Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

Erőfeszítéseink egyesítése megsokszorozza közös politikánk eredményeit Gromiko beszéde a Púja Frigyes tiszteletére rendezett vacsorán Moszkva Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter hétfőn Moszkvá­ban a Púja Frigyes magyar kül­ügyminiszter tiszteletére adott vacsorán a következőket mon­dotta: Az 1975-ös év végén fogad­juk Önt Moszkvában, amikor országainkban összegzik az el­múlt év és a legutóbbi ötéves tervidőszak tapasztalatait. Meg­győződéssel mondhatjuk, hogy ezek a tapasztalatok imponáló­ak. -Országaink dolgozói kiemel­kedő eredményeket értek -el a szocializmus és a kommunizmus építésében. Magyarországon az év legkiemelkedőbb eseménye az MSZMP XI. kongresszusa volt, amely történelmi jelentő­ségű feladatot tűzött ki: a fej­lett, szocialista társadalom fel­építését. Pártjaink központi bizottságai, valamint Leonyid Brezsnyev és Kádár János elvtárs személye­sen is kiemelkedő figyelmét for­dít az országaink közötti kap­csolatokra. A Szovjetunió és Magyarország népei ebben lát­ják a két ország közötti barát­ság és együttműködés további erősödésének zálogát, mivel az — mint Brezsnyev elvtárs hang­súlyozta — „országaink fejlő­désének szilárd, állandó és fon­tos tényezője”. Ez a meghatározás teljes mér­tékben alkalmazható a nemzet­közi ügyekben, külpolitikai kér­désekben folytatott együttmű­ködésünk jellemzésére is. Az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeres be­fejezése nagymértékben a szo­cialista országok egyeztetett po­litikájának és aktív tevékeny­ségének eredményeként valósul­hatott meg. Mindez ismételten megerősí­tést nyert a testvérországok külügyminisztereinek nemrégi­ben Moszkvában megrendezett tanácskozásán, ahol konstruktív szellemben megvitatták a hel­sinki záróokmányban lefekte­tett elvek és megállapodások megvalósításával kapcsolatos feladatokat. A Szovjetunióban ismerik és nagyra értékelik a Magyar Nép- köztársaság hozzájárulásál az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet sikeréhez. Meggyőződésünk, hogy együtt­működésünk továbbra is sikere­sen folytatódik majd úgy a ta­nácskozás eredményeinek meg­valósításában, mint a nemzet­közi politika más területein. A Szovjetuniónak elhatározott szándéka, hogy mindent meg­tesz az enyhülési folyamat elő- remozdítása érdekében és gya­korlati lépésekkel is elősegíti az együttműködést úgy az euró­pai földrészen, mint a világ más területein. Ugyanakkor szá­mot adunk magunknak arról is, hogy tovább kell folytatni a harcot az enyhülés ellenségei­vel, s ez a harc a jövőben sem lesz könnyebb. Politikánkat azonban mint a marxizmus—le. ninizmusból kiinduló többi test­vérország és testvérpárt politi­káját is áthatja a derűlátás szelleme, mivel ez a politika és a, nemzetközi színtéren tett gya­korlati lépéseink megfelelnek minden nép alapvető érdekei­nek. A szocialista országok össze­hangolt politikájának megvaló­sításában fontos szerepet tölt be minden szocialista állam. Erőfeszítéseink egyesítése, öez- szehangolása azonban megsok­szorozza közös politikánk ered­ményességét. Ebben a kérdés­ben is azonos véleményen va­gyunk magyar barátainkkal. Tárgyalásaink során a kér­dések széles köréből folytattunk véleménycserét, s úgy gondol­juk, hogy álláspontjaink teljes mértékben azonosak a nemze­ti helyzet megítélésével, korunk legfontosabb problémái megol­dásának megközelítésével kap­csolatban, Meggyőződésünk, hogy Púja Frigyes elvtárs szov­jetunióbeli látogatása során folytatott tárgyalásaink és be­szélgetéseink minden területen elősegítik a szovjet—magyar együttműködés további fejlesz­tését, mélyítését. — A magyar párt és a kor­mány — mondotta válaszában egyebek között Púja Frigyes — elvi jelentőségét tulajdonít a Magyarország és a Szovjetunió közötti viszony töretlen fejlesz­tésének és szükségesnek tartja a legszorosabb együttműködést a Szovjetunióval. A nemzetközi életről szólva a magyar külügyminiszter meg­állapította, hogy a világpolitika pozitív fejlődésében a fő ér­dem a szocialista közösségé, mindenekelőtt a Szovjetunióé. Az események kedvező alakulá­sában, döntő szerepet játszot­tak az SZKP és főtitkárának, "T,e«n»id V. BrezíT'vevnek a kez­deményezései. A XXIV. pártkong­resszuson meghirdetett béke­programot a szocialista közös­ség minden országa támogatja. A jelenlegi feladat az, hogy megkettőzzük erőfeszítéseinket az enyhülés elmélyítésére, szem- beszállva annak ellenségeivel, közöttük a maoistákkal is — hangsúlyozta pohárköszöntőjé­ben Púja Frigyes. (MTI) Hazaérkezett külügyminiszterünk Púja Frigyes • külügyminiszter, aki A. A. Gromikónak a Szov­jetunió külügyminiszterének meghívására baráti látogatást tett Moszkvában, kedden haza­érkezett Budapestre. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Marjai József külügyi ál­lamtitkár és B. D. Sevikin, a szovjét nagykövetség ideiglenes ügyvivője. Á portugál forradalmi tanács határozatai Castro: Nem győzhettünk volna a Szovjetunió segítsége nélkül Havannai nagygyűlés A portugál Fegyveres Érők Mozgalmának Legfelső Forra­dalmi Tanácsa kedden reggel véget ért heti rendes ülésén fel­szólította a katonai hatóságo­kat, hogy minél gyorsabban in­dítsák meg és zárják le az igazságügyi eljárást azok ellen a katonák ellen, akiket a már­cius 11-1, illetve a november 25-i államcsínykísérlet miatt vettek őrizetbe. Azevedo miniszterelnök beszá­molt a ’kormány átalakításáról folytatott tárgyalások alakulásá­ról. A tanács teljes jogú tagjává nyilvánította Vitor Crespo és Almeida E. Costa tengerészka­pitányt. Crespo tengernagy gangban korábban Portugália mozambiki főbiztosa volt. Costa pedig a mostani kormány bel­ügyminisztere. Megvitatták az Angolából Portugáliába települtek helyze­tét is. Javasolták a kormány­nak, alakítson különbizottságot a hazatelepültek támogatására. A tanács jóváhagyta külföldi tőkeberuházásokat szabályozó kódexeket és azt a törvényter­vezetet, amelynek értelmében 19 milliárd escudo (kb. ugyan­annyi forint — a szerk. megj.) államkölcsönt bocsátanak ki a költségvetési hiány fedezésére. A Forradalmi Tanács kizárt a hadseregből 20 közkatonát és tisztet s két évre megfosztotta őket polgári jogaik gyakorlá­sától. Havanna Todos a la plaza! — Minden­ki a térre! — hirdette hétfőn piros betűkkel a Granma, a ku. bai kommunisták lapja. Ezt is­mételte újra és újra a havan­nai rádió is, amikor végül a Forradalom terén megkezdődött a Kubai Kommunista Párt első kongresszusának befejezése al­kalmából összehívott nagygyű­lés, valójában úgy tűnt, mint­ha a főváros minden lakója ott sorakozna — nemzeti zászlók­kal, piros papírkalapokkal, a forradalom hőseinek képiéivel kezében — Havanna legnagyobb térén. A forradalom győzelmének emlékére emelt 112 méter ma­gas monumentális építmény előtti dísztribünön helyet fog­laltak a Kubai KP Politikai Bizottságának tagjai, a párt és a kormány vezetői, s a kong­resszuson részt vett külföldi de­legációk vezetői, köztük az el­ső sorban, közvetlenül a szóno­ki emelvény mellett Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titká­ra. A tömegek és a kubai vezetők közötti párbeszéd hagyomány Havannában: A hétfői sok száz ezres — Kuba történetében a legnagyobb — népgyűlés még ebben a so­rozatban is különleges fontos­ságú volt. Jose Marti, a szabadsághős szobra előtt először az úttörők, diákok, nőszövetség, ifjú kom­munisták, szakszervezetek, a forradalom védelmére alakult bizottságok és a kispar asztok képviselői köszöntötték a párt- kongresszus eredményeit, ígére­tet téve határozatainak teljesí­tésére, majd Fidel Castro emel­kedett szólásra. Javaslatára a tömeg — mint Castro mondotta „a párt kongresszusa után a nép kongresszusa” — kézfel­emeléssel jóváhagyta a legma­gasabb pártfórum határozatait és a több mint háromezer kül­dött által megválasztott Köz­ponti Bizottságot Fidel Castro beszédében — amelyet ismételten megszakított a tömeg lelkes ovációja — ösz- szefoglalta a kongresszus leg­fontosabb témáit. — A forradalom — mondotta — erősebb, mint valaha. Meg­szerveződött, létrehozta intéz­ményeink rendszerét. Ma már senki és semmi nem tartóztat­hatja fel. A pártban a nép a legjobbjait tudja, hiszen ak­tívan közreműködött kiválasz­tásukban. A kongresszuson a párt legjobbjai dolgozták ki a