Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-04 / 259. szám
ff Ünnepi fények _____(Képek az esti Moszkváról! A Vorós-tér lenyel A Kulinyin sugárút ■mmÁ vezetés: szolgálat Hsm szeretném, h«- bárki is azt vetné a szememre, hogy el túlzóm, vagy bizonyos szempontból túlértékelem a gazdasági fejlődés jellegében bekövetkezett minőségi változásokat. Ügy tűnik azonban, hogy a gazdasági fejlődés főbb tényezőiben korszakváltás időszakába téptünk. Lényegében az egész népgazdaságban lezárult a korábbi extenzív jellegű fejlődési szakasz és a jövőben a növeke- aés fő útja az intenzív módszerek alkalmazása és forrása a gazdasági hatékonyság javítása lesz. A gazdaság szerkezetében is minőségi változásoknak kell bekövetkeznie, mégpedig a gyökeresen megváltozott világpiaci feltételeknek megfelelően. A magyar népgazdaság, belső fejlődésének és nagyrészt a külső körülmények megváltozása következtében olyan helyzetbe került, amikor a gazdasági egyensúly javítása a gazdasági munka előterébe került. A gazdasági egyensúly helyreállítása történhet a gazdasági fejlődés ütemének radikális csökkentése, az életszínvonal és a beruházások erőteljes korlátozása útján. Ez a módszer bizonyára rövid időn belül eredménnyel járna az ország nemzetközi fizetési mérlegegyensúlya szempontjából. Az MSZMP és a kormány mégsem ezt a viszonylag egyszerűbben járható utat választotta, hanem a bonyolultabbat, ám hosszú távon eredményesebbet, amely megfelel a fejlett szocialista társadalom építésé- bői fakadó feladatok megvalósításának. Így nem mondunk le a népgazdaság viszonylag dinamikus, az eddiginél ugyan valamivel Szerényebb ütemű fejlesztéséről és az életszínvonal emeléséről. Ez azonban a gazdaság egyensúlyi helyzetének javításával csak a lekor egyeztethető össze, ha a fejlődés fő forrásává a gazdasági hatékonyság válik. A feladat végrehajtása mindenekelőtt annak lényegét értő, felelős vezetőket követel. Hangsúlyozni szeretném még egyszer: olyan vezetőket, akik valóban érzik a feladat lényegét, súlyát, megértik, hogy ez a gazdasági feladat most a politikai munka első vonalába került. Épppn ezért nemcsak gazdasági vezetőkre gondolok. Az üzemi párt- szervezetek, szakszervezetek és valamennyi tömegszervezet vezetőjének csatasorba kell állnia a XI. pártkongresszus határozatában és a kormány munkaprogramjában felvázolt gazdasági feladatok megvalósítása érdekében. Egy példával szeretném éi\ zékeltetni, hogy miért hangsúlyozom a feladat megértésének, a helyes és egységes értelmezésnek a fontosságát. A külkereskedelmi cserearányromlás következtében ugyanannyi importért most több árut kell kivinni az országból, mint a múltban. Legalábbis, ha a termelési szerkezet nem változik, azaz exportkínálatunk összetétele lényegében a Jelenlegi marad, akkor valóban az a helyzet, hogy egyre több árut kell exportálnunk az import ellenértékeként. Egyes gazdasági vezetők csak annyit értenek a jelenlegi helyzetből, hogy a cserearányromlás és a gazdasági egyensúly javítása érdekében növelni kell az exportot, mindenekelőtt a tőkés- onszágokba. Erre azt kell mondanunk, hogy ez a régi, meny- nyiségi szemléleten alapuló vezetői elgondolás. A korszerűen gondolkodó vezető értékviszonyokban gondolkodik, és az értékviszonyok termékstruktúrákhoz kötődnek. Ezért a korszerű vezető válasza nem az, hogy termeljünk. és exportáljunk többet ugyanabból, amiből eddig, hanem az, hogy vizsgáljuk meg: milyen változtatásokra van szükség a vállalat termelési szerkezetében ahhoz, hogy az eddiginél értékesebb, kelendőbb termékeket gvártsanak. Vagyis a korszerű válasz nem a mennyiség, hanem az exportált termékek értékének emelésére irányul. II korszerűen gondolkodó vezető az eddigi behozatali szerkezetet is vizsgálat tárgyává teszi. hiszen a feldolgozó ipar számos ágazatában viszonylag tág lehetősége van az ésszerű helyettesítésnek, a beszerzési piacok jobb megválasztásának. A korszerűen gondolkodó vezető tehát felülvizsgálja a vállalat egész tevékenységét. Bizonyos előrelátással kell kiválasztani a versenyképes és gazdaságosan értékesíthető, továbbá a viszonylag kis ráfordítással versenyképessé tehető termékek körét; a termékek egy része ugyan nem gazdaságos, de biztonsági okokból termelni kell, míg a nem versenyképes termékek többsége olyan, amelynek megszüntetése, vagy termelésének korlátozása kívánatos. Szeretném hangsúlyozni a viszonylag, kis ráfordítással és viszonylag rövid időn belül versenyképessé tehető termékek kiválasztásának fontosságát. Mégpedig több okból. Az egyik ok, hogy a vállalatok fejlesztési lehetőségei a -jövőben kisebbek lesznek, mint eddig. A másik ok, hogy a