Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
Megkezdődött az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az I, oldalról) datosan létrehozott változásokban tükröződnek. Nincs tértől és időtől elvonatkoztatott gazdaságpolitika, és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az a rugalmassággal párosuló elvi következetesség, amely az MSZMP egész gazdaságpolitikai tevékenységét jellemzi. Ily módon a gazdaságpolitikának hol egyik, hol másik eleme kerül előtérbe, sőt új elemekkel, feladatokkal is gazdagodhat, miközben az egész gazdaságpolitika a korábban kitűzött stratégiai célok megvalósítását, sőt azdk még következetesebb megvalósítását szolgálja. Jelenleg a kitűzhető célok szempontjából az egyik ilyen meghatározó tényező, hogy a belföldi felhasználás meghaladja a rendelkezésre álló nemzeti jövedelmet, számottevő a költségvetés hiánya és nem kiegyensúlyozott a nemzetközi fizetési mérlegünk. Minden megfontolás amellett szól, hogy a gazdasági egyensúly fokozatos javítását és a további folyamatos fejlődéshez szükséges egyensúlyi helyzet biztosítását alapvető gazdaságpolitikai feladatnak tekintsük. A gazdasági egyensúly javítása az államháztartás pénzügyi helyzetének erősítését is szükségessé teszi. Ezért a társadalmi tisztajövedeleminek az eddiginél nagyobb hánvadát kívániuk az államháztartás részére elvonni. Gazdasági fejlődésünk adott fokán mindez objektív szükségszerűség. Ismeretes, hogy kimerültek a termelés íeilesztésének extenzív forrásai, már nincs lehetőség nagyszámú úi munkaerő bevonására a termelésbe és új munkahelyek tömeges létesítésére. Az aktív keresők száma , alig néhány tízezer fővel növekszik maid. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a mezőgazdaságban csökken az aktív keresők száma, az iparban lényegében változatlan marad, míg az építőiparban és a közlekedésben kismértékű létszámnövekedésre számíthatunk. Társadalmi és gazdasági megfontolásokból egyaránt számottevő létszámemelkedés csak a kereskedelemben és más szolgáltatási ágazatokban tervezhető, mivel a munkaerő hiány ma különösen ezeken a területeken okoz r.agv gondokat, Mindebből következik, hogy a változatlan vagy csökkenő, esetleg alig növekvő létszám az iparban, a mezőgazdaságban és az építőiparban sürgetővé teszi a munkaerővel való ésszerűbb gazdálkodást és a további gépesítést. Meglevő lehetőségeink nagyobb kihasználását jelentené, ha a beruházások megvalósítási idejét le tudnánk rövidíteni. Ésszerűbben kell gazdálkodni a meglevő állóeszközökkel is. Erre nyomatékosán felhívja a figyelmet az a körülmény, hogy a gépek egységére jutó termelés 1967. óta lényegében stagnál. Ügy vélem, aligha van jobb alkalom, mint az új ötéves terv törvénybe iktatása, hogy felhívjuk minden dolgozó, vezető és beosztott figyelmét: gazdasági tevékenységét az ésszerűség, az egyre hatékonyabb munkára való törekvés hasit a át. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Tovább korszerűsítjük népgazdaságunk vezető ágát, az ipart. Termelését átlagosan évi 6 százalékkal kívánjuk növelni, mégpedig úgy, hogy a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél valamivel gyorsabban, évi 7 százalékkal növekedjék. Az ipar fejlődését öt év alatt gíszesen 340—350 «nilliárd forint beruházással segítjük elő. Tovább folytatjuk a termelési szerkezet korszerűsítésében fontos szerepet játszó központi fejlesztési programok magvalósítását. Terveinkben központi helyet foglal el az energiatermelés és ellátás. A villamosenergia-ipar termelése a következő öt évben erőteljes ütemben, évenként közel 7 százalékkal nő majd. A tervjavaslat szerint továbbra is — bár az eddiginél lassabban — folytatjuk az energiaszerkezet korszerűsítését. 1980-ra az energia-felhasználásban a szérthidrogének arányát az 1975. évi 57 százalékról 64—66 százalékra növeljük. Ez azt is jelenti, hogy az energiaforrásokban az import aránya az idei 45 százalékról 1980-ra 56—58 százalékra növekszik. Szénhidrogén-szükségletünk kielégítésében továbbra is döntő szerepe lesz a Szovjetuniónak. Az energiatermelésben és mindenekelőtt a felhasználásban tovább nő a földgáz szerepe. 