Békés Megyei Népújság, 1975. december (30. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-17 / 295. szám
Világ proletárjai 1975. DECEMBER 17., SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM1, 295. SZÁM Ma kezdődik az országgyűlés téli ülésszaka A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 22. paragrafusának 2. bekezdése alapján az országgyűlést 1975. december 17-ére, szerda délelőtt 11 órára összehívta. Az ülésszakon a kormány előterjeszti a népgazdaság V. ötéves tervéről szóló törvény, javaslatot, s az 1976. évi költségvetést. Pártkongresszus Kubában Szerdán, december 17-én a havannai Carlos Marx Színházban megnyílik a Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa. Történelmi eseményre készül a sziget- ország, amely az idei évet „Az első kongresszus évének” — Ano del Primer Congreso — nevezte. Kubában, ahol a forradalom első esztendeitől kezdve szokás lett valamilyen központi feladatról — legyen az gazdasági, ideológiai — elnevezni az esztendőt, a „Primer Congreso” évében nemcsak kiváló gazdasági eredmények és felajánlások teljesültek; a politikában és az ideológiai munkában is nagy sikereket összegezhettek az utóbbi hónapok folyamán országszerte tanácskozó kommunisták. Az első és legfontosabb megállapítás — amely Fidel Cast- rótól származik, de minden kubai polgár saját tapasztalataiból is leszűrhetett — az, hogy Kuba túljutott a „túlélés” szakaszán. Kuba ma már él és bár szerényen, de egyre jobban él. Az amerikai földrész első szó- cialista államára gyakorlatilag 1962-től napjainkig olyan gazdasági-politikai blokád nehezedett, amely a szocialista országok segítsége és a kubai dolgozók önfeláldozása nélkül megfojthatta volna a forradalmat. Az 1959. január 1. előtti Kubát olyan félgyarmati kötelékek fűzték a 90 mérföldre fekvő Egyesült Államokhoz, hogy a washingtoni stratégák — a maguk szemszögéből — Kész ténynek vették, hogy „renitens szigetlakok” mielőbb megadják magukat. Hogy nem így történt, az köszönhető a megváltozott nemzetközi erőviszonyoknak is. Kuba azonban minden segítség ellenére nehéz/ és önfeláldozó éveket élt át. A szocialista országok —\ élükön a Szovjetunióval — kezdet, tői fogva segítettek a kubai gazdasági élet megteremtésében: a kőolajtól az élelmiszerig, a villanykörtétől a gyógyszerekig sokmindent tartalmaztak a 10— 14 ezer kilométert befutó hajók. Kuba pedig eközben rengeteg önfeláldozással és igazi forradalmi hittel megvetette egy új típusú társadalom és a saját gazdaság alapjait. A szigetország három éve tagja a szocialista országok gazdasági közösségének is, részese — a távolság ellenére — a KGST-ben megtestesülő integrációnak. Ma már nemcsak az jellemzi a megváltozott kubai körülményeket, hogy a forradalom előtti amerikai autómatuzsálemeket egyre több új Zsiguli váltja fel; hogy az áruhiány idején bezárt üzletek újra kinyitottak és sok esetben korlátozásod nélkül kínálják választékukat. Jellemzőbb talán az, hogy a múlt másfél évtizedben — a forradalmárok generációja után — felnőtt egy olyan ifjabb nemzedék is, amely már a szocialista Kuba neveltje. Nem ismeri á nyomort, az egyenlőtlenséget, az analfabetizmust. Büszke arra, hogy a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátásban Kuba az első helyen áll kontinentális viszonylatban. Raúl Castrót, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának másodtitkárát megkérdezte egy külföldi tudósító: miért várt a párt a forradalom győzelme után tizenhat és fél évig a kongresszus megtartásával. Raúl