Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
az országgyűlés téli ülésszaka Folytatja munkáját “ A belkereskedelem dolgozói nagy felelősséggel Iáinak a növekvő feladatok teljesítéséhez Szurdi István beszéde A miniszter a kiskereskedelmi forgalom alakulását elemezve elmondotta, hogy a lakosság áruvásárlásra fordított kiadásai a most befejeződő ötéves tervidőszakban évenként átlagosan 9.3 százalékkal, vagyis évente átlag 15-16 milliárd forinttal I emelkedtek. Folyóárakon szá- j molva az 1970. évi 140 milliárd- dal szeiyiben 1975-ben előrelát- j hatólag 218 milliárd forint ér- j tékü árut értékesít a kiskereskedelem. Importcikkekre öt évvel ezelőtt körülbelül 25 milliárd, az idén pedig már 37-38 milliárd forintot költött a lakosság, vagyis az importáruk részaránya kiskereskedelmi forgalomban 17—17,5 százalék. Az áruk választékára jellemző, hogy jelenleg körülbelül 70-30 ezer-féle cikk van forgalomban, s a választék jelentős része kicserélődött az utóbbi öt évben. — Természetesen tudjuk — mondotta —, hogy a vásárlói közérzetet nemcsak az áruellátás népgazdasági adatokkal bizonyítható fejlődés határozza meg. A fogyasztók közérzetét befolyásolja, hogy vásárlási igényeit helyileg, napról napra hogyan és milyen körülmények között tudjuk kielégíteni. Kereskedelempolitikánk egyik fontos elve, hogy minden vásárló, minden időben megtalálja üzleteinkben az egyéni kívánságainak megfelelő árukat, legyen az akár egy csekély értékű áramelosztó, vagy nagyobb értékű automata mosógép, sör. vagy valamilyen építőanyag. Az ilyen magas színvonalú stabil árukínálat megteremtése azonban nemcsak a kereskedelem elhatározásának a kérdése. Egy tízmillió lakosú ország képtelen arra, hogy saját termelőkapacitásaival a fogyasztási cikkeknek olyan széles választékát állítsa elő, amit lakosságunk — meglehetősen differenciálódott jövedelmi színvonala mellett — elvár. Ezért részben behozatalra kell támaszkodnunk. A szocialista országokból származó importunk évről évre dinamikusan nő. De ennek természetesen korlátái is vannak, hiszen saját országuk lakosságának növekvő igényeit is ki kell elégíteniük. Országunk gazdaságpolitikájába a tőkés országokkal folytatott külkereskedelem fejlesztése is beletartozik. 1970—1975 között a konvertibilis devizákkal kiegyenlített fogyasztási cikk importunk — beleértve az éoítő- anyagokat is — 50 százalékkal emelkedett és 1975-ben körülbelül 143 millió dobár értékű volt. A tőkés importot 1976-ban sem csökkentjük, sőt némileg növeljük is. A tőkés piacokról származó fogyasztási cikkeket illetően az árakkal vannak gondjaink, mivel azok a mi fogyasztási árainkkal összehasonlítva gyakran magasak, s — kivéve talán a textilipari termékeket — az utóbbi években jelentősen emelkedtek. Mindezek, bői következik, hogy bizonyos fogyasztási cikkekből — ez a termékeknek csupán egv töredékét jelenti — csak fokozatosan és hosszabb idő alatt tudjuk megteremteni a kínálat és a kereslet teljes egyensúlyát. EzcÍvnek az úgyneveztt hiányzó termékeknek a körét is évről évre szűkítjük. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kereskedelempolitikában, az árukínálatban mindig számításba veszik azokat a társadalmi jelentőségű változásokat és társadalompolitikai intézkedéseket amelyek közvetve a lakosság fogyasztási igényeit, összetételét is befolyásolják. Olyan változásokról van szó, amelyek például a népesség korösszetételében, jövedelmük viszonyaiban, az urbanizációban vagy éppen a népesedéspolitikai intézkedések eredményeként mentek és mennek végbe. A miniszter a továbbiakban azzal foglalkozott, hogy az ország milyen áruellátásra számíthat 1976 és '1980 között. Az V. ötéves terv szerint a lakosság jövedelmének növekedésével