1980- ra már mintegy 10 milliárd köbméter földgáz felhasználásával számolunk. Ennek érdekében a hazai termelést legalább 6 milliárd köbméterre kell növelni. A szovjet földgázbehozatal növelése céljából részt veszünk az orenburgi gázvezeték építésében. 1980-ban a népgazdaság villa- mosenergia-igénye mintegy 35 milliárd kWó lesz, az idei 25 milliárd kWó-val szemben. A növekvő import mellett tehát az erőművi kapacitások mintegy 1500 mW-os bővítésére is szükség van. Az energetikai kapacitások erőteljes fejlesztése következtében az energetikai beruházások aránya az ipar összes beruházásaiban az ez évi 30—32 százalékról mintegy 38—40 százalékra növekszik. A többi ágazat közül a termelés a leggyorsabban a vegyiparban nő, évenként több mint 9 százalékkal. Ezen belül a petrolkémia fejlődik a legdinamikusabban. A strukturális. változásokat segíti elő, hogy a vas- és acélgyártásban — korszerűbb, értékesebb termékek gyártása végett — elsősorban az ötvözött és nemesacél-gyártmányok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermékek előállítását növeljük. Néhány fejlesztésre kijelölt területen — a jobb exportképesség érdekében — megkezdődik a fontosabb gyártmányok, gyárt- mányesoportok technológiai rekonstrukciója. A könnyűiparban folytatjuk s. ruházati ipar rekonstrukcióját. Az élelmiszeriparban a lakosság ellátásának javítása, a gazdaságos kivitel növelése és ezzel összefüggésben a mezőgazdasági termékek minőségileg magasabb szintű feldolgozása és tárolása a feladat. Tisztelt Elvtársak! Termelési és fejlesztési céljainkat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a XI. pártkongresszus határozatának és a kormány munkaprogramjának megfelelően, következetesebben élünk a nemzetközi szakosítással és kooperációval párosuló szelektív iparfejlesztés lehetőségeivel. A jövőben határozottabb intézkedéseket kell tennünk a gazdaságtalan termelés korlátozására, de lehetőleg megszüntetésébe. A nehézségekből csak a# lehet a kiút, hogy a vezetők megvizsgálják milyen változtatások szükségesek a vállalat termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, jövedelmezőbb és kelendőbb termékeket gyártsanak. A tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó előirányzatai a Magyar Szocialista Munkáspárt bevált agrárpolitikájának folytatását célozzák. A mezőgazdaságban a termelés évi 3,2—3,4 százalékkal növekszik, ami lényegében megegyezik az 1971—75 években elért fejlődéssel. Ez a magasabb bázisra épülő növekedési előirányzat csak intenzív fejlesztéssel, a termőföld ésszerű kihasználásával, a hozamok és a termelékenység erőteljes emelésével érhető el. A mezőgazdaság a jövőben is fontos exportágazatunk lesz. Arra törekszünk, hdgy mezőgazda- sági termékeinket minél értékesebb termékekké feldolgozva exportáljuk, s lehetőleg mérsékeljük a tőkés világpiac konjunkturális ingadozásaiból számunkra hátrányos hatásokat, de kihasználjuk a lehetséges előnyöket. A hátrányos hatások elhárítása szempontjából is jelentős a Szovjetunióval hosszabb időszakra — számunkra fontos, más cikkek szállítása ellenében — kötött zöldség- és gyümölcsszállítási, illetve előkészített gabonaszállítási egyezményünk is. A mezőgazdaság fejlesztését öt év alatt mintegy 105—107 milliárd forint beruházással segítjük. A fejlesztés középpontjában a gépesítés áll. A beruházási ősz- szegnek mintegy a felét erre fordítjuk, A mezőgazdaság termelésének alapját továbbra is a szocialista nagyüzemek képezik, ezekben évente 4,5—5 százalékkal növekszik majd a termelés. Emellett továbbra is jelentős feladatok hárulnak a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésére, amelynek ösztönzését és támogatását a jövőben is fontosnak tartjuk. Az építőipar alapvető feladata ebben a tervidőszakban is az, hogy a népgazdaság építési-szerelési igényeinek 30—33 százalékos növekedését tervszerűen