Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-19 / 297. szám
MA Világ proletárjai, 1975. DECEMBER 19., PÉNTEK Ära: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 297. SZÁM Olyasóink figyelmébe! LAPUNK 21 -i, VASÁRNAPI SZÁMA FALINAPTÁR- MELLÉKLETTEL JELENIK MEG Hz országgyűlés egyhangúlag elfogadta az V. ötéves terv törvényjavaslatát A tegnapi tanácskozáson felszólalt dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese Csütörtökön délelőtt a Parlamentben folytatta munkáját az országgyűlés téli ülésszaka. Az elfogadott napirendnek megfelelően folytatódott a vita a népgazdaság V. ötéves tervéről beterjesztett törvényjavaslat fölött. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, fLázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Aptó Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Miniszter- tanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. A vitában elsőként dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnök- helyettese szólalt fel. A tervjavaslat legfőbb célja népünk megalapozott életszínvonalának emelése Dr. Szekér Gyula beszéde Rövid bevezetője után a mi- nisztereinök-helyettes hangoztatta: — Hazánk adottságaiból következően sohasem mulaszthatjuk el a külgazdasági hatások figyelembevételét, a gazdasági építés belső és külső tényezőinek együttes vizsgálatát. Ezért vessünk egy rövid pillantást a világgazdaság helyzetére. A KGST-országok gazdaságát a lendületes és tartós növekedés jellemzi. Ezzel szemben a fejlett tőkésországok gazdaságában a viszonylag hosszú ideig tartott konjunktúra után gazdasági válság bontakozott ki. A fejlett tőkésországok ipari termelése a sok évi dinamikus fejlődés után különösen ezek hatékonyabb és nagyobb biztonságot nyújtó új formái. A tervjavaslat ezért a következő öt évre a külkereskedelmi forgalom 45—50 százalékos növekedését irányozza elő, úgy. hogy ezen belül nagyobb mértékben emelkedjen a kivitel, különösen tőkés viszonylatban. Fejlődésünk * szempontjából változatlanul a Szovjetunióval kialakított kapcsolataink a legfontosabbak, a legjelentősebbek. A Szovjetunióval bonyolítjuk le teljes külkereskedelmi forgalmunk egyharmadát. Országaink között a következő öt évben a külkereskedelmi forgalom csaknem ötvenszázalékos növekedését tervezzük. Igen örvendetes, hogy energiahordozó-importunk — kaló- riaaiapon számolva — több mint 60 százalékkal nő. A nyersanyag- és energiaszállítások növelését részben azzal alapoztuk meg, hogy a különböző magyar szállításokkal részt veszünk a Szovjetunió területén a kitermelő kapacitások bővítésében. igen örvendetes, hogv a Szovtavaly már megtorpant és az idén előreláthatólag 5—10 százalékkal csökken. A munkanélküliek száma eléri a 14 milliót. A behozatalt a korábbi gyors ütemű fejlődés helyett, a múlt évi stagnálás után, ez évben a visszaesés jellemzi, ami eléri a 10—20 százalékot is. Megállt exportjuk korábbi gyors növekedése és e téren is jelentékeny visszaesés várható ez évben. Mindezeket a tényezőket mérlegelni kell tehát ötéves tervünk jóváhagyásakor. Az előirányzott gazdasági növekedés fontos forrásai — hazai erőfeszítéseinkre támaszkodjetunióba irányuló magyar gépexport csaknem kétharmada kooperációs és szakosítási megállapodásokon alapul. A magyar—szovjet timföldalumínium egyezményt a közelmúltban hosszabbítottuk meg 19ö5-ig. Ez az együttműködés adott módot a hatvanas évek közepétől arra, hogy hazánk egyik jelentős ásványi kincsét, a bauxi. tot, energiaszegénységünk ellenére is gazdaságosan hasznosíthassuk. Külkereskedelmünkben is fontos helyet foglal el az alumíniumipar. Míg a magyar külkereskedelmi forgalom a világforgalom egv százalékát sem éri el, a hazai alumínium készáruk exportja az alumínium készáru világforgalom 4 százalékára becsülhető. A KGST-tagországokkal kiépült járműipari