Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-01 / 257. szám

Űj helyiségben a békéscsabai TÜSZSZ1 ftegnap adták át Békéscsabán a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Iroda új helyiségeit Az ünnepségen részt vett dr. Becsei József, az MSZMP városi bizottságának titkára, Araczki János, a váro­si tanács elnöke, valamint Ba­bák György, a városi tanács el­nökhelyettese. Araczki János megnyitó be­szédében megköszönte a Békés­csabai Építőipari Szövetkezet munkáját, hogy november 7-e előtt sor kerülhetett az átadás­Emlékezetes hangversennyel kezdődött a filharmóniai évad október 27-én este az evangé­likus nagytemplomban. Liszt: Krisztus-oratóriumát adta elő a Budapesti MÁV Szimfonikus Ze­nekar, a Budapesti Kórus, An­dor Éva (szoprán), Barlay Zsu­zsa (alt), Köröndi György (te­nor), Sólyom Nagy Sándor (ba­riton), Gregor József (basszus), Margittay Sándor (orgona) köz­reműködésével, Forrai Miklós vezényletével. Ez a monumentá­lis alkotás viszonylag ritkán hangzik el hangversenyeken, nyilván a hatalmas előadói gár­da (zenekar, orgona, kórus) okozhat nehézségeket, pedig en­nek a műnek a zeneirodalom legnagyobb oratórikus kompo­zíciói között van a helye. Kü­lön öröm számunkra, hogy vidé­ken Békéscsabán, került először bemutatásra. Csak csodálattal lehet szólni az előadásról. A rendkívül ne­héz, zeneileg hallatlan igényes alkotást kezdettől a befejezésig a legmagasabb szinten tolmá­csolta a Forrai Miklós vezette együttes. Óriási teljesítmény ez, mivel nagy szellemi — és nem utolsósorban fizikai ...— energiát követel az előadóktól a három­részes, tizennégy tételes óratö- rium méltó megszólaltatása. A mű zenei anyaga nagyon változatos, a leheletfinom kama­razenétől az eget rengető for- tisszimókig minden árnyalatot felölel. Az emberi lélek legbel­sőbb rezdüléseit, és a viharos érzelmeket a romantikus zene gazdag eszközeivel jeleníti meg a zeneköltő. Az egységesen mű­vészi előadásból is kiemelkedett a negyedik tétel (Pásztorjáték a jászolnál) kedves hangulatú ra. Ezt kővetően a TÜSZSZI dolgozóinak tevékenységét mél­tatta, akik — mint mondotta — osztoznak az örömben és enyhí­tik a gyászolók gondjait. Ezt követően Szemenkár Mátyás, az iroda vezetője köszönte meg a jókívánságokat, s a gyors mun­kát, amely lehetővé tette a szé­pen berendezett, modem helyisé­gek mielőbbi elfoglalását. Ezzel átvette a mintegy 400 ezer fo­rint ráfordítással kialakított új helyiségeket az István király tér 9. szám alatt. fúvós kamaramuzsikája, a ki­lencedik tétel (A csoda) drámai vihara, a tizennegyedik tétel (Feltámadott) diadalmas záró­fúgája. A zenekar, m kórus és a szó­listák művészetük legjavát ad­ták, kétezer zeneszerető ember­nek szerezve emlékezetes estét. Reméljük, hogy a jövőben sem szakad meg a kezdeménye­zés, hogy a nagy oratórikus mű­vek legjavát a csabai közönség is megismerhesse. Két dolog miatt is figyelemre méltóak a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház aranyikoszorús Tízek Ifjúsági Klubjának kamaratárlatai. Egy­részt azért, mert a ház és a klub vezetői már több éve következe­tesen rendezik meg e tárlatokat, ezzel vállalva a művészeti neve­lés, feladatát; másrészt, mert al­kalmat és lehetőséget adnak a Békés megyéből felkerült képző- és iparművészeknek a kiállítá­sokra, valamint egy-egy benső­séges találkozóra is. Mert a Ti­zek kamaratárlatai nem merül­nek ki abban, hogy protokollá­ris keretek között megnyitják a kiállítást Ezeken az alkalmakon általában mindig megvalósul az, amit művész-közönség találkozó­nak nevezünk. Jelentőségét kü­lön emeli, hogy a művészek fia­talokkal beszélgethetnek, fiata­Természetvédelmí szigetek Tűzokádó vulkánok, forró tavak, zsibongó madárcsapa­tok, tengeri állatok búvóhe­lyei, virágzó magnóliák és fa­matuzsálemek találhatók a kurili szigetcsoport szigetein. Eredeti állapotuk fenntar­tása és szépségük megőrzése érdekében itt állami termé­szetvédelmi területet létesíte­nek. Ezek közé tartoznak a kunasiri