Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-01 / 257. szám
\ Tovább fejlődik az „egy üzem — egy iskola” mozgalom Időszerű oktatáspolitikai kérdésekről tájékoztatta pénteken a sajtó képviselőit dr. Polinszky Károly oktatási miniszter. Többek között aláhúzta: az iskolák és a termelő munkahelyek eleven, szervezett kapcsolatából eddig is jelentősen profitáltak a tanulók és a munkások egyaránt. Ennek a kapcsolatnak jelenti szervezeti keretét az „egy üzem — egy iskola” mozgalom, amelynek néhány éves tapasztalatait elemezve az Oktatási Minisztérium a SZOT-tal közösen irányelveket dolgozott ki. A mozgalom továbbfejlesztését elemezve dr. Polinszky Károly Békés megyében a szakszervezeti választás áprilisban kezdődött és az október 4-én megtartott SZMT-küldöttértekezíet- tel fejeződött be. A megye több, mint 110 ezer stervezett dolgozója 16 ezer 231 tisztségviselőt választott. A különböző testületi választásokon 36 ezren nyilvánítottak véleményt, tettek javaslatot Sokan kerültek a vezető testületekbe élenjáró dolgozók, nők és fiatalok. Az SZMT elnöksége tegnap, október 31-én tárgyalt a szakszervezeti alap- és középszervek választásának megyei tapasztalatairól. Megállapította, hogy a választásokat gondos előkészítés és szervezés előzte meg. A végrehajtásban az SZMT és az ágazati szervek széles körű aktívahálózata eredményesen működött közre. A pártszervek és hangsúlyozta, hogy az eddig is jelentős sikereket eredményezett anyagi, erkölcsi-politikai értelemben egyaránt. Hozzájárult a nevelés társadalmi üggyé válásához, s különösképpen az óvodák fejlesztésében, az intézmények, ifjúsági szervezetek anyagi támogatásában volt kiemelkedő és elismerésre méltó a segítség. Az üzemek és a közoktatási intézmények állami, valamint társadalmi szervei, dolgozói között kialakult kapcsolatok és a kibontakozott kezdeményezések tapasztalatai biztató alapot jelentenék a mozgalom továbbfejlesztéséhez. pártszervezetek segítették a munkát. Az elnökség most az V. ötéves tervidőszakra való felkészülést jelölte meg elsőrendű feladatnak. Fontos tennivaló, hogy az alap- és középszervek ismertessék a dolgozókkal az ágazati kongresszusok és a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának a határozatait. A választások során elhangzott észrevételeket pedig a vezető testületek vitassák meg és a hasznos javaslatokat hajtsák végre. Ne maradjon egy hozzászólás sem válasz nélkül Már megkezdődött a szakszervezeti tisztségviselők továbbképzése. Közülük több mint 700- an egy héttől — két hőnapig tartó tanfolyamon vesznek részt. p. a A káder- tapasztalatai Az Orosházi Üveggyárban mindig büszkén mondogatták, ez a fiatalok üzeme. Tetszetős, szép dolog, hallatszott is a visszhang: ez igen, így kell csinálni. Aztán hirtelen nagy csend lett, s később — a várakozáson aluli eredmények láttán — már mentségként hozták fel a fiatalságból eredő tapasztalatlanságot. Nem arról volt szó, mintha a 33 éves átlagéletkor nyakába akarták volna varrni a kudarcokat, hanem egy törvényszerűségről; a fiatalsággal nem elég büszkélkedni, fel is kell őket készíteni, — az üveggyár esetében nem is a holnapra, hanem — a mára. Nem ment könnyen, ez kétségtelen. Ütkeresés, esetenként kapkodás volt a jellemző, míg végül az MSZMP Központi Bizottságának 1973-ban a káderéi személyzeti munkáról szóló határozata egyértelművé tette, kinek mi a feladata és milyen elveket kell követni ebben a munkában. Vezetők nem születnek A közelmúltban, amikor az üveggyár üzemi párt-végrehajtó- bizottsága