Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)

1975-12-18 / 296. szám

Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka

Németh Károly; Számíthatunk dolgozó népünk cselekvő támogatására

— Belpolitikai eseményekben gazdag esztendő végére érkeztünk — kezdte beszédét az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ezek sorát pártunk nagy jelentőségű XI. kongresszusa nyitotta meg, majd folytatódott felszabadulásunk harmincadik évfordulójával, az országgyűlési választásokkal, a magyar szakszervezetek kongresszusával és az országgyűlés mostani kiemelkedő jelentőségű ülésszakával zárul. Most az a feladatunk, hogy a párt XI. kongresszusán elhatározott társadalorhpolitikai céljainkkal, gazdaságpolitikai törekvéseinkkel összhangban törvénybe foglaljuk népgazdaságunk fejlesztésének következő öt évre szóló programját, amelynek megvalósításával előrehaladunk a fejlett szocialista társadalom építésének útján.

— A közeli napokban befejeződő tervidőszakban

a magyar népgazdaság helyes

irányban, eredményesen és

dinamikusan fejlődött. Hazánkban a gazdasági építőmunka sikeresen előrehaladt, a IV. ötéves tervben kitűzött célok többségét minden eddiginél nagyobb tervszerűséggel valósítjuk, meg. Bővültek a társadalom termelő erői, tovább erősödött a termelési viszonyok szocialista jellege. A nemzeti jövedelem a tervezettnél nagyobb mértékben és a korábbinál egyenletesebb ütemben nőtt Javult a társadalmi termelés hatékonysága, a termelés növekedése lényegében a munkatermelékenység emelkedéséből származik. Az ipar, a népgazdaság vezető ágazata, túlteljesítette feladatát, a központi fejlesztési programok > végrehajtása kedvező irányba befolyásolta a termelési szerkezet átalakítását. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme is jelentősen meggyorsult. A kenyérgabona és a kukorica termelésében felzárkóztunk a világ élenjáró országai közé. Emelkedett népgazdaságunk technikai színvonala, sok új létesítménnyel gazdagodott az ország. A gazdasági növekedést az életszínvonal rendszeres javulása kísérte. A reálbér és a reáljövedelem növekedése a tervezettnek megfelelően alakul. Az előirányzott szociálpolitikai intézkedéseket végrehajtottuk, sőt egyes területeken túlteljesítettük. Számottevően növekedett a lakásállomány, bővült a gyermekintézmények hálózata. Javultak az oktatás, a közművelődés és az egészség- ügyi ellátás, valamint a tömeg- közlekedés feltételei. A lakosság áruellátása a tervidőszakban kiegyensúlyozott volt.

— Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy

mindaz, amit elértünk, gazdaságpolitikánk helyességét, népünk eredményes munkáját

bizonyítja.

Ha a világgazdaságban bekövetkezett változások nem hatottak volna kedvezőtlenül népgazdaságunkra, akkor most az eddigi legsikeresebb ötéves tervünk végrehajtásáról számolhatnánk be. A tervidőszak második felében nagymértékben növekedtek az energiahordozók és alapanyagok árai, amelyekből behozatalra szorulunk, ugyanakkor az általunk exportált késztermékek ára csak mérsékelten emelkedett. Emiatt, és a Közös Piac diszkriminációs intézkedései következtébén számottevő veszteség érte a népgazdaságot. A terheket döntő mértékben az állam vállalta magára anélkül, hogy egyéb kötelezettségeit csökkentette volna.

— A szocialista tervgazdálkodás fölényéről, a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk erejéről és népgazdaságunk szilárdságáról tanúskodik, hogy a tőkés infláció kedvezőtlen hatásai, külkereskedelmi veszteségeink — bár hátrányosan befolyásolták a gazdasági egyensúly feltételeit — nem okoztak törést gazdasági fejlődésünkben.

— A megváltozott világgazda- helyzetben azonban szembetűnőbbé váltak gazdasági munkánk fogyatékosságai is. Mindenekelőtt az, hogy a szükségesnél és a lehetségesnél lassabban halad előre a termelés szerkezetének korszerűsítése- a minden' piacon jól értékesíthető versenyképes termelés aránya nem éri el az indokolt mértéket. Nincs lényeges előrehala- . s, a beruházási tevékenység javításában, az üzem- és munkaszervezésben, az állóeszközök kihasználásában és a munka- ero-gazdálkodásban. A megváltozott világgazdasági helyzet felismerését csak lassan követték a szükséges intézkedések.

