Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-25 / 302. szám
Több mint 11 ezren költöztek új lakásba öt ér alatt Békéscsabán Békéscsaba vonzáskörzetébe 17 község tartozik. A városban és a vonzáskörzetben mintegy 145 ezer ember lakik. A IV. ötéves tervben számottevően javult a lakáshelyzet. Minden negyedik lakást felújítottak. Egy lakásra a statisztika szerint 2,7 lakos jut. 1971 óta Békéscsabán 3629 lakás épült 11 173-an költöztek új lakásba. A város vonzáskörzetéhez tartozó 17 községben a tervidőszak alatt pedig 2300 lakás építését fejezték be, s több mint 6 ezren laknak új lakásban. Növénytermesztés — lézerrel Lézersugárral kezelt búzával és kölessel vetettek be több száz hektárt ez év tavaszán Kazahsztánban. Most végeztek első fzben ily nagyszabású kísérletet. A szovjet kutatók ugyanis megállapították, hogy a belső magok monokromatikus (azonos hullámhosszú) lézersugárral való előkészítése jelentősen nö. véli a terméshozamot és javítja a növények „minőségét". A répában például nő a cukortartalom, a zöldségekben pedig több lesz a C-vitamin. A lézersugár hasznos a növényi kártevők ellen is. A kazahsztáni kutatók több lézersugárral működő készülék- típust dolgoztak ki. Köztük olyanokat, amelyek óránként 50 tonna vetőmagot képesek „megmunkálni”. így ma már jelentős területen vethetnek lézersugárral előkészített magot. (BUDAPRESS—APN) nőknek. Ünnep a házasság is, sajátos szertartásokkal. NEPÁL természeti kincsekben gazdag ország. A területének háromnegyed része hegyvidéki erdőség. A folyók völgyei és kisebb alföldjei igen termékenyek. Fő terménye a főleg alföldeken termelt, nagy termésátlagú (40 —50 q/ha) és kiváló minőségű rizs. Fő táplálék a rizs és a hal. A rizsből pálinkát is készítenek. Az esős évszak alatt nem kell öntözni a rizst, egy évben háromszor is arathatnak. A rizstáblákon búzát és árpát is termelnek. A cukornádat a Szovjetunióból kapott cukorgyárakban dolgozzák fel. A hegyvidékeken kukoricát, a magasabb részeken teát, kávét, az alföldeken szójababot, árpát, lencsét, borsót, földimogyorót termelnek. Minden közösségnek van szabad legelője és kaszálója. A Magyarországon termelt gyümölcsfélék mellett banánt, narancsot, ananászt, papayát, mangó t, diót is termesztenek. Nepálban nagyon sok folyó és sok szép tó van. Az utóbbi években egy magyar szakember — dr. Woynarovich Elek — igen sokat tett a modern halgazdaság megteremtéséért. Nepálban kisebb-nagyobb völgyzáró gátakkal könnyű jó halastavakat létesíteni. A SZARVASMARHÁT csak tejéért tartják, liúsát nem szabad megenni, de'az ökröt lehet dolgoztatni. Igavonó állatunk a bivaly, de tejét, sőt húsát is fogyasztják. A bivalyt az alföldön nevelik, igavonásra főleg a hűvös hegyvidékre használják. Kevés sertést és sok baromfit tartanak. Ac erdőségnek nagy a vadálM | ég frissen élnek emlékezetünkben az országgyűlés decemberi üléséről az V. ötéves terv vitája során elhangzott felszólalások. Tisztul az emberek fejében a tengernyi adat, a sok teendő, ami valamennyi- őnkre vár 1976—80 között. Irányszámokhoz jutottunk: merre haladjunk, hogyan s milyen ütemben? Nem rosszak a IV. ötéves terv mezőgazdasági eredményei, sőt egyes esetekben egészen kiválóak. Gondoljunk csak arra, hogy az iparszerű növénytermesztésben — búza, kukorica, cukorrépa, lucernaliszt, olajosmagvak — hogyan léptünk előbbre itt a megyében. A szakosított állattenyésztő telepek építése, termelésbe állítása is erre az időre esik. Hízottsertés-termelésből új megyei rekord született. Korszerűsödött, bővült az élelmi- szeripari feldolgozó kapacitás. A konzervgyári rekonstrukció, az új hűtőház építése, a BOV békéscsabai és orosházi gyárának fejlesztése befejeződött. Jelenleg a megye legnagyobb beruházása, a Gyulai Húskombinát építése folyik. Fejlődött a MEZÖGÉP- ipar. Az NSZK-gyártmányú Class kombájnra szerelhető ku- korica-betakarító adapterek szériagyártását, nyugati exportálását elérték és részt vesznek egy KGST-kooperációban. Ugyancsak nyugati exportra készítenek munkagépeket két csehszlovák gyártmányú kistraktorhoz. A nagyüzemi termelés eszközállománya jelentősen bővült. A munka termelékenysége, az esz— közállomány kihasználása megyei átlagban javult, de az évi munka hatékonyságával gondjaGazdasági életünk ötéves