Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
Éoflf! a ÍT, BiéTis tértijén (TV,) Szocialista brigádok A kongresszusi oklevél kötelez A | ■■ rr f r rr könnyűfémmű milliárdja A brigád munka közben Egyre jobban látszik, menynyire „sokoldalú” anyag az aluminium: formálni, ötvözni lehet szinte tetszés szerint s ezzel a legkorszerűbb ágazatok — híradástechnika, elektronika, műszeripar — legújabb, modern termékeihez nyújt alkalmas, olcsó hazai nyersanyagot. Legújabban az építőipar és a járműipar is egyre szélesebb körben használja. A magyar alumíniumipar termékeinek felhasználása lendületesen növekszik: öt év alatt mintegy 60 százalékkal emelkedett. A fejlődésnek — mint ismeret« — az 1962-ben megkötött magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény képezi biztos alapját. Ennek keretében lassan már évi 300— 330 ezer tonna timföldet kohó- sítanak részünkre a volgográdi alumíniumkohók s az így nyert teljes mennyiség — 165 ezer tonna alumíniumtömb — a magyar ipar feldolgozható nyersanyagát adja. A felhasználási igények, illetve a feldolgozható mennyiség folytonos növekedése a hazai félgyártmány és készáru termelő kapacitások szinte állandó bővítését teszi szükségessé. Az alumínium félgyártmánytermelés hazai legnagyobb központja a Székesfehérvári Köny- nyűfémmű építése tulajdonképpen 15 éve szakadatlanul tart. A 60-as évek elején egy — az akkori színvonal szerint — korszerű présművet helyeztek üzembe. Ennek mai termelése 25 ezer tonna évenként A világ mai alumíniumsajtoló technikája azonban ma már előbbre tart s mert az egész magyar alumíniumipar egyike legkorszerűbb ágazatainknak, valóban a nemzetközi élvonalhoz tartozik, s ha meg akar ott maradni, akkor nem engedheti meg még egy kis mértékű lemaradás sem. Ezért, az alumíniumipar 15 éves központi fejlesztési programja keretében javában zajlik a fehérvári könnyűfémmű prés- üzemének korszerűsítése és bővítése. Ebnek befejezése Után az üzem évente 35 ezer tonna alumínium sajtolására lesz alkalmas. A könnyűfémmű másik „kulcstechnológiája” — a szalaghengerlés. A 60-as években gyorsan elavulttá vált a régi, csupán 2-3 méter hosszú táblákat készítő hengersor. Ekkor kezdték meg az új technika bevezetését Fehérvárott: a szakaszos hengerlés helyet a folytonos, a szalagszerű hengerlés meghonosítását. A IV. ötéves A világ legnagyobb növénymag / gyűjteménye Leningrád- ban, az Össz-szövetségi Növénytermesztési Kutatóintézetben található. Nemcsak muzeális ritkaság, hanem az újfajta mezőgazda- sági növények „élő” bázisa is. Ezért a KGST műszaki-tudományos tanácsa úgy döntött, hogy az intézet világviszonylatban kiemelkedő gyűjteményét központi gén-banknak tekinti. A kollekció megőrzése bonyolult feladat, amelyet a magok 3—5 évenkénti újravetésével oldanak meg. Ez azonban nehézkes módszer és szűkíti a tudományos kutatások lehetőségeit. Ezért elhatározták, hogy a mag- kollekciót Leningrádból Ku- bányba, az Eszak-Kaukágus fontos gabonatermő vidékére költöztetik. A gyűjteményt befogadó új épület a leningrádi intézet legterv elős évében — 1951-ben — avatták a szélesszalag-henger- mű első lépcsőjét: ennek kapacitása évi 60 ezer torma. A tervszakasz derekán már látszott — oly gyorsan növekedett az alumíniumot egyre jobban megismerő és megkedvelő hazai iparban a kereslet —, hogy a