Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-24 / 301. szám

8t év mértefe

Túlteljesítette tervét a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat

fl Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat az idei esztendővel egy olyan tervidőszakot zár, amely a vállalat számára a jelenlegi szervezeti formában az első volt. Mint ismeretes, 1971-ben, a negyedik ötéves terv első esztendejében alakult a vállalat, a BOV békéscsabai és orosházi gyárának összevonásával. Ezzel a tröszt és a megye egyik legnagyobb élelmiszeripari vállalata jött létre, amely kétezer embert foglalkoztat, a termelési érték pedig meghaladja a* U5 milliárd forintot.

Ennek az öt esztendőnek a

jelentősége, mint ahogyan dr. Szép Ferenc, a vállalat igazgatója elmondta, két vonatkozásban is figyelemre méltó: mit adott a vállalat a népgazdaságnak, s milyen tapasztalatokat hozott az új szervezeti forma. Ami az elsőt illeti — mert mindenképpen ez a fontosabb — kedvezőek a tapasztalatok. A negyedik ötéves tervben 12 840 vagon baromfi felvásárlását tűzték célul, amelyet 265 vagonnal túlteljesítettek. Az idén 800 vagonnal több baromfit vásároltak fel, mint a harmadik ötéves terv utolsó esztendejében, s ez azt jelenti, hogy 40 százaikkal növekedett öt év alatt a felvásárlás volumene. A több és jobb alapanyag meghatározta a termelést is; öt év alatt a vágott baromfi és konzerv együttes termelése meghaladta a tízezer vagont, ami 372 vagonnal több az előrrányzott- twML A termelésnövekedés azért Is lényeges, mert a termékek mintegy 80 százalékát exportálják, s nem kell bizonygatni, mit jelent ma a népgazdaság számára az export fokozása. Am nemcsak a külföldi, hanem a hazai piac igényeit is mind magasabb színvonalon elégítette M a vállalat Míg öt évvel ezelőtt 89 vagon baromfit és hatmltttó tojást értékesítettek a megyében, addig az idén 170 vagon baromfi és nyolcmillió tojás került az üzletekbe. A negyedik ötéves tervben így az előirányzott árbevételt csaknem félmilliárd forinttal növelték, ami 108 százalékos teljesítésnek felel meg. A vállalati nyeAz omnibusztól» az omnibuszig

Krakkó utcáin csaknem egyszerre jelent meg két közlekedési újdonság: az iránytaxi és a... kétlovas omnibusz. A városban egymás mellett száguldanak a központot Nowa-Hutá- val összekötő mikrobuszok és bandukolnák a lovak; a város történelmi emlékei között szállítják utasaikat. Az omnibuszok elsősorban a turisták és — természetesen — a gyerekek érdeklődését keltik fel.

Krakkó ezekben a napokban ünnepli a városi közlekedés megalapításának 100. évfordulóját. A „lóvasút” első, három kilométeres vonalán 1875 őszén indult meg a forgalom. Néhány évvel később már több vonalon közlekedtek az omnibuszok, s 1901-ben megjelentek az első villamosok is.

Krakkó új kerületeinek rohamos fejlődése, a Nowa-Huta-i Kohászati Kombinát üzembe helyezése megkövetelte a közlekedés gyors fejlesztését. A villamosok mellett megjelentek az autóbuszok is. A tömegközlekedési útvonalak hossza jelenleg eléri a 830 kilométert, az utasok száma pedig az évi 500 milliót. A tervek szerint a város központjában föld alatti utakat építenek a villamosok számára. Az első, kétkilométeres vonal 1980 elejére épül meg (BUDAPRESS—INTERPRESS)

reség alapja az árbevétel, amely az 1971. évihez képest több mint kétszeresére emelkedett.

Eddig tehát a számok, amelyek valóban imponálóak. Hogyan sikerült ezeket elérni? Négy esztendővel ezelőtt, amikor a’ két gyárat összevonták, meghatározták, és az évek során megteremtették azokat a feltételeket, amelyek a mostani eredmény biztosítékai lettek. Mindenekelőtt az egyik legfontosabb tevékenységet a termeltetés, az alapanyag-ellátás, a felvásárlás biztosítását szervezték meg. A mezőgazdaság politikai célkitűzése volt még az árutermelés intenzív módjának gyorsítása, a koncentrált és szakosított árutermelés szorgalmazása. Ennek alapján több szakosított baromfitelep jött létre a megyében. A termelőkkel valóban partneri kapcsolatot építettek ki, a kölcsönös érdekek figyelembevételével kötötték a szerződéseket.