távlata ink vannak. Túl sok a munkából kiesett órák száma és az egy termékre jutó élőmunka. Egy- egy munkafolyamat átgondolt szervezésével, a folyamatos munkamenet feltételeinek megteremtésével, a minőség javításával nem tudtuk teljesíteni a követelményeket. A termelésben elértünk itt a megyében is egy olyan színvonalat, melyre — a naturális mutatókat vizsgálva — büszkék lehetünk. De a minőség alakulásáról mindezt ilyen egyértelműen már nem mondhatjuk el. Legszívesebben arról sem beszélnénk, hogy az eszközállomány kihasználása mit mutat. Mégis beszélni kell róla, mert a gépek, berendezések termelő kapacitásának mindössze 50—60 százalékos igénybevétele egyértelmű feladatokat körvonalaz a következő évekre. Az üres ólak, istállók, a termelés megannyi lehetőségének kiaknázása is csak az elkövetkezendő években nőhet erősségeink közé. Országépítő munkánkban 1976— 80 között a termelés fejlesztésének intenzív szakasza következik. Ügy is fogalmazhatjuk visz- szaíelé pergetve a gondolatsort, hogy 1961»-től 65-ig a nagyüzemi mezőgazdaság alapjait teremtettük meg. 1970-ig munkánk középpontjában a nagyüzemek megszilárdítása állt, 1975-ig az eszközök és erők felhalmozásáSzarvasi fehér amurok Franciaországban Mindössze 13 esztendeje annak, hogy a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetbe Kínából megérkezett az első növényevő halivadék-szállítmány. Repülőgéppel, nylontasakokban „utaztak” a két-három centi hosszú, Magyarországon addig ismeretlen haüvadékok. Azóta a szarvasiak kikísérletezték a növényevő halak táplálkozáskultúráját, megfigyelték: hol, milyen körülmények között lománya: elefánt, tigris, leopárd, medve, majom, zsiráf, szarvas, őz, óriáskígyó és többfajta mérgeskígyó. A ragadozó ál'átok nem jönnek le az erdőből a lakott területekre. A lovat csak szállításra használják, ugyanúgy, mint az elefántot. Nepálban télen-nyáron megtalálhatók észak költözőmadarai is. A házak körül sok a páva és a papagáj. Az én hazámban még túlnyomó a kisipar, de már egyre több gyár épül (textilgyár, cukorgyár, mezőgazdasági gépgyár, cementgyár, papírgyár, sörgyár, fegyvergyár, bútorgyár, cipőgyár stb.). A korszerű gazdálkodás érdekében Nepálból külföldre is mennek tanulni, a modem gazdálkodást a helyszínen tanulmányozni. Terjed a föld gépi megművelése, főleg bérmunka útján. Sok nemesitett gabonafélét és egyéb vetőmagot kapunk Indiától. Rohamosan terjed a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása. Nepál mezőgazdaságának legjobban szakemberekre van szüksége. Ezúton is hálámat és kö- szönetemet fejezem ki a magyar kormánynak és a magyar népnek a segítségért, hogy lehetővé tette tanulmányaimat. NEPÁL nagyon messze van, ha kilométerekben (14 000 kin) gondolkodom, nekem mégis nagyon közel, mert minden nap velem van. Ezért is szerettem volna belőle valamit megmutatni. Harikrishna Prasad Gupta: Növénytani és Növényvédelmi Tanszék, DATE, Öntözéses, Meliorációs Főiskolai Kar, t Szarvas hoznak olcsó tápanyaggal nagy- mennyiségű, fehérjében gazdag halhúst. Hazánk különböző tájain tenyésztik ma már a busákat és az amurokat, igen jó eredménnyel. A közelmúltban francia halászati szakemberek jártak Szarvason. 10 ezer fehér amur ivadékot vásároltak, hogy odahaza, nagyüzemi körülmények között próbálhassák ki a növényevő halak meghonosítását. Az amurok és a busák iránt ugyanis az európai országokban az utóbbi években megnőtt az érdeklődés, mivel ízletes húsukkal gazdagítják a friss halételek és halkonzervek választékát. val foglalkoztunk, most pedig az erők és eszközök ésszerű kihasználása, a szellemi erők maximális igénybevétele lehet az előbb- rejutás kulcsa. S zámos tapasztalat igazolja itt a megyében is a szellemi erők hatékonyságát, az eszközök megközelítően jó kihasználására. Csupán egy példát! A gyulai Köröstáj Tsz-ben 19 mérnököt és 27 technikust foglalkoztatnak. A termelési érték megközelíti a 90 millió forintot. A szarvasi Dózsa Tsz gazdasági szilárdításában a döntő szerep szintén a szakembereknek jutott. Füzesgyarmaton, Orosházán, Mezőkovácsházán, Kondoroson, Körösladányban és máshol is. csak a szellemi erők segítségével tárulhatott fel a termelés lehetősége s e lehetőség jó kihasználása. A vezetők jártassága a tudományban, a tudományos