, hogy külső segítséggel akarja folytatni a nemzet szabadságharcát és a jó békekötéshez nyújtandó segítséget kívánja kieszközölni. Nem bújdosóként indul Lengyelországba. Hozzávetőleg két-három- ezren mentek ki az országból vele együtt; töredékhadak, tábornokok a családjukkal, a magyarországi szenátorok egy csooortia, a 120 főből álló nemesi udvari compánia, a fejedelem udvartartása. Az erdélyi szenátoroktól Rákóczi a határon búcsút vett, mert nem biztosíthatta őket, hogy gondoskodik róluk az idegen országban. A Keleti- Beszkidek északi lábainál fekvő Stryj várában március 26—28-án fontos tanácskozások mentek végbe. Rákóczi magyarországi hadainak főparancsnoka, Károlyi Sándor — aki időközben, március 14-én, Debrecenben letette a hűségesküt a császári hadak főparancsnoka kezébe — és a fejedelem közvetlen tanácsadói itt foglaltak állást a békepontok megtárgyalására, Husztra összehívandó kuruc rendi gyűlés (országgyűlés) ügyében. Távozta után Károlyi nem Husztra, hanem Szatmáriba hívta össze a gyűlést. Rákóczi április 18-án szenvedélyes hangú kiáltványban marasztalja el a Stryj- ben őt még hűségéről biztosító Károlyit, nem ő tehet róla, hogy az idehaza időközben bekövetkezett maj- tényi fegyverletétel miatt ez lesz utolsó pátense Magyarország lakosaihoz. A Habsburg császár, József, időközben bekövetkezett halála új reményt öntött Rákócziba. Úgy fogta fel, hogy most Magyarországon törvényes államfő nélküli állapot (interregnum) alakult ki, tehát a szatmári országgyűlésen elfogadott béke nem léphet életbe, ám de Eleonóra császárnő május 26-án megerősítette a békekötést. A béke gráciát ígért a kuruc vezetőknek, ha három héten belül leteszik a hűségesküt. Rákóczi nem vállalta a hűségesküt, hanem a szabadságharc vesztésre álló ügyét az európai békekötés révén orosz és lengyel közvetítéssel remélte megoldani, hogy ti. a spanyol örökösödési és az északi háborúban szemben álló hatalmak a békekötésbe beleszövegezik a kuruc szabadságharc ügyét. Ezt remélte attól a tanácskozástól, amelyet a dél-lengvel- országi Jaroslaw környékén folytatott I. Péter orosz cárral és II. Ágost lengyel királlyal 1711. június 4-e körül. E tanácskozásokra Rákóczi a Beszkidek lengvel- országi lábánál fekvő wysocki birtokáról ment. Huny a Márta versei: Könyörgés Holdkörmű kézzel simogass, csillogó csillaggal melengess, add, az egyetlen hangot, rétemen egyetlen pipacsot, a hiányzó hangot megtaláljam. Cím nélkül Olyan, mint egy kedves álom, s ha felébredek, csukott szemmel megtalálom. „Rózsaszínben tűnt fel nekem, a cárak már régen rólam megalkotott véleménye, barátsága a legjobbat engedte reménylenem; mindenütt külső kitüntetéssel fogadtak Lengyelországnak mindenünnen egybesereglő mágnásai” — írja Rákóczi a cárral és a királlyal folyó találkozás körülményeiről. Azonban a lengyel és orosz pompával fűszerezett napok gyorsan elszálltak. Néhány nap múlva elindult a találkozó színhelyéről a lengyel király. Bercsényi, a szemtanú leírása szerint a király indulása\ előtt úgy bepálinkázott, hogy alig tudták hintájába tenni!... I. Péter cár is kedvelte a magyar tokajit, akivel Rákóczi kiitta megkeseredett reményeinek búcsúpoharát. Itt, Dél-Lengyelországban tudta meg a fejedelem, hogy XIV. Lajos francia király diplomáciai futára sem hozott magával üzenetet I. Péter számára, amely Rákóczi és szabadságharcának ügyét beajánlotta volna. I. Péter a nemzetközi síkon történő pártfogolás helyett az Ukrajnában való letelepedés lehetőségét kínálta fel Rákóczinak. A sikertelenségek hatására 1711. júliusában kezdett szétszéledni Rákóczi Lengyelországba ment kíséretének egy része — pl. ürügyet hangoztatva osont el táborából udvarmestere, Ottlyk György —, de udvartartását csak hónapok múlva oszlatta fel. Kancellárja, Ráday Pál búcsúlevélben mondott búcsút, mert azok közé tartozott, aki' kegyelmet kapott a császártól. (Rákóczit, Bercsényit, Vayt, Eszterhá- zyt és Forgáchot a bécsi udvar időközben kizárta a közkegyelemből.) Szeptember elején Rákóczi elhagyta Dél-Lengyel- országot és a Visztulán fel- hajózótt Varsóba, ahonnan rövid vendégeskedés után — ugyancsak a folyón — a Balti-tenger parti kikötőbe, Danzigba ment. Ügy vélte, hogy itt biztonságosabb helyen tartózkodik (egy merényletet már elkövetett ellene a bécsi udvar messze nyúló keze), másrészt a nemzetközi átjáróban nagyobb diplomáciai mozgáslehetőséget remélt. Újra találkozott Ifanzig vidékén a karlsbadi gyógykezelésről Pétervárra tartó I. Péter cárral és a porosz, illetve a lengyel király mellett levő saját követeivel, de nem érhette el, hogy a koronás fők a kurucok ügyének az európai békekötésekbe foglalását megígérjék. A danzigi hónapokban Rákóczi levelezésének központi .témájává válik az anyagi gond, mert anyagi támogatója, a lengyel herceg, Sieniawska egyre szűkmarkúbb lett hozzá. A magatartásváltozás hátterében politika húzódik meg: a herceg francia-barátsága változóban volt, érzelmileg egyre inkább elhidegült a francia udvartól XIV. Lajos nagy hírének szürkületével. Néhány hónapig még nem eresztette szélnek udvarát; a fedezetet ezüstneműinek zálogba adása és a dél-len- gyelországi birtokának eladása útján biztosította, de nem húzhatta sokáig: 1712. április végén teljesedett be a döbbenet népes kíséretén, akikkel közölte Rákóczi elbocsátásukat, s mindössze kb. 30 fŐ6 legszükségesebb személyzetét tartotta meg. Rákóczi az utcán ekkor már álruhában járt! Az emigráns fejedelem kíséretében tartózkodó Má- nyoki Adám festő („képíró”) ez időtájt festett Rákóczi- képe néz ránk az iskolai tankönyveinkből, a nemesszőrme kucsmás, bársonydolmányos, az aranygyapjas rend jelvényét viselő daliás alak, s közben alig hinnénk szemünknek, látván a politikai kudarcokban és anyagi csődben megpróbált emigráns bújdosót. Szánalmas Rákóczi távozása Danzigból a reménysugárnak hitt XIV. Lajos Franciaországa felé. A megmaradt szűkebb környezete elől is titkolva fogadott vitorlást és szerzett angol útlevelet. Távozásának részleteiről szóljon ő maga: „Már kíséretem különféle ürügyek alatt hajóra szállt, egyedül magam maradtam hátra három, oldalamon visszatartott , emberemmel (köztük Mikes Kelemen), várván a vitorlák felvonására kedvező szelet; midőn erre valahára reményünk támadt, a külvárosban elköltendő vacsora ürügye alatt utazásomba beavatott barátaim kíséretében a partra mentem, és miután nekik búcsút mondva csónakra ültem, végre eljutottam a vasmacskákkal lekö-. tött hajóhoz.” Vay Ádámra várt a hálátlan szerep, hogy közölje a Danzigban maradókkal: a fejedelem • „szolgálatban megtartja” őket, de ő maga elhajózott! ...Rákóczi visszahagyott tárgyait (zálogba- adásig) páter Kéry, a francia követtel együtt tűz és betörés ellen biztos helyen zár alá teszi, s néhány napig a látszat kedvéért még egy gránátos őr áll szállása előtt. Dr. Virágh Ferenc Nemzedékek Portré Régi ház Gyulán
