Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-27 / 278. szám
iesonczl Pál BesigSiaziha alázott I TRIPOLI Baczoni László, az MTI kiküldőit tudósítói! Jelenti: Losonezi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke líbiai hivatalös látogatásának harmadik napián, szerdán kíséretével az ország fővárosából, Tripolibói Benghaziba utazott. A Földközi-tenger partján fék- j vő nagy kikötővárosban megko- ! szór ózta a hősi emlékművet, ( majd ipari üzemeket, mezőgazdasági létesítményeket tekintett j meg. ■*r Benghaziből az Elnöki Tanács elnöke repülőgépen visszatért \ Tripoli ha. (MTI) „Ütött az ora5 hogy Q spanvoí nép kezébe vegye sorsának ^ irányítását Nagygyűlés Párizsban Párizsi „Ütött az .óra, hogy a spa- j nyel nép kezébe vegye sorsá-! nak irányítását” — mondotta Santiago Carrillo, a Spanyol Kommunista Párt főtitkáré a kedden este Párizsban rendezett szolidaritási nagygyűlésen. Carrillo rámutatott, hogy az elmúlt hetekben Spanyolországban létrejött az ellenzéki erők széles egységfrontja, s a demokratikus tanács és a demokratikus platform közötti megállapodás alternatívát jelent a franco!zmussal szemben. Carrillo utalt Franco unokaöccsének arra a kijelentésére, hogy Párizsban felkereste az SKP vezetőjét, és „biztosítékokat ajánlott a kommunista pártnak”. „Mu már azonban nem elegendők a szavak, az ígéretek, hanem ütött a tettek órája” — jelentette ki ez- zel kapcsolatban Carrillo, majd hangsúlyozta: A spanyol nép első követelése az, hogy adjanak széles körű amnesztiát és abból ne zárjanak ki senkit A spanyol nép nem fog megelégedni látszatintézkedésekkel, az amnesztia paródiájával, hanem az utcára fog menni, hogy igazi amnesztiát követeljen, a demokratikus pártok — köztük a kommunista párt is — nyilvánosan fel fognak lépni, s nem fogják bevárni, hogy rendeléttel legalizálják őket. „Immár ütött áz őrá, hogy a spanyol nép kezébe vegye sorsának irányítását” —— mondotta az SKP főtitkára. Carrillo ezután kifejtetté: ha a spanyol nép — egy népszavazás során — a monarchia mellett döntene, a kommunisták meghajolnak majd a nép akarata előtt, de ha a ttép a köztársaság mellett dönt majd, akkor a monarchia híveinek is él kell fogadniuk a népnek ezt az akaratát. „Kijelenthetem — hangsúlyozta ezután — hogy a Spanyol Kommunista Párt mindent megtesz majd egy újabb polgárháború megakadályozására s annak érdekében, hogy békében és rendben menjen végbe a diktatúrából a demokráciába való átmenet.” A kommunisták azonban nem fogadják el a francoista alkotmányt s a többi demokratával együtt a leghatározottabban elutasítják azt. „Jellemző azonban — mondotta Carrillo — hogy a hatalom emberei már fontolóra veszik Spanyolországba való visszatérésüket, bár azt olyan feltételekhez fűzik, amelyekről tudják, hogy számunkra elfo- gadhatatlariok... De mi rövidesen mégis visszatérünk majd Spanyolországba, mégpedig azért, hogy véget vessünk a francoista alkotmánynak és olyan új demokratikus alkotmányt teremtsünk, mint amilyen Európa más országaiban létezik.” Georges Marchais, a FKP főtitkára beszédében hangoztatta, a francia nép harci szolidaritást vállal a spanyol néppel. Azt akarjuk, hogy Francoval együtt eltűnjön . a fasizmus is Spanyolországból, s a spanyol nép végre visszanyerje szabadságát. A spanyol demokratikus erők számíthatnak küzdelmükben a francia kommunisták, a francia dől- gőzök támogatására — hang- í súlyozta végül az FKP fótit- S kára. (MTI) Drámai órák Portugáliában A Cevsíropress szerda esti kommentárja Féltő aggódalommal tekint a haladó világ ezekben a drámai órákban Portugáliára. A Lisz- szabonból érkező hírek éppen áttekinthetetlenségükkel támasztják alá az aggodalmakat. A helyzet legveszélyesebb vonásának ugyanis az tűnik, hogy ebben a sokat szenvedett országban most legalábbis megjelent a káosz' kísérteié. Nem túlzás azt állítani, hogy a hazai és nemzetközi reakció pontosan olyan helyzetre várt, amelynek körvonalai — sajnos — kezdenek kirajzolódni. A köztársasági elnök , .részleges ostromállapotot” hirdetett — politikailag azonban vitathatatlanul az egész demokratikus rendszer ostroma fenyeget. Sok jel arra mutat, hogy a portugál és a nemzetközi jobboldal fizikai erőpróbára szánta el magát. Miért éppen most? Ennek sok oka van, közülük egy bel- és egy külpolitikai tényező látszik a legfontosabbnak: 1. A reakció úgy érzi, hogy a különböző erők szembenállása, polarizálódása most nemcsak a pártok és csoportok, hanem a fegyveres erők vonatkozásában is olyan szintet ért el, amelyben „már lehet valamit keresni”. 2. A szomszédos Spanyolország történelme egyik legnagyobb válaszútia előtt áll. A portugál jobboldal . addig szeretne támadni, amíg komoly hátországot remélhet Hispániában, a nemzetközi reakció pedig látványos portugál „tanulsággal” szeretné a neki tetsző irányba fordítani a spanyol fejleményeket Világos, hogy aki ilyen helyzetben elveszti türelmét — a reakciónak tesz szívességét Pontosan ezt tettek azok a katonák, akik — érzelmileg érthetően — néhány laktanyában zendülést kíséreltek meg, kétségtelenül jobboldali tisztjeik ellen. Ilyen akciókkal, különösen a fegyveres erőkön belül, éppen azt teszik le a reakció asztalára, amit az annyira vár: a polgárháború kirobbantásának ürügyét Nem véletlen, hogy a Portugál Kommunista Pár* Politikai Bizottságának helyzetelemző nyilatkozatában a türelem a kulcsszó. A TASZSZ sem véletlenül emeli ki a nyilatkozatnak azt a részét, amely szerint „az ilyen összetűzések csak a reakciónak kedveznek” és hogy a válságból nem fegyverekkel, hanem politikai megoldással kell kiutat találni. Ez nem lesz könnyű, de nincs más megoldás: csak a haladó erők sérelmeket és ellentéteket félretevő összefogásával, szívós és türelmes munkával lehet elkerülni , a legrosszabbat. „A jelenlegi körülmények között a merev ma* j gat-'rtás olyan helyzet ki alakú- j lását idézheti elő, amelyért a i portugál népnek drága árat kellene fizetnie” — hangoztatja! a PKP-nyilatkozat. A hang drámai, a helyzet még inkább, a reakció semmit sem szeretne jobban, mint az érzelmek robbanását. Pontosan erre figyelmeztet a párt józan, higgadtságot hirdető dokumentuma. Közel—keleti hírek Kairó, Pejrút Kurt Waldheim az ENSZ fótit ára szerdán Kairóból közel-keleti tárgyaló kőrútjának következő állomására, Bejrút ba utazott. A tervek szerint a libanoni fővárosban Szolimán Frangíé libanoni állami Vei és Karami miniszterelnökkel tárgyal. •««I A hírügynökségek a bejrúti helyzetről szőlő jelentései’’ben közlik, hogy a helyzet a libanoni fővárosban változatlanul feszült Az elmúlt 24 óra heves összetűzései során 15 személy vesztette életét, mintegy húszán megsebesültek. , •« Szadat egyiptomi elnök kedden fogadta Norbert Segard francia külkereskedelmi minisztert. A találkozón megvitatták a két ország műszaki-tudományos vcn->«olatai fejlesztésének kérdéseit • leeBeevsaastseessűesaxaissiBiiSBBassKSisaaatfSBBvaaccBakaas' :aea8aa«cbSBei8Bii)atfaasaBB0( Üt sí lársadalmi Nixon kész vaüomás! fenni, de feltételekhez köti egjenlősié^hoz Washingtón Ueltá\ András, az MTI tudósít',ja jelenti: Nixon, volt amerikai élnők közölte: kész vallomást tenni szerepéről, az amerikai hírszerző szolgálat, a CIA, titkos akciói- ól és a szövetségi rendőrség, •z, FBI viselt dolgairól. Nixon, 'kit teljes amnesztia véd, fel- ételekhez köti a vizsgálat izemnont'ából igen fontos vallomását. A volt elnök ügyvédje titán közölte a hírszerző szolgáitok ügyeit kivizsgáló szenátusi bizottsággal: hajlandó részleteket ismertetni saját szerepéről a CIA titkos külföldi akcióiban, valamint az FBI 1070-es nagyszabású hazai „ellenőrzési” programján — és általában viszonyáról & hírszerzéssel és a rendőrséggel. Nixon jelezte: egyúttal kifejtené nézeteit arról is, hogyan kellene a hfrsze-zést szorosabb ellen 'rzés alá vonni. A szenátusi bizottságnak e héten nyílvái.y-'ágra hozott első jelentése egy sor külföldi közéleti személyiség meg2 setkmssjssi 1375. NOVEMBER 27. gyílko’á’ának tervével, az Al- lende chilei elnök elleni puccs megszervezésével és más, törvénybe ütköző cselekedetekkel vádolja a ClA-t. Hasonlóan tö" vénybe ütköző akciók és módszerek miatt elmarasztal'a az FBI-t. Az ügyek egy része Nixon elnökségének időpontjára esett. A volt elnök kijelentette, hooy csak San Clementeben, kaliforniai lakóhelyén hajlandó vallomást tenni, szigorúan önkéntes alapon —- és csak négy órán át. az időtartam — írta — kölcsönös megegyezéssel meghosszabbítható. NWon feltehetően nem az egész bizottság, hanem csak annak vezetői«, Church szená tor és a testület rangidős köz- társasági tagja, Tower szenátor előtt aka«- beszélni. Az utóbbi „ésszerűnek” nevezte NixoA Javaslatát és elfogadását ajánlotta. Nixen az utóbbi időszakban emlékiratain dolgozik és Időnként új po’ftikal ambícióiról nyilatkozik. így például kijelentene, hogy szívesen lenne hazája pekingi nagykövete. A szenátusi bizottság szíve sen venné a Nixórt-vallcmást, meri attól a februárig lezárandó vizsgálatban egy sor kérdés tisztázását reméli. (MTI) A társadalmi egyenlőség követelése mindig is központi szerepet játszott a marxizmus eszmerendszerében. Napjainkban azonban különösen aktuális a társadalmi egyenlőség problémája.. A szocialista fejlődés azon szakaszába jutottunk ugyanis, amikor az előző társadalmaktól örökölt alapvető osztályegyenlőtlenségek felszámolásán túljutva fokozatosan csökkennek a még meglevő osztály) etlegű, illetve osztály eredetű különbségek. A marxizmus klasszikusai elsődlegesen az osztályok megszüntetésének követelésében lát. ták a proletár egyenlőség reális tartalmát. Ma, az osztály különbségek végleges felszámolásának időszakában tehát jogosan vethető fel a kérdés: Mit jelent számunkra, itt és most a társadalmi egyenlőség követelése? A hétkönapi gondolkodás — sőt egyes teoretikusok — számára az egyenlőség az emberek közötti mindenfajta társadalmi (gazdasági, kulturális stb.) különbség megszüntetését jelenti, és az egyenlőség felé vezető utat a fokozatna nivel- láláson — nivellálódáson keresztül képzelik el. Lenin egyik beszédében hangsúlyozottan hívta fel a figyelmet arra, hogy „azt állítani, hogy mi minden embert egymással egyenlővé teszünk, ez a legüresebb frázis és ostoba kitalálás”. A marxizmus éppen* hogy minden egyes ember szabad fejlődését tűzi ki célul, ét élesen elutasítja az egyforma* ság falanszter-utópiáját AZ egyéniséget megszüntető egyformaság közösségével szemben a jövő kommunista közösségeinek az alapja — Marx szavaival élve — „az emberek olyan egysége az emberekkel, amely