Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-13 / 266. szám

Országos tanácskozás Gyulán

A Volán belső ellenőrök munkájáról

Beszélgetés Török József főosztályvezető-helyettessel

Háromnapos országos, az eddigi munkát értékelő és elemző tanácskozást tartottak Gyulán, a Volán Tröszt vállalatainak belső ellenőrzés vezetői. A szakmai továbbképzés részvevői többek között megvitatták az V. ötéves tervben a KB 1974. december 5-1 és az MSZMP XI. kongresz- szusa határozatai nyomán a belső ellenőrzésre váró feladatokat A tanácskozás vezetője Török József, a Volán Tröszt főosztályvezető-helyettese adott tájékoztatást az országos munkaértekezleten elhangzottakról.

— Miért éppen Gyulát. Bé_

késcsaba térségét választották

a tanácskozás 'színhelyéül?

— Ez nem véletlen, ugyanis á békéscsabai vállalat gazdasági eredményei az utóbbi években, a vállalat vezetésében beállott személyi változást követően, kedvezően javultak. Nem utolsó, sorban a békéscsabai vezetők fogékonyak minden új iránt s éppen ezért, itt hasznos tapasztalatokra tehettek szert az értekezlet résztvevői. Egyébként az sem véletlen, hogy 1974-től a békéscsabai 8-as Volánt energetikai mintabázissá is kijelölték. A belső ellenőri értekezletet tehát tudatosan tartottuk a Viharsarokban.

— Mi volt a célja a háromnapos tanácskozásnak?

— Elsősorban az ez évi kiadott feladatok teljesítésének értékelése, a belső ellenőri tevékenység jó és hasznos tapasztalatainak átadása, a fontos feladatok megtárgyalása, megvitatása, különös tekintettel a XX. pártkongresszus határozata alapján a belső ellenőrzési munkára vonatkozó feladatainkra. A kongresszus határozata ugyanis kötelezően előírja számunkra, s az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladatának tekinti a népgazdaság belső tartalékainak feltárását és jobb kihasználását, a munka termelékenységének növelését, az önköltség csökkentését a minőség javítását Ezt szemelőtt tartva, javítanunk kell a Volán nagy családján belül is a munkaerőgazdálkodást, következetesen kell erősíteni a munkafegyelmet és elő kell segítenünk az energia- és anyag- takarékosságot. S ebben nem kis feladat hárul a belső ellenőrzésre, hogy az ésszerű takarékossá,? közüggyé váljon minden vállalatnál. Nem szabad szem elől tévesztenünk: ha a belső ellenőrzés jól látja el feladatát akkor a vezetés egyik nélkülözhetetlen eszköze, az irányító tevékenység szerves része. E szervezet célja elsőborban a gazdasági tevékenység javítása, a belső rend és fegyelem biztosítása, a társadalmi tulajdon fokozottabb védelme.

A gyulai értekezletnek e felsorolt feladatok is fontos anyaga volt Elmondhatom, hogy a résztvevők okosan vitatkoztak, érveltek, amikor módszereiket ismertették. Példaként említhetem a 18-asokat képviselő Bende Jenő véleményét, amit a salgótarjániak vizsgálati anyaga tár gyalásakor kifejtett. Hangsúlyozta, hogy feltétlenül függet leníteni kell a szakterületet a vizsgálati anyagnál. A szakértő véleményét kel] elsősorban figyelembe venni. Horváth József, aki a 12-esektől volt jelen, hangsúlyozta és példákkal is megerősítette, hogy a vizsgálatokra alaposan kell felkészülni.

Sajnos, ez nem mindenütt van így. Egy-két nap ugyanis erre nem elegendő. A gondos felkészüléssel gyorsíthatjuk, meg- könnyíthetjük a vizsgálatot, s ezáltal a jelentés is átfogóbb lesz. Helyesen állapították^ meg a résztvevők, hogy pontosnak, alaposnak kell lenni a munkában, a belső ellenőrnek ismernie kell a vizsgálandó területet, mert csak így lehet partnere a társosztályoknak.

— A TV. ötéves tervet a Volán Tröszt vállalatai már befejezték, úgymond sikerrel. Mennyiben volt része ebben a belső ellenőrzésnek?

— A Volán Tröszt vállalatai az, előzetes adatok szerint, . a főbb mutatókban, már június 30-án teljesítették a IV. ötéves tervet Dolgozóink megtartották ígéretüket

A szocialista brigádok áldozatos munkája is záloga e sikernek, s ebben az ellenőrzési tevékenységnek is része van. Része van azáltal is, hogy az általános gazdálkodási feladatok végrehajtását rendszeresen ellenőrizték. Megvizsgálták a párt. és kormányhatározatokból, a Volán Tröszt gazdálkodási célkitű.

zéseiből adódó, a vállalatokra háruló feladatok végrehajtását Nem feledkeztek meg az érvényes jogszabályok, utasítások, illetve a vállalati ügyviteli és szolgálati utasítások megtartásé nak vizsgálatáról sem. S fontos feladatként kezelték a takarékossági, üzem. és munkaszervezési, az. egységes intézkedési tervek időbeni végrehajtását. Tehát gazdái voltak a területnek, hasznos segítői • vállalatok vezetőinek.

— Kérem, fogalmazza meg. mi a belső ellenőrzés legfontosabb feladata az elkövetkezendő időszakban?

— Továbbra is fontos feladatnak kell tekinteni a belső ellenőrzési munkában a precíz munkát. be kell tartani a párt- és kormányhatározatokat, a vállalati, ügyviteli és szolgálati utasításokat. Eszerint kell dolgozni, s ezt meg kell követelni. Mert a belső ellenőrzés feladata is a vezetés hatékonyságának növelése a gazdaságos üzemeltetés és nem utolsó sorban a társadalmi tulajdon védelme. Ha mindezeket szemelőtt tartva dolgoznak a belső ellenőrök, akkor hasznosan segítik, a gazdasági vezetést,

E feladatok ellátásához léfván- tunk segítséget adni a belső ellenőrzés vezetőinek e tapasztalatokat átadó tanácskozással is, hogv az V. ötéves tervben még nagyobb munkasikereket érjenek el a szakszerű ellenőrzés nyomán a Tröszt vállalatai.

Bízom benne, hogy a gyulai tapasztalatcsere segítséget adott a belső ellenőrök munkáiéhoz — mondotta befejezésül Török József

Balázs István

Ki tud többet a Szovjetunióról a Szovjetunióból? Hiromsilz diákcsagat készül a vs’fiiketDrs

Békés megye valamennyi középfokú oktatási intézményében összesen háromszázhuszonöt csapat csaknem másfélezer diákja készül a Ki tud többet a Szovjetunióról a Szovjetunióból? című vetélkedőre, hogy a legjobb negyvenkilenc együttes eljusson a megyei döntőre, az ottani első és második helyezett a további fordulókba, az országos verseny fináléjába.

A legtöbben — száztízen — a Békéscsabai Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolából jelentkeztek a szellemi tornára, s megközelíti a százat a békési Szegedi Kis István és a sarkadi Ady Endre középiskolák versenyzőinek a száma is.

A felkészülés alapja. a Szovjetunió című folyóirat cikk- és képanyaga. Az előfizeNévadó ünnepség Magyarbánhegyesen

Hármas névadó ünnepséget rendezett november 9-én Ma- gyarbánhegyesen a Kísérleti Iskola és Nevelőotthon tantestülete. Először rendeztek ilyen ünnepséget a munkahelyen, s az első három gyermek kis4 säsämmsx?,

1975. NOVEMBEE 13.

lány: Mészáros Zsuzsanna, Juhász Szilvia és Laduver Szilvia kapott nevet,

Az ünnepséget összekötötték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának megemlékezésével, s ez alkalomból törzsgárda-jelvényeket, jutalmakat adtak át, valamint felavatták az iskola új szociális létesítményeit. Többek között konyhát, mosóhelyiséget és műhelyt.

tésekben két szakmunkásképző intézeté a pálma: a békéscsabai

611-esek 383, az orosházi 612- esek 100 példányt járatnak rendszeresen.

