Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Közleményt adtak ki a hét szocialista ország külügyminisztereinek találkozójáról Kuba kongresszusra készül (2.1 a zafra Kedden este Moszkvában az alábbi hivatalos közleményt adták ki a hét szocialista ország külügyminiszterének találkozójáról: Közlemény A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozásáról. 1975. december 15-én és 15-án Moszkvában tanácskozást folytattak a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vett: a BNK részéről Petr Mladenov külügyminiszter, a CSSZK részéről Bohuslav Chncupek külügyminiszter, az LNK részéről Stefan Olszowski külügyminisz. tér, az MNK részéről Púja Frigyes külügyminiszter, az NDK részéről Oscard Fischer külügyminiszter, az RSZK részéről George Macovescu külügyminiszter, az SZSZKSZ részéről Andrej Gromiko külügyminiszter. O A tanácskozás résztvevői eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről, közöttük áz európai helyzetről. O A külügyminiszterek megelégedéssel állapították meg, hogy minden bonyolultsága és ellentmondásossága ellenére a mai világhelyzet meghatározó vonásává vált az államok közötti egyenjogúságon alapuló békés és baráti kapcsolatok fejlődése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiszélesítése, a feszültség enyhülése folyamatának megszilárdulása. Ez jelentős mértékben a szocialista országok lendületes és következetes politikájának az eredménye, amely egyre szélesebb visszhangra és támogatásra talál a világ valamennyi haladó és békeszerető erejénél. O Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit figyelembe véve, eszmecserét folytattak az európai földrész helyzetéről és aláhúzták a további előrehaladás szükségességét a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada által együttesen elfogadott és kialakított módon. Ez megköveteli, hogy az összeurópai értekezleten részt vett valamennyi állam teljes mértékben valóra váltsa egymás közötti kapcsolataiban a Helsinkiben legfelsőbb szinten aláírt záróokmányban rögzített elveket és megállapodásokat, és olyan hatékony intézkedéseket tegyenek, amelyek mind konkrétabb tartalommal töltik meg a biztonság megszilárdítását és az együttműködés fejlesztését az .európai földrészen és előmozdítják a feszültség enyhülésének folyamatát. A moszkvai találkozón képviselt szocialista államok továbbra is ebben a szellemben tevékenykednek, és elvárják, hogy hasonlóan cselekszik majd az európai biztonsági és együttműködési értekezleten- részt vett többi állam is. O Az utóbbi idők eseményeinek fényében megvitatták a továbbra is veszélyes közel- keleti helyzetet. A tanácskozás résztvevői állást foglaltak a térség igazságos és tartós békéje érdekében teendő aktív erőfeszítések, a közel-keleti konfliktus átfogó és általános politikai rendezése mellett, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ közgyűlésének erre vonatkozó határozatai alapján. Egy ilyen rendezésnek magában kell foglalnia az izraeli csapatok kivonását az összes 1967-ben megszállt arab területekről, a Palesztinái arab néo törvényes jogainak biztosítását, beleértve a saját állam létrehozásának jogát is, továbbá a Közel-Kelet összes állami szuverenitásának * és függetlenségének szavatolását. Aláhúzták a genfi közel-keleti békeértekezlet felújításának fontosságát azzal, hogy azon kezdettől fogva és egyenlő jogokkal részt kell vennie valameny- nyi közvetlenül érdekelt félnek, ideértve a palesztinai felszaba- dítási szervezetet is. Rámutattak, hogy az ENSZ-nek, a Biztonsági Tanácsnak és az ENSZ más szerveinek az eddiginél aktívabb szerepet kell betölteniük a konfliktus mielőbbi rendezésében. O Az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakának eredményeiről folytatott véleménycsere so- , rán a figyelmet a szocialista országoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetését és a leszerelést célzó javaslatai megvalósítására összpontosították, különösen a nukleáris fegyverekkel és más tömeg- pusztító eszközökkel kapcsolatos javaslatokra, amelyeket az ülésszakon a világ államainak többsége helyeselt és támogatott. ■ A tanácskozáson képviselt szocialista államok hathatós leszerelési intézkedésekért szállnak síkra. A jövőben is minden tőlük telhetőt megtesznek minden olyan tárgyalás sikeréért, amely kétoldalú vagv sokoldalú alapon, illetve az egész világra kiterjedően folyik, és a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, a leszerelésre, ezen belül a nukleáris leszerelésre irányul. © Véleménycserét folytattak továbbá a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről Becsben folyó tárgyalások helyzetéről, és újólag megerősítették eltökéltségüket, hogy fáradhatatlanul további erőfeszítéseket tesznek a tárgyalások ténvleges haladásáért. Meggyőződésüket fejezték ki, hogy ezeknek a tárgyalásoknak a fegyveres erők és fegyverzetek hatékony és lényeges csökkentéséhez kell vezetniük annak az elvnek a tiszteletben tartása alapján, hogv egyetlen állam biztonsága se szenvedjen kárt. O A nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a nemzetközi együttműködés ki- szélesítése és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok igazságos és a kölcsönös előnyökön alapuló, valamennyi ország fejlődését és társadalmi haladását elősegítő fejlesztésének, a népeknek a neokolonialista és imperialista erők elleni küzdelme támogatásának céljából a miniszterek véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet néhány más vonatkozásáról is. Ennek során ismét megerősítették, hogy a szocialista országok szi'árdan támogatják az Angolai Népi Köztársaságot. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió külügyminisztereinek tanácskozása a barátság és az elvtársiasság légkörében folyt le. (MTI) Nyugtalanság az Egyesült Államokban az angolai iegyverszállítások miatt Ma zárt ülést tart a szenátus Az amerikai kormány angolai fegyverszállításai növekvő nyugtalanságot váltottak ki a törvényhozásban. A szenátus szerdán — szokatlan módon — zárt ülésen tárgyalta meg, hogy a 112 milliárd dolláros katonai költségvetésből fordíthatók-e pénzek angolai célokra. Az amerikai sajtó többsége ellenzi az angolai beavatkozást, de a jobboldal harcba szólít „a Szovjetunió afrikai terjeszkedése” ellen. Az alaphangot mindenesetre az „új Vietnamtól” való félelem adja meg. Az BBC tv hétfőn este megerősítette a New York Times értesülését, amelv szerint Kissinger külügyminiszter a nyáron — saját munkatársainak véleményével szemben — az angolai szakadár mozgalmak fegyverrel való támogatását ajánlotta Ford elnöknek, „mert küszöbön állott az MPLA győzelme”. John Tunney demokratapárti szenátor szerint az angolai beavatkozás „ugyanolyan ingo- vány, mint Vietnam. Olyan erőnek nyújtanak segítséget, amelyet Dél-Afrika is segít, s ezzel megrontjuk kapcsolatunkat más afrikai országokkal”. Thomas O’Neill, a képviselő- - ház demokratapárti többségének vezetője kijelentette: „Ismerem a kongresszus érzéseit, bizonyos vagyok benne, hogy nem küldünk sem csapatokat, sem tanácsadókat — egyáltalán amerikaiakat — Angolába”. A kongresszus mértékadó személyiségei felháborodásának értékét csak az csorbítja, hogy hétfőn megerősítették: a CIA-nak a kormány által jóváhagyott angolai fegyverszállításairól és átutalásairól nyár óta részletesen tájékoztatták mind a hat kongresszusi bizottságnak a tagjait, amelyeket a kérdés érint —, s így természetesen az ellenzéki képviselőket is. Az angolai amerikai beavatkozás kongresszusi ellenzőinek teljes sikere — washingtoni megfigyelők szerint — ugyan kétséges, de az ügy legújabb fejleményei tovább rontják Ford elnök újjá- választási esélyeit csakúgy, mint Kissinger külügyminiszter hazai helyzetét és külföldi tárgyalási pozícióit. (MTI) Szovjet—magyar árucsereiorgalmi megállapodás A szovjet fővárosban kedden ünnepélyesen aláírták az 1976—1980. évi magyar— szovjet árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást, amely a következő Ötéves terv teljes időszakára biztosítja az országaink közötti gazdasági együttműködés töretlen fejlődését. Ugyancsak kedden írták alá a megállapodás 1976- ra szóló jegyzőkönyvét. Kedden délben a Szovjetunió külkereskedelmi minisztériumának tanácstermében