Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-19 / 297. szám

Parlamenti tudósítónk jelenti:

A mainál rugalmasabban igazítsuk szabályzó rendszerünket

Folytatja munkáját a Kubai Kommunista Párt kongresszusa

Klaukó Mátyás felszólalása

A népgazdaságunk ötödik öt- [ éves tervjavaslatának parlamenti vitájában felszólalt Klaukó Mátyás, megyénk 9-es számú országgyűlési választókerületének képviselője, a megyei tanács elnöke.

— Az ötödik ötéves népgazdasági terv végrehajtásának elkezdését kedvező és kevésbe kedvező feltételek határozzák meg — mondta többek között.

— Kedvező feltétel az, hogy a párt XI. kongresszusa népgazdaságunk helyzetét elemezve e problémák megoldására világos és egyértelmű feladatokat tűzött ki. Kedvező feltétel az is, hogy a IV. ötéves terv végrehajtása sikeres volt. A kedvező feltételek közé sorolható a Központi Bizottság 1972. novemberi ülésének elemzése, értékelése, újabb feladatok meghatározása is csak úgy, mint a múlt héten befejeződött szakszervezetek XXIII. kongresszusa is, mely felhívta a vezetők, az egész dolgozó nép figyelmét a tennivalók következetes végrehajtására, az egységes cselekvésre. Ez ma egyik legfontosabb feladat, aminek jelentős javítása nélkül lehetetlen a gazdasági hatékonyság fokozása, jó minőségű termékek előállítása, az exportkötelezettség teljesítése.

Az ötödik ötéves terv beindulásakor — főként az első két évben — számolni kell kedvezőtlen tényezőkkel is, mindenekelőtt a külkereskedelmi cserearányok további romlásával. Kedvezőtlen az is, hogy a belső tartalékok feltárására hozott határozatok végrehajtása lassú és vontatott. A terv végrehajtásának a közéletben, a közszellemben megnyilvánuló negatív tendenciák sem kedveznek.

A gazdaságirányítás rendszere jól szolgálja az alapvető gazdasági és társadalompolitikai feladatok megoldását, mivel az bevált alapvető elveiben, célkitűzéseiben módosításra nem szorul. Szükséges ezt hangsúlyozni azért is, mert az utóbbi időben — főleg a Köz- oonti Bizottság novemberi határozata előtt — tapasztalható a gazdaságirányítási rendszer mindkét oldalról — jobbról és balról — való magyarazása. Ezek figyelmen kívül hagyják, hogy az 1968-ban bevezetett gazdaságirányítási rendszer nélkül lehetetlen lett volna a gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, szociálpolitikai, áz élet- színvonal területére kitűzött célok gyorsuló és eredményes megvalóáítása. Ez természetesen nem jelentheti a hét év óta működő irányító rendszer fetisizá- lását sem.

Módosító javaslat

Jogos az az igény, hogy a gazdasági szabályzókat jobban és rugalrdasabban kell igazítani az élet követelményeihez. A törvényjavaslat 56. §-nak 3. bekezdése a következőket tartalmazza: „A szabályozás hatékonyságának fokozása érdekében a szabályzó rendszer elemeit a tervidőszak során mó-1 dosítani kell.” Szövegmódosító javaslatom a következő: „... a ' tervidőszak során időben módosítani kell.” Nem arra gondolok, hogy a módosítás olyan sűrűn történjék, hogy az zavarólag hasson a termelésre, hanem arra, hogy a mainál rugalmasabban igazítsuk szabályzó rendszerünket, s ily módon hatékonyabban szolgálja a gyakorlati végrehajtás során felszínre kerülő problémák megoldását.

A törvényjavaslat 34. oldal 43/2 paragrafusa foglalkozik a külkereskedelmi kapcsolatokkal. Ez helyes, egyetértek a tőkés külkereskedelmi kapcsolatok szélesítésével. Annyit azonban . megjegyzek a végrehajtással kapcsolatban, hogy a külgazda- *

sági kapcsolatokban törekedni kell a megfelelő, helyes, a célszerű arányok kialakítására és fenntartására. Ezért csak helyeselni lehet azt, hogy a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat elsősorban a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kell erőteljesebben fejleszteni. Ügy gondolom nem szükséges hangsúlyozni, hogy a mai világgazdasági helyzetben ez milyen biztonságot és segítséget jelent számunkra. A törvényjavaslat erről is helyesen rendelkezik.

Féléves

határidö-csökkentés

Eredménynek tartjuk —folytatta Klaukó Mátyás —, hogy a kiemelt nagyberuházásokat határidőn és az előirányzott ösz- szegen belül adták át rendeltetésüknek. Arra törekszünk, hogy a jelenlegi kiemelt nagyberuházás, a gyulai húsüzemi kombinát féléves határidő-csökkentéssel álljon a termelés szolgálatába.

