Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-18 / 296. szám
1975. DECEMBER 18., CSÜTÖRTÖK Ára: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 896. SZÁM MA: A NEMZET JÖVŐJÉÉRT (5. oldal) EZ A KÖNYV ELADÓ (5. oldal) TUDÓSÍTÁS A SERDÜLŐ TORNÁSZ- BAJNOKSÁGRÓL (6. oldal) Bz V. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot tárgyalja az országgyűlés téli ülésszaka Szerdán délelőtt 11 órakor a Parlamentben megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczér György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő. Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Központi Bizottság titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált külképviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára a képviselők elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. 8. A Magyar Népköztársaság 1976. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően ezután Huszár István tartotta meg expozéját. Huszár István előadói beszéde Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Országunk életében nagy jelentőségű. egy-egy ötéves tervidőszak lezárása és egy újabb kezdete. A terv mindenkor szocialista társadalmunk sokoldalú fejlesztését szolgálja, ezért teljesítése, egy-egy tervidőszak alatt megtett út értékelése, nemkülönben az elkövetkező időszak céljainak és feladatainak meghatározása legfontosabb teendőink egyike; egész népünk ügye. Az 1971—75. évekre szóló népgazdasági terv legfontosabb célként a társadalmi termelés hatékonyságának növelését, a kiegyensúlyozott, és egyenletes ; gazdasági fejlődést, a termelés korszerűsítését és összetételének javítását, a nemzeti vagyon gyarapítását, a lakosság életszínvonalának folyamatos növelését, a kölcsönösen előnyös nemzetközi gazdasági kapcsolatok dinamikus bővítését, s ezen belül a KGST-országokkal való együttműködés elmélyítését, az ország védelmi erejének erősítését jelölte meg. Arról adhatok számot a tisztelt országgyűlésnek, hogy a kitűzött célokat elértük. Bár a tervidőszakból néhány nap még hátra van, az adatokból már most megállapítható, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzott évi 5,5—6,0 százalék helyett 6,3 százalékkal növekszik. Az ipari termelés évi átlagos növekedési üteme a tervezett 6 százalékkal szemben 6,5 százalékos, a mezőgazdasági termékek termelése is gyorsabban emelkedett, mint az előirányzott 2,8—3 százalék. Az évi átlagos növekedési ütem 3,3—3,5 százalék. Az elmúlt öt esztendőben a nemzeti jövedelem gyarapodását teljes egészében a termelékenység növekedése biztosította. A termelésben lekötött eszközöket is figyelembe véve pedig a nemzeti jövedelem növekedésének már mintegy 60 százaléka a hatékonyság javulásából származott. A tervidőszakban az aktív keresők száma mindössze 1,8 százalékkal növekedett, a munkaidőalap pedig némileg csökkent, mert az országban — néhány munkakör kivételével — lényegében befejeződött a rövidített munkahétre való áttérés. Az ipari termelés növekedésének több mint 90 százaléka a termelékenység növekedéséből származott. Összehasonlításul emlékeztetni szeretném a tisztelt képviselő elvtársakat arra, hogy a III. ötéves terv időszakában például az ipari termelés növekedésének még csak kétharmadát fedeztük a munka termelékenységének növekedéséből, és ezzel a IV. ötéves terv is csak mintegy 75—80 százalékos szinten számolt. A mező- gazdaságban a termelés növekedése az aktív keresők számának mintegy 12 százalékos csökkenése mellett ment végbe. A foglalkoztatottság szerkezetében társadalmilag is jelentős és gazdasági fejlődésünkkel összhangban álló változás következett be. Míg 1965—70. között az anyagi termelés ágazataiban 8 és a nem anyagi termelés területén csak 5 százalékkal növekedett a foglalkoztatottak száma, addig a most záruló tervidőszakban az anyagi termelés ágazataiban foglalkoztatottak száma gyakorlatilag nem változott, a nem anyagi termelés ágazatiban / azonban mintegy 12 százalékkal növekedett, ezáltal javulhatott a lakosság ellátása az egészségügy, az oktatás és a szolgáltatások más területén. Ez a gazdasági fejlődés és az életszínvonal növekedésének kísérő jelensége, következménye, s egyben feltétele is. A beruházásoknál is előtérbe kerültek a nem anyagi jellegű ágazatok. Ezek beruházása 90 százalékkal, míg az anyagi termelési ágazatoké csak 40 százalékkal nőtt. így a nem anyagi ágazatok aránya a szocialista szektor összes beruházásaiban elérte a 21 százalékot. A mezőgazdaság gyors fejlődését jól szolgálta az iparszerű termelési rendszerek megjelenése és elterjedése, a gépesítés színvonalának növelése, a korszerű vegyszerek — a műtrágyák, növényvédő szerek — egyre nagyobb mértékű alkalmazása. íme, ezek a gazdasági növekedésnek talán legfontosabb, az intenzív fejlődést leginkább jelző vonásai. A népgazdaság hatékonyságának