együttműködés keretében a jármű-, részegység- és alkatrészgyártás ugyancsak jelentős, szétgyűrűző hatással: van az egész magyar gazdaságra.' A járműipari együttműködés ma már a különböző szakosítási és kooperációs egyezmények egész körére épül, amelyeket a Szovjetunióval, az NDK-val, Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával és Jugoszláviával kötöttünk. Elsősorban a szovjet iparral alakítottunk ki ezen a területen is nemzetközi jelentőségű együttműködést: az autóbuszok és a közúti járművek hátsó futóműveinek szállítására, majd később a Zsiguli- egyezmény néven ismert megállapodás keretében személy- gépkocsi alkatrész-kooperációra E kooperáció kezdete óta 1980- ig a nagysorozatban gyártott au. tóalkatrészekért majdnem 150 ezer darab személygépkocsit vásárolunk. A Szovjetunióval és az NDK- val öt évre szerződésben rögzített szállítások ezen & területen példa nélküliek a világon: sehol nem szállítanak egyetlen megállapodás keretében ilyen nagy mennyiségű autóbuszt. Az idén már megközelítően 9000 autóbuszt küldünk a KGST-tagországokba. Az NDK-ban például ! nemrégiben indult * útjára a 20 ezredik magyar autóbusz. A Szovjetunióba pedig eddig több mint 30 ezer autóbuszt szállítottunk. A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködés a hazai korszerű petrolkémiai ipar alapjainak lerakását segítette elő, nagymértékben hozzájárulva tőkés műanyag-importunk csökkentéséhez. Az együttműködés keretében tíz éven át, évenként 130 ezer tonna etilént és 80 ezer tonna propilént szállítunk a Szovjetunióba, ahonnan azonos értékben hatféle műanyagot vásárolunk vissza. A petrolkémiai együttműködésben ma már a Szovjetunió mellett Lengyelország, Csehszlovákia és Románia is részt vesz. A magyar—szovjet gazdasági együttműködés keretében a legutóbbi évben számos új egyezmény született. A megkötött és előkészített egyezmények és megállapodások között — fon-1 tosságát és perspektíváját tekintve — kiemelkedik az olaj-' és földgázveztékek műszer- és | h í rköz1 őrendszerének további közös fejlesztésére és gyártására vonatkozó szerződés. Ezek a berendezések a Szovjetunióban a több ezer kilométeres gáz- és olajvezetékek távirányítását végzik majd és jelentősen növelik a kőolaj- és földgázszállítások üzembiztonságát. Exportstruktúránk fejlesztése szempontjából jelentős, hogy a következő 10—15 évre kialakultak. illetve részben még alakulóban van egy sor a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart érin- : tő nagy horderejű megállapodás, elsősorban a Szovjetunióval, de I más KGST-országokkal is. A 15 ’ évre aláírt — számunkra több ■ mint 100 milliárd forint exportot lehetővé tevő — zöldség-gyü- ; mölcsegyezmény egy korábbi megállapodás meghosszabbítása és kibővítése. Lehetőség mutatkozik arra, hogy újabb egyezményeket írjunk alá, amelyek gabona- és húsexnortunk hoszszútávú és előnyös kiviteli feltételeit teremtik meg. Szekér Gyula ezután hangsúlyozta, hogy a szocialista gazdasági együttműködés új formáinak hatása nemcsak a gazdasági eredmények pozitív változásában mérhető le, hanem ezek új, mozgósító, szervező erőt jelentenek a munkában, gazdaságunkban és társadalmunkban — mondotta, majd így folytatta: A járműipari, a számítástechnikai és a petrolkémiai beruházások határidőre elkészültek. A magyar—szovjet petrolkémiai együttműködésben a két ország területén együttesen körülbelül 15 milliárd forint összegű beruházás összehangolását valósítottuk meg három esztendő alatt. Kézzelfogható bizonyítéka ez a szocialista gazdasági integráció életrevalóságának, megerősíti annak további kiszélesítésébe vétett bizalmunkat. Példának említem a több mint 10 éves magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld-alumínium együttműködést. Eddig hárommillió tonna timföldet szállítottunk ki és majdnem 1 millió tonna alumíniumot vásároltunk vissza. Az V. ötéves terv egyik legMindebből az a következtetés vonható le, hogy ma még nagyobb hangsúllyal vetődik fel belső tartalékaink feltárásának szükségessége. Ügy látjuk, hogy exportfeladatunk nagyobb részét a jelenleg működő üzemekből, a meglevő termelőeszközökkel és emberállománnyal, tehát a már ma meglevő termelőerőkkel kell biztosítani. Említettem, hogy nem szocialista exportunkat 1972. évi változatlan árakon 60—65 százalékkal kell növelni. Folyóárakon számolva azonban nem szocialista exportunkat több mint kétszeresére kell növelni öt év alatt. Azért említettem a folyóárakat, mert vállalatainknak az évek során majd a mindenkor esedékes folyóáron kell idomulniuk a piac változó körülményeihez. Az élelmiszergazdaságnak kétszeresére, a könnyűiparnak és a vegyiparnak több mint kétszeresére, a gépiparnak csaknem háromszorosára kell növelnie tőkés exportját. Ez rendkívül nagy feladat. Éppen ezért, az eddiginél is jobban kell törekedni arra. hogv tőkés exportunk egyre növekvő hányada hosszabb időre megkötött, a műszaki fejlesztést és az értékesítést is felölelő kooperációs és más együttműködési szerződések keretében jöjjön létre. Sajnos, ez évi tőkés exportunk elmarad a múlt évitől. Éppen ezért a jövő évi tőkés exportelőirányzataink teljesítése mind a termelő, mind a külkereskedelmi nagyobb jelentőségű és legnehezebb feladata a nem szocialista országokat érintő export-import terveink teljesítésé. E viszonylatban importunkat 35—40, exportunkat legalább 60—65 százalékkal kell növelni, ez a feladat azért is bonyolult, mert itt nem támaszkodhatunk a szocialista országok között szokásos tervegyeztetés szilárd alapjaira. Termékeinknek csak egy része felel meg a tőkés piac követelményeinek. Tetézi gondjainkat az is, hogy tőkés exportunk néhány hagyományos termékcsoport mellett eléggé szétaprózott és nem nyugszik tartós együttműködési alapokon. Megérett az ideje annak, hogy az eddiginél sokkal jobban súlypontokat képezzünk. Helyes volna nagyobb horderejű egvüttmű- tködési egyezmények kialakítása, olyan termékek, termékcsoportok és területek kijelölése, amelyek fejlesztésével az eddiginél sokkal nagyobb lendületet adhatnánk tőkés exportunknak. A megdrágult energiahordozók, nyersanyagok és berendezések ellentételezésére sokkal több árut kellene kitermelnünk többletkiadásaink fedezésére, vagy még nagyobb értékű, jobb minőségű, illetőleg űj termékek tömegét kellene exportálnunk. Nyilvánvaló, hogy az utóbbiakra kell törekednünk. Jobb minőségű, jobban értékesíthető, valamint vállalatok előrelátóbb és aktívabb munkáját igényli. Szembe kell néznünk ugyanakkor azzal is, hogy a Közös Piac országaiban egyes termékeinket diszkrimináció sújtja. Ez is nehezíti helyzetünket. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya szellemében is határozottan tovább harcolunk a szocialista országokat, köztük a hazánkat is sújtó diszkrimináció megszüntetéséért. Befejezésül a következőket mondta a miniszterelnök-helyettes: Végezetül arra szeretnék még- egyszer rámutatni, hogy a terv- javaslat legfőbb célkitűzése népünk életszínvonalának, gazdaságunk megalapozott fejlesztésének szolgálata. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határoza- i tának szellemében kell még jobban dolgoznunk a fejlett szocialista társadalom építésén. A beterjesztett V. ötéves terv- javaslatot a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Ezután Mag Pál (Csongrádi, dr. Tar Imre (Szabolcs), Gyu- ricza László (Veszprém), Klaukó Mátyás (Békés) szólalt fel. (Felszólalását lapunk 3. olda lán közöljük.) Majd Szurdi István belkereskedelmi miniszter lépett a mik. roíonhoz. <Folytatás a 2. oldalon) a dinamikusan fejlődő külgazdasági kapcsolatok, új termékek gyártásával kell a tőkés piacokon megjelennünk.