kielégítse. Ennek érdekében a nagy létszámú, műszakilag jól felszerelt építőipari szervezeteket kell elsősorban fejleszteni, de fokozott gondot kell fordítani az ésszerű és takarékos tervezésre is. Az építőipari fejlesztéshez a terv szerint mintegy 19—20 mil- áiárd forint áll rendelkezésre. A növekvő szállítási és hírközlési feladatok hatékony ellátására, valamint az állóeszközök elhasználódásából és a struktúra- változásokból adódó igények kielégítésére öt év alatt összesen 105—197 milliárd forint beruházási összeget irányoz elő a terv. Amint e vázlatos ismertetésből is kiderül, a termelési ágazatokban a terv a fejlesztés minőségi tényezőire: a hatékonyság és a versenyképesség javítására, s ennek feltételeként a termelési szerkezet korszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. Tisztelt Képviselő Elvtársak! ötéves tervünknek szerves része a nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlesztése és a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk elmélyítése. Nem is lehet ez másként, mivel a termelés szelektív fejlesztésének, a gyártmányszerkezet korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök kihasználása. Ezt figyelembe véve, a külke- - reskedelmi forgalom öt év alatt 45—50 százalékkal növekszik, mégpedig úgy, hogy a kivitel a behozatalnál gyorsabban emelkedik. A szocialista országokká! bonyolított külkereskedelmi forgalmunk 38—40 százalékkal emelkedik. A terv szerint az import növekedése 32—35, az exporté 42—45 százalék. A forgalom legdinamikusabban a gépipari és vegyipari termékekben bővül. A nem szocialista orszá-1 gokkal mintegy 50 százalékkal | tervezzük növelni a forgalmat úgy, hogy öt év alatt a tervezett gazdasági fejlődéshez feltétlenül szükséges 36—40 százalékos importnövekedés mellett a kivitelnek legalább 60—65 százalékkal, ezen belül az ipari exportnak 75 —80 százalékkal, a mezőgazda- sági és élelmiszeripari kivitelnek pedig 40—45 százalékkal kell emelkednie. A behozatal — az ésszerű takarékosság keretein belül — ki fogja elégíteni a termelői és a fogyasztói szükségleteket. Különösen fontos azonban az importtal való ésszerű gazdálkodás, az importanyagok magasabb szintű feldolgozása. Nemzetközi gazdasági kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe lesz a szocialista országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi KGST- országgal folytatott tervszerű együttműködésnek és a kölcsönös áruforgalom erőteljes fejlesztésének. Fokozódik az új formáknak, a termelési együttműködéseknek, a nyers- és alapanyag-termelés közösen történő fejlesztésének a szerepe. Részt veszünk az orenburgi gázvezeték, az Uszty- ilimszki Cellulózkombinát, a Kiemba.ievi Azbesztkitermelő és Dúsító Kombinát és a Vinnyica— Albertirsa közötti 750 kV-os villamos távvezeték építésében. A feldolgozóiparban is bővülnek kooperációs és szakosítási ka pcsolataink. Jövedelempolitikánk feladata a munka szerinti elosztás következetesebb megvalósítása, valamint az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzetének az átlagot meghaladó mértékű javítása. Ezért a tervidőszakban öt év alatt 14—16 százalékos reálbér-növekedést és 18—20 százalékos reáljövedelem-növekedést tervezünk. Azzal számolunk, hogy a termelő- szövetkezetekben dolgozók keresetének átlagos növekedése azonos lesz a munkásokéval, alkalmazottakéval. A szociálpolitikai célokra rendelkezésre álló eszközökből elsősorban a gyermekek eltartásához és neveléséhez való hozzájárulás növelését, valamint az alacsony nyugdíjjal rendelkezők nyugdíjának emelését irányozza elő a terv. Árpolitikánkat egész gazdaságpolitikánknak és életszínvonal-politikánknak alárendelten határozzuk meg. Ezért az eddiginél is gondosabban vizsgáljuk az árak alakulásának tendenciáit, az azokra ható tényezőket és tervszerűen biztosítjuk, hogy a fogyasztói árszínvonal mindenkor gazdaságpolitikai és élet- szinvonal-politikai céljainkkal összhangban alakuljon. Továbbra is kiemelt társadalompolitikai feladatunk