Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-04 / 259. szám
/ V Vásárcsarnokkal gazdagodott Békéscsaba Átadták a taayasi kollégiumot Endrodon Jelentős esemény színhelye volt tegnap, november 3-án Enrl- rőd. Ezen a napon, délután adták át az új általános iskolai diákotthont. Az ünnepségen részt vett többek között Nagy János, a megyei tanács elnökhelyettese. Az Oktatási Minisztérium, a megyei tanács, valamint a lakosság támogatásával felépült korszerű intézményt dr. Gácsér József, a 'megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője adta át. Mint beszédében elmondta, a tanyasi kollégium, amely száz gyermeknek biztosít helyet, mintegy 7,5 millió forint ráfordítással épült fel. Az idejáró diákok magasabb szintű oktatásban részesülnek, s jobb feltételek között tanulhatnak. Jelentős eredmény, hogy a körzetesítéssel megszűnt a községben a felső tagozatos tanyai iskola, s már csupán 43 alsó tagozatos gyermek tanul ilyen iskolábah. Dr. Gácsér József ünnepi beszéde végén megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek az új intézmény felépítésében s mielőbbi átadásában, majd sok sikert kívánt az itt dolgozó pedagógusoknak, s a diákoknak, akik birtokukba vették új otthonukat. Köszönet a szép könyvért A Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában a békéscsabai Dürer Nyomdában készült el Hajnóczy Péter első könyve: A fűtő. Az író megjelent novellagyűj- teményének egyik példányát a Dürer. Nyomdának dedikálta: „Köszönettel s tisztelettel a Dürer Ny.omda munkásainak és dolgozóinak a könyvért végzett munkájukért: Hajnóczy Péter”. A nyomda dolgozói az íróval, aki korábban betűszedő inas volt, mélyítik a kapcsolatot Ezért meghívták őt író—-olvasó, illetve nyomdász—író találkozóra, hogy közelebbről is megismerkedjenek egymással. Jó lenne újra utazni.. Egy lány a Ill/a-ból Nyolcszáz órát szentelt a felkészülésre a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola Belinszkij érdeklődési köre, amikor az elmúlt tanévben meghirdették a Ki tud többet a Szovjetunió-bál a Szovjet- unióról? című országos vetélkedőt A készülődök egyike volt Burján Katalin, jelenleg a Ill/a oszály tanulója, aki néhány napja érkezett haza. a Szovjetunióból ... — A folyóirat versenye és az utazás között tulajdonképpen nem közvetlen az összefüggés. Az országos döntőn is szerepelt iskolai csapatba ugyanis nem kerültem be. Viszont lényegében ugyanazzal a felkészüléssel vehettem részt a megyei Ki tud többet a Szovjetunióról és Penza megyéről? vetélkedőn. Az ötödik helyért utazási csekket kaptam, ami az otthonról kapott és az őszi munkákkal keresett pénzzel kiegészítve elég volt egy Moszkva—Leningrad Expressz- kirándulásra. / Szép volt az út. Legjobban az Ermitázs képei tetszettek és a Néva. Lehet, hogy ez már unalmasnak hat, hiszen mindenki ezt mondja... de hát tényleg ezek a legemlékezetesebb látnivalók. És természetesen a hatalmas, félkörű tér, ahonnan a matrózok és a katonák megrohamozták a Téli Palotát. Tulajdonképpen ezen a helyen győzött a forradalom. Amikor ott voltunk, éppen az évfordulóra készültek, láttuk á sok emelet magasságú Lenin-képet, ami előtt az ünnepséget tartják. ... Moszkvában meg az emberek voltak különösen emlékezetesek — nincs akkora rohanás és talán emiatt is valahogy szívélyesebbek, türelmesebbek a leningrádiaknál. Amikor a vetélkedőre készültünk, bújtuk a könyveket, újságokat, elsősorban persze a „kötelező olvasmányt”, a Szovjetunió című folyóiratot. Tudtuk, körülbelül mit láthat, aki a Vörös téren sétál vagy a Moszk- va-parton, vagy a Nyevszkij sugárúton. Nagyon sok mindenre ráismertem az olvasottak alapján — az életben persze sokkal szebb, gazdagabb .volt minden. Nagyon-nagyon örülök, hogy láthattam mindezt. Először voltam a Szovjetunióban — és nagyon remélem, hogy nem utoljára. Sí őst újra készülök meg készülünk az iskolában, szeretnénk az idei országos versenyen is jó! szerepelni. Most is lehet utazást nyerni. Alomnak is szép lenne. Ezért aztán olvassuk a folyóiratot, jegyzetelünk és valahogy úgy vagyunk vele, hogy amit a két most látott városról meg az ország mindennapjairól bárhol is írnak, arra odafigyelünk, megpróbáljuk elraktározni az agyunkban... és akkor esetleg újra személyes élménnyé válhat az olvasott valóság... (d-6) a Békéscsabai Ba- romfifeldolgozó Vállalat békéscsabai gyára óvodájának az építkezésén dolgozott Pogonyi Mihály és Hamza József kőműves október 25- én. Korán reggel volt még. Munkájukat semmi sem zavarta. Tőlük alig 10 méterre az udvaron levő elektromos elosztó- szekrénynél Karadi Ferenc lakatos csinált valamit, amire azonban ők nem figyeltek. Ám egyszer csak jajkiáltást hallottak, s a következő pillanatban látták még, amint Karadi Ferenc görcsbe merevedve arcra bukik