Pártunk Központi Bizottsága novemberi ülésén jóváhagyta az V. ötéves népgazdasági terv irányelveit, a célok meghatározásában figyelembe vette népgazdaságunk helyzetét a IV. ötéves terv teljesítésének varhato eredményeit, a hosszú tavu tervező munka tapasztala- f KGST-országokkal le- folytatott terv-koordinációs tárgyalások megállapodásait. Megállapította, hogy eddigi eredményeink és

gazdaságunk belső tartalékai lehetővé, a megváltozott világgazdasági feltételek pedig szükségessé teszik, hogy a gazdasági munkában az eddigieknél magasabb minőségi követelményeket támasszunk.

Arra törekszünk, hogy a szocialista epitomunka tervszerű folytatása, a termelőerők fejlesz- tese, korszerűsítése és hatékonyabb kihasználása útján to- vabb javuljanak népünk életkö- rulmenyei és fokozatosan megteremtsük a gazdaság kiégvénfeltételed.. fejlödésének

Nagy erőfeszítéseket igénylő, de reális célkitűzés, hogy a tervezett növekedési ütem megvalósításával biztosítsuk a népgazdaság töretlen fejlődését, a fogyasztás és a felhalmozás növekedésének folyamatosságát az életkörülmények szolid, de megalapozott javítását. A feltételek nem olyan kedvezőek, hogy a törvénytervezetben foglalt előirányzottnál gyorsabb előrehaladást tervezhetnénk, de nem is olyan nehezek, hogy szabad ien- nf„ ®nnél kisebbre venni az elobbrelépést.

— A tervezőmunka során az igények különösen a beruházások tekintetében — jóval meghaladták á reális lehetőségeket. Az igények növekedése a fejlődés természetes veleiáróia

és szivünk szerint teljesítenénk is azokat, de nem indulhatunk ki vágyainkból. Mint ahogy a család is rangsorol* úgy a nagy családnak, az országnak is — a reális lehetőségekkel számolva — szigorú következetességgel rangsorolni kell a jogos igények kielégítésében. A hazánk és népünk iránt érzett felelősség arra kötelezi pártunkat és kormányunkat — és bennünket képviselőket is —, hogy mindenkor anyagi lehetőségeink körültekintő figyelembevételével alakítsuk ki álláspontunkat. A törvény- tervezetben foglalt célok reálisak, megvalósíthatók, de látnunk kell, hogy a tervidőszakban gazdasági építőmunkánkat a korábbihoz képest nehezebb feltételek mellett fogjuk végezni. A fejlődés hazai erőforrásait,1 a beruházásokat, az energiát, a munkaerőt a korábbinál csak kisebb mértékben tudjuk bőví- feni és számolnunk kell azzal is, hogy a világgazdasági folyamatok továbbra is kedvezőtlen hatást gyakorolnak népgazdaságunkra. Ezért a fogyasztást és a felhalmozást az eddiginél lassabban növelhetjük, míg a termelés, áz ■ export, a hatékonyság és a szerkezetátalakítás feladatait a reálisnak ítélt felső határon szükséges előirányoznunk.

__ A további előrehaladás

d

öntő feltétele a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése, a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása.

Ennek érdekében halaszthatatlan feladat, hogy mozgósítsuk a meglevő erőforrásainkat, jobban használjuk ki gazdaságunk belső tartalékait. A fejlődés intenzív jellegének erősítése a tudományos-műszaki fejlődés

meggyorsítását, a munka termelékenységének dinamikus növelését, az álló- és forgóeszközök hatékonyabb kihasználását követeli. Fontos a nyersanyagok magasabb feldolgozási fokát megvalósító, értékesítési céljainkkal jobban összhangban álló termelési szerkezet kialakítása, illet- ve az ezt elősegítő műszaki fej - lesztés. Jelentős teendőnk a meglevő és gazdaságosan kitermelhető hazai ásványvagyon hasznosítása, valamint a széles körű energia- és anyagtakarékosság, anyagi és szellemi erőforrásaink ésszerűbb kihasználása — hangsúlyozta Németh Károly, majd beszéde további részében az ipari és a mezőgazdasági termelés előirányzataival foglalkozott.