csaknem két év tapasztalatait értékelte, már egy tervszerű munka és ennek során kialakult új szervezeti, felépítés eredményeit összegezhette. Olyan időszakát, amelyet nem kisebb változások —- és gondok! — jellemezték, mint az öblösüveggyár intenzív fejlesztése, az új síküveggyár átadása, amelyekhez meg kellett teremteni a szükséges személyi feltételeket, Hogyan csinálták ezt? Abból indultak ki, hogy vezetők nem Több mint 16 ezer szakszervezeti tisztségviselőt választottak a megyében iBeeasaBS9saeeax0e3si5BsasaeaffBea3aaaeaa«s«a*g»a9£aftsa9asaas8C0saftasaC4as«ieaaeaBaa«BB«aaeBaeseBaea3acaa6eeeBeeaessBaaa*3seBsses8BBaaBK;ii A szakszervezeti szervek legfontosabb feladatairól Beszélgetés Nagy Istvánnal, az SZMT vezető titkárával A* MSZMP KB 1974. decera. bér 5-1 határozata a IV. ötéves terv eredményes teljesítését, a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását valamint az V. ötéves terv jó előkészítését jelölte meg fő feladatnak. A szak- szervezetek Békés megyei Ta-. nácsának elnöksége a KB határozatából adódó szakszervezeti feladatok végrehajtására vonatkozóan ez év februárjában intézkedési tervet fogadott el. A szakszervezetek október 4-én újjáválasztott megyei tanácsa ugyancsak ennek megvalósítását tartja elsősorban fő feladatának. Erről beszélgettünk Nagy Istvánnal, áz SZMT vezető titkárával, aki először a februári intézkedési tervben foglaltakra emlékeztetőül a következőket mondta: — A szakszervezeti szerveknek ad útmutatást arra, hogyan segítsék elő a vállalatok, üzemek termelésének eredményességét, gazdálkodásának hatékonyságát. Részletesen kitér egyebek közt a termékek minőségének javítására, az anyaggal, energiával és a munkaidővel való takarékosságra, a vállalatok közötti ésszerű együttműködés, megszervezésére, az anyagi és szellémi erőforrások hatékonyabb hasznosítására, a gazdaságtalan termelés felszámolására, a munkaverseny-mozgalom ] fejlesztésére, a dolgozók szakmai és általános műveltségének növelésére. — Mik az intézkedési terv végrehajtásának eddigi tapasztalatai? — A KB említett határozata alapján a vállalatok feladattervet készítettek, amelyek főként az anyaggal és az energiával való takarékosságra terjednek ki. Ebben sok helyen, különösen a szocialista brigádok igen jó eredményeket értek él, aminek bizonysága egyebek között, hogy a Békéscsabái Kötöttárugyár, a Mezőhegy esi Állami Gazdaság, az Unlverzál Kiskereskedelmi Vállalat, az aGROKER, a MÁV Békéscsabai Vontatási Főnökség egy-egy brigádja megkapta az MSZMP KB kongresszusi oklevelét, két brigád az Ágazat Kiváló Brigádja címet, tizenöt pedig az MSZMP Békés megyei bizottságának a kongresszusi oklevélét érdemelte ki. A munkaerővel és idővel való takarékosságra azonban már kevesebb figyelmet fordítottak a vállalatok. A munkafegyelem megszilárdítására sem tettek kellő intézkedést, pedig ebben különösen sok a javítani való. Feltétele elsősorban a szervezett munka, a szocialista érdek- viszonyok szigorú és következetes megtartása, valamint a vezetők példamutatása. — Véleménye szerint minek tulajdonítható, hogy nem mindenütt érzik a fegyelmezettebb, szervezettebb taunka szükségességét? — A dolgozók egy részének, sőt néhány gazdasági vezetőnek sincs kellő ismerete a népgazdaság jelenlegi helyzetéről. A rádióban, televízióban hallják, az újságokban olvassák, hogy a kapitalista világban ismét bekövetkezett válság a magyar népgazdaságra is kihat, önmaguk nem érzik, mert munkalehetőség van, a termelésben nagyobb arányú anyaghiány nem mutatkozik, általában