az ország lakásállományának növelése. A terv összesen 4301—440 ezer új lakás építésével, ezen belül — a beruházási lehetőségek figyelembevételével — legalább 150— 160 ezer állami lakás felépítésével számol. Ebből a tanácsi béres az értékesítésre kerülő lakások száma legalább 140—150 ezer lesz, ami 10—15 ezerrel több, mint a .IV. ötéves terv időszakában. A tervjavaslat előirányozza a kulturális szolgáltatások, mindenekelőtt az óvodák, általános iskolák és a szakmunkásképző intézetek fejlesztését. A kulturális ellátásra előirányzott eszközökből növekvő hányadot fordítunk az oktatás céljaira. A lakosság egészségügyi és szociális ellátásának javítására rendelkezésre álló érőinket mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére, a kórházi betegellátás színvonalának emelésére, különösen a szülészeti és gyermekellátást szolgáló egészségügyi hálózat bővítésére 'összpontosítjuk. , Társadalompolitikai és gazdasági feladataink megvalósításához a tervjavaslat összesen 970— 980 milliárd forint beruházását irányozza elő. A szocialista szektorban 870 milliárd forint értékű beruházásra kerülhet sor. Ez 25 —26 százalékkal nagyobb, mint 1971—75-ben. Az évenkénti átlagos növekedési ütem 3,9 százalék lesz, ami kisebb az elmúlt években elért növekedésnél. Figyelembe véve azonban a gazdasági egyensúly követelményeit. a rendelkezésre álló anyagi eszközöket, valamint az építési előirányzat feszességét — ez a beruházási lehetőségek felső határát jelenti. Ezért társadalmi és gazdasági megfontolások alapján rangsorolni kellett az igényeket és őszintén meg kell mondani, nincs mód arra, hogy a jelenlegi helyzetben minden jogos és gazdaságilag ésszerű igényt kielégítsünk. Viszonylag kevés új nagyberuházással számolunk és a terv most csak az 1976—77-ben megkezdődő nagyberuházásokról dönt. Javaslom, hogy a további beruházásokról a későbbiekben, a változó feltételek ismeretében határozzunk. Tisztelt Országgyűlés! Az V. ötéves terv végrehajtása szempontjából kiemelt jelentősége van annak, hogy mór a tervidőszak első évében határozott eredményeket érjünk el mindenekelőtt az egyensúlyi viszonyok javításában, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozásában, az export kívánatos mennyiségének, minőségének és szerkezetének kialakításában. Éppen ezért, az 1976-os éves terv teljesítése minden tekintetben elengedhetetlen követelmény. A terv megvalósítása átfogó gazdaságszervező munkát követel. A Minisztertanács kidolgozta azokat az intézkedéseket, amelyeket a törvényjavaslat elfogadása után szándékozunk kiadni. Ezek a tervtörvény végrehajtáséhoz szükséges konkrét feladatokat, határidőket és felelősöket határozzák meg. A terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban és az új gazdasági feltételeknek megfelelően ■került sor a gazdasági szabályozó rendszer módosítására. Ezek elősegítik a társadalmi tiszta- iövedelem elosztási arányaiban korábban bekövetkezett kedvezőtlen eltolódások korrigálását, az erőforrásokkal való racionálisabb gazdálkodást, a fejlesztéshez és a termeléshez fűződő hatékonysági követelmények következetesebb érvényesítését és jövedelempolitikai céljaink jobb megvalósítását. Bizonyos vagyok abban — mondotta végezetül Huszár István — hogy országunk egész lakossága megérti az előttünk álló feladatok nagyságát; hogy vezetők és beosztottak felismerik a népgazdasági tervben saját érdekeiket és ki-ki a saját munkahelyén minden tőle telhetőt elkövet a népgazdasági tervben foglalt célok megvalósításáért. Kérem az országgyűlést, hogy a népgazdaság V. ötéves tervéről előterjesztett javaslatot vitassa meg, fogadja el es a tervet emelje törvényerőre. Az expozé után dr. Bognár József, az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának elnöke mondta eí előadói beszédét, majd megkezdődött a vita a törvényjavaslat fölött. Felszólalt dr. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, majd Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. (Folytatás a 3. oldalon)