— Az ipari termelés tervezett növekedése némileg kisebb, mint amit a jelenlegi ötéves tervidőszakban elértünk mondotta. A követelményeknek megfelelő termékszerkezetben történő megvalósítása azonban a korábbinál lényegesen nehezebb feladatot jelent. A termelés nagyobb növekedése csak akkor lenne kívánatos, ha olyan termékekből gyártanánk többet, amelyek az előirányzottnál nagyobb mértékben növelnék a gazdaságos exportot, vagy a tőkés importot helyettesítenek. Az ipari termelés növelésének fo kérdése ezért nem az, hogy nagyobb mennyiségi teljesítményt érjünk el, hanem az, hogy a termékszerkezet az értékesítési és hatékonysági követelményekkel összhangban változzék. Ez a kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a minőségi tényezők előtérbe állítását követeli. Az ipari termeléssel szemben tehát az a követelmény, hogy egyre magasabb szinten feleljen meg a hazai szükségletek kielégítésének és a nemzetközi verseny- képesség feltételeinek.

__ Az ioar a termelési szerk

ezetek átalakításával, az energia, az anyag és félkésztermékek termelésének fejlesztésével mérsékelje a népgazdaság növekvő importterheit, növelje a gazdaságosan értékesíthető termékek arányát, fokozza az exportot. A feldolgozóiparban növekedjék a versenyképes gyártmányok aránya és csökkenjen a gazdaságtalan termelés. Előtérbe kell állítani azoknak az ágazatoknak és vállalatoknak a fejlesztését, ahol a gyártmányok megfelelnek a korszerűség követelményeinek: E tekintetben különösen a gépiparra hárulnak nagy feladatok.

— A gazdaságos termelési szerkezet kialakításának meggyorsítása a kiegyensúlyozott fejlődés nélkülözhetetlen és semmi mással nem pótolható feltétele.

Csak akkor érhetünk el sikert, ha rövid időn belül kidolgozzuk és következetesen végrehajtjuk a minden piacon versenyképes gyártmányok növelésének, a gazdaságtalan termelés korlátozásának programját.

Ez a központi irányító szervek, a minisztériumok és a vállalatok közös feladata és egybehangolt munkájukat igényli. Megoldásra váró feladat az is, hogy az átlagosnál gyorsabb fejlesztésre kijelölt ágazatok és vállalatok indokolt létszámszükségletét kielégítsük a dolgozók vállalaton belüli és a vállalatok közötti tervszerű átcsoportosítás útján. Az érintett dolgozók átcsoportosítását, átképzését tervszerűen, jól előkészítve, reális igényeik figyelembevételével kell lebonyolítani.

— Az ipari termelést változatlan létszámmal, a termelékenység emelésével kell növelni. Az új munkahelyeken csak olymódon biztosítható a létszám, ha más területről munkaerőt' szabadítunk fel. Ha nem ezt tennénk, tovább növekednének a kihasználatlan kapacitások, ami a beruházási erőforrások pazarlásához vezetne. Véget kell vetnünk annak az állapotnak, hogy miközben egyes területeken munkaerőhiány gátolja a folyamatos termelőmunkát és fontos szolgáltatások kielégítését, addig más területeken pazarlás folyik a munkaerővel. A kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés és az életszínvonal megalapozott növelése szempontjából döntő jelentősége van, hogy milyen mértékben tudunk előrehaladni az üzem- és munka- szervezés fejlesztésében, a munkaerő ésszerű, takarékos fel- használásában, a munkaerő-gazdálkodás javításában. A munkaerő hatékonyabb foglalkoztatása a népgazdaság minden területén — az iparban, a mezőgazdaságban és az államigazgatásban — előtérben álló feladat.