megfelelők a keresetek, az üzletekben á szükséges élelmiszert, ruházatot és más iparcikket meg lehet vásárolni. Az is köztudomású, hogy a termelés ez év első felében az élmúlt év azonos időszakához képest emelkedett. Békés megyében a termelékenység az előirányzott 8—9. százalék helyett ló,2 százalékkal nőtt. Az életkörülmények javulását mutatja, hogy igen sokan költöztek /új lakásba és a kiskereskedelem forgalma, valamint a lakosság takarékbetét-állománya jelentősen növekedett. Mindebből arra a következtetésre juthatnak, hogy Magyar- Országon a gazdasági .életben nincs semmi fennakadás és nem gondolnak arra, hogy államunk a többi szocialista országgal együtt, csak fokozott erőfeszítéssel képes a tőkés világ Válságának a kedvezőtlen hatását kivédeni, illetve mérsékelni. — Mivel segíthetik elő a dolgozók ezt a törekvést'? — Elsősorban azzal, ha mindenki igyekszik a maga munka- területén becsületesen dolgozni, hogy a hátrány, amit a tőkés válság hatása okoz, a termelésben kiegyenlítődjék. Államunk csak így képes zökkenőmentesen biztosítani azokat a feltété- ! leket, amelyek az ipar és a mezőgazdaság fejlesztéséhez, élet- körülményeink további javításához szükségesek. Az SZMT elnöksége a szakszervezeti szervekre vonatkozó intézkedési tervét ezért egészítette ki augusztus 15-én újabb feladatokkal. — Mik ezek a feladatok? — Tudvalevő, hogy az eredményes munkának számos feltétele van. Fontos egyebek közt, hogy a termelés jól átgondolt és szórés személyzeti munka az Orosházi Öveonyárban születnék, hanem a gyakorlat, a tanulás alapján válhatnak azzá, tudatos kiválasztásra, ■felkészítésre van szükség. Néhány hónappal a határozat megjelenése után az üzemi pártbizottság egy tervezetet fogadott el, amely a vezetőkkel szemben támasztott hármas követelmény — politikai és szakmai képzettség, rátermettség — biztosítására megteremtette a lehetőségeket. Mind több embert vontak be a különböző szintű politikai oktatásokba, amelynek eredménye: 1974-ben a 121 vezető 43 százaléka; az idén a 151 vezető 52 százaléka rendelkezik az előírt politikái végzettséggel. Ami a szakmai képzettséget illeti, a megszervezett üzemi akadémia révén a végrehajtó bizottság hatáskörébe tartozó vezetők között a közép- és felsőfokú végzettségűek aránya a tavalyi 75 százalékkal szemben 86 százalék Amikor tehát befejeződött az intenzív fejlesztés, és átadták az Új síküveggyárat, a már előre felkészített vezetőket a megfelelő helyre tudták irányítani. Utánpótlás iskolából, gyárból A rátermettségről, folytatva azzal a praktikus igazsággal, hogy vezetők nem születnek, hanem azzá válhatnak. Hói és hogyan? — ez megint döntő a káderutánpótlásban. Két forrást jelöltek meg, az iskolákat, és magát a gyárat. Az iskolákból jött, felsőfokú végzettségű szakemberekkel való foglalkozásban új módszert vezettek be, melynek lényege, hogy a fiatal diplomásokat két éven át az adott üzem vezetője közvetlenül patronálja, s rendszeresen jellemzést, minősítést készít róluk. A két év letelte után a fiatal szakember képzettségének, képességének és a gyakorlat során igazolódott rátermettségének megfelelő vezetői munkakörbe kerül. Az utánpótlás másik bázisa maga a gyár. A vezetők többsége itt nevelkedett, sok esetben végigjárva, néhányszor kettesével szedve a lépcsőfokokat. Ily módon mintegy negyven olyan ember került vezető posztra, aki korábban fizikai munkás volt. Míg néhány évvel ezelőtt a munkássá válás gyorsítása c Ita a politikai munka zömét, ma már a munkásból vezetővé válásnál