és mozdulatlanná válik. Mindjárt gondolták, hogy mi történhetett. Előbb Ppgonyi Mihály találta fel magát és rohant az élettelennek látszó ember felé. Hamza József utánaszólt: — Először áramta- laníts! Meghallotta ezt Karadi Pál lakatos is, aki az óvodaépületben nyitott ablaknál dolgozott és menten A Magyar Tudományos Akadémia székhazának képe ___j futott ki az udvarra. M egáöbbenten látta, hogy bátyja fekszik a földön, akit időközben Pogonyi Mihály már az oldalára fektetett és a száját igyekezett szétfeszíteni. Karadi Ferenc pulzusa alig vert, de mentőautó. A még mindig élettelenségbe merevedett áramúié- ses sérültet hordágyra helyezve a mentőautóba tették, amely menten indult és szirénázva száguldott vele a kórház felé. Az Életmentők vert és az a lényeg. Pogonyi Mihály csak arra gondolt, amit a vöröskeresztes tanfolyamon tanult. Először le kell nyomni a szájpadláshoz tapadt nyelvet, hogy ne zárja el a légzés útját. Aztán Karadi Pál teljes erejéből levegőt fújt bátyja szájába. Mesterséges lélegeztetéssel is próbálkoztak, de egyelőre hiába. Hamza József akkor már szaladt a legközelebbi telefonhoz. Jól megtermett ember lévén, még az útjába eső kerítést is kidöntötte, hogy mielőbb odajusson. Mit számit az ilyenkor? Néhány perc múlva megél kezeit a öccse is mellette volt. Ütközben a mentőápolónak oxigénes lélegeztetővel sikerült eszméletre téntenie Karadi Ferencet. A kórházban tovább folytatódott a küzdelem az életben- tartásáért. Sikerrel. De mégis az áramütést követő egy-két percben volt a legválságosabb állapotban. Ezen mentették át azok, akik mindjárt a segítségére siettek. Karadi Ferenc már hazakerült családja körébe és talán nemsokára ismét dolgozhat majd. Minden remény megvan arra, hogy teljesen visszanyeri az egészségét. Pásztóx Bél* Tegnap, november 3-án, ünnepélyesen átadták Békéscsabán, a Sallai utcában épült új vásárcsarnokot. Az avatóünnepségen — melyen részt vett Csatári Béla, az MSZMP Békés megyei Bizottságának titkára és Araczki János a városi tanács elnöke — — dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnök- helyettese mondott beszédet. Az új 2470 négyzetméter alap- területű impozáns csarnokban — mely 20 millió forintba kerülj — korszerű, minden igényt kielégítő bevásárló központot alakítottak ki. Helyet kapott benne 10 pavilon, ahol a termelőszövetkezetek, ÁFÉSZ-ek és a MÉK árusítja termékeit. Csaknem 300 méternyi elárusítóasztal várja a csarnokban az őstermelőket. i . Szerdán reggel 6 órától lehet vásárolni a csarnokban és ettől kezdve hétköznapokon reggel 6 órától 18 óráig tart nyitva, vasárnap pedig 6—12 óráig kereshetik fel a vásárlók. Irodalmi műsor a nőklubnál Füzesgyarmaton már évék óta aktívan tevékenykedik a helyi nőklub. Vezetője Csirik Imréné gazdag programot állított össze. Ennek rendezvényeit az asszonyok, lányok rendszeresen látogatják. Legutóbb Nagy Károlyné az általános iskola igazgatója, Solohov: Emberi sors című művét ismertette. Az irodalmi foglalkozás után Boross. Magdolna a díszítőművészeti szakkör vezetője ismertette s mutatta be a kétéves szakkörvezető iskolán tanultakat. A szakkör tagjai egyébként a közismert kalotaszegi, palóc, matyó és egjéb hímzéseken kívül a Békés megyei hagyományokat, népi hímzéseket is megismerik a foglalkozásokon. . Az előadások elhangzása után megvitatták a további teendőket, többek között a Békés megyei rádióakciót is. Vasárnap délelőtt a Nyitnikék kisdobos műsorban Füzésgyarmat kisdobosai szerepeltek a rádióban. * B. L. A tudós Az alapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiának a mai Roosevelt térre tekintő székházit 1862—1865 között építették meg egy berlini építész, bizonyos Friedrich August Stüler tervei alapján. -Sokan helytelenítették a reneszánsz elemeket is felhasználó, poroszos jellegű terv elfogadását, hiszen ugyanakkor egy neves magyar tudós, HenszL, mann Imre is benyújtott egy, a magyar gótika stílusában fogant tervjavaslatot, amit azonban elvetettek. Az ország legfontosabb művelődési intézményének építkezéséhez adományaikkal a kézművesek, parasztok, kisemberek éppúgy hozzájárultak, mint áz arisztokrácia és a polgárság. Az építkezési anyagok és berendezési tárgyak túlnyomó része hazai eredetű volt, csupán a kályhákat és a kandallókat, a bronz díszítéseket szerezték be Porosz- országból, illetve Bécsiről. A nagyterem freskókkal való díszítésével 18£>2-ben készült el a kor neves művésze, Lotz Károly, Ha az épület stílusával kapcsolatban (Voltak is nézeteltérések, az építés helyének megválasztását mindenki szerencsésnek találta. A Tudós Társaság székházának a Dunára, a Várra, a Lánchídra nyíló ablakain kitekintve, Széchenyi álmának a színterén érezhetjük . magunkat. társaság ssékhása crf/éi : síi 11 - . . ft »•»> ' A*.'