korszerű hengerde bővítésével nem lehet várni. Az 1973. január elsejével kezdődött bővítés célja, hogy, a jelenlegi kapacitást 75 ezer tonnára emelje. A közel egymilliárdos költséggel létesülő, korszerű, új présmű és a szélesszalag-hen- germű II. lépcsőjének munkába állását eredetileg 1976 végére tervezték. A gyorsan növekvő hazai és külföldi kereslet azonban Indokolta, hogy ez a program is bekerüljön a gyorsított beruházások közé, s fél- háromnegyed évvel előbbre hozzák az indítást. A kül- és belföldi gépszállítók egyaránt hajlandók voltak a magyar beruházók segítségére sietni, az építőipari vállalatok alvállalkozóival együtt úgyszintén, s mert a KISZ már korábban védnökséget vállalt a beruházás felett, most a védnökség keretében újabb vállalásokkal sietett a kivitelezők segítségére. A legkorszerűbb alumíniumfeldolgozó technika kerül most a fémműbe, amellyel az eddigieknél nemcsak több, hanem sokkal választékosabb és jobb minőségű termékeket szállíthat majd megrendelőinek. Megleoő, hogy 1955 és 1973 között ötszörösére nőtt hazánkban az alumínium félgyártmány-termelés. 1973-ban már 110 ezer tonnát tett kl. S ez a gyorsan növekvő. nagy mennyiség mégsem elég. Biztató jelenség ez: hiszen emögött a magyar gépipar, tö- megcikkioar, építőipar, kábelipar fejlődése, termékeinek változása húzódik meg. A könnyűfémmű gyorsított fejlesztése, gyorsan bővíti az az ipar termékszerkezetének az értékesebb gyártmányok arányát. Már pusztán azzal, hogy a bauxitnál 80-szor, 100-szor értékesebb az alumínium féltermék, és 120-szor— 150-szer a készáru. Az alumínium készárugyártás a tervek szerint a IV. ötéves terv utolsó évéhez képest 1980-ra 70—75 százalék- kai nő. 1985-re pedig két és félszeresére emelkedik, Így határozzuk meg, döntjük el mai beruházásainkkal és fejlesztő munkánkkal a magyar ipar holnapi lehetőségeit és eredményességét. , Gerencsér Ferenc régibb állomásán, a Botanika nevű településen kapott helyet. Befejezésnél tart a burkolási és szerelési munkák, valamint a magok 10—15 éves — újravetés nélküli megőrzését lehetővé tevő hőmérséklet-szabályozó berendezések beállítása. A föld alatti tárolóban az ellenőrzést teljes egészében autómatikus eszközökkel oldották meg. A hőmérsékletet és a levegő pára- tartalmát különleges berendezések segítségével szabályozzák. Az idén adják át új helyén a vetőmag-bankot, amely felbecsülhetetlen segítséget nyújt a szakembereknek új, még nagyobb hozamú búza, kukorica, rizs és más kultúrák létrehozásához. Több mint 400 000-féle magmintót őriznek a gén-bankban, de akár egymilliót is el tudnának helyezni. (BUDA- PREStí—APN) Az 1974-es évben a kongresz- szusí verseny első szakaszában elért kimagasló munkasikerek eredményeként a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Zrínyi Ilonáról elnevezett szocialista brigádja elnyerte a kongresszusi oklevelet és a Vállalat Kiváló Brigádja címet. A vállalati ünnepségen Csatári Béla, az MSZMP megyei bizottságának titkára adta át az oklevelet és az azzal járó 70 ezer forint jutalmat. A brigád vezetője Felek Jánosné: — Brigádunk másfél évtizeddel ezelőtt alakult meg a töltő és bélelőkészítő dolgozóiból. Kezdetben főleg férfiak dolgoztak itt, majd később kezdett elnőiesedni ez a foglalkozás. Most a 48 tagú brigádban mindössze két férfi dolgozik. Ezért is