tartanak. Nem csak e^y határozatról van szó Az a felismerés, ami az eddigiek és a most következők után adódott, a vita legnagyobb tanulsága volt. Szóba jött, hogy milyen a fiatalok és a nők aránya a vezetésben. A válasz: a vezetők egyharmada harminc éven aluli, s közöttük húsz a nő. Elégedettségről szó sinfcs, hiszen a felmérések szerint még tizenöt olyan beosztás van, amit nők is betölthetnének, ha lenne eny- nyi vezetésre érett nő. S hogy legyen, most hatvanketten tanulnak, persze nemcsak ők, hanem férfiak is. Az 1976—80,-ig terjedő időszakban vezetőképző céllal 150 embert iskoláznak be, épp annyit, amennyien ma állnak felelős posztokon. Tehát nemcsak á ma, hanem a holnap igényeire is gondolnak. rezett legyen. Az' elnökség telát felhívta a szakszervezeti ;zervek figyelmét a termelés- izerkezet megfelelő kialakításé" 1 •á, az exportfeladatok teljesítő- í lének, az ésszerű takarékosság- ! lak, valamint az 1976—SÓ. évi | középtávú tervek előkészítésé- j lék jelentőségére. Arra is, hogy ] »rekedjenek a szocialista ér- j iékviszonyok szigorú és követ- j sezetés érvényesítésére. A szocialista munkaverseny- | lyel kapcsolatban most az a fel- idatünk, hogy az év hátralevő részében és az 1976. évi vállalások kialakításában irányítsák í dolgozók figyelmét a párthatározatban rögzített feladatok végrehajtására. Elengedhetetlen a munkafegyelem erősítése, amiben •— ismétlem — a vezetőknek példát kell mutatniuk. Nem tűrhető, hogy a vállalatok a munka szervezetlenségéből adódó szükségtelen túlórák igénybevételével teljesítsék a népgazdaság iránti kötelezettségüket. Helytelen lenne az is, ha valahol a kommunista műszakot állítanák ilyen célok elérésének szolgálatába, mert ezzel csak lejáratnák ezt a nagyszerű mozgalmat. S hadd említsem meg, hogy a szakszervezet, amely szoros kapcsolatban áll a dolgozókkal, képes arra, hogy a környezetében olyan légkört teremtsen, amelyben csak a tisztességes munkának, a kifogástalan emberi magatartásnak van becsülete. Mindez hozzátartozik ahhoz, hogy a szakszervezet jól szolgálja a dolgozók, az egész társadalom érdekeit. A szakszervezeti szervek megkapták az SZMT elnökségének augusztus 15-i állásfoglalását. Mindnyájunkon a sor, hogy az abban foglaltakat megvalósítsuk. Ehhez kérem a megye több mint 110 ezer szervezett dolgozójának a segítségét — fejezte be a beszélgetést Nagy István elvtárs. Ezen a végrehajtó bizottsági ülésen a káder- és személyzeti munkáról tárgyaltak. Senki nem beszélt például az üzem- és munkaszervezésről, de amikor a gyári új szervezetet említették, valójában erről is szó volt, ám ez az új szervezet csak akkor funkcionálhat jól, ha megtöltik tartalommal, vagyis hatékony káder- és személyzeti munkával párosul. Nem vizsgálták az ifjúság- és nőpolitikái, vagy az oktatásra vonatkozó párthatározat tapasztalataié, de amikor a fiatalok és nők arányáról, a jövőt biztosító oktatásról beszéltek, ezekről is szó volt. A tanulság tehát, hogy az egyes párthatározatokat nem lehet egymástól elválasztva értelmezni és megvalósítani, mert az egyik feltételezi a másikat, s csak a részek teljesítésével érhető el az égést, a párt politikájának maradéktalan megvalósítása. Seleszt Ferenc Tiszántúli Talajjavító Vállalat megyei irodája, Szarvas, Budai Nagy'Antal u. 5. ez. iánctalpastraktor-vezetó munkakörbe betanításra FELVESZ 18. évet betöltött dolgozókat, továbbá vontatóvezetőket, gépkocsivezetőket, faipari., mg. gépszerelő, hegesztő, esztergályos SZAKMUNKÁSOKAT. Jelentkezés: személyesen vagy írásban.