Tyátyá és Golvina vulkánok, ahol a kurili és szubtropikus növények egy­más mellett élnek. A termé­szetvédelmi területhez csatolt Urup sziget például a ritka­ságnak számító tengeri vid­ráiról híres. A tervek szerint más ki­sebb szigeteket, egyes szik­laszirteket is védetté hyilvá- nítanak. A szovjet—japán termé­szetvédelmi megállapodás ér­telmében a vándormadarak .téli pihenőjének védelmére különleges intézkedéseket fo­ganatosítanak. (BUDAPRESS —APN) lóktól hallhatják a sokszor nem kendőzött, véleményeket. Ezekben a /napokban Med- gyesegyháza szülöttének, Schö­ner Mihálynak grafikáit nézheti meg Békéscsaba közönsége. Az alkotót nem kell bemutatni, hi­szen nincsen olyan gyűjtemé­nyes kiállítás megyénkben, ame­lyen újabb munkáival ki ne áll- , na a szülőföld közönsége élé. . >. Kézta'nulmányoknak nevezi az alkotó a klubbéli kiállításon lát­ható munkát Schéner Mihály egész művészetét áthatják ezek a folklórt, mézeskalács-mintát idéző, reá jellemző figurák. És az is, ahogyan gyermek­korának paraszti világát esz­közként használva, hozza egészen közel a nézőhöz me­sevilágát, komoly játékait. Pi­ros, zöld, kék és lila színűek ezek a nyomtatott grafikák. Hu­szárkötésből épül fel egy soha- semvolt-regjment egy félig nyi­tott, félig felboncolt tenyérben. Vagy: egy kéz vaskos-finom uj jai változnak sorra át fejekké, hús- vér paraszti fejekké, misztikus asztrológiai jelekké kanyargóz­nak a vonalak a tenyérben, sor­sot és álmokat -rejtenek. Fino­man, mégis hűségesen. A népi hagyományok rajzolt- festett örökségét a mai képző- J művészet nyelvére átfogalmaz­ni; a ma képzőművészének nyi­tottá tenni rendkívül nehéz fel­adat — mert ehhez csak magas fokú mesterségbeli tudással, ér­tő kézzel, tiszta aggyal szabad. Bármennyire is divat manapság a népművészet, a képzőművé­szetben viszonylag kevés innen eredő, valóban művészi munká­val, alkotással találkozhatunk. S ezen kevesek közé tartoznak Schéner Mihály kénéi, grafikái, kerámiái; egész alkotói felfo­gása. A klubbéli tárlaton szűk keresztmetszetet kap a látogató; többre nemigen van lehetőség. Mégis: érdemes felmenni a csa­bai ifjúsági ház legfelső emele­tére, s néhány percet elidőzni e „kéztanulmányok” társaságá­ban. Aki ugvanolvan őszinte­séggel közeledik feléljük, mint ahogyan Schéner megalkotta őket, annak a kezek mondani fognák valamit.. „ (Nemesi) ,BBBBBBBB®BBBSBBB®BBeBasSB9B»*BSBBB*B®BB89BBaB»eB®®®9*®®a®BSBBBBBBS®®8®«I#9®B®BBa®®BBB»® ¥illamo§taxi Liszt-oratórium Békéscsabán Marton György Schéner Mihály képei a békéscsabai Tízek Klubjában A londoni antókiállításon mutatták be at Lucas márkájú elektromos taxi prototípusát. A környezetvédelmi célokból szerkesztett gépkocsi óránként 55 mérfőldes sebességet érhet el, és 10® mérföldet tehet meg egyszeri akkumulátor-feltől- 86ÄÜ CTelefoto—AJ?—MU—KS) 8 4 1975. NOVEMBER L Bravó, Orosháza! Valljuk meg az igazat: egyre gyakoribb alkalom, hogy az em­ber valaminek a hallatán vagy láttán önfeledten felkiált: bravó! Nagyszerű! Így kell! Késó'bb persze, amikor a hir­telen jött lelkesedés helyére új­ra a megfontoltság, az ész racio­nalitása lép, már nem kiáltozna az ember, de a nyugalmas és bi­zakodó öröm altkor is megma­rad. És minél több ilyen szép bizakodás sorakozik össze az életünkben — a magunkéban és a társadaloméban —, annál jobb az ember közérzete, hangulata, annál értelmesebb az élete. A cim elárulja, nincs mit ta­gadnom: Orosházán ragadott el valami olyannyira, hogy nem tarthattam kordában a lelkese­dés felkiáltását. Ha csak annyit mondanék, hogy az orosházi Vá­rosi Tanács — korszerű, közmű­velődésre odafigyelő szemléle­téről adott újabb bizonyságot —, keveset mondanék. Az sem húz­za alá a felkiáltás piros vonalá­val a lelkesült örömöt, hogy fél­milliót áldozni a kultúrára, a már düledező orosházi zeneis­kolára, elismerésre méltó csele­kedet. Az ok, ami kiváltotta belőlem a „Bravó, Orosházát”, nem lát­ványos dolog. A küzdelem, a bir­kózás végeredménye, atéU millió