Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Biztosítani kell a tanácsi határozatok végrehajtását — 316 fiatal tanul szakmát az NDK-ban — Indítvány a gazdasági bírság kiszabására A megyei tanács vb üléséről jelentjük Tegnap, december ,16-án Klaukó Mátyás elnökletével ülést tartott a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Első napirendi pontként a tanács elnöke jelentést tett a vb-határoza- tok végrehajtásáról. A testület a jelentést tudomásul vette. Ezt követően a végrehajtó bizottság a testületi határozatok végrehajtásának vizsgálatáról szóló beszámolót tárgyalta meg. A közelmúltban a megyei tanács tisztségviselői vizsgálatot indítottak, hogy megállapítsák miként hajtják végre a megyei tanács testületének határozatait. A vizsgálat kiterjedt a megyei tanács szakigazgatási szerveire, a városi és a községi tanácsokra, valamint a Járási Hivatalokra. Arra is választ kerestek, hogy a tanácsi határozatok mennyi idő alatt jutnak érvényre, illetve a végrehajtással megbízott szervek kellőképpen ismerik-e feladataikat. A jelenlegi gyakorlat szerint a címzettek a határozatokat vagy közvetlenül a megyei tanács szervezési és jogi osztályától kapják, vagy a tanács közlönyéből ismerik meg. Előfordul az is, hogy a végrehajtó bizottság valamelyik szakigazgatási szervet, illetve a Járási Hivatalt bízza meg a határozat továbbításáról. A vizsgálat megállapította, hogy a határozatok egy része indokolatlanul hosszú idő alatt jut el a helyi tanácsokhoz. Emiatt gyakran késik a végrehajtás. A legtöbb tanács a megyei tanács testületi határozatairól nyilvántartást vezet, s fokozott gondot fordít azok megvalósítására Ugyanakkor a közlönyben megjelenő határozatokat sok esetben csak tájékoztató jellegűeknek tekintik.' Legeredményesebb azoknak a határozatoknak a végrehajtása, amelyek megjelölik a határidőt, és beszámolási kötelezettséget írnak elő. Az előre mutató, a hosszabb időre szóló határozatok — melyek iránymutatást, figyelem- felhívást, vagy javaslatot tartalmaznak — végrehajtása gyakorlatilag azzal fejeződik be, hogy az érdekeltek tudomásul veszik őket, s igyekeznek a későbbiek során az előírások szerint eljárni. Jóllehet, ilyen esetekben is hatékonyan segítené a végrehajtást az előírásokat „felfrissítő” beszámoltatás. A vizsgálat megállapította, hogy a tanácsok eredményesen hajtották végre a szövetkezetek állami törvényességi felügyeletéről szóló tanácshatározatot. Ennek tudható be, hogy megyénk szövetkezeteiben megteremtődött a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangja. és sokat fejlődött a szövetkezeti demokrácia. A beszámolót a végrehajtó bizottság elfogadta. Határozatot hozott a testületi döntések hatékonyabb végrehajtására és ellenőrzésére. Harmadik napirendi pontként az NDK-ból hazatérő fiatalok elhelyezkedéséről szóló tájékoztatót tárgyalták meg. Hazánk a Német Demokratikus Köztársasággal 1967-ben kötött egyezményt, mely lehetővé teszi, hogy magyar fiatalok NDK-ban szakmát tanuljanak és munkát vállaljanak. Azóta megyénkből 1034 fiatal utazott ki a baráti szocialista országba. Jelenleg 316-an dolgoznak és képezik magukat az NDK 45 üzemében. Az NDK-ba utazók keretszámát, szakmai összetételét a Munkaügyi Minisztérium határozza meg. Figyelembe veszik a megyék szakemberszükségletét is. A szervezés egyik alapelve, hogy a fiatalok csak szakképzettségüknek megfelelő munkakört választhatnak. A helyi tanácsok azokat a fiatalokat, akik szakközépiskolát végeztek, szakmunkásoknak minősítik. Közülük legtöbben a vasipari szakmában ■— géplakatosként, villanyszerelőként — dolgoznak. A szakképzetlenek betanítási ideje hat hónap. Erre az időre is megfelelő keresetet kapnak. Ezt követően a havi kereset a dolgozók szak- képzettségétől és egyéni teljesítményétől függően általában havonta 600—-700 márka. A német vállalatok biztosítják a lehetőségeket, hogy szakmájuknak megfelelően továbbképezzék magukat. A legtöbb nehézséget a német nyelv ismeretének a hiánya okozza. Az üzemekben rendszeresen tartanak nyelvi tanfolyamokat, hiszen ez a szakmai továbbképzésnek is egyik nagyon fontos előfeltétele. Az NDK vállalatok a magyar dolgozókkal három évre kötnek munkaszerződést. Munkabeosztásuk megfelel a jelentkezéskor megjelölt munkakörnek. Ugyancsak az üzemek gondoskodnak a fiatalok elhelyezéséről, kulturális és egészségügyi ellátásáról. Többségük jól megállja a helyét. Lelkiismeretesen dolgoznak és példamutató a magatartásuk. Sokan jutalomban és különböző kitüntetésekben is részesültek. Vannak olyanok, akik a szerződés lejártakor annak meghosszabbítását kérik. Gyakori indok a házasságkötés. A fiataloknak közel 20 százaléka ugyanis NDK-ban köt házasságot A hazatérő fiatalok többsége forgácsoló, esztergályos, panell- szerelő, lánghegesztő, gyalus és darukezelő szakmunkás-bizonyítványt szerzett. Az NDK vállalatok a szakképesítésről bizonyítványt állítanak ki. A fiatalok munkaviszonya a kiutazás előtti munkáltatónál folytatódik. Visszavételük nem okoz gondot. Mintegy 46 százalékuk a kiutazás előtti munkahelyre megy vissza dolgozni s több mint 50 százalékuk új munkahelyet keres. Ennek részben az az oka, hogy az NDK-ban töltött évek alatt a fiatalok szinte teljesen elszakadnak a hazai üzemektől Kevés példa van ugyanis arra, hogy a magyar munkaadó érdeklődéssel kísérné sorsuk alakulását, vagy legalábbis jelezné, hogy visszavárja őket. A munkahely-változtatásnak másik oka az, hogy a fiatalok olyan üzemet keresnek, ahol Ülést tartott a megyei úttörőelnökség éegnap, kedden Békéscsabán, az ifjúsági és úttörőházban ülést tartott a megyei úttörőelnökség. Megtárgyalták — Pataki József, a Magyar Úttörők Szövetsége megyei tanácsának elnöke előterjesztésében — a megye területén levő diákotthonokban, nevelőotthonokban folyó úttörőmunkát. Megállapította az úttörőelnökség, hogy az otthonintézményekben folyó úttörőmunka megfelelően szolgálja a mozgalom nevelési célkitűzéseit. Több konkrét I javaslattal fordultak az illetékes szervekhez, hogy a jövőben még magasabb szintre emelhessék az otthonokban a munkái. módjuk van az NDK-ban szerzett ismeretek hasznosítására. A végrehajtó bizottság a tájékoztatót javaslatokkal kiegészítve fogadta el. Ezt követően bejelentéseket tárgyalt meg. Jóváhagyta a Békés megyei Tanács szakigazgatási szerveinél lefolytatott gazdasági és pénzügyi ellenőrzéskor megállapított hiányosságok felszámolására vonatkozó intézkedési tervet. Jelentést hallgatott meg a múlt évben veszteséges és alaphiányos mezőgazdasági termelőszövetkezetek szanálásának ellenőrzéséről. Megtárgyalta a megyei tanács ipari osztályának az előterjesztését. Az ipari osztály ugyanis általános árvizsgálata során megállapította, hogy a Gyulai Vasipari Szövetkezel több mint 600 ezer forint, a Me- zőhegyesi Vas-, Fa-, Fém. és Gépipari Szövetkezet pedig mintegy 330 ezer forint jogtalan anyagi előnyre tett szert Ennek alapján a végrehajtó bizottság a két szövetkezet ellen a gyulai Megyei Bíróságnál gazdasági bírság kiszabására tett indítványt Végezetül a testület a tartósan fennmaradó tanyás területek kijelöléséről tárgyalt. (Serédi) Épüli a IV. ötéves tervben 01.) Síküveggyár