választottunk nőt, névadóul. — Nem nehéz ez a munka a gyengébb nemnek? — Nem mondom, hogy köny- nyű, hiszen naponta 300 mázsa húskészítmény megy át a kezünkön. Ha a közelebb eső füstölőbe viszik az árut akkor bizony kézi erővel kell eltolni a kolbászszállító kocsit, amelynek súlya 3 mázsa. De nem sokkal könnyebb azoknak a nókKözismertek ma már a mező- gazdaság termelési rendszereinek előnyei. Ezeket kamatoztatta az idén 7 ezer hektáros szántóján a szeghalmi Sárréti Tsz. Az ősszel betakarni ó nő vény ék rendre a tervezettnél magasabb termésátlaggal fizettek a rendszerszerű technológiák szigorú betartásáért. A napraforgó 750 hektáron az előirányzott 13 és fél mázsával szemben 17 és fél mázsát termett hektáronkénti átlagban. (Igaz a napraforgó teljes vetés- területe 1000 hektár volt, de 250 hektár termését a belvíz tette tönkre.) Hasonlóan szép termést adott az 1500 hektárnyi lucerna is. A szövetkezet lucernaszárítója, amelyet kétmillió forintból az idén fejlesztettek tovább, ebben az évben 750 vagon szárítmányt készít s ezzel a hasonló típusú szárítók átlagteljesítményét mintegy 25 százalékkal múlja felül. Ehhez egyébként az teremtett alapot, hogy a füzesgyarmati rendszerben termesztett lucerna hektáronkénti termésátlaga a tervezett 50 mázsát 21 mázsával haladta meg. A közös gazdaság harmadik fő növényét — a búzát — ezen az őszön, mintegy 2700 hektáron, már ugyancsak „Rendszernek a helyzete sem, akik az asz- tál mellett állják végig a műszakot a kolbászpározók és felszedők. Nincs cigarettaszünet, a gépek nem engedik a lazsálást. Szerencséi-« nem sok dohányos van közöttünk. Nemrég beszélgettünk a vezetőiekéi arról, hogy jó lenne egy kis frissítő munkaközi tornát bevezetni, mert itt különösen a lábnak nagy az igénybevétele. — Miből, mennyit gyártanak naponta? — Legfőbb termékünk a gyulai kolbász, de ezenkívül itt készül a csabai is és más egyéb töltelék áru is —- a párisi, az olaszfelvágott, a krinölin, a lecsókolbász, a virsli. — A mi feladatunk az egész megye ellátása ezekből a húskészítményekből. — Ml történt azóta, hogy átvették a kitüntetést? — Említettem már, hogy itt nem lehet „kiengedni”, a gép nem engedi. Itt szalagszerű termelés folyik. Ez évben 320 vagon gyulai és csabai készítése a tervünk, de szeretnénk ezt néhány vagonnal „megtoldani”. Ebből a mennyiségből 240 vagonnal külországokba kerül, ezért a mennyiségi követeimében” vetették. Az őszi vetés, szántás és betakarítás volt egyébként az első igazi közös erőpróbája az ebben az évben egyesült szeghalmi tsz-eknek. Hogy az erőpróba a növénytermesztésben jól sikerült azt nemcsak a terven felüli termésátlagok bizonyítják, hanem a kampánymunkák előirányzottnál gyorsabb és pontosabb befejezése is. A jó munkaszervezést példázza a szövetkezet John Deere traktorának ez évi teljesítménye is. Az eddigi tapasztalatok alapján évi 2300 üzemórában már megfelelő ennek a gépnek a kihasználtsága. A Sárréti Tsz- ben ugyanakkor a John Deere traktor napi három műszakkal összesen 3 ezer órát dolgozott ebbén az esztendőben. A három fő növény mellett a tsz természetesen egyéb, a vetésszerkezetbe jól illeszkedő, a növénytermesztés árbevételeit jól kiegészítő kultúrák termesztésével is foglalkozik. Ezek közül első helyen említhetjük az idén 450 hektáron vetett repcét és a 260 hektáron nagy nyereséggel termesztett szóját. Az lltóhbi növény a jövő évben már hatszáz hektáron ad termést a szeghalmi tsz-ben. k. e. r. nyék mellett, nagyon kell ügyelni a minőségre is. A gyulai és csabai jór hírnevet vívott ki magának — szerénytelenség nélkül mondhatom — szerte a világon és a brigád egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy a minőségen csorba ne essék. Jó dolognak tartjuk azt, hogy negyedévenként értékelik munkánkat a vállalások teljesí- sítését, s így mindig tudjuk, hogyan állunk. — Ide illik * kérdés, mit gondol: hogyan fognak szerepelni a második szakaszban? — Nagyon bízom abban, hogy jól. Konkrét vállalásokat téttünk, igy ezeket aránylag köny- nyű értékelni. Mi, magunk is jobban tudjuk követni,, hogy ezekből mi valósult meg, miben maradtunk le. Hogy mire alapozom ezt a derűlátást? Többet termelünk, mint az előző év- ben, jóval több társadalmi munkát vállaltunk és végeztünk, és a többi pontokat is túlteljesítettük. Úgy hisszük, ennek kell Is, hogy eredménye legyen. A kitüntetés birtokában a vezetők is jobban figyeltek ránk, többet segítettek. Mi is érezzük, hogy a kongresszusi oklevél még jobb, lelkiismeretesebb munkára kötelez. Nagyon jól esett annak idején az erkölcsi elismerés mellett a komoly anyagi juttatás is, amit differenciáltan osztottunk el, de így is 1500—2000 forint jutott egy-egy tagra. — A termelésen túl hogyan él a brigád? — Úgy érzem nálunk, nem frázis a „szocialista módon élni” elv. Még a nyáron rendeztünk egy közös kirándulást Egerbe. Ezen 38 brigádtag vett részt. Nemcsak azért megyünk el véradásra, mert ez a vállalás egyik pontja, hanem azérb mert ezzel embertársunkon segítünk. Általános és középiskolában öten járnak a brigádból tanulni. A névnapokat is közösen ünnepeljük, amelyen 15—20-an veszünk részt. A brigád tagjai közül sokan vásároltak színház- bérletet. Többen tevékenykednek a KISZ-ben, a szakszervezetben és a nőtanácsban valamilyen megbízatással. Részt veszünk a vállalatnál tartott TIT- előadásokon. Nem hiányzik a brigád a szabad pártnapokról és a szakszervezeti gyűlésekről sem. Jelenleg öt párttagunk van. Remélem, mondja mosolyogva — ez a szám jövőre nőni fog, én is kértem felvételemet. — Hogy mért éppen rám szavaztok, amikor brigádvezetőt választottak? Nem tudnám megmondani. Nem vagyok sem a legfiatalabb, sem a legidősebb a brigádban. Még azt sem' mondhatom, hogy azért, mert nekem van a legtöbb iskolám. Talán mert már 13 éve dolgozom itt és mindig igyekéztem, hogv a legtöbbet, a legjobbat nyújtsam, ami tőlem telik. A Zrínyi Ilona Szocialista Brigád, egy a vállalatnál tevékenykedő 35 brigád közül. Mint csepoben a, tenger, ez az egy brigád is jól tükrözi azt a folyamatot, ami az emberekben kis közösségben végbemegy a fejlett szocialista társada'om építése közben. Jól dolgozni, tanulni, tartalmasán élni ez a célkitűzésük és ennek szeretnének minél jobban megfelelni. Ez is egyik jellemvonása a szocialista embertípusnak. S ha ezt nem is mondta ki ilyen egyértelműen Felek Jánosné. a brigád eddigi tevékenységéből erre lehet következtetni. Igaz, erre a nehéz, becsületes munkával megszerzett kongresszusi oklevél is kötelezi a Zrínyi Ilona brigádot. Béla Ottó V 1975. DECEMBER 25. Költözik a gén-bank Szeghalmi Sárréti Tsst Sikereket hozott az iparszerű növénytermesztés