politikai vonalat, amely így a tömegek óhaját testesíti meg. A párt legfelsőbb fóruma meg­tárgyalta az eredményeket és a hibákat is, kifejezte bizalmát a forradalom vezetői iránt. Fidel Castro hangoztatta, a kongresszus záró napja talán az egész kubai forradalomban is a legboldogabb nap, mert soha még ilyen biztosnak nem lát­szott a forradalom jövője. A holnap biztosítéka a párt. A kongresszus, majd pedig a For­radalom téren összegyűlt tö­meg állásfoglalása a párt és a nép szilárd egységét bizonyítja. A szónok a továbbiakban a Szovjetunió és a szocialista kö­zösség, a testvérpártok és a nemzetközi munkásmozgalom, valamint a nemzeti felszabadí­tó mozgalmak szerepét méltat­ta. Köszönetét mondott Kubá­nak nyújtott segítségükért. Egyedül sohasem győzhettünk volna — mondotta. — A Szov­jetunió tettekkel mutatta meg, mit jelent a proletár interna­cionalizmus. Fidel Castro kitért a kong­resszus záróbeszédében emlí­tett témára: az Angolának nyúj­tott kubai segítség amerikai visszhangjára. Hangsúlyozta: senki sem feledkezhet meg ar­ról, hogy Kuba nemcsak latin­amerikai, de egyben „latin-af­rikai” ország is. Számos polgá­rának ereiben az egykor rab­szolgaként a szigetre telepített afrikaiak vére folyik. Az Egye­sült Államoknak ahelyett, hogy a ml Angolának nyújtott se­gítségünkre így reagál, inkább bocsánatot kellene kérnie Ku­bától ama aljas tervek miatt, amelyeket a CIA révén — ahogy ma már az amerikai hivatalos dokumentumokból is közismert —- a kubai vezetők meggyilko­lására szőtt. Ezt joggal elvár­ja a kubai nép. Kuba és az Egyesült Államok számára hasz­nos lehetne a gazdasági kap­csolatok felújítása, de az az idő már elmúlt, amikor Kubát zsarolni lehetett, s elveiből egy jottányit sem fog engedni. Fi­del Castro kérdéseire válaszol­Algír repülőterén kedden | megadták magukat annak a | kbmmandónak a tagjai, amely | vasárnap Bécsben támadást in- | tézett az OPEC központja ellen, és túszként foglyul ejtette az ott tárgyaló olajügyi minisztereket. Az osztrák légitársaság DC—9-es repülőgépe, amely hétfőn előlbb Algírba, majd Tripoliha szállí­totta a hat fegyverest és túszai­kat, kedden ismét visszatért az algériai fővárosba, miután a tu­néziai hatóságok a Líbiából ér­kezett gépnek nem adtak le­szállási engedélyt. Tripoliban a terroristák újabb minisztereket és más túszokat engedtek sza­badon. Miután gépük másod­szor is leszállt az algériai fővá­ros repülőterén, elengedték a fedélzeten maradt 15 túszt, majd átadták fegyvereiket az algériai rendőrségnek. • • • Az AFP francia hírügynökség algíri jelentése szerint az va több száz ezres kórusa mon­dott igent az Angolának nyúj­tott segítségre, s elutasította az imperializmus előtti behódolást. A tömeggyűlés az Internacio- náléval ért véget. Este — magyar idő szerint a hajnali órákban — a Kubai Kommunista Párt Központi Bi­zottsága nagyszabású fogadást rendezett. A tanácskozás tisz­teletére felépített — alig há­rom hónap alatt — Cubacana palotában és annak kertjében a küldöttek és a külföldi dele­gációk tiszteletére. A fogadáson jelen voltak a kubai párt ve­zetői, az állami szervek irányí­tói s a külföldi vendégek kö­zött helyet foglalt a Kádár Já­nos vezette magvar delegáció is. (MTI) OFEC-székház elleni támadást végrehajtó kommandó tagjait — akik kedden megadták magukat az algériai hatóságoknak — je­lenleg a biztonsági rendőrség emberei hallgatják ki. Jólérte­sült források szerint az ember­rablók második algériai leszál­lásuk alkalmával főként ideg­kimerültség miatt adták meg magukat. Az egyiptomi kormány Kai­róban hétfőn nyilvánosságra hozott nyilatkozatában élesen elítélte a kommandóakciót, hangsúlyozva, hogy az ártott az arab ügynek és különösen a palesztin nép ügyének. (MTI) 2 békés mmzz: 1975. DECEMBER 24. A terrortámadás tettesei megadták magukat Mint ismeretes, fegyveresek hatoltak be az olajexportőr orszá­gok szervezete, az OPEC bécsi székhazába, ahol túszul ejtet­ték a tanácskozó minisztereket és szakértőket. A tűzharcban többen meghaltak, illetve megsebesültek. A képen: kórházba szállítják az egyik sebesült terroristát (Telefotó—AP—MTI—KS)

Next

/
Thumbnails
Contents