Nagy a fejlődés a foglalkoztatottság, a kulturális, a kommunális ellátottság területén. Javultak megyénk dolgozóinak életkörülményei, amit nagyra értékelnek és elismernek. De még sok belső tartalék van feltáratlanul, s főleg kihasználatlanul. Ennek bizonyítására néhány példát említek. A mező- gazdasági termelőszövetkezetekkel együtt szorgalmaztuk megyénk élelmiszeriparának fejlesztését, amire szükség is volt. Az viszont nem jó és károkat okoz, hogy a létesített konzervgyár és hűtőkapacitás évek óta kihasználatlan, mivel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nem biztosítják az elegendő alapanyagot, nyersanyagot.

Nem lehetünk megelégedve a tanácsi vállalatok gazdálkodása hatékonyságának növelésével, a munkafegyelemmel, a takarékossági rendelet, a munka- és üzemszervezéssel kapcsolatos határozat végrehajtásával, a költségvetési intézmények, vállalatok gazdálkodásával. Jó dolog és elismerés illeti a mező- gazdasági termelőszövetkezeteket, állami gazdaságokat azért, hogy a népgazdaságilag is kiemelt cukorrépa-vetésterület előirányzatát túlteljesítették. De az már nem jó, hogy a több cukorrépából kevesebb cukrot állítanak elő azért, mert évek, évtizedek óta megoldatlan a jó cukorrépa vetőmagfajta. Nem az a baj, hogy az illetékes kutatóintézetek egy jobb fajtát keresnek, hanem az, hogy immár több mint tíz esztendeje nem találják meg.

Társadalmunk

túlszervezeitsége

Társadalmi szervezettségünkre utalva — a teljesség igénye nélkül — szeretném elmondani, *

ha az országos szervek vizsgálat tárgyává teszik társadalmunk szervezettségét, bizonyára tesznek olyan megállapítást, mely szerint vannak olyan középszintű szervek és intézmények, amelyeknek létjogosultságuk és munkájuk feltétlenül indokolt. De meggyőződéssel állítom vizsgálat nélkül is, hogy több olyan terület van, ahol a létjogosultság és szükségesség tíz évvel ezelőtt helyes volt és hasznos, de napjainkban már nem.

Nem vizsgáltam — nincs is jogom hozzá — egyes trösztök, intézmények létszámát, de ismereteim alapján állíthatom, hogv nálunk lassan a minisztériumok mellett — létszámát tekintve — kisebb minisztériumok is létrejönnek, kialakulnak.

Társadalmi túlszervezettsé- günkhöz sorolom egyes rende- leteink. jogszabályaink bonyolultságát, olykor a túlszabályozást, amely szintén növeli a létszámot, a béralapot, s vele együtt a bürokratizmust is. és gyengíti a tanácsok és a tömegek közötti kapcsolatot.

Szeretném ezt is példával illusztrálni. Az építéshatósági feladatoknál egv családi ház építkezéséhez szükséges ügyiratok beszerzése az állampolgárnak 22—24 munkanapjába kerül. Egy magánerőből épülő lakóháznak első ügyirati útbaindí- tása és az alapozás megkezdése között 7-8 hónap telik el. A belvíz által megrongált lakóépületek helyreállításához szükséges engedélyek, egyéb okmányok beszerzése 60 munkanapba kerül.

Az említettek negatív hatással vannak a vezetésre, az irányításra, a munkastílusra is. Az utóbbi időben kezd kialakulni az a gyakorlat, hogy ha egy nehezebb, bonyolultabb feladattal állunk szemben — esetenként még az anyagi eszközöket igénylő feladatok megoldásánál is — előszeretettel hozunk létre valamiféle bizottságot. Természetesen nem olyan bizottságok ellen vagyok, amelyek a vezetés, irányítás szerves részét képezik, amelyek a tömegekkel való kapcsolatunk erősítésé- I nek egyik formáit jelentik. Azokra a bizottságokra gondolok, amelyek formálisan működnek, érdemi döntések, állásfoglalások nélkül üléseznek, amelyek létrehozása mögött kimondva, ki nem mondottan — a felelősség áthárítása rejlik; amelyek nem erősítik a szocialista demokráciát.

Beszédét így fejezte be:

— Tisztelettel kérem a Minisztertanácsot, hogy vizsgáltassa felül társadalmi életünk szervezettségét, és ahol indokolt, tegyen konkrét és szükséges intézkedéseket. Tudom, hogy a feladat végrehajtása nem egyszerű. Itt is emberekkel állunk szemben, akik lényegében nem tehetnek arról, hogy ezeken a területeken dolgoznak. De a belső tartalékok feltárása, a meglevő gazdasági feszültségek eny- tütése, a vezetés, irányítás, a munkastílus javítása, a cselekvési egység és az egyszemélyi vezetés elvének maradéktalan végrehajtása, a munkaerő-tartalékok jobb kihasználása és más tényezők is sürgetik a szükséges intézkedések megtételét.