Castro válasza rövid és egyszerű volt; lényegében azt mondta, hogy formailag bármikor meg lehetett volna rendezni, de hogy tartalmas legyen, ahhoz meg kellett érniük a feltételeknek. S ez ugyanúgy vonatkozik a társadalmi viszonyok szocialista jellegének megszilárdítására, mint az ideológiailag erős párt élcsapat szerepének megerősítésére. Az első kongresszusig tartó út hosszú volt. A forradalom győzelme után Kubában három haladó baloldali szervezet létezett : a Batista-rezsimet megdöntő Július 26-mozgalom (élén Fidel Castróval), a Bias Roca vezette kommunisták (az úgynevezett Népi Szocialista Párt) és a Március 13. Forradalmi Direktórium, amely 1957-ben kísérelt meg fegyveres akciót a diktatúra ellen. A három szervezet már a győzelem utáni időszakban is szorosan együttműködött s így törvényszerű volt fronttá szerveződése is a hatvanas évek első felében. Ez az átmeneti tömörülés már megalakulásakor célul tűzte ki, hogy létrehozza Kuba marxista —leninista pártját. A párt 1965- ben vette fel a Kubai Kommunista Párt nevet. Az első Kubai Kommunista Párt alapításának ötvenedik évfordulóján országos ünnepségeken tisztelgett Kuba az elődök előtt. A párt szellemi hagyatékát, akárcsak Jósé Marti Forradalmi Pártjának örökségét a mai Kubai Kommunista Párt is magáénak vallja. A Kubai Kommunista Párt — szilárdsága és sikerei révén — nagy tekintélyt szerzett La- tin-Amerikában és a világ valamennyi földrészén egyaránt. Jellemzője ennek az erkölcsi tőkének az is, hogy Havannában került sor az idén a latinamerikai kommunista és munkáspártok nagy jelentőségű tanácskozására. Az első kongresz- szus jó alkalom lesz az eredmények összegezésére, a párt által megtett út elemzésére, a gazdasági fejlődés számbavételére, az államigazgatás forradalmi formáinak intézményesítésére. Kuba túlélt s ma már igazi életet él. Ügy,. ahogyan a forradalom kezdetén a Sierra Ma- estrában még vágyként fogalmazták: „Hogy ember embernek ne legyen farkasa...” Sok sikert kívánunk a kubai kommunistáknak és Kuba népének pártjuk és az ország életének e kiemelkedő, történelmi eseménye előestéjen. M. L. Befejezőin Moszkvában a külügyminiszteri értekezlet Kedden Moszkvában újabb i mán az időszerű európai és más | sekről kedden este hivatalos több órás eszmecserét tartottak nemzetközi kérdések széles kö- közleményben adták ki (MTI) a hét európai szocialista ország rét vitatták meg. A képviselt ’ külügyminiszterei. A részvevők szocialista országok egyeztetett I (A közleményt lapunk 2. ol- a kétnapos megbeszélés folya- ‘ véleményét a megvitatott kérdé-1 dalán közöljük.) Több mint ezer fiatal dolgozott ez évben védnökségi munkán a Gyulai Húskombináton KISZ-titkárok tanácskozása Gyulán December 16-án kedden, Gyulán, a párt székházában tanácskozott annak a 23 vállalatnak a KISZ-titkára, amelyek részt vesznek a Gyulai Húskombinát építésében. Lapunkban már több alkalommal szóltunk arról, hogy a húskombinát építkezése felett a tervező és kivitelező vállalatok KISZ-szervezetei és a KISZ Békés megyei bizottsága, valamint a gyulai KISZ-bizottság védnökséget vállaltak. A védnökségi szerződést ez év márciusában kötötték meg. Az ebben meghatározottak szerint értékelték kedden a KlSZ-szerveze- tek titkárai az elmúlt kilenc hónap eredményeit és meghatározták a jövő évi védnökségi feladatokat. Amint Irházi Lajosné, a KISZ Békés megyei bizottságának titkára elmondta, a kilenc hónap alatt mintegy ezer fiatal végzett munkát kommunista szombatokon, vasárnapokon a kiemelt nagyberuházás