Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-12 / 265. szám
A pártszervezetek jelentékeny részében hónapról hónapra osz- szeül tizenöt—húsz ember, hogy időszerű politikai kérdésekről tájékozódjék, vitatkozzék, kicserélje gondolatait. A politikai vitakör — így nevezik ezeket az eszmecseréket — a résztvevők tájékozottságának bővítését, az összefüggések mélyebb megvilágítását, egységes álláspont kialakítását célozzák. Nem pártoktatási forma ez, a résztvevők célja és feladata itt nem az ismeretek valamilyen rendszerezett formájának elsajátítása. A vitakör az érvelésre, meggyőzés, re, felvilágosításra — vagyis a politikai agitációra — készít fel. Pártunknak sarkalatos álláspontja, hogy minden párttagnak alapvető kötelezettsége a párt politikájának képviselete, terjesztése, magyarázata. Tisztség- viselőiktől e'várják ezt a különböző társadalmi szervezetek, mozgalmak is, s az állami élet különféle vezető posztjain betöltőkkel szemben ugyancsak ez az igény. Mindemellett számolni kell azzal, hogy az egyes emberek ilyen irányú képessége eltérő, szókincse, érvelő készsége, szavainak meggyőző ereje éppúgy nem egyforma, mint ahogy tájékozottsága és áttekintő készsége sem az. finnen ezért vannak, akikre környezetük különösen hallgat, akik munkatársaik véleményének alakításában — adottságaiknál fogva — az átlagosnál jelentékenyebb szerepet töltenek be. Társaik elsősorban őket keresik fel politikai problémáikkal, nekik szegezik kérdéseiket, az ö véleményükre kiváncsiak Ezek az emberek kulcsszereoet játszanak a politikai hangulat formálásában, más szóval kulcsemberei az agitáció- nak. A vitakörök összejövetelei akkor jók, ha vezetőik — a központilag vagy helyileg elkészített segédanyagokra támaszkodva — gazdag tény- és érvanyagot tudnak nyújtani. Ha eleven és pezsgő az eszmecsere, ha mód van az ellentétes vágj’ eltérő ér. telmezések összevetésére, vagj’is a vitatkozásra, s ha ennek ered. ményeként tisztázódnak a vitatott kérdések, az összejövetel végére kialakul az egységes álláspont. A vitaköri eszmecserék végső értelme, meghatározója pedig az, hogy mindez továbbgyűrűzzék, hogy az információk és érvek elhangozzanak a további beszélgetésekben, hasznosítsák azokat a mindennapi agitációs munkában. Azok a pártszervezetek fogják fel ezt a feladatot helyesen, amelyek mindenekelőtt azt teszik mérlegre, miként segíti a vitakör a mindennapi politikai munkát. Ezt természetesen nem könnyű megmérni, hiszen ehhez nincs egzakt mérce, mutató. De minden alapszervezet, pártcsoport közössége saját tapasztalataiból tudja — vagy megtudhatja —, hogy milyen szerepet játszanak a vitakör résztvevői a felvilágosító munkában, hallatják-e szavukat, meggyőzően érvelnek-e, érezhető-e tevékenységük hatása a politikai közhangulat és közvélemény alakulásában. A pártvezetőségek többféle módon segíthetik, hogy a vitakör minél jobban betöltse rendeltetését. Mindenekelőtt azzal, ha az alapszervezet működési területén dolgozók véleményét, nézeteit ismerve meghatározzák, hogy milyen témákat dolgozzon fel a vitakör, mely kérdések kerüljenek ott napirendre. A politikai hangulatról szerzett tapasztalataikat a körvezető rendelkezésére bocsátva elérhetik, hogy a vitakör résztvevői célirányosan készüljenek fel az agitációra. számításba véve, mit kell erősíteniük és mivel szükséges vitába szállniuk. Ahol tehát a vezetőség tudatosan munkálkodik azon, hogy az agitáció tervszerű, rendszeres és hatásos legyen. A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Világ proletárjai 1075. NOVEMBER 12., SZERDA Ara: 80 filler XXX. ÉVFOLYAM, 265. SZÄM! Lázár György Olaszországba utazóit Lázár György, a Minisztertanács elnöke Aldo Marónak, az Ölasz Köztársaság kormánya elnökének meghívására kedden hivatalos látogatásra Rómába utazott. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, Púja Frigyes külügyminiszter, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Keserű Jánosné köny- nyűipari miniszter, dr. Várko- nyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Jelen volt a búcsúztatásnál Enzo Montano, slz Olasz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A magyar kormány különgé- pe pontosan 11.30-kor ért földet a római Ciampino repülőtér betonján, ahoi Aldo Moro és kísérete fogadta Lázár Györgyöt. A magyar kormányfővel együtt érkezett a küldöttség tagjaként Biró József külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, dr. Bényi József külügj-minisztériumi csoportfőnök, a küldöttség tagja ezenkívül Palotás Rezső, a Magyar Népköztársaság római nagj'követe. Lázár György fogadására MoA Postások Szakszervezetének X. kongresszusa Az elmúlt négy esztendőben 12 ezer taggal megerősödött, több mint 70 ezer tagot számláló Postás Szakszervezet X. kongresszusa kedden megkezd-; te munkáját. Az elmúlt tervidőszakban a posta, a postás dolgozók életében korábban nem tapasztalt fejlődés történt. Ezt elősegítette a szakmai beruházásokra, a dolgozók munkakörülményeinek javítására fordított 8 milliárd forint. A gazdasági eredmények kedvező alakulása nyomán a tervezettnél jobban növekedett a postások jövedelme, fejlődött szociális-kulturális ellátásuk. A szakmában elismert fejlődés, a postások többségének becsületes helj’tállása ellenére a szolgáltatások minősége, megbízhatósága még elmarad az igényektől, a követelményektől. A szakszervezet — amelynek tekintélye örvendetesen erősödött — tevékenységével nagyban hozzájárult a posta gazdasági eredményeihez, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításához. Az alap- és középszervezetek érdemi munkája azon ban a vártnál .lassabban fejlő dött. A jövőben a szakszervezet minden szintjén többet kell törődni a gazdasági munka támogatásával, a gazdasági veze tés — a szakszervezet egyetértő sével hozott — határozatainak végrehaj tusával, a szervezettebb, fegyelmezettebb munkával, s változatlanul gondoskodni kell a dolgozók minél jobb ellátásáro kormányfő kíséretében megjelentek az olasz Miniszterelnökség, a Külügyminisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium vezető tisztviselői, a római diplomáciai testület több tagja, köztük a szocialista országok nagykövetei és a római magyar kolónia. A Minisztertanács elnökét katonai tiszteletadással fogadták. A himnuszok elhangzása és a tiszteletadás után a repülőtéren rögtön rövid négy- szemközti megbeszélésre került sor a két kormányfő között, majd a magyar kormányküldöttség rendőrmotorosok díszkíséretében szálláshelyére hajtatott. A kora délutáni órákban a magyar kormányfő és kísérete rövid városnézésre indult Megtekintette a Fórum Rom an um és a Palatínus nevezetességeit, majd Lázár György koszorút hegyezett el a Piazza Venezián j a II. Viktor Emanuel emlékmű- * nél, a „Haza oltáránál”, amely az olasz egység megteremtéséért életüket áldozó hazafiaknak állít emléket. A hivatalos magyar—olasz tárgyalások este hat óra után kezdődtek meg a Chigi-palotá- ban. Előbb négyszemközti eszmecsere volt a két kormányfő között, majd helyet foglaltak az asztalnál a tárgyaló küldöttségek tagjai is. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú kapcsolatok — politikai, gazdasági és kulturális kérdések —, valamint a két országot kölcsönösen érdeklő nemzetközi problémák áttekintése szerepel. Az első napi megbeszélések 1 végeztével az olasz kormány vendégházában, a Villa Mada- mában Aldo Moro vacsorát adott a magyar miniszterelnök és kísérete tiszteletére. A magyar-amerikai gazdasági tanács A Magyarország és az USA kereskedelmi kamarája által létrehozott magyar—amerikai gazdasági tanács hétfőn és kedden Budapesten tartotta első ülését. A tanácsot — ez év márciusában — a két kamara azért hozta létre, hogy segítségével kiépítsék magyar és amerikai vállalatok között a kereskedelmi, illetve ipari együttműködést. A mostani budapesti ülésen magyar és amerikai vállalatok vezetői vettek részt, s megállapították, hogy a két ország vállalatai között az utóbbi időben bővültek ugyan a kapcsolatok, sok azonban még a kihasználatlan lehetőség. Elhatározták, hogy szorgalmazzák kereskedelmi szakemberek kölcsönös látogatásait, kereskedelmi és ipari együttműködések kiépítések közps megjelenést harmadik piacokon. Nyoicezernégyszáz tonna export a békéscsabai hűtőházból Csomagolás előtt gondosan válogatják a gyorsfagyasztott zöldborsót. Mezei Sándornc és Szabó Margit a futószalag mellett (Fotó: Veress Erzsi) A nyári esőzések sok kárt tettek a békéscsabai hűtőháznak termesztett zöldségfélékben, mintegy 200 hektár zöldbab hozama veszett el. Emellett több más, igen keresett növény terméshozama is alatta maradt a tervezettnek. Ennek ellenére a hűtőház több árut ad a népgazdaságnak, mint 1974-ben. Egy évvel ezelőtt 12 ezer 810 tonna gyorsfagyasztott árut termeltek. Az idén október végéig 10 ezer 200 tonnát gyártottak. Az év hátralevő részében még 3500 tonna gyorsfagyasztott árura számítanak. Az ehhez szükséges nyersanyag — sárgarépa, petre- zselyemgj’Ökér, karfiol, alma, vöröshagyma — a hútőház rendelkezésére áll. A természeti csapás időszakában bizonytalanná vált az exportterv teljesítése. Akkoriban azt beszélték: ha az 1974. évi 5 | ezer 780 tonna árut exportra i küldhetik, akkor a hűtőház va- j lamennvi dolgozója megtette a ' a tőle várható legtöbbet. A Köz- . ponti Bizottság 1974. december 5-i határozata nyomán, a párt I megyei bizottságának júniusi ülése után ismét megvizsgálták: miként tudnák teljesíteni az exporttervet. Márton Pál igazgató ezzel kapcsolatban elmondta: a dolgozók megkeresése, véleményük meghallgatása nyomán olyan jó alkotó munkalégkör teremtődött, hogy a 8300 tonna export feladattervet a rendelkezésre álló nyersanyag figyelmesebb feldolgozásával teliesítik. Ma már bizonyos, hogy 8 ezer 400 tonna mélyhűtött árut szállítanak exportra. Ez az évi termelésnek csaknem 70 százaléka! Ez mind a nyugati piacra irányul, mivel Svédország, Nyugat- Németország és Anglia mellett Kuwait, Dánia, Norvégia is keresi a hűtőház termékeit. A tőkés piac igényeit a megnövekedett exporttétellel sem tudják a békéscsabaiak kielégíteni. Pritamin-paprikából 700 tonnával szállítanak többet az idén, mint tavaly, de ez is kevés. Egyelőre az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek termelése behatárolja az exportot. Ha a mezőgazdaság több olyan árut termelne a hűtőháznak, amit a nyugati piac keres, az exportot 15 ezer tonnára is növelhetnék. Figyelemre méltó, hogy a belföldi kereslet is mennyire felfokozódott. A IV. ötéves terv első évében Békéscsabáról 1400 tonna gyorsfagyasztott áru került a belkereskedelmi forgalomba. Ez a mennyiség az idén 3 ezer 800 tonnára tehető. Közkedveltek a borsó-, a zöldbab-, a karalábé-, a karfíolkészítmé- nyek és az 1974. évi BNV nagydíjával kitüntetett halászlé, melyet a gyomai halászati szövetkezettel kooperációban készítenek. Az Idén 200. tonna halászlét, ugj’anennyi szilvás gombócot, jövőre pedig ugyancsak 200 tonna derelyét szeretnének a hazai piacra juttatni. A hűtőházból csaknem ezer tonnával több gyorsfagyasztott áru kerül ki ebben az esztendőben, mint 1974-ben. Ezt az áru- mennyiséget ugyanannyi létszámmal termelik, mint tavaly. Vagyis a termelésnövekedés 100 százalékban a munka termelékenységéből fakad. D. K. I