e3*esBSBaeea»»®s«Ba**®o«e®aé***ae*a98S*as*'

Ma: a gyulai tanács vh-titkáráé a sző

________4»

K

érdések és válaszok

AZ OKTOBER 27-EN MEGTARTOTT MEGYEI RÄDIÖ-SAJ- TOKONFERENCIAN GYULA VAROS VEZETŐIHEZ CÍMZETT KÉRDÉSEKRE DR. BERECZKI SÁNDOR, A GYULAI VÁROSI TANÁCS VB-TITKÁRA VÁLASZOLT

30. Körmendi Lajos; Szolnok megyei Néplap. Gyula nemcsak a magyarok, hanem a külföldiek kedvelt üdlőhelye. Elismert a kedves kis város gyógyfürdője. Milyen elképzelések vannak a további fejlesztésre?

Válasz: Elkészült a gyulai Várfürdő fejlesztésének távlati terve. Ez két alternatívát tartalmaz. Egyik a jelenlegi fürdőn belüli, a másik pedig a fürdőn kívüli fejlesztést. A fürdőn belüli fejlesztésre már nagy lehetőség nincs, mert az vagy a víztükör, vagy a zöldterület rovására menne. Ezért ott már csak egy pezsgőfürdő készül el, amit jövőre adnak át rendeltetésének. A fürdőn kívüli fejlesztéshez, mintegy 50 hektáros terület áll rendelkezésre, ahol a távlati tervek szerint sportlétesítményeket, vendéglátóipart boltokat, sportuszodát és különböző fürdőmedencéket építenek.

31. Petrovszki Pál: IBUSZ, Gyula. A Gyulára irányuló nagyarányú bel- ps külföldi idegen- forgalom további fejlesztéssel kapcsolatban terveznek-e esetleg központi támogatással is új szálloda építését?

Válasz: Évek óta napirenden van egy új szálloda építése, amelyhez már több helyen területet Is kijelöltek. Sajnos ez saját erőből nem valósítható meg, ehhez központi támogatás kellene. Erről a segítségről, annak lehetőségéről azontían egyelőre nincs tudomása a város vezetőinek,

32. Stir Erzsébet; Gyula. Elvált asszony, egyedül neveli két gyermekét. Egy életveszélyes házban lakik, amit a tanács adott számára. Jelenlegi lakásuk szanálásra kerül, amíg új lakást nem kap, hol lakjon?

Válasz: A kérdezőnek a tanács megfelelő lakást adott, amit Stir Erzsébet nem fogadott el, különböző indokokra hivatkozva.

(Folytatjuk)

A sarkad! vadásztársaság példája nyomán

November 8-ra programozott nagyterítékű fácán -és nyúlva- dászatra kaptunk meghívót Sarkadra. Találkozás reggel 7 órakor a vadásztanyán, 46 puskás vadász és hasonló létszámú hajtó sorakozott fel Hajdú Gyula vadásztársasági elnök üdvözlésére. Ezt követően Tóth Sándor vadászmester a baleset- mentes vadászatra vonatkozóan tartott eligazítást.

Eleget tett a sarltadiák meghívásának a Tolna megyei Bá- taszék vadásztársaságának 15 tagja is, Bognár Mihály megyei fővadász vezetésével, akikkel kölcsönös előnyök alapján kapcsolat jött létre. Ök jönnek apróvadra, a sarkadiak mennek nagyvadra. örvendetes, hogy idáig eljutottunk. Egyébként a Békés megyei intéző bizottságnak és 10 vadásztársaságnak már van hasonlóan elmélyült baráti kapcsolata a Somogy megyei vadászokkal. Már a vadászat kezdetén magas kultúrájú, kiváló magatartást tanúsító, kvalifikált vezetőket és szorgalmas tagsággal rendelkező, összeforrott kollektívát Ismertünk meg a sarkadiakban Ez volt a véleménye Bognár Mihály Tolna megyei levadásznak is. A vadászat délután 3 órakor fejeződött be 1100 darabos terítékkel.

Az év elején tartott vezető- ségválasztó közgyűlésen meggyőződtem arról, hogy a sarkadi akat korszerű vadgazdálkodás és kulturált vadászat jellemzi. Megerősítettek a sarkadiak abban is, hogy kis területen is lehet jól, szépen gazdái' kodni, vadászni. A szép bemutatkozás; a kiváló magatartás kölcsöne« volt, mert a Tolna megyeiek is jól szórakoztak. Kiemelkedő eredményeket értek el a terítékben, amit az alföldi vadászok nem is reméltek.

A viszontlátás reményében köszönték még a jó vadászatot.

Kardos Pál, a MA VOSZ megyei ib-tagja

:9tsss9s»*»se»9eeesí*ie*i!e*eé»sts«eís*ee«!í8*eJ*e:®SBeaaeí»' .a

DÉR ENDRE ' 'S Álom és való

(Kisregény)

Drága Sacim, egy idő óta hangosan beszélgetek — önmagámmal. Szerintem más is szók. ta, nincs ebben semmi rossz, hisz megnyugtat Veled is hangosan szoktam, amikor magam vagyok. Amikor Tomikát elviszi a nagymamája. Az én anyám. Ugye, nem vagyok bolond? Hiszen ez olyan megnyugtató!

Képzeld Sanykó, ma háróm- négy olvasásra megtanultam Franciás Jammes versét, amit a naplódba másoltál:

„Aki valaha hitvesem lesz, szelíden, édesen simuljon szívemhez,

és úgy aludjon el, hogy fogja

a kezem;

s két melle közt csüngjön, nyakán egy pici érem. egy ezüst Iáncocskán, ártátla- nul-fehéren;

a húsa szunnyad jón, langyosan és puhán,

mint szilva a szelíd, nyárvégi délután;

legyen szívébe’ csend és szűzi tisztaság,

hogy néma mosollyal, halkan karoljon át;

erős legyen, bátor, őrizze telkemet

lebegjen, mint a méh alvó virág felett;

s ha egyszer meghalok, és a szemem lezárja,

ne mondjon más imát, csak némán nézze szám,

kulcsolja kezét halotti nyoszo, lyámra,

s egy elfúló jajjal boruljon csendbe rám.”

Nem borultam Rád elfúló jajjal. Semmilyennel sem. Akkor én nem tudtam jajgatni. Meg se tudtam mozdulni. A könnyem is némán folyt.

Nem, nem tudtam elhinni, hogy a szemed nem nyitod rám többé! Azt gondoltam abban a szörnyű fásultságban, abhan a „minden mindegy” fáradtságban: a szemed nem halhat meg. A szemed ól. S rám nevet előbb-utóbb, a félig nyíló pillák mögül.

Mikor megismertelek, valami melegség csapott meg ezekből / az élénkbama szemekből. A hajad mögül sütöttek rám. A ha, jadat kicsit hosszúra növesztetted mindig. A szemedbe lógott s vigyázva húztál egy tincset a füledre is.

— Nagyok a füleim! — magyaráztad öngúnpyal. — Lapátfül, legyezem vele magam nyáron, ha nagy a meleg...

Mindig irónikus voltál, ha magadról beszéltél. S mondtad: akinek még öniróniája sincs — gyáva.

Nekem sem a füled, sem s hajad nem volt idegesítő.

Talán azért mert én nyírtalak?...

Te nem engem.

Amíg anyádnál laktunk, a mi kis szobánkban végeztük ezt, mint egy ceremóniát, a fürdőszoba tabu volt. A fürdésen kívül nem használtuk másra. Mosni haza jártam az én szüléimhez.

Később ugyan, Tomika születésé után, á pelenkákat már ott mostam. Akkor láttam, bizony állandóan- foglalt volt, hiszen Tomikán kívül még két másik unoka is nevelkedett abban a fészekben. Akkoriban már megbarátkoztam a Te szüléiddel. Bámultam édesapádat, ahogy az alig hathatos Tomit mi mindenre meg tudja tanítani! Árpikor apád kinyújtotta a nyelvét, Tomika is kidugta az övét. Édesapád kis köröket írt le a nyel-