Népgazdaságunk ötödik ötéves tervéről szóló törvénvjavaslattal egyetértek, azt elfogadom és elfogadásra ajánlom.

Rocskár János

Fidel Castro befejezte beszámolóját

Csütörtökön közép-európai idő szerint 18.10 órakor fejezte be a Kubai KP kongresszusán a Központi Bizottság beszámolójának ismertetését Fidel Castro, a párt első titkára. A három részben elhangzott összesen 11 órás beszámoló széles körképet I rajzolt a több mint százéves kubai forradalmi folyamat egészéről, a gyarmatosítók ellen vívott szabadságharctól egészen az 1959 januári győzelmet követő 17 év eseményéig.

E visszatekintés egyik vezérmotívuma az amerikai imperializmus elleni küzdelem elemzése volt — hiszen az északi szomszéd a kubai nép újkori történelmének minden fordulópontján szembenállt a forradalmi törekvésekkel. A másik vezér- gondolat a Szovjetunió és a többi szocialista országok, a haladó erők és mozgalmak Kuba iránti szolidaritásának méltatása, segítségük döntő jelentőségének kifejtése volt.

A beszámolót, amelyet két délelőtt és egy délután egyenes adásban közvetített a kubaj rádió és televízió, milliók kísérték figyelemmel az egész országban. Különösen megragadta az embereket az a bátor, önkritikus hang, amely a forradalom győzelme óta eltelt időszakról mondottakat jellemezte. Amikor ugyanis a beszámoló impozáns tablót rajzolt az 1959 januárja óta elért eredményekről, amelyek alapvetően átalakították a szigetország életét, ' nem hallgatott az építő munka során elkövetett hibákról sem és a tapasztalatok fényében kritikai elemzést adott róluk. Fi- í del Castro többek között arról' beszélt, hogy a kubai forrada- J lom során nem hasznosították! eléggé a többi szocialista országok tapasztalatait. Már ennek az elemzésnek a tanúlságait tűk. rözi az, hogy Kuba a tervgazdálkodás útjára tér, s az első kongresszus elé terjesztett dokumentumok között ott van az ] új ötéves népgazdaság-fejlesztési terv, amelyről Castro szintén részletesen szólt.

Nagy figyelmet keltettek Havannában azok a gondolatok, amelyeket a kubai párt első titkára a forradalom intézményesítéséről, a párt állami és társadalmi szervek rendszerének változásáról, továbbfejlesztéséről, új feladatairól fejtett ki. A szocialista Kuba első alkotmánya, amelynek tervezetét a kongresszus megvitatja, s amelyről február 15-én a választók népszavazáson döntenek, a kubai nép történelmi harcainak szintézise alapján megfogalmazott alaptörvény lesz.

A beszámoló befejező része, amely a forradalmi Kuba külpolitikájáról és a Kubai Kommunista Párt nemzetközi tevékenységéről szólt, azt erősítette meg, hogy Amerika első szabad földje következetesen fejleszti kapcsolatait a szocialista országok közösségével, a világ minden haladó erejével, s így még jobban aláhúzta a kubai kommunisták tanácskoizásának világpolitikai jelentőségét.

A nemzetközi kapcsolatokról szólva a Kubai KP első titkára köszöntötte a kongresszuson részt vevő külföldi delegációk vezetőit, közöttük kiemelten is Kádár Jánost. Az MSZMP első titkárát percekig tartó tapssal ünnepelték a küldöttek, kifejezésre juttatva azt a megbecsülést, amelyet a kubai nép érez a magyar nép iránt, s aláhúzva az* az internacionalista kapcso-, latot, amely a két testvérpártot összeköti.

A beszámoló elhangzása után percekig zúgott a taps. A küldöttek, a külföldi delegátusok helyükről felállva ünnepelték a Kubai Kommunista Pártot, köszöntötték Fidel Castrót. A szűnni nem akaró tapsvihar egyben annak kifejezése volt, hogy a legmagasabb pártfórum egyetért a beszámolóban vázolt célokkal és feladatokkal, állásfoglalásaival is segíti majd a szocialista építés nagyszerű távlatainak valóra váltását a ka- rib-tengeri szigetországban.

A délutáni ülésen, amely közép-európai idő szerint este nyolc óra után kezdődött, sor került a testvérpártok képviselőinek első felszólalásaira. Magyar idő szerint az éjszakai órákban szólalt fel Kádár János, a magyar pártküldöttség vezetője. (MTI)

A Magyar—Kubai Barátság Uvegkombinátban a Kubai KP I. kongresszusának tiszteletére kiállítás nyílt népeink életéről, & két ország kapcsolatairól

(MTI Fotó — Király Ferenc fely. — KS)

/