Orosházán Ez év októberében avatták fel az Orosházi Síküveggyárat, amelynek építése másfél milliárd forintba került. Az üvegipar tizenkettedik gyára, a Salgótarjáni Síküveggyár testvérpárja. A két gyár tervezett évi termelése 10-10 millió négyzetméter táblaüveg. Az idősebb testvér gyártja a Vékony, az orosházi 4—12 mm vastag építészeti, jármű- és bútorüveget. Együttes termelésük 4—5 millió négyzet- méterrel meghaladja majd a hazai szükségletet, s értékben együttesen eléri a másik tíz üveggyárét. Az Orosházi Síküveggyár terveit, berendezéseit a Szovjetunióban készítették, 50 dolgozó tanulta a szakmát szovjet üzemekben. A korszerű új létesítmény méretei lenyűgözőek. Csupán a kemence építéséhez 10 ezer vagon tűzálló anyagot, vasszerkezetet használtak fel. Most már több mint kétezer tonna üvegmassza hévül benne 1300— 1500 °C-on. A húzógép a 650 négyzetméter felületű kemencéből 14 méter széles üvegfüggönyt emel ki, amit gépek szállítható táblákra vágnak szét. Csupán az üvegtáblák csomagolásához évi 15 ezer köbméter fát használnak fel. Pedig az autóbusz üveget máris konténerekben szállítják Salgótarjánba, ahol azt edzik és ragasztják. Az egykoron „legnagyobb magyar falu”, Orosháza gyors fejlődését jelzi, hogy a síküveggyár segédmunkáshiánnyal küzködik. A létszámhiány e korszerű létesítményben is fokozott gépesítést igényel. Mindez arra figyelmeztet, hogy az ötödik ötéves tervben már új üzemeket vidéken is többnyire csak úgy szabad építeni, ha az elavult munkahelyek megszüntetésével, illetve korszerűsítésével megte- temtik a munkaerőfeltételeket. Minden beruházás a ma áldozata, lemondása, takarékbetétje a holnap megalapozásáért. Az Orosházi Síküveggyár 1971. januárjában már épült, 1974. januárjában gyújtották be ^ kemencét. (Gázfogyasztása négyszerese a városénak.) És termelése csak 1976. közepén éri el a tervezett évi 10 millió négyzet- méteres kapacitást. Vagyis még jó fél esztendő szükséges ahhoz, hogy Orosházán a tervek szerint teljes erővel törleszthessék a másfél milliárdos befektetést. S a másfél milliárd szerény, pontosan 360-ad része annak a hatalmas összegnek (570 milliárd forintnak), amit a magyar népgazdaság a szocialista álló alapok bővítésére költött 1971—75- ben. Ezek a befektetések immár valamennyiünket gyarapítanak: a növekvő feladatok és igények ellenére javítják az üzemek, az építkezések, a lakosság ellátását, gyarapítják az ország termelő erejét, infrastruktúráját, segítik, megalapozzák az ötödik ötéves terv célratörő törekvéseinek elérését. Kovács József Évi 10 milliárd forint üdülésre, utazásra Öt év alatt 37 millió külföldi hazánkban — Sikeres tervidőszakot zárt az idegenforgalom Az idén körülbelül 9,5 millió külföldi látogatott az országba, s ezzel nemcsak eredményes évet, de sikeres negyedik ötéves tervidőszakot is zárt idegenforgalmunk. 1970 óta ugyanis, fokozatosan emelkedve, 1975-ben , .. I mintegy másfélszeresere növekedett a Magyarországon megfordult külföldi vendégek száma, öt év alatt megközelítően 37 millió külföldi lépte át az ország határát, közülük csaknem 21 millió volt a turista — vagyis azok száma, akik legalább egy napot hazánkban töltöttek. Arányaiban még dinamikusabban emelkedett a külföldre látogató magyarok száma. 