Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-27 / 278. szám

A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1975. NOVEMBER 27., CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér Viliág proletárjai XXX. ÉVFOLYAM, 27«. SZÁM MA KI JAVÍTSON A MUNKÁJÁN? (3. oldal) AZ ÉH 4 JELENTKEZIK! (4. oldal) SERÉNYI ÜTI VASASOK (5. oldal) Fö A BIZALOM, DE KIBEN? (5. oldal) A gazdálkodás erkölcse Tele van sa fejűnk lomtárba való bölcsességekkel. Mint ami­lyen az a — tipikusan kapita­lista, s ott sem mindig igaz — okoskodás, hogy az üzlet, az üzlet. S ha gondolataink némely ösvényét megjárhatja, akkor azon sem csodálkozhatunk, hogy olykor tetté formálódik, ténye­ken válik lemérhetővé. így pél­