ismeretek gyakorlati alkalmazása a hatékony munkaszervezésben, minden üzem fejlődésének legsarkalatosabb követelménye. Az ember, az életre jól felkészült vezető és beosztott dolgozó szerepe a jövőben fokozott. A korszerű s egyben hatékony termelés, a jövedelmező gazdálkodás másként, más módon mai körülményeink között nem képzelhető el. G azdasági életünk fejlesztése a népgazdasági érdekkel legszorosabban összefüggő feladatok intenzív megoldására épül. Szükséges ezt hangsúlyozni azért is, mert a jövőben a központi irányítás az eddigiektől eltérő módon ösztönöz az exportcélú termelésre, az import csökkentésére. A fehérjében gazdag takarmányok termesztését az import csökkentésé^ kell fokoznunk. Az ország dollármilliókat költ fehérje-importra, miközben a hazai termelés mélyen az európai átlag alatt van. Gondoljunk csak a helyenkénti fajlagos takarmány-felhasználásra, a rét- és legelőgazdálkodás nagy tartalékaira. A sertéstartásban itt-ott magas az egy kiló élősúlyra felhasznált takarmány. Még a szakosított telepeken is különböző, noha a technológia azonos. A hagyományos telepeken, ahol a hozzáértés magas színvonalú, kevesebb takarmányt fordítanak egy kiló súlygyarapodásra, mint egy ugyanolyan máshol üzemeltetett épületben. A búza, a kukorica, a cukorrépa hozamára is elmondható ez a különbözőség an^ nak ellenére, hogy az üzemek közötti távolságok tíz kilométeren belüliek. Mivel lehet elfogadhatóan magyarázni a hozamok aránytalanságait, ha nem az ember szerepével, hatásával? Az álló és a forgóeszköz-állomány — arányaiban — minden gazdaságban nagyobb ütemben növekedett, mint a termelés. Ugyanakkor az eszközök kihasználása elmaradt a követelményektől. Sok az üres járat, vagy éppen állnak a szállító járművek, pedig lenne mit csinálniuk. A szabadkapacitás foglalkoztatásának szervezése nemcsak üzemi, hanem népgazdasági érdek is, hiszen az országnak, a társadalomnak anyagi részvállalása is van az épületekben, gépekben, berendezésekben. Ezek nagy része ugyanis állami támogatással épült, vagy került a termelésbe. A társadalomnak tehát anyagi érdeke fűződik a jól szervezett gazdasági munkához. Erről már korábban is beszéltünk. A helyi szervek azonban egy esetben sem indítványozták a kihasználatlanul hagyott eszközök állami támogatásos részének visszavonását. A jövőben erre bizonyosan sor kerül. Az állam ezzel is a termelés lehetőségeinek jobb kihasználására szeretne ösztönözni. Meg kell mondani nagyon konkrétan, hogy a népgazdaságot túlzott beruházásokkal s ezek alacsony színvonalú kihasználásával is szorult helyzetbe lehet hozni. Sőt, eddig lehetett a beruházott vagyontárgyakkal még kereskedni is és az állami részt a részesedési alapba csoportosítani. Ezek mind negatív előjelű példák, alkalmasak a tanulságok levonására, az ember jövőbeni szerepének meghatározására. A következő időszakban gazdasági erősödésünk feltételei bővülnek. Dolgozzon bárki bármilyen beosztásban, a társadalmi érdek szolgálatában önmagával és másokkal szemben szigorúnak, következetesnek. kezdeményezőnek kell lennie. És még valaminek; konkrétnak, céliránvosnak és célratörőnek a munkaszervezésben és a termelő munkában. T isztában vagyunk az ország gazdasági helyzetével, látjuk az elérendő célt s tudjuk, hogy ezt mindenekelőtt a rendelkezésre álló eszközökkel kell elérnünk. Ezekből kell most és a jövőben kihozni a maximumot! Ezért gazdasági életünk ötéves távlatában a korszerűség és a hatékonyság közé egyenlőség- jelet teszünk. Való igaz: korszerűen csak az tud dolgozni, aki hatékonyan segíti a társadalmi célok elérését. Dupsi Károly Naponta 260 vagon répa ' s v U ' 4 * ' -i Sarkadon lassan a vége felé közeledik a cukorrépa-feldolgozási idény. Eddig több mint 3? ezer vagon répát vettek át a termelőktől, amiből 28 ezer vagonnal dolgoztak fel. A cukorgyárak, hogy nagyjából azonos időszakban álljanak le, megosztják maguk között a tárolt készletet. Sarkadra éppen ezért mintegy 4 ezer vagon cukorrépa érkezését várják Szolnokról és Mezőhegyesről. A gyárban eddig csaknem 2 ezer vagon cukor készült, ami sajnos kevesebb a vártnál, a répák alacsony cukorfoka miatt. Jelenleg naponta 26« vagon répát dolgoznak fel a gépek, és várhatóan január 22—25. között fejezik be a szezont. Fotó: ti. O.