építkezésén és jelentős volt az a segítség is, amelyet a megyei KISZ- bizottság által szervezett három, hónapos ifjúszakmunkás építőtábor fiataljai nyújtottak az építkezésen. Ebben az évben a 23 KISZ- szervezet tagjai összesen több mint 11 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában azért, hogy a kitűzött határidő előtt fél évvel üzembe helyezhető legyen megyénk jelenleg épülő legnagyobb beruházása. A tanácskozás résztvevői elhatározták; 1976 tavaszán ismét ifjúmunkás építőtábort szerveznek a tavasz- szal, nyáron pedig szakmunkás- tanulók építőtáborával segítenek a beruházás gyorsításában. Területben, hozamban növelni kell a zöldségtermelést 1976-ban! Tegnap, december 16-án Bé-1 késcsabán a megyei tanács épületében megbeszélést tartottak | az 1976. évi zöldségtermesztés szervezéséről. A megyei tanács járási hivatalainak megbízottjai, a két tsz-szövetség osztályvezetői, az ipari és a kereskedelmi vállalatok vezetői azért ültek össze, hogy felmérjék: milyen ütemben haladt eddig az 1976. évi szerződéskötés, milyen tényezők nehezítik a termelés szervezését. A tanácskozást — amelyen jelen volt Balogh János. a párt megyei bizottságának munkatársa— Antal József, a megyei tanács' mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetője nyitotta meg. A hűtőház, a MEK, a MÉSZÖV és a konzervgyár képviselői számoltak be a szerződés- kötés tapasztalatairól. A közölt adatokból megállapítható: megyénk termelőszövetkezetei 1976. ban kereken 3000 hektárral tervezik csökkenteni a zöldségtermő területet. A hűtőháznak és a konzervgyárnak zöldborsóból még 200 vagonnyi termés kellene! Paradicsomból 3 ezer vagon nyersanyagra lenne szüksége a gyárnak. Eddig 1800 vagon értékesítését vállalták a tsz-ek. A konzervgyár az 5500 vagon nyersanyag háromnegyed részét ( a megye üzemeiben, negyedrészét pedig megyén kívüli gazdaságokkal termelteti meg. A megyén belüli háromnegyed rész 80 százalékát szerződték le eddig zöldbabból, paradicsompaprikából, uborkából, tökből, karfiolból. Sárgarépából a hűtőház 10 ezer tonnára kötött szerződést 1,9 forint kilónkénti felvásárlási árral. Ugyanezért a konzervgyár 1.4 forintot fizet. Az anyagi érdekeltség hiánya miatt a konzervgyárral nem szerződnek a tsz-ek. Észrevétel hangzott el a vetőmagellátás bizonytalanságáról. Hagymamagból az előző évi jó termésből nem készleteztek, mert ez esdtben a pénzügyi szabályzók alkalmazásával az MNB büntetőkamatot ír elő. Hasonló mondható el sárgarépáról, zöldbabról és borsóról is. Az érdekeltek hangsúlyozták; zöldségvetőmagvakból legalább egy évre kellene a tartalékot megtartani, büntetőkamat előírása nélkül. A zöldségtermesztés fejlesztése politikai kérdés is. Szükséges a, termelést fokozni azért, hogy meleg- vagy hidegtartósítás útján, esetleg frissen megvásárolhassák a szükséges mennyiséget hazai termésből a dolgozók. Ehhez területben, hozamban növelni szükséges a zöldségtermelést 1976-ban. A kiegyensúlyozott zöldségellátás az ipar és a kereskedelem részére csak úgy biztosítható, ha a tsz-ekben 1976- ban 8 ezer hektárra növelik a zöldségtermő területet. Ez viszont 3 ezer hektárral több, mint az 1975. évi. D. K. ■ ■■■■■■■■■■■aa Búiorfarifék Újkígyósról Az ország bútor«.varainak nagy részét aí ■ffjkígyósí Aranykalász Tsz falemez segédüzeme látja el bútorteríték-lemezzel. Ügyes kezű asszonyok igen értékes, több fajta hazai és afrikai eredetű falemezt vágnak méretre, csomagolnak és szállítanak a Tiszántúl, Budapest és a Dunántúl gyáraiba (Fotó: Veress)