A nagyobb mennyiségű áru indokolta a feldolgozó kapacitás növelését. A két termelő- egység összevonása lehetővétette az ésszerű profilírozást, s így a tárgyi feltételek javítása, valamint a jobb munkaszervezés zökkenőmentessé tette a bezúduló áru feldolgozását. Mint ismeretes ebben az időszakban épült Orosházán az új feldolgozó, s kezdődött meg Békéscsabán a hűtőgépház és hűtőház építése. Az elmúlt öt esztendőben együttesen — a különböző forrásokból — 175 millió forintot fordítottak beruházásokra. Ebből az összegből korszerűsítették Orosházán a kazánházat, létesült Békéscsabán a melange üzem, s mindkét helyen üzemi óvoda is épült.

Összességében tehát megállapítható, hogy az öt esztendővel ezelőtt alakult vállalat eredményes tervidőszakot zár, amellyel egyben meg is alapozta az ötödik ötéves tervet.

Háznál rozsdátlanít

i

és

Szervezünk

átszervezünk

J

ó gyakorlat volt, itt-ott divatossá kezd válni a szervezés és átszervezés. A gazdaságtalan termelés felszámolása áll a háttérben, a lényeg viszont a termelés gazdaságosságának növelése, a jövedelmezőség fokozása. Néhány nappal ezelőtt Laszli Pállal, a gyulai Köröstáj Tsz elnökével beszélgettem a zöldségkértészet fejlesztéséről. Ö mondta, hogy a dobozi Petőfi Tsz zöldségtermesztő berendezéseit megvásárolták. De nemcsak az eszközöket csoportosították át Dobozról Gyulára, hanem 70—80 dolgozót is. ök korábban a dobozi kertészetben tevékenykedtek, most Gyulára kerékpároznak, hogy a szakmában maradhassanak.

A mezőkovácsházi járásban átszervezés címén 60 hektárral csökkentik 1976-ban a vegyes zöldség termőterületét. 690 hektár helyett 630-on állítanak elő olyan növényeket, melyek ott helyben nélkülözhetetlenek a mindennapi táplálkozásban. Valószínű, egy-két helyen nem termesztik meg a község zöldségszükségletét. A falu ellátásáról valami módon mégis csak felelősséggel tartoznak, ha nem ők helyben, akkor majd értük is — mások.

De menjünk tovább. Amikor a szakosított sertéstenyésztő telepeket a közös gazdaságok megépítették, a hagyományos, de még üzemeltethető épületekben abbahagyták a tenyésztést és a hizlalást. Több tízezer hízott sertéstől esett volna el a kereskedelem, ha ebbe az átszervezésbe a megye politikai, gazdasági életét irányító szervek vezetői nem szólnak bele. Beleszóltak. Kérték, figyelmeztették az átszervezésre vállalkozó gazdasági vezetőket: azon a területen, melyen dolgoznak, felelősséggel tartoznak az eszközök és a berendezések maximális kihasználásáért !

De nem kell négy—öt évre

visszanyúlni ebbe a sertéstenyésztési témába. A múlt héten a Kétsopronyban tartott értekezlet is a hagyományos sertés- tartásban rejlő, ki nem használt lehetőségeket vette reflektor- fénybe. Jelenleg 2500-zal csökkentették a hagyományos telepeken a tenyésztésbe fogott kocák számát Könnyű kiszámolni, hogy ez 40 ezer hízott sertéssel jelent kevesebbet jövőre! Ha a gazdaságirányítók erre nem figyelnek fel, akkor ebben az esztendőben újabb háromtitnak indult az ország első mozgó korrózióvédő állomása. A KSZE — a szekszárdi kukorica- termesztési rendszer — a partnergazdaságoknak végzendő új szolgáltatásként gépkocsiba épített berendezéssel végzi a nagy- értékű gépek, kombájnok, traktorok, vetőgépek, ekék, egyéb munkagépek és alkatrészek korrózió elleni védelmét.

(MTI fotó: Gottvald Károly felvétele — KS)

A hosszú élet titka

Grúziában több mint kétezer százévesnél idősebb ember él. Az egészségi állapotukat és életmódjukat megfigyelő orvosok szerint valamennyien kevesebb kalóriaértékű táplálékot fogyasztanak, mint amilyent az orvosok előírnak hasonló korú emberek számára. Táplálékuk túlnyomórészt zöldség és gyümölcs. Kevés cukrot, de sok mézet fogyasztanak. Kövér ember nincs közöttük. Ritkaságnak számít náluk az érelmeszesedés. Ez a nagymértékű tej-, sajt-, zöldség- és gyümölcsfogyasztással magyarázható. (BUDAPRESS —APN)

Egyesülnek a tsz területi szövetségek

Országszerte megtartották azokat a küldöttközgyűléseket, amelyeken a közös gazdaságok társadalmi képviseleti szerveinek, a tsz területi szövetségeknek ösz- szevonásáról határoztak, illetve elfogadták az újonnan alakult szervezetek alapszabályát. Az összevonásról dr. Németi László, a TOT titkára az MTI munkatársának elmondotta: 1967-ben nem megyénként, hanem gazdasági körzetenként alakultak meg a mezőgazdasági szövetkezetek területi szövetségei. Számszerint 50 szervezet jött létre, megyénként általában két-három, helyenként négy szövetség kezdte meg működését a termelők szolgálatában.