javulása aligha következhetett volna be, ha hazánk nem é't volna a nemzetközi munka- megosztásnak, mindenekelőtt a KGST-országok tervszerű együttműködésének a lehetőségeivel. Különösen gyümölcsözően fejlődött gazdasági kapcsolatunk a Szovjetunióval. Fejlődésünket a beruházások számottevő növelésével értük el. A most befejeződő ötéves tervben közel 50 százalékkal nagyobb a beruházások volumene, mint a megelőzőben. Az átlagot meghaladó mértékben növekedtek a gépi beruházások. Különösen gyorsan fejlődött a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar és a vegyipar. A tervidőszakban 80 nagyberuházást feleztünk be, közöttük olyan jelentőseket, mint a Thorez külfejtés, a Gagarin Hőerőmű, a Dunamenti Hőerőmű I. szakasza, a Székes- fehérvári Könnyűfémmű szélesszalag hengerműve, a Lenin Kohászati Művek nemesacél hengerműve, a Magyar Vagon- és Gépgyár motorgyártó és futóműgyártó kapacitásának a fejlesztése, a Borsodi Vegyi Kombinát PVC üzeme, a Tiszai Vegyi Kombinát olefinmüve, a Beremendi Cementgyár, a Lábatlan) Vékonypapírgyár, a Borsodi Sör_ és Malátagyár, a kiskörei vízlépcső I. üteme, a metró kelet—nyugati vonala, a Szegedi Biológiai Kutató Intézet. A teljes befejezés előtt megkezdte termelését néhány olyan nagy létesítmény, mint a Péti Műtrágyagyár, a Hejő- csabai Cement- és Mészmű. A gazdasági építőmunka eredményeként tovább csökkentek az egyes országrészek közötti gazdasági szintkülönbségek. Az Alföld és a Dél-Dunántúl gazdasági fejlődése — a tervnek TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS megfelelően — meghaladta az országos átlagot. Gazdasági eredményeink alapján népünk életszínvonalának javításában, a szocialista életmód kiteljesedésében is számottevő eredményeket értünk el. Az egy főre jutó reáljövedelem a tervnek megfelelően 1975-ben várhatóan kb. 26, az egy keresőre jutó reálbér pedig mintegy 18 százalékkal lesz magasabb, mint öt évvel ezelőtt volt. Az idős korúak és a gyermekes családok helyzetének javítására fontos szociálpolitikai intézkedések születtek. Javult a lakásellátottság, öt év alatt a tervezett 400 ezernél mintegy 20—30 ezerrel több lakás épült. IV. ötéves tervünk fő céljait annak ellenére teljesítjük, hogy gazdaságunkat érzékenyen befolyásolták a tőkés világgazdaságban 1973 őszétől kibontakozó, gyors ütemű inflációtól kísért válságjelenségek és a számunkra hátrányos árarányváltozások. Az a tény, hogy a terv fő céljait ilyen körülmények között is meg tudtuk valósítani, a szocialista tervgazdálkodás fölényét bizonyítja. Ebben kétségtelenül nagy szerepe volt és van a szocialista közösség országai összehangolt, tervszerű együttműködésének, mindenekelőtt a Szovjetunióval megvalósított szoros kapcsolatoknak. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt öt esztendő gazdasági fejlődése a vázolt nehézségek ellenére is jó alapokat terem* szocialista építőmunkár.k folytatásához. A tervjavaslat elkészítése széles körű, kollektív munka eredménye. Kidolgozásában részt vettek az ország legnagyobb ipari és más vállalatai; Szoros együttműködés alakult ki az országos irányító, illetve a helyi államigazgatási szervek és a tudományos kutatóintézetek között. A terv fő céljai — ismerve nehézségeink okait, a bizonytalanságok jellegét és nagyságrendjét — reálisak és megítélésünk szerint bizonyosan megvalósíthatók. Térvcéljaink kimunkálásában jelentős mértékben támaszkodni tudunk az évek óta folyó hosszú távú (15 éves) tervező munka legfontosabb eredményeire. A gazdasági fejlődés fő irányzatait, arányait és szerkezeti változásait tekintve a közép és hosszú távú célok összehangoltak. flz V. ötéves terv gazdasági fejlesztési feladatai — mindenekelőtt a termelőágazatokban, az energetikában és a mezőgazdaságban — összhangban vannak a gazdaság hosszú távú fejlesztésére kialakított fő irányzatokkal A tervjavaslat szerint a nemzeti jövedelem öt év alatt 30— 32, az ipari termelés 33 —35, az építési-szerelési tevékenység 30 —33, a mezőgazdasági termelés pedig 16—18 százalékkal növekszik. A tervezett fejlődés üteme ugyan némileg lassúbb, mint amit az előző öt évben elértünk, de lényegében megfelel a IV. ötéves terv előirányzatainak. Hosszabb időszakot vizsgálva pedig közel áll az eddig elért átlagos növekedéshez. Mivel az V. ötéves terv időszakában sok tekintetben a korábbiaknál nehezebb feltételekkel kell számolnunk, a növekedés tervezett üteme az adott körülmények között és nemzetközi összehasonlításban is megfelelően dinamikus. A szocialista építés töretlen folytatása, népünk életszínvonalának rendszeres emelése világosan bizonyítja, hogy gazdaságpolitikánk stabil marad. Ez a stabilitás azonban nem jelenthet változatlanságot vagy éppen megmerevedést. Társadalmi és gazdasági fejlődésünk legfontosabb eredményei éppen a tu- (Folytatás a 2. oldalon)