saját forrásokat elsősorban abban az esetben lehet külső (hitel-) forrásokkal is kiegészíteni, ha az hatékony, versenyképes exporttermékek termelésére irányul. A harmadik ok az, hogy a mai világban nem tanácsos túlságosan hosszú időt igénylő, sok bizonytalansági elemet' tartalmazó fejlesztést vállalni. És végül: a népgazdaság érdeke is az, hogy a fejlesztés-ráfordításból minél előbb a hatékony exportból megtérülő termék vagy szolgáltatás váljék. A vállalatot körülvevő gazdasági környezet 1976-tól olyan lesz, amelyben erőteljesebben hatnak a kényszerítő és az ösztönző tényezők. A válla) átoknak tehát gyorsabban és érzékenyebben kell reagálniuk a műszaki fejlődés és a kereslet változásaira. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha a vezetőknek több változatban kidolgozott fejlesztési elgondolásai vannak, ha javul a döntési és a felelősségvállaló si készségük, dinamizmusuk és rugalmasságuk. fl beruházások viszonylag szerényebb növekedési üteme és belső arányainak eltolódása (a kitermelő iparok és az energia- termelés javára) miatt az ötödik ötéves tervidőszakban a feldolgozó ipar fejlesztési lehetőségei szerényebbek lesznek, mint a jelenlegi tervidőszakban voltak. Ezért a vállalatok fejlődése az eddiginél nagyobb mértékben függ majd attól: mennyire képesek feltárni és kihasználni belső tartalékaikat. A műszaki hnladás. a dolgozók szakismeretének és termelési tapasztalatának ^ fejlődésével, a tartalékok időről időre újratermelődnek. Erre azért kell felhívni a figyelmet, mert néha hallható: „mi már a vállalatnál minden zugot kisöpörtünk, elfogyott minden tartalékunk”. Ha ez igaz is len- . ne, akkor is statikus felfogást tükrözne. Egyelőre azonban nincs arról szó, hogy már „minden zugot kisöpörtünk volna”. Hogy valójában mennyi tartalékunk van, talán fel sem tudjuk mérni. Mindjárt itt van a legfontosabb erőforrással, a munkaerővel való gazdálkodás. Vajon ki állíthatja, hogy valóban tervszerűen és racionálisan használjuk fel a munkaerőt. A munkaidő kihasználása és a végzett munka minősége nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. A munka- és technológiai fegyelem javításában rejlő tartalékok nagyságát aligha lehet túlbecsülni. Hasonlóan nagy tartalékaink vannak az állóeszközök kihasználásában, a beruházott vagyon értékesítésében. A szervező munka szerény, de a gyakorlatban hasznosítható módszerei nemcsak anyagi javakban eredményezhetnek megtakarítást, hanem elősegíthetik a vállalat rugalmasságának javulását. Nem folytatom a felsorolást. Olvasóim nyilván értik és érzik. hogy mindaz, amiről eddig szóltunk, egyben a vezetői munkával szemben támasztott új követelményeket is jelenti. Köny- nyebb úgy fejlődni, hogy l?őven van pénz új beruházásokra, mint újra meg újra értékelni és újrarendezni a vállalat belső erőforrásait és fgy szert tenni pótlólagos fejlesztési forrásokra (persze, korántsem akarom azt mondani, hogy kizárólag ilyen források állnak a vállalatok rendelkezésére); könnyebb hosz- szú időn át azonos termékeket gyártani és azt kedvező piaci helyzetben értékesíteni, mint nehezebb értékesítési körülmények között időről időre megújítania a termelés szerkezetét. Ez gazdaságilag és politikailag is nehezebb, bonyolultabb munka. Méltán jelentette ki Lázár György az országgyűlés őszi ülésszakán elmondott zárszavában, hogy „az élet minden területén harcolni kell a középszerűség visszahúzó erejével, de különösen fel kell lépnünk a középszerűség, ellen a vezetés minden szintjén, mert a feladatot, amelyet meg kell oldanunk —• a fejlett szocialista társadalom építését — nem lehet középszerű munkával megoldani”. A gazdaságfejlesztés intenzív szakaszában a vezetési funkció felértékelődik, a munkamegosztás rendszerében elfoglalt helye fontosabbá válik. Ez a felismer rés tükröződik az MSZMP XI. kongresszusának határozatában, amely állást foglalt amellett, hogy ,,... Bátorítsuk az új iránti fogékony, kezdeményező ... emberek funkcióba kerülését”. II mi társadalmunkban » vezetés: szolgálat. De szeretném ehhez hozzátenni: a társadalom érdekében végzett szolgálatot kiváltképpen meg kell becsülni, olyan társadalmi elismerésben részesítve a vezetői funkciót és a jó vezetőt, hogy valóban a legjobbak válhassanak vezetővé. Dr. Varga György A Kreml ősi tornyai a Moszkva folyó partján 1 mjssms * - - - 1875. NOVEMBER L KEVIÉP békési főépítésvezetösége FELVESZ földmunka- és építőipari gépek üzemeltetéshez legalább 5 éves gyakorlattal rendelkező G ÉPÉSZTECHNIKUST, vagy ÜZEMMÉRNÖKÖT. építőipari anyagok beszerzésében jártas ANYAGBESZERZŐT. Jelentkezni; személyesen vagy írásban, Békés, Versesre ti. 4, r-w4 I