— A terv a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésével számol. Ez feltételezi, hogy az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése ennél nagyobb mértékű lesz. Az előirányzott növekedés az anyagi, műszaki, technikai feltételek oldaláról megalapozható. A terv teljesítése a népgazdaság más területeihez hasonlóan — itt is feltételezi a belső tartalékok mozgósítását. Mindenekelőtt azt, hogy a mezőgazdasági üzemekben is növeljék a termelés hatékonyságát, csökkentsék a termelési költségeket, emeljék az üzem- és munkaszervezés színvonalát, fordítsanak nagyobb figyelmet a már létrehozott, de még ki nem használt hagyományos és korszerű állattenyésztő telepek és gépi berendezések gazdaságos üzemeltetésére, nagyobb szakszerűséggel és takarékosabban gazdálkodjanak a vegyi- és üzemanyagokkal, a takarmánynyal, a melléktermékekkel, csökkentsék a termelési és a szállítási veszteségeket.

__ A mezőgazdasági termelés

s

zerkezete adottságainkkal összhangban lényegében kialakult. Az ésszerű szakosítás mellett, a népgazdaság igényeihez alkal- mazkodva, fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését.

A két fő ágazat közül a növénytermesztés növekedése lesz a gyorsabb, de megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az állat- tenyésztésre, különösen a hús- és a tejtermelés növelésére. Ez a feltétele annak, hogy a belföldi ellátás kiegyensúlyozott legyen és növekedjék az export. A mezőgazdasági termelés fejlődésével összhangban gondoskodni kell a termékek megóvásáról, a feldolgozó kapacitások, a hűtő- és tárolótér bővítéséről. Viszonylag gyors ütemben fejlesztjük az élelmiszeripart, hogy ezáltal lehetővé váljék a mezőgazdasági termékek magasabb fokú feldolgozása, a gazdaságosan értékesíthető termékek nagyobb tömegű előállítása.

A tervidőszakban is folytatjuk agrárpolitikánkat. Továbbra is alapvető feladatnak tekintjük a mezőgazdaság korszerű nagyüzemi rendszerének fejlesztését, a gazdálkodás szocialista vonásainak erősítését. Az állami gazdaságoktól és az élenjáró termelőszövetkezetektől azt várjuk, hogy a jövőben is példamutató kezdeményezői lesznek a korszerű technika és termelési eljárások, a nagyhozamú fajták alkalmazásának. A korszerű, hatékony termelési és üzemszervezési módszerek elterjesztésével, a hagyományos termelési módszerekben rejlő lehetőségek jobb kiaknázásával, a vezetés színvonalának emelésével, az üzemek ésszerű szakosodásával, együttműködésük fejlesztésével jelentős mértékben növelhető mind a jól, mind a közepesen gazdálkodó, mind pedig a gyenge adottságú termelő- szövetkezetek termelése.

— Egy dolgot azonban hangsúlyozni szeretnék:

most nem a* üzemi méretek további növelése a feladat, hanem sokkal inkább a már kialakult üzemnagyság által nyújtott lehetőségek fokozottabb kihasználása.

Hazánkban az egy szövetkezetre jutó átlagos területnagyság ma már nem kicsiny: 3500 hektár. Erről azért is szólok! mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy nem haszon, hanem kár származik abból, amikor a szükséges feltételek megléte nélkül egyesülnek termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek ésszerű és megalapozott egyesülését a jövőben is támogatjuk. Nem helyes azonban a szövetkezetek egyesülésének szorgalmazása, amikor ennek feltételei nincsenek meg és emiatt jelentős veszteségek keletkeznek, termelési kapacitások maradnak kihasználatlanul. A figyelmet inkább arra kell fordítani, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek és az állami vállalatok, a társulások, a közös vállalkozások és vállalatok létrehozásával, a termelési együttműködés elmélyítésével növeljék a mezőgazdasági termelés hatékonyságát.

— Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságoknak mind az önellátásban. mind az árutermelésben a iövőben is fontos szereoük lesz. Minden illetékes szervnek többet kell tennie a háztáii és kisegítő gazdaságokban folyó termelés ösztönzéséért, a munka megkönnyítéséért, termékeik átvételének jobb megszervezéséért.

— A terv gazdasági lehetőségeinkkel összhangban irányozza elő az, életszínvonal emelését. Szocializmust énítő társadalmunk alapvető célia és fontos haitóereje a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése, növekvő anvagi és kulturális igényeinek lehetőségeinkkel összhangban álló kielégítése. Nem feledkezhetünk meg azonban arról. hogy az életkörülmények javítása csakis gazdasági fejlő(Folytatás a 4. oldalon)