megteremtése, mert azért — szemléletváltozás ide, vagy oda — még nem megszokott ennyi pénzt és éppen. kulturális intézmény számára odaadni. Nos, helyben vagyunk. Mond­tuk úgy is régebben, hogy az új és a régi harca, ebből születik minden, ami az emberek szá­mára jő, hasznos. Hogy ez a ket­tő szinte kibékíthetetlcnfil védi a maga hadállásait, hogy ez az emberi személyiség mélyén ugyanúgy megtalálható, mint — például — abban a folyamatban, amelynek végeredménye a fél­millió forint megadása lett az orosházi zeneiskola számára. Felrémlenek előttem régi tör­ténetek, öregek meséiből, akik keservesen emlékeztek küzdel­mekre, amikor a betűt-útáló és műveltséget lenéző falu urai „m 1 n e k a?” felkiáltással sza­vaztak le minden újító törekvést Orosházán. Amikor a szellemi sötétség langyos pocsolyájában volt kényelmes heverészni, és ha akadt egy-két megszállott, aki a kultúrát, az emberi eszméket akarta elvinni az emberekhez, kinézték, kimarták, elzavarták az egykori „legnagyobb magyar faluból.” Van tehát mire gondolnia a város mai vezetőinek, polgárai­nak! Van mit nem szeretni, és van mit elkerülni. Azt mondják, szemlélet dolga, hogy egy- egy község, város ugyanannyi Idő alatt hová fejlődik. Mert lehet­nek óriási gazdasági lehetőségek, ha azokkal nem az okos éssze­rűség gazdálkodik, semmivé vál­nak azok. Lehetnek hét határon híres kulturális hagyományok, ha azokat figyelmen kívül hagy­va akarunk valami mást: siker­telenség az eredménye. Az egy­másra épülés és a fokozatosság aranyigazságai mindenütt és mindenben érvényesek, olyan törvényszerűség ez, melyet meg­sérteni beláthatatlan következ­ményekkel járhat. Ennyi bölcselkedés után be­széljünk újra az orosházi zene­iskola félmillió forintjáról. Harc szülötte ez a nagy összeg, hosz- szú hónapok huzavonáján győ­zött a korszerű szemlélet: meg kell adni ! Ég megadták, odaadták a ze­neiskolának, hogy süllyedő falait újra megalapozzák (és ezt most egyáltalán nem szimbolikusan értem!), hogy iskola-jellegű vé változtassák az intézmény mun­káját, hogy véget vessenek an­nak, hogy öt albérlet-teremben dolgozzanak a tanárok, hogy 329 zenét tanuló, zenére vágyó oros­házi kisdiák zaklatott évek után a nyugodt tanulás révébe érkéz, hessen. A város odaadta a félmillió forintot, és alapjaitól » tetőzeté­ig átépítette & régi épületet, és olyan berendezést vásárolt, mely nem hivalkodó ngyan, de mo­dern, jól használható, és nélkü­lözhetetlen. Most még arra is lehetőséget kellene találnom, hogy az oros­házi zeneiskola munkájáról né­mi képet adjak, hogy megemlít­sem kezdeményezéseiket, mely a gyopárosi nyári zenei táborral és"' a dél-magyarországi hegedűta­nárok továbbképzésének meg­szervezésével már országos hírű; maradjon azonban egy más al­kalomra a lehetőség, erről is szólni. A tett az, mely egy ön­maga balsorsával évek óta küsz­ködő kulturális intézményt ki­emelt újra a fényre, a bizakodás semmi mással nem pótolható kö­zegébe, a tett az, amely érde­messé vált a címre: „Bravó, Orosháza!” A város, ahol a félmillió fo­rint története megszületett, még sok másra is képes. Legyen is, mert híréhez, rangjához az a méltó. Sass Ervin Előadások a GTE szervezésében Szerdán, november 5-én dél­után két előadás hangzik el Békéscsabán, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Békés megyei Szervezetének rendezésében. A békéscsabai forgácsolóban Bakó Ignác, az egyesület technológiai szakosztályának tevékenységé­ről számol be, míg a mész- és habarcsszállítás ésszerű megol­dásait Lichtmanegger Oszkár ismerteti a Békés megyei Álla­mi Építőipari Vállalat békés­csabai tanácstermében. Felvételre keresünk Békéscsaba és Szeged környéki munkahelyeinkre: kazánszerelőket, csőszerelőket, központifűtés- szerelőket, hegesztő szakmunkásokat és segédmunkásokat. Jelentkezés levélben vagy személyesen, a CSŐSZERELŐIÉ ARI VÄLLALAT 5. sz. szerelőipar! üzemében, BUDAPEST VII., Garay u. 10. sz. alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents