Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

Parlamenti tudósítónk jelenti: A mainál rugalmasabban igazítsuk szabályzó rendszerünket Folytatja munkáját a Kubai Kommunista Párt kongresszusa Klaukó Mátyás felszólalása A népgazdaságunk ötödik öt- [ éves tervjavaslatának parlamen­ti vitájában felszólalt Klaukó Mátyás, megyénk 9-es számú országgyűlési választókerületé­nek képviselője, a megyei ta­nács elnöke. — Az ötödik ötéves népgaz­dasági terv végrehajtásának el­kezdését kedvező és kevésbe kedvező feltételek határozzák meg — mondta többek között. — Kedvező feltétel az, hogy a párt XI. kongresszusa népgaz­daságunk helyzetét elemezve e problémák megoldására világos és egyértelmű feladatokat tű­zött ki. Kedvező feltétel az is, hogy a IV. ötéves terv végre­hajtása sikeres volt. A kedvező feltételek közé sorolható a Köz­ponti Bizottság 1972. novemberi ülésének elemzése, értékelése, újabb feladatok meghatározása is csak úgy, mint a múlt héten befejeződött szakszervezetek XXIII. kongresszusa is, mely felhívta a vezetők, az egész dol­gozó nép figyelmét a tenniva­lók következetes végrehajtásá­ra, az egységes cselekvésre. Ez ma egyik legfontosabb feladat, aminek jelentős javítása nélkül lehetetlen a gazdasági haté­konyság fokozása, jó minőségű termékek előállítása, az export­kötelezettség teljesítése. Az ötödik ötéves terv beindu­lásakor — főként az első két évben — számolni kell kedve­zőtlen tényezőkkel is, minde­nekelőtt a külkereskedelmi cse­rearányok további romlásával. Kedvezőtlen az is, hogy a bel­ső tartalékok feltárására ho­zott határozatok végrehajtása lassú és vontatott. A terv vég­rehajtásának a közéletben, a közszellemben megnyilvánuló negatív tendenciák sem kedvez­nek. A gazdaságirányítás rendsze­re jól szolgálja az alapvető gazdasági és társadalompoliti­kai feladatok megoldását, mi­vel az bevált alapvető elvei­ben, célkitűzéseiben módosítás­ra nem szorul. Szükséges ezt hangsúlyozni azért is, mert az utóbbi időben — főleg a Köz- oonti Bizottság novemberi ha­tározata előtt — tapasztalható a gazdaságirányítási rendszer mindkét oldalról — jobbról és balról — való magyarazása. Ezek figyelmen kívül hagyják, hogy az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer nél­kül lehetetlen lett volna a gaz­daságpolitikai, társadalompoli­tikai, szociálpolitikai, áz élet- színvonal területére kitűzött cé­lok gyorsuló és eredményes megvalóáítása. Ez természetesen nem jelentheti a hét év óta mű­ködő irányító rendszer fetisizá- lását sem. Módosító javaslat Jogos az az igény, hogy a gazdasági szabályzókat jobban és rugalrdasabban kell igazítani az élet követelményeihez. A törvényjavaslat 56. §-nak 3. be­kezdése a következőket tartal­mazza: „A szabályozás haté­konyságának fokozása érdeké­ben a szabályzó rendszer ele­meit a tervidőszak során mó-1 dosítani kell.” Szövegmódosító javaslatom a következő: „... a ' tervidőszak során időben mó­dosítani kell.” Nem arra gondo­lok, hogy a módosítás olyan sű­rűn történjék, hogy az zavaró­lag hasson a termelésre, hanem arra, hogy a mainál rugalma­sabban igazítsuk szabályzó rend­szerünket, s ily módon hatéko­nyabban szolgálja a gyakorlati végrehajtás során felszínre ke­rülő problémák megoldását. A törvényjavaslat 34. oldal 43/2 paragrafusa foglalkozik a külkereskedelmi kapcsolatokkal. Ez helyes, egyetértek a tőkés külkereskedelmi kapcsolatok szélesítésével. Annyit azonban . megjegyzek a végrehajtással kapcsolatban, hogy a külgazda- * sági kapcsolatokban törekedni kell a megfelelő, helyes, a cél­szerű arányok kialakítására és fenntartására. Ezért csak helye­selni lehet azt, hogy a nemzet­közi gazdasági kapcsolatokat el­sősorban a szocialista országok­kal, mindenekelőtt a Szovjet­unióval kell erőteljesebben fej­leszteni. Ügy gondolom nem szükséges hangsúlyozni, hogy a mai világgazdasági helyzetben ez milyen biztonságot és segít­séget jelent számunkra. A tör­vényjavaslat erről is helyesen rendelkezik. Féléves határidö-csökkentés Eredménynek tartjuk —foly­tatta Klaukó Mátyás —, hogy a kiemelt nagyberuházásokat határidőn és az előirányzott ösz- szegen belül adták át rendelte­tésüknek. Arra törekszünk, hogy a jelenlegi kiemelt nagyberuhá­zás, a gyulai húsüzemi kombi­nát féléves határidő-csökken­téssel álljon a termelés szolgá­latába. Nagy