Az elmúlt évek mindennapos gyakorlatában bebizonyosodott: a szövetségekre, mint ..intézményekre” szükség van, a termelők igénylik és elvárják segítségüket. Fel kellett figyelni azonban néhány olyan, részben gazdasági jellegű változásra, amely végső

soron a szövetségek működésére is hatott. Nyolc év alatt 2100-ról 3500 hektárra gyarapodott az egy tsz-re jutó átlagos terület, mi közben 1600-ra csökkent a gazdaságok száma. A koncentrálódás nyomán egyértelműen kitágult a gazdasági körzetek határa, ennélfogva egy-egy szövetség számára már „szűk” lett a terű' let, ami az érdekképviselet ha tékonyságát is visszavetette.

Az új évben összesen 22 szövetség tevékenykedik majd; megyénként egy-egy testület szolgálja a tsz-ek gazdálkodásának fejlesztését, három megyében két-két szövetség működik majd, és országosan egy halászati szövetség tevékenykedik. A szövetségek országos hálózatában dolgozó szakemberek létszáma csökken, egy-egy szövetség azonban — figyelembe véve a koncentrálódó termelésből adódó feladatokat — a korábbinál nagyobb létszámmal tevékenykedik majd.

ezerrel csökken a kocaállomány ezeken a telepeken. Jövőre pedig felszámolják a sertéstartást, összhatásában ez 170—180 ezer hízott sertéssel jelent kevesebbet évente. Ugyanakkor egyik üzem sem épít mostanában olyan korszerű sertéstelepet, ahol a termelésből kiesett kocák számát pótolni lehetne, fokozni a sertéshizlalást.

A

z olyan szervezéssel és átszervezéssel, amely végsősoron nem az árutermelés növelésére vezet, nem lehet egyetérteni! A munka lényege elvész, a fürdővízzel együtt ön- tik ki a „gyereket”. Szervezni és átszervezni valamit csak akkor szabad, ha annak társadalmi hasznossága jól előre bizonyítható. Vajon mivel tudnák bizonyítani a doboziak kertészeti berendezéseik értékesítésének társadalmi hasznosságát? Semmivel! Mivel tudnák elfogadható módon magyarázni a mezőkovácsházi járás szövetkezeteiben a vegyes zöldség termőterületének csökkentését? Semmi elfogadhatóval. A népesség száma nem csökkent, a zöldségfeldolgozó ipar kapacitása bővült, a zöldségkereskedelem igénye fokozódott. De nem található elfogadható magyarázat arra sem, hogy egyes gazdasági vezetők miért a könnyebb megoldást választják a sertéstenyésztés és hizlalás átszervezésére. A népgazdaságnak, az ország lakosságának mind több élelmiszerre lenne szüksége. Ezért valamit tenni kellene, s ez a valami több, lényegesen több annál, mint amit ma teszünk.

Akad követendő jó példa is. A Dél-Békés megyei Tsz-ek Területi Szövetsége legutóbbi küldöttközgyűlésén arról is tárgyalt, hogy a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyárának feldolgozó kapacitását miként lehetne „hazai” termelésből fedezni. Tíz—tizenkét millió pecsenyecsirke feldolgozására nyílna lehetőség, ha az orosházi vonal aszerint termelne, ahogyan a tervezők annak idején megálmodták. És már elindult valami a déli körzetben. Fejleszt a BARTÖV, azért, hogy a 10—12 millió pecsenyecsirké- hee a naposcsibét biztosítsa. Fokozzák a törzsállomány tartását a tojástermelésben érdekelt gazdaságok. A nevelőtelepeket is bővítik.

Helyes, jó törekvés az, amikor a feldolgozó ipar kapacitásához igazítják a mezőgazdasági áruk előállítását. Valamennyi élelmiszerünknek piaca van, ezért meg kellene fontolni az eddigieknél jobban a zöldségtermesztés fejlesztését, az állattenyésztés, az állathizlalás népgazdasági és üzemi hasznát. A hűtőház, a konzervgyár, a MÉK, a Vetőmagtermeltető Vállalat kezdeményezésével, termelési ajánlásaival egy kicsit jobban kellene élni. Ezeket az üzemeket ugyanis azért telepítették annak idején Békésbe, mert a zöldség- és gyümölcstermesztésnek, a vetőmagtermesztésnek hagyományéi voltak és vannak. Ezt a hagyományt átszervezni úgy, hogy kevesebb áru teremjen — nem szabad!

C

sak a többtermelésröl lehet szó! Ezért olyan átszervezésekre van szükség, amelyek gazdaságpolitikánk céljaival egybeesnek és alátámasztják 9 párt és a kormány életszínvonal-célkitűzéseinek maradéktalan elérését.

D. K.

3

1975. DECEMBER 24.