Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-27 / 278. szám

82 ÉH 4 JELENTKEZIK! Az életet tarolják Az ÉH 4 nem egy kémcsoport elnevezése, mint ahogy azt az első olvasásra hihetnénk. Meg- hatóbb fedőnév aligha született kerek e világon. Lehet, hogy ezek nagy szavak, de így igaz! Az ÉH 4 azt jelenti: ÉPÍTSÜNK HÁZAT 4 KICSI GYEREKNEK! Hányszor ás hány újságban ol­vastuk: szocialista brigá­dok, kollektívák társadalmi munkát vállaltak, hogy az arra rászorult embereknek segítsenek, megkönnyítsék az életüket. Se­gítsenek például lakásépítésben, nagycsaládosok anyagi helyzeté­nek javításában... Igen, erről na­ponta tudósítanak. Felnőtt em­berek tesznek itt hitvallást em­berségből. De azt hiszem ritka eset, ha egy iskola tanulói fog­nak össze, hogy egy családnak házat építsenek, s ezt olyan szív- vel-lélekkel, .olyan odaadással, mint a Békéscsabai Vásárhelyi- Pál Ütépítési, Földmérési és Víz­ügyi Szakközépiskola 500 tanuló­ja teszi. De kezdjük az elején. Mizó Mihály igazgató: — Többször jártam Gerlán egy ismerős családnál, akik mel­lett R. J.-ék vályogházacskája áll. Jóindulattal mondom a „házacskát”. Megtudtam, hogy az abban lakó családfő a máso­dik világháborúban Békéscsaba felszabadításánál vesztette el íél lábát, s 1200 forintos rokkant­sági nyugdíjból él. Négy gyer­meke van, a legidősebb alig 10 éves. A felesége a négy gyer­mek mellett nem dolgomat. Gondolkodtam, hogyan lehetne segíteni rajtuk. A mi középis- | kólánk, speciális iskola, ahol a gyerekek alapozást, betonozást, falazást, vakolást is tanulnak, egyszóval, magas- és mélyépí­tést, ami egy ház felépítéséhez szükséges. A gyakorlati órákat kellett tehát az életbe „átültet­nünk”. így kezdődött? © Az Igazgató szavai mögött filmszerűen peregtek az esemé­nyek. Először is összehívta az 500 tanulót. Elmondta nekik, hogy | miről van szó. Bevallotta őszin- 1 tén, félt egy kicsit, hogy kellet­Oklevelet kaptak a nőmozgalmí veteránok A Hazafias Népfront békésesa- oai városi nőbizottsága novem­ber 25-én kibővített ülést tartott. Molnár Pálné a Nő a társada­lomban című előadásában meg­emlékezett a nők nemzetközi évéről, majd a női egyenjogúság történetéről adott részletes tá­jékoztatást. Ezután Ratiai Györgyné, a Hazafias Népfront városi nőbizottságának titkára számolt be az eddigi munkáról, a különböző előadásokról, talál­kozókról, tanfolyamokról, melye­ket az asszonyok, lányok kíván­ságára szerveztek. Bejelentette, hogy megalakult a nőklub is, Kuti Mátyásné vezetésével. A foglalkozásokat minden hónap utolsó keddjén tartják. Ezután a nőmozgalom mega.apjtóínak a nőszervezet létrehozóinak okle­velet adtak át. Többek között ár. Slahut Jánosné. Csák vári János- né, Kiss Jánosné és mások kap­ták meg a nőmozgalmí munká­ban végzett tevékenységükért az elismerő oklevelet. BÉKÉS 1975. NOVEMBER «. lend fogadják majd az elkép­zeléseit. Nem így történt. Négy kicsi gyerekről és szüleiről volt szó. A gyerekek megértették helyzetüket. Sőt! Az őszi kerese­tükből, amit a konzervgyárban és a hűtőházban szereztek, ön­szántukból 21 ezer forintot dob- tat: össze a terv könnyebb, sike- j resebb megvalósításához. A tanári kar ezután felvette * kapcsolatot a városi tanács­osai, amely készséggel segítette az iskolát az akció megvalósítá­sában. A békéscsabai Tolnai u. 13. szám alatt levő épület lebon­tása után a téglát felhasználhat­ták R J.-ék lakásépítésénél. Érintkezésbe léptek különböző vállalatokkal, intézményekkel. Senki sem tagadta meg a segít­séget. Többek között a költség- vetési üzem szocialista brigádja szállította Gerlára az anyagot. A közúti igazgatóság szegélykö­vet. cementet, sódert küldött. A i hűtőház szállítási kapacitást biz­tosított. Ezek után Tuska Mihály mér­nök-tanár készítette el a két­szobás, fürdőszobás családi ház tervrajzát. A kitűzéstől a vako­lásig mindent, mindent a gyere­kek csináltak és csinálnak pél­dás szorgalommal, hihetetlen ki­tartással. Most a belső építési munkák szervezésénél tartanak, s majd tavasszal, ha az idő en­gedi, szeretnék 8-10 nap alatt tető alá hozni a házai— Elbúcsúzom a szakközépiskola igazgatójától, s útközben arra gondolok: lehet, hogy a beton, a tégla a gyerekeknek érdes és hi­deg. De a felhúzott falak mögül majd melegség árad; az ember­ség melege. És ha a „Sás építők” felnőtt korukban erre vetődnek, már nem gondolnak arra, hogy az építőanyag keménységével, érdességével megannyi vízhó­lyagot hozott tenyerükön. Hi­szen akkor ők vizsgáztak. Em­berségből, szorgalomból, tenni- akarásból. Az életet tanulták... 3éla Vali ? tvw ? « i ? o • rs Orszoggyules! képvisel© névváltozásé A Hazafias Népfront megyei titkársága tájékoztatta szerkész. tőségünket, hogy a 6-os számú országgyűlési választókerületben az országgyűlési képviselőnél névváltozás történt Ismeretes, hogy a Békés megyei 6-os számú országgyűlési választókerület vá­lasztópolgárai képviselőjüknek özvegy Fajó Lajosné; Magyar- bánhegyes, Dózsa György u. 32. szám alatti laKost választották meg. a megválasztás óta neve­zett országgyűlési képviselő férj­hez ment Korcsok Andráshoz, így névváltozás következett be. Tekintettel arra, hogy az ország- gyűlési képviselőt választói is özvegy Fajó Lajosné néven is­merik, szükségesnek tartjuk kö­zölni jelenlegi nevét és lakás­címét: Korcsok Andrásr.é, Ma- gyarbánhegyes, Dózsa György u. 32. szám. Italmérés a Munkahelyen Meghökkentő és első hallásra túlzásnak véli az ember, hogy egy munkahelyen hosszú évek 'óta szeszes italt árusítanak és a dolgozók egy része, tilalom ide vagy oda, munkakezdés előtt, ne­tán munkaidő alatt issza a sört, a pálinkát. Pedig mindez nem túlzás, hanem szomorú valóság az Orosházi Állami Gazdaság­ban. Jónéhámy évvel ezelőtt a' gazdaság két kerületében, a szőllósi és a tankerületben afféle házi vegyesboltot nyitott az ÁFÉSZ, sőt Szöllősön a bolthoz italbolt is párosult. Az épület mindkét helyen az állami gazda­ság tulajdona, s mindkettő, de kiváltképp a tankerületi bolt, zárt területen, az üzemi központ­ban van. a másik helyen egy közút vezet el ugyan az épület előtt, de emiatt sem lenne fel­tétlenül szükséges itt szeszes italt mérni. Hogy annak idején, az orosházi ÁFÉSZ és a gazda­ság között milyen megállapodás jött létre, ez jogi szempontból /alóban nem érdektelen. Csak­hogy a legfontosabb szempont a gazdaság részéről akkor is az volt, hogy az üzemi központok­ban levő családok, s ott dolgo­zók helyben megvehessék a legszükségesebbeket. Éppen ezért a két boltra ma is szükség van — de szeszes ital nélküL Az «1­FÉRFIFEHÉRNEMO-GYÁR BÉKÉSCSABAI GYÁRA (elvételre keres — vizsgázott kazánfűtőt, — varrónőket, —• takarítónőket, — gyakori'tt gyors. és gépírót. . telt évek alatt ugyanit, az emlí­tett kerületekben az italt ked­velő dolgozók törzshelye lett a bolt, s reggelente — „alkalom szüli a tolvajt” — nem tudnál: ellentállni a csábításnak, hi­szen szinte pár lépésre a mű­helyektől, munkába induló gé­pektől, ott kínálkozik a polcokon az ital. Az pedig, hogy féldecin­ként mérik, vagy dugaszolva, üvegekben vehetik meg, nem so­kat változtat a lényegen, legfel­jebb ketten-hárman vesznek egy üveggel. Erinek a munkahelyi italmé­résnek az eredményéről mindent elárul a gazdaság baleseti sta­tisztikája. A balesetek többségé­nél az ok, közvetlenül avagy közvetve, az italozás. Tavaly ta­vasszal például ledőlt— három ember életét, testi épségét veszé­lyeztetve — egy vas csőtartó áll­vány. Nemrég az egyik lovasko­csi hajlója kora reggel ittasain le­esett, nyomban munkába indu­láskor a kocsiról. És sajnos, a példákat lehetne folytatni. A gazdaság vezetői természetesen szeretnék mielőbb megszüntetni már ezt az áldatlan állapotot. A legjobb és legegyszerűbb meg­oldásnak vélik, hogy az említett boltokban, de legalább a tanke­rületben ne árusítsanak szeszes italt. (Ahogy a gazdaság igazga­tója találóan megfogalmazta, lé­nyegében az, hogy az üzemi köz­pontokban szeszes italt árulnak, éppen olyan, mintha mondjuk az üveggyárban, a huták mellett árulnák a bort, sört, pálinkát.) Bizonyos, hogy ha megszüntet­nék a szeszesital-eladást, csök­kenne ezekben az eav gégékben az árbevétel, s az is tény, hogy a rávonatkozó psrem-afusok betűi ellen nem Vét az ÁFÉSZ, jogilag így, igaza van. Ilvenformán te­hát nincs megoldás? Van, ha nem a törvény betűjéhez, ha­nem a törvény szelleméhez ra­gaszkodnak T. I. Döntőit a Legfelsőbb Bíráság Eladta a felesése sírját Több mint tízévi boldog há­zasélet után az asszony meg­halt A férj vigasztalhatatlan volt és mindjárt kettős sírhe­lyet vásárolt hogy majd a fe­lesége mellé temessék. De alig telt el egy év, a férfi ismét megnősült és első félesége sír­jával annyira nem törődött, I hogy egy éppen elhunyt férfi i özvegyének eladta, anélkül, j hogy az asszony koporsóját ki- 1 hántolták volna. A fej fát eltá- j volították és a másik halcttat a sírba helyezték. Á példátlanul álló esetbe azonban az elhunyt asszony nővére nem nyugodott bele; kegyeletsértésnek tekin­tette és volt sógora ellen pert indított. A járásbíróság a ke­resetet azzal az indokolással utasította el, hogy a sírhely fö­lötti rendelkezési jog a volt férjet illeti. Fellebbezésre, a megyei bíróság a férfit kötelez­te, hogy felesége sírját, a sír­emlékkel együtt állítsa helyre. Kimondta: a temetési költsé­gek viselése és a sírhely-hasz nálati díj kifizetése nem ad jo­got a sírhant és a síremlék megszüntetésére. Az egyik leg­durvább kegyeletsértés, a sze­mélyhez fűződő jogok megsér­tése az, ami történt, az elhunyt testvére jogosult volt fellénni és az eredeti állapot helyreállí­tását követelni. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét ítéletet hatályon kívül helyezte és a járásbírósá­got űj tárgyalásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása sze­rint a megyei bíróság ítélete törvénysértő és megalapozatlan, mert a sír helyreállításának módját és a volt férj kötele­zettsége végrehajtásának felté­teleit nem állapította meg. A kegyeletsértést ugyanis nem egyedül a volt férj követte el, 6 csupán jogsértően közremű­ködött . azzal, hogy az elhunyt felesége sírját jogosulatlanul el­adta. Abba a sírba, ahol az asszony nyugodott, a vevő he­lyeztette el férje koporsóját, ő állíttatott neki új síremléket. Tehát újabb kegyeletsértés tör­tént, amikor az asszony sírjá­nak már a nyomát is eltűntet­ték. Sem a volt férj, sem az özvegy nem volt jóhiszemű, mert tudták, hogy a sírban vala­ki nyugszik. A kettős jogsértés csak úgy tehető jóvá, ha a jo­gosulatlan betemetést megszün­tetik és az eredeti államot hely­reállítására a férfi holttestét — a volt férj költségére — más sírba teszik. Ennek azonban ál­lamigazgatási feltételei is van­nak. A Legfelsőbb Bíróság még rámutatott arra is, hogy ebben az ügyben rendkívül körülte­kintően kell eljárni. A bírósági gyakorlat a kihantolást — jog­sértés életében is — csak egé­szen kivételesen alkalmazható! jogvédelmi eszköznek tekint. A megyei bíróságnak a döntés­nél arra is tekintettel kell len­nie, hogy az eredeti állapot helyreállítására elrendelendő ki- hantolás nem jelent-e újabb kegyeletsértést, nem sérti-e in­dokolatlanul a kihantolandó személy emlékét és hozzátarm. zóinak kegyeleti érzéseit. Gyermeke szüléiéit — el&ocsátoüák Fontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon, a terhes nők védelmében. Egy asszony az egyik járási kórház rendelőintézetében határozatlan időre szóló munkaszerződés alapján dolgozott. Gyermeke születése után fizetés nélküli szabadságot vett ki és gyer­mekgondozási segélyben része­sült Két évvel ezelőtt munká­ra jelentkezett, és ekkcr újabb munkaszerződést írattak alá ve­le, amely szerint korábbi hatá­rozatlan idejű munkaviszonya határozottá alakult át. A múlt év decemberében, újabb gyer­meke született és a határozott időtartamú szerződés lejártakor munkaviszonyát megszüntették. Énnek az intézkedésnek hatá­lyon kívül helyezéséért az asz- szony pert indított. Törvényes­ségi óvásra, az ügyben a Legfel­sőbb Bíróság döntött; az asz- szony munkaviszonyát helyreál­lította, s kimondta: a felek kö­zött határozatlan időre szóló munkaviszony áll fenn. A határozat iránymutatóul szolgáló indokolása rámutat ar­ra, hogy a Munka Törvény- könyvének rendelkezéseit a tár­sadalmi és az egyéni érdekek összhangjának biztosításával kell alkalmazni. A joggal nem sza­bad visszaélni! Aki mégis ezt teszi, az elhárítás következmé­nyeit, a felelősségre vonáson túl. menően is, viselni tartozik. A határozott időre létesített mun­kaviszony megszűnésekor a fe­lek újabb ilyen megállapodást köthetnek. Ez azonban érvény­telen, ha a dolgozó valamilyen jogának csorbításával jár. Amennyiben a határozott időre szóló második és az esetleg ezt követő újabb munkaszerződés a vállalat részéről kellő indok nélkül történik, és ezáltal a dolgozó valamilyen jogától el­esik — például felmondási idő­től, a terhes nő az őt megille­tő védelemtől stb. —, a jogok­nak Ilyen gyakorlása megen­gedhetetlen. Ilyen esetben a dolgozót hátrány nem érheti. Ezért a megállapodás érvény­telen, s a munkaviszonyt hatá­rozatlan időre létesítettnek kell tekinteni. Miután az asszony terhessége alatt kötöttek újabb határozott idejű munkaviszonyt, ezt már emiatt is határozatlan idejűvé kell átalakítani. Hajdú Endre A Gyulai Fa- és Fémbútoripar! Szövetkezet AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES — asztalos, lakatos és festő szakmunkásokat. — varrónőket, — kocsikísérőket, — férfi és női segédmunkásokat, anyaggazdálkodásban jártas, gépipari technikummal rendelkező — anyaggazdálkodót és — gépírókat. Fizetés; megegyezés szerint. Jelentkezés; a szövetkezetnél; Gyula. Zrínyi tér 1—2. sz. alatt, a szövetkezet személyzeti vezetőjénél.

Next

/
Thumbnails
Contents