1971—75 között összesen 11,5 millióan jártak külföldön. Az idén összesen 3,5 millió magyar utazott külföldre, három és félszer több mint 1970-ben. Az elmúlt időszak turizmusának fejlődéséről és a további tervekről Budai András, az Országos Idegenforgalmi Tanács titkára adott tájékoztatást az MTI munkatársának. Az ÓIT, a Belkereskedelmi Minisztérium és más szervek elsősorban a belföldi turizmus fejlesztését szorgalmazták különféle beruházások anyagi támogatásával, s fejlesztési programok kidolgozásával. Az új szállodák, kempingek, éttermek, a kulturált pihenés feltételeinek megteremtése természetesen vonzerőt jelentettek a külföldiek számára is. Különösen fontos volt a kereskedelmi szállás- kapacitás bővítése, amelyre mintegy másfél milliárd forintot fordítottak központi forrásból. összesen 53 000-rel gyarapodott a szálláshelyek száma, amely jelenleg már eléri a 175 000-et. Tizenöt új szálloda épült, bővült a fizetővendég szolgálat, új kempingek, bungalow telepek alakultak ki, a régiek bővülték. A fejlesztés ellenére azonban, kevés az olcsóbb szálláshely. Több mint 200 helyen 280 vendéglő, bisztró és élelmiszerüzlet épült a negyedik ötéves tervidőszakban. A tervezettnél is gyorsabb ütemű fejlődés ellenére, jelenleg még a nyári hónapokban gyakran okoz gondot az élelmiszerüzletek szűk kapacitása. Ezért — mint az idegenforgalmi tanács titkára hangsúlyozta — az ötödik ötéves tervben — a lehetőségek keretei között — központi erőforrásokból, illetve bankhitellel támogatni kell a hazai turisták által leglátogatottabb helyeken újabb üzletek, éttermek építését. Jelenleg a lakosság fogyasztási kiadásainak mintegy 4 százalékát fordítja turizmusra (az idén ez máris elérte a 10 milliárd forintot). A fejlesztések nyomán — és nem utolsósorban az autósok növekvő számának köszönhető — az egy-, kéthetes üdüléseken, a két-, háromnapos utazásokon, víkendeken, kirándulásokon évente 20—22 millióan vesznek részt. A negyedik ötéves tervidőszakban a belföldi turizmus fejlesztését célzó kormányhatározat végrehajtása során öt kirándulóközpont kialakítása, illetve előkészítése indult meg. Közülük csak a velencei ifjúsági kirándulóközpont készült el, a visegrád— nagyvillám—mogyoróhegyi, az oríűi, az aggteleki és a tiszafüredi kirándulóközpontok előkészítése, műszaki tervezése most folyik, de teljes kialakításuk még több évet igényel. Elkészült és jóváhagyásra került a ráckevei Dunaág és üdülőkörzete regionális rendezési és vízgazdálkodás-fejlesztési terve, s most vár jóváhagyásra a Dunakanyar fejlesztési programja is. Jó ütemben halad a balatoni központi és a velencei-tavi fejlesztési program végrehajtása. A másik jelentős idegenforgalmi központ, a Velencei-tó — a vízháztartásának szabályozására elkészült két víztározó. Jelenleg a déli és az északi parton a meder kotrását végzik, a déli oldalon partfelépítéssel, szennyvízcsatorna kiépítésével teremtik meg a kulturált üdülés, pihenés feltételeit. Az ország páratlanul gazdag gyógy- és termálvízkészletét is fokozottabb mértékben állítják a tervek szerint a turizmus szolgálatába. Az elmúlt öt évben Bükön, Hajdúszoboszlón és Zalakaroson építettek gyógyfürdőket. Épül a hévízi, a margitszigeti és a balfi gyógyszálló. Ezeken a helyeken a következő években külföldi gyógyulást kereső vendégeket is fogadnák majd, s ezzel az idegenforgalmi főszezon valamelyest megnyúlhat. / Belföldi turizmus fejlesztése mellett a nemzetközi idegen- forgalmi kapcsolatok kiépítésében is jelentős előrelépés történt. Jelenleg 13 országgal, valamennyi európai KGST-ország- gal, Jugoszláviával, Franciaországgal és Finnországgal, valamint Egyiptommal, Irakkal, Libanonnal és Szíriával van már kormányszintű idegenforgalmi egyezményünk. Előkészítés alatt áll hasonló egyezmény megkötése Olaszországgal, Portugáliával és Görögországgal és más európai országokkal is. 3 nmi^si 1975. DECEMBER 1T.