összhangban a fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma — változatlan áron számolva — 27 százalékkal nő, 1980- ban folyóárakon számolva eléri a 330 milliárd forintot. A növekedés mértéke szerényebb, mint az előző öt évben. Ez a szerény fejlődés mégis azt jelenti, hogy lakosságunk 1980-ban jövedelméből körülbelül 110 milliárd forinttal többet költhet el fogyasztási cikkek vásárlására, mint 1975-ben. A miniszter hozzáfűzte, hogy javul az áruválaszték, kulturáltabbá válnak a kiszolgálási körülmények. Az iparcikkek forgalma a következő öt évben is gyorsabban emelkedik, mint az élelmiszereké, ami nemzetközileg elismert jellemzője az életszínvonal növekedésének. 1975-ben az összes árufogyasztásom belül az iparcikkek részaránya 53,5 százalék, ez az arány 1980-ban előreláthatólag 55,5 százalékra emelkedik. Több lesz a korszerű és divatos ruházati cikk, tovább növekszik a háztartási munkát megkönnyítő gépek, eszközök, vegyi anyagok kínálata és választéka. Bővíteni fogják a biológiailag értékesebb élelmiszerek kínálatát is. Az V. ötéves terv lehetővé teszi, hogy a kereskedelmi bolthálózatot tovább bővítsék, növeljék az értékesítőhelyek számát. A miniszter kiemelte, hogy az V. ötéves terv számítási anyagai szerint a fogyasztási cikk-kereskedelemben 45 000-el kell növelni a létszámot. Az elkerülhetetlen létszámnöveléshez többféle intézkedésre van szükség. Nem utolsósorban el kell érni a kereskedelmi munka fokozottabb társadalmi elismerését. Ügy érzem, nem vagyok elfogult, amikor azt állítom, hogy a kereskedelmi dolgozók többsége helytállásával rá is szolgált erre a megbecsülésre — mondotta a miniszter. Ezután a lakosság idei és jövőre várható áruellátásáról szólt Szurdi István. Elmondta, hogy ebben az évben a belkereskedelmi vállalatok a tervezettnél több árut értékesítenek, mivel a lakosság . pénzjövedelme is magasabb a tervezettnél. A magasabb követelmények sem okoztak zavart az áruellátásban. Az idén örvendetesen tovább emelkedett a biológiailag értékes élelmiszerek forgalma. Az egy főre jutó hús- fogyasztás, amely tavaly 69 kiló volt, az idén 70,4 kilogrammra emelkedett.' Tejből és tejtermékekből tavaly 118, az idén 136 kilogrammot vásároltak egy lakosra számítva. Vitamindús gyü- mölcslevekből az előző/évben 680 vagon, az idén pedig már 760 vagonnyi kelt el. Viszont csökkent az egy főre jutó kenyér-, liszt- és zsírfogyasztás. A miniszter elmondta, hogy a kereskedelmi vállalatok felkéBaromfiból, halból, tojásból 10— 11, tej- és tejtermékekből 8—9, zöldség-gyümölcsből 4—5 százalékkal magasabb fogyasztásra készül fel a kereskedelem. Változatlan árakon számítva az ideinél 3—3,5 százalékkal nagyobb ruházati és öt százalékkal nagyobb vegyesiparcikk-forga- lommal számolnak. Az idegenforgalomról és a turistaforgalomról szólva a miniszter elmondta, hogy az idén több mint hárommillió magyar állampolgár utazott külföldre, szemben az 1970. évi egymillióval. 1980-ban a tervek szerint 4 300 000 állampolgárunk kel útra. A Magyarországra látogató külföldiek száma, ami 1970-ben Huszár István válaszában megállapította,‘hogy a kétnapos vitát, amelynek során 32 hozzászólás hangzott el, nagy felelősségérzet és szakszerűség jellemezte. Ugyanígy értékelte a Minisztertanács elnökhelyettese a parlamenti bizottságoknak az ülésszakot megelőzően tartott vitáit is, illetőleg azoknak a fórumoknak a munkáját, amelyeken előzetesen megvitatták az V. ötéves tervről szóló törvény tervezetét, arunak gazdaságpolitikai koncepcióját. A vita most — mondta — örvendetesen tükrözte a törvény- tervezetet támogató egységet, jól kifejezte a tervben is megfogalmazott politikával, gazdaságpolitikával való egyetértést. Egységesen jutott kifejezésre az a meggyőződés is, hogy a törvényerőre emelkedő terv jól szolgálja szocialista hazánk érdekeit, népünk fölemelkedését. Közölte Huszár István, hogy a parlament plénumán elhangzott javaslatok mindegyikét — az országgyűlési szokásoknak megfelelően — a kormány kellő gondossággal megvizsgálja, együttműködve az országgyűlés illetékes szerveivel. Egyetlen jó gondolat, hasznosítható javaslat sem veszhet kárba. A továbbiakban tárgykörönként reagált a vitában elhangzottakra. A terv — mondotta többek között a Minisztertanács elnökhelyettese — a célok és az eszközök harmóniáját igyekszik megvalósítani. E törekvés pedig azt jelenti, hogy valamennyi hasznosítható tapasztalat, gyümölcsöz- tethető eredmény birtokában — ezekre építve — megalapozott célokat állítottunk országunk, népünk elé. Joggal hangzott el a vitában az a kérdés, vajon minden feltétel adott-e a terv teljesítéséhez. A válasz az lehet: megvannak, illetve megteremthetők — a gazdasági élet folyamatában létrejönnek — ezek a feltételek, s így 1980-ig felvázolt elképzeléseinket, a tervtörvényben szereplő feladatokat valóra tudjuk váltani. Nincs szó semmiféle maximalizmusról. Sokkal inkább arról, hogy a mércét magasabbra állítottuk a szültek a karácsonyi és az újévi forgalomra. Az árukészletek, a választék megfelelő. A kereskedelem nagy gonddal kezdte meg felkészülését a lakosság jövő évi áruellátására. Az 1976. évi belkereskedelmi áruigények egyeztetésének első szakasza az érdekelt minisztériumokkal és részben a termelőüzemekkel eredményesen lezárult, bár néhány fontos termék szállításáról még folynak a tárgyalások. Kifejezte meggyőződését, hogy az áruszállítási megállapodások teljes egészében realizálódnak, ez pedig azt jelenti, hogy 1976-ban kielégítő, 5 millió 600 ezer volt, az idén mintegy kilencmillió lesz, 1980- ra pedig mintegy 10—10,5 millió külföldi érkezésével számolnak. A miniszter örvendetesnek mondottá, hogy az idén 60 000 magyar fiatal szervezett formában utazott külföldre és 70 000 külföldi fiatal érkezett turistaként hazánkba. Lassan önálló népgazdasági ágazattá terebélyesedő nemzetközi idegenforgalmunk gazdasági fontosságát jelzi, hogy az idegenforgalomból származó bevételeink lényegesen emelkedtek. Rubel viszony latú idegenforgalmi bevételeink részesedése a teljes rubel-áruexportban az 1970. évi 2,7-ről már tavaly 4,1 százalékra korábbinál. A terv reális, kidolgozásakor arra törekedtünk, hogy optimális célokat határozzunk meg. Az öt évre szóló — törvénybe foglalt — munkaprogram maradéktalan megvalósítása következetes cselekvést igényel. Ennek során arra is ügyelnünk kell, hogy a gyorsan, rövid idő alatt elérhető sikerek ne tegyenek bennünket elbizako- dottá, ugyanakkor az esetlegesen átmenetileg jelentkező — előre nem látható — gondok ne kedve tlenítsenek el, ne vezessenek lemondáshoz. Egyébként a céljaink elérését szolgáló eszközök részben gazdasági, részben társadalmi és politikai jellegűek — amint ez a vitából is kitűnt. Szükséges ezt hangsúlyozni annál is inkább, mert a nem gazdasági eszközök, feltételek legalább olyan fontosak, mint a gazdaságiak. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután utalt a vitában a szerkezeti változtatással kapcsolatban elhangzottakra. Kifejtette, hogy annak nemcsak a termelési többletben, azaz a 30—32 százalékos nemzeti jövedelem növekményben, hanem az egész termelésben, azaz mind a 132 százalékban kell megvalósulnia. A fejlesztés ugyanis, bár a legbiztosabb garancia, de nem az egyetlen feltétel a szerkezeti változtatásokra; ezek feltételezik meglevő erőforrásaink jobb felhasználását ^i8. A gazdasági fejlődés néhány tényezőjénél ugyanis nem is beszélhetünk növekedésről, mégis változtatni kell a szerkezetet. A termelő ágazatokban például a munkaerő száma egyáltalán nem növekszik, de az összetételt változtatni kell, megfelelő átcsoportosításokat kell végrehajtani, hogy termelési céljainkat megvalósíthassuk. Szólt arról is Huszár István, hogy az öt évre szóló tervtörvény mostani elfogadásával nincs vége a tervezőmunkának 1976—80-ra; a következő fél esztendőben elkészülnek a vállalatok ötéves tervei, az előttünk álló hónapokban kerül sor a megyei tanácsok középtávú terveinek véglegesítésére, s végül kimunkálják a regionális tervekét. Része a következő öt évi mun-' emelkedett, s nagyobb volt, mint a hús-, a baromfi- és a tejipari termékek szocialista exportjából származó bevételeink együttvéve. Dollárelszámolásé idegenforgalmi bevételeink részaránya teljes tőkés áruexportunkban tavaly 5,6 százalék volt, szemben az 1970. évi 4,4 százalékkal. A belkereskedelem feladatait összefoglalva a miniszter hangsúlyozta: számolunk azokkal a szigorú feltételekkel, amelyeket a terv számunkra meghatároz. Biztosíthatom a Tisztelt Ország- gyűlést — mondotta —, hogy a belkereskedelem dolgozói nagy felelősségtudattal látnak a növekvő feladatok teljesítéséhez. Mindent megtesznek azért, hogy az áruellátás az V. ötéves tervidőszakban a dolgozó milliók megelégedésére tovább javuljon. — — Ezután felszólaltak: Takács Imre (Fejér), Borbély Gábor (Győr), Szokola Károlyné dr., (Somogy), Szomszéd Gy. István (Nógrád), dr. Kiss István (Komárom), dr. Kiss Anna (budapesti), Szalai Géza (budapesti), Barta László (Szolnok), Riss Jenő (budapesti), dr. Szabó Kálmán (budapesti), Tóth Ferencné (Bács-Kiskun), Ferenczi József (Csongrád megyei) képviselők. Ezt követően az elnöklő Apró Antal bejelentette: a törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitát lezárta, s szót adott Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének. az' Országos Tervhivatal elnökének. beszéde kánk tervezésének az is, hogy időközben folytatódik a KGST- országokkal — a tervegyeztetésekre épülő — hosszú lejáratú államközi szerződések előkészítése és megkötése is. Ennek kapcsán utalt arra, hogy a napokban írtuk alá a magyar—szovjet hosszú lejáratú és az 1976-ra szóló kereskedelmi államközi megállapodást, amely egyébként az eredetileg tervezettnél is nagyobb árucsere-forgalmat tesz lehetővé. Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese közölte, hogy egyetért a törvényjavaslathoz fűzött módosító indítványokkal. Végezetül megköszönte a vitában a törvényjavaslathoz nyújtott aktív támogatást, a képviselők egyetértését és kérte, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot — a módosításokkal együtt — az országgyűlés fogadja el és iktassa törvényeink sorába. A Minisztertanács elnökhelyettesének vitaösszegző válasza után az elnöklő Apró Antal szót adott dr. Bognár Józsefnek, az országgyűlés terv- és költség- vetési bizottsága elnökének. Dr. Bognár József javasolta: az országgyűlés fogadja el a vita során felmerült további két módosító indítványt. Határozathozatal következett: az országgyűlés elfogadta a terv- és költségvetési bizottság által korábban előterjesztett, valamint a vita során elhangzott újabb módosító javaslatokat. 4 Végül az országgyűlés a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és a már megszavazott módosításokkal együtt részleteiben is egyhangúlag elfogadta. Ezzel az országgyűlés befejezne csütörtöki tanácskozását, amelyen az elnöki tisztet felváltva töltötte be Apró Antal, Raffai Sarolta és Inokai János. A téli ülésszak pénteken délelőtt folytatja munkáját, a napi, rendnek megfelelően megkezdi a Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló tör- ' vényjavaslat tárgyalását. Huszár István vitazáró jó színvonalú lesz a lakosság áruellátása.