a fejlődés a foglalkoz­tatottság, a kulturális, a kom­munális ellátottság területén. Javultak megyénk dolgozóinak életkörülményei, amit nagyra értékelnek és elismernek. De még sok belső tartalék van fel­táratlanul, s főleg kihasználat­lanul. Ennek bizonyítására né­hány példát említek. A mező- gazdasági termelőszövetkeze­tekkel együtt szorgalmaztuk megyénk élelmiszeriparának fej­lesztését, amire szükség is volt. Az viszont nem jó és ká­rokat okoz, hogy a létesített konzervgyár és hűtőkapacitás évek óta kihasználatlan, mivel a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek nem biztosítják az ele­gendő alapanyagot, nyersanya­got. Nem lehetünk megelégedve a tanácsi vállalatok gazdálkodása hatékonyságának növelésével, a munkafegyelemmel, a takaré­kossági rendelet, a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos határozat végrehajtásával, a költségvetési intézmények, vál­lalatok gazdálkodásával. Jó do­log és elismerés illeti a mező- gazdasági termelőszövetkezete­ket, állami gazdaságokat azért, hogy a népgazdaságilag is ki­emelt cukorrépa-vetésterület előirányzatát túlteljesítették. De az már nem jó, hogy a több cukorrépából kevesebb cukrot állítanak elő azért, mert évek, évtizedek óta megoldatlan a jó cukorrépa vetőmagfajta. Nem az a baj, hogy az illetékes kuta­tóintézetek egy jobb fajtát ke­resnek, hanem az, hogy immár több mint tíz esztendeje nem találják meg. Társadalmunk túlszervezeitsége Társadalmi szervezettségünk­re utalva — a teljesség igénye nélkül — szeretném elmondani, * ha az országos szervek vizsgá­lat tárgyává teszik társadal­munk szervezettségét, bizonyá­ra tesznek olyan megállapítást, mely szerint vannak olyan kö­zépszintű szervek és intézmé­nyek, amelyeknek létjogosultsá­guk és munkájuk feltétlenül in­dokolt. De meggyőződéssel állí­tom vizsgálat nélkül is, hogy több olyan terület van, ahol a létjogosultság és szükségesség tíz évvel ezelőtt helyes volt és hasznos, de napjainkban már nem. Nem vizsgáltam — nincs is jogom hozzá — egyes trösztök, intézmények létszámát, de is­mereteim alapján állíthatom, hogv nálunk lassan a miniszté­riumok mellett — létszámát te­kintve — kisebb minisztériumok is létrejönnek, kialakulnak. Társadalmi túlszervezettsé- günkhöz sorolom egyes rende- leteink. jogszabályaink bonyo­lultságát, olykor a túlszabályo­zást, amely szintén növeli a lét­számot, a béralapot, s vele együtt a bürokratizmust is. és gyengíti a tanácsok és a töme­gek közötti kapcsolatot. Szeretném ezt is példával il­lusztrálni. Az építéshatósági fel­adatoknál egv családi ház épít­kezéséhez szükséges ügyiratok beszerzése az állampolgárnak 22—24 munkanapjába kerül. Egy magánerőből épülő lakó­háznak első ügyirati útbaindí- tása és az alapozás megkezdése között 7-8 hónap telik el. A belvíz által megrongált lakó­épületek helyreállításához szük­séges engedélyek, egyéb okmá­nyok beszerzése 60 munkanapba kerül. Az említettek negatív hatás­sal vannak a vezetésre, az irá­nyításra, a munkastílusra is. Az utóbbi időben kezd kialakulni az a gyakorlat, hogy ha egy ne­hezebb, bonyolultabb feladattal állunk szemben — esetenként még az anyagi eszközöket igény­lő feladatok megoldásánál is — előszeretettel hozunk létre va­lamiféle bizottságot. Természe­tesen nem olyan bizottságok el­len vagyok, amelyek a vezetés, irányítás szerves részét képe­zik, amelyek a tömegek­kel való kapcsolatunk erősítésé- I nek egyik formáit jelentik. Azokra a bizottságokra gondo­lok, amelyek formálisan működ­nek, érdemi döntések, állásfog­lalások nélkül üléseznek, ame­lyek létrehozása mögött ki­mondva, ki nem mondottan — a felelősség áthárítása rejlik; amelyek nem erősítik a szoci­alista demokráciát. Beszédét így fejezte be: — Tisztelettel kérem a Minisz­tertanácsot, hogy vizsgáltassa felül társadalmi életünk szerve­zettségét, és ahol indokolt, te­gyen konkrét és szükséges in­tézkedéseket. Tudom, hogy a feladat végrehajtása nem egy­szerű. Itt is emberekkel állunk szemben, akik lényegében nem tehetnek arról, hogy ezeken a területeken dolgoznak. De a bel­ső tartalékok feltárása, a meg­levő gazdasági feszültségek eny- tütése, a vezetés, irányítás, a munkastílus javítása, a cselek­vési egység és az egyszemélyi vezetés elvének maradéktalan végrehajtása, a munkaerő-tar­talékok jobb kihasználása