az emberek közötti reális különbségeken alapul”. S itt a „realitáson” van a hangsúly. Ebből következik, hogy feladatunk nem a társadalmi különbségek megszüntetése „általában”, hanem azoknak a társadalmi egyenlőtlenségeknek a felszámolása, amelyek az egyéniség szabad kifejlődését, a lehetőségek különbsége révén akadályozzák. Többek között azért sem egyszerűen a társadalmi különbségek fokozatos nivellálása jelenti elsődlegesen a társadalmi egyenlőség megvalósításának útját. Egyfelől léteznek az emberek között olyan különbségek, amelyek sohasem szüntethetők és szüntetendók meg. Pusztán példaként utaljunk itt az egész történelmet végigkísérő társadalmi egyenlőtlenségre, a nemek közötti egyenlőtlenségre. A nemek valóságos egyenjogúsága nem alapulhat a férfi és a nő közötti tényleges különbsá* Dr. Benedikt Olts 1897-1975 ,*ú>l i uw Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy november 25-én súlyos betegség után elhunyt dr. Benedikt Ottó elvtárs, akadémikus, a párt-, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő személyisége. Temetése december 1-én, hétfőn 14 órakor lösz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, munkatársai, elvtársa! és tisztelői IS SO órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM KOZMOSZ782 A Szovjetunióban november 215-én Föld körüli pályára bocsátották a Kozmosz—782 mesterséges holdat, azzal a rendeltetéssel, hogy kutassák a kozmikus repülés tényezőinek az élő organizmusokra gyakorolt beío’yását A mesterséges holdon különböző biológiai objektumokat tartalmazó kísérleti rendszereket, valamint radiáció® fizikai berendezést helyeztek eL A szputnyikon a Szovjetunió, Csehszlovákia, az Egyesült Államok és Franciaország biológiai objektumai találhatók. A biológiai kísérleti anyag tanulmányozásában magyar, lengyel és román szakértők is részt vesznek. A szputnyik keringésének idején különleges centrifuga segítségével kísérleteket végeznek annak tanulmányozására, hogy a mesterségesen létrehozott nehézségi erő milyen befolyást gyakorol a különféle biológiai folyamatokra. gek figyelmen kívül hagyásán, ellenkezőleg: a férfi és a nő közötti egyenlőség előfeltétele, hogy a közöttük levő reális különösekből induljunk ki. Másfelől napjainkban léteznek olyan társadalmi különbségek, amelyek- ugyan egyenlőtlenségeket teremtenek, mégis a társadalmi haladás feltételeit Jelentik, és így fenntartásuk a személyiség kibontakozásának, a jövőbeni tényleges egyenlőségnek is feltételei. A munka sze* rintí elosztás elvéből például nyilvánvalóan egyenlőtlenségek következnek. A társadalom anyagi gazdagságának fejlődése azonban mégis ezen egyenlőtlenségeket is eredményező elv mind következetesebb érvényesítését, nem pedig mellőzését követeli. A társadalom anyagi gazdagságának szüntelen növelése nélkül pedig elképzelhetetlen azoknak a feltételeknek a kibontakozása, amelyek hiányában az egyéniség szabad kifejlődése helyébe az egyéniség el- smrkülése. az anyagi és kulturális értelémben egyaránt vett .kollektív szegénység” lépne. Harmadrészt a nivellálás sok esetben egyáltalán nem a tényleges társadalmi különbségek megszüntetését eredményezi. A szocialista fejlődés korábbi tapasztalatai is mutatják, hogy például a ni ve’1 álás igényével fellépő bérpolitika a gazdaságilag szükséges anyagi ösztönzést olvan béren kívüli juttatások felé terelheti, amely azután az indokoltnál nagyobb (a társadalmi igazságosságot is sértő) egyenlőtlenségeket eredményezhet. Bármennyin» is különösen