rövid ünnepség keretében Bíró József külkereskedelmi miniszter és Nyikolaj Patoli- csev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere látta el kézjegyével az okmányokat.' Az aláírást követően a két külkereskedelmi miniszter méltatta az okmányok jelentőségét az országaink közötti gazdasági kapcsolatok sikeres fejlődésében. (MTI) Lassan kigyulladnak Kuba „esti tényei”, a vidéki táj jellegzetes, égbecsapó lángjai, amelyek jelzik: égetik a cukornád leveleit. Ez azt jelenti, hogy a kilencmilliós szigetországban november közepén megkezdődik a zafra. A szó a teendők, a fogalmak egész sorát tömöríti. A cu- ‘kornád vágását, szállítását, feldolgozását, a cukor raktárakba, kikötőkbe szállítását. Bár Kubában is közeledik a tél, de ez egészen más, mint nálunk. Itt januárban is — ez a leghidegebb hónap — az átlaghőmérséklet plusz 24 fok. Ahogy az európaiak jellemezni szokták, a tél abban különbözik a nyártól, hogy az ember fel- vagy legyűri az inge ujját. Ezt azért kellett elmondani, hogy érzékeltessük — jobb szó híján — embertelen munka a kézzel való nádvágás. A tűző napon az egy kilogrammos machetekkel (nádvágó kés) a néhol két méterre is megnőtt nádat „legyőzni” rendkívüli kitartást követel. A szigetországban ezért is övezi különös tisztelet és elismerés a zafra hőseit, elsősorban a hivatásos nádvágókat. Közülük is azokat, akik a zafra 6-7 hónapja alatt elérik a bűvös százezres számot, vagyis levágnak százezer arroba (1 arroba 11,5 kg) nádat. A forradalom előtt a környező Karib-tengeri országokból szállították az olcsó munkaerőket, elsősorban a színes bőrűeket. Ma a cukorprogramban első helyen szerepel a vágás gépesítése, amely még alig haladja meg a 30 százalékot. Jelenleg mintegy 650 kombájn dolgozik a hatalmas kiterjedésű cukorföldeken. Az a terv, hogy 1980-ra — elsősorban a Szovjetunió segítségével mar épülő koxnbájngyár révén — a vágást 80—85 százalékban gépesítsék. Ezekben a hetekben a figyelem arra összpontosul, hogy -megfelelően elkészítsék a fehér arany aratását, feldolgozását. A decemberi pártkongresszus tiszteletére kibontakozott széles körű munkaverseny vállalási pontjai is a gépek szakszerű karbantartására, a szállítás jobb megszervezésére, a gyárak legbiztonságosabb fogadóképességére irányulnak. A szervezésnek rendkívüli jelentősége van, hiszen a levágott pád csak egy napig maradhat a földeken. Utána minden 30 órában egy százalékot veszít a cukortartalmából. Számoljunk! A nád cukortartalma 11—13 százalék. Az óráknak tehát valóban „arany” értéke van. S a szállítás megszervezéséhez igazodnak a gyárak is, az ország 153 cukorgyára. Közülük a legidősebb több mint százéves, a legfiatalabb 30 esztendős. A cukorszigetként emlegetett Kubában a fehér arany a devizabevétel 75—80 százalékát adja. Ezért kapott központi helyet a jövőre kezdődő első ötéves tervben is. Másrészt azért is, mert a cukorprogram szélesítése több új iparág létrehozását, illetve fellendítését irányozza elő. A melléktermékek hasznosításával óriási perspektíva áll — a többi között — a pam'r-, a műanyag-, a bútorgyártás előtt. Mindezekhez új feltételeket és jó lehetőséget teremt, hogy Kuba több mint két éve tagja a KGST-nek. S a melléktermékek hasznosításának kooperációja, a tapasztalatok kicserélése közös ügy. A világon évente 75-76 millió tonna cukrot termelnek. Kuba ebből 5—6 millióval részesedik. A világpiaci ár, s a cukor mint keresett cikk számottevő anyagi bázist nyújt a szigetországnak. Elsősorban azért, mert Kuba a szocialista országokban biztos piacra talált. Lassan mozgásba lendül a nagy gépezet, benépesülnek a cukornádföldek, Űjra kigyulladnak az esti fények. Király Ferenc Fontos exportcikk — a dohány A cukornád után a legfontosabb termény a dohány: az ország nyugati felén, főként a Sierra de los Organos-hcgy lábánál, Pinar del Rio tartományban, a Vuelta Aba.jo vidéken termesztik. Kitűnő tulajdonságainál fogva a kubai dohány igen alkalmas szivarkészítésre. A dohánylevelek felét exportálják. felét a hazai dohányipar dolgozza fel. A képen: frissen szedett dohánylevélköteg egy kubai parasztlány karján I