és más tényezők is sürgetik a szük­séges intézkedések megtételét. Népgazdaságunk ötödik ötéves tervéről szóló törvénvjavaslat­tal egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom. Rocskár János Fidel Castro befejezte beszámolóját Csütörtökön közép-európai idő szerint 18.10 órakor fejezte be a Kubai KP kongresszusán a Központi Bizottság beszámoló­jának ismertetését Fidel Castro, a párt első titkára. A három részben elhangzott összesen 11 órás beszámoló széles körképet I rajzolt a több mint százéves kubai forradalmi folyamat egé­széről, a gyarmatosítók ellen ví­vott szabadságharctól egészen az 1959 januári győzelmet kö­vető 17 év eseményéig. E visszatekintés egyik vezér­motívuma az amerikai imperia­lizmus elleni küzdelem elemzé­se volt — hiszen az északi szom­széd a kubai nép újkori törté­nelmének minden fordulópont­ján szembenállt a forradalmi törekvésekkel. A másik vezér- gondolat a Szovjetunió és a többi szocialista országok, a ha­ladó erők és mozgalmak Kuba iránti szolidaritásának méltatá­sa, segítségük döntő jelentősé­gének kifejtése volt. A beszámolót, amelyet két délelőtt és egy délután egyenes adásban közvetített a kubaj rá­dió és televízió, milliók kísér­ték figyelemmel az egész or­szágban. Különösen megragad­ta az embereket az a bátor, ön­kritikus hang, amely a forra­dalom győzelme óta eltelt idő­szakról mondottakat jellemezte. Amikor ugyanis a beszámoló impozáns tablót rajzolt az 1959 januárja óta elért eredmények­ről, amelyek alapvetően átala­kították a szigetország életét, ' nem hallgatott az építő munka során elkövetett hibákról sem és a tapasztalatok fényében kri­tikai elemzést adott róluk. Fi- í del Castro többek között arról' beszélt, hogy a kubai forrada- J lom során nem hasznosították! eléggé a többi szocialista orszá­gok tapasztalatait. Már ennek az elemzésnek a tanúlságait tűk. rözi az, hogy Kuba a tervgaz­dálkodás útjára tér, s az első kongresszus elé terjesztett do­kumentumok között ott van az ] új ötéves népgazdaság-fejleszté­si terv, amelyről Castro szin­tén részletesen szólt. Nagy figyelmet keltettek Ha­vannában azok a gondolatok, amelyeket a kubai párt első tit­kára a forradalom intézménye­sítéséről, a párt állami és tár­sadalmi szervek rendszerének változásáról, továbbfejlesztésé­ről, új feladatairól fejtett ki. A szocialista Kuba első alkot­mánya, amelynek tervezetét a kongresszus megvitatja, s amely­ről február 15-én a választók népszavazáson döntenek, a ku­bai nép történelmi harcainak szintézise alapján megfogalma­zott alaptörvény lesz. A beszámoló befejező része, amely a forradalmi Kuba kül­politikájáról és a Kubai Kom­munista Párt nemzetközi tevé­kenységéről szólt, azt erősítette meg, hogy Amerika első szabad földje következetesen fejleszti kapcsolatait a szocialista orszá­gok közösségével, a világ min­den haladó erejével, s így még jobban aláhúzta a kubai kom­munisták tanácskoizásának vi­lágpolitikai jelentőségét. A nemzetközi kapcsolatokról szólva a Kubai KP első titkára köszöntötte a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk vezetőit, közöttük kiemelten is Kádár Jánost. Az MSZMP első titkárát percekig tartó tapssal ünnepelték a küldöttek, kifeje­zésre juttatva azt a megbecsü­lést, amelyet a kubai nép érez a magyar nép iránt, s aláhúzva az* az internacionalista kapcso-, latot, amely a két testvérpártot összeköti. A beszámoló elhangzása után percekig zúgott a taps. A kül­döttek, a külföldi delegátusok helyükről felállva ünnepelték a Kubai Kommunista Pártot, kö­szöntötték Fidel Castrót. A szűnni nem akaró tapsvihar egyben annak kifejezése volt, hogy a legmagasabb pártfórum egyetért a beszámolóban vázolt célokkal és feladatokkal, ál­lásfoglalásaival is segíti majd a szocialista építés nagyszerű táv­latainak valóra váltását a ka- rib-tengeri szigetországban. A délutáni ülésen, amely kö­zép-európai idő szerint este nyolc óra után kezdődött, sor került a testvérpártok képvise­lőinek első felszólalásaira. Ma­gyar idő szerint az éjszakai órákban szólalt fel Kádár Já­nos, a magyar pártküldöttség vezetője. (MTI) A Magyar—Kubai Barátság Uvegkombinátban a Kubai KP I. kongresszusának tiszteletére kiállítás nyílt népeink életéről, & két ország kapcsolatairól (MTI Fotó — Király Ferenc fely. — KS) /

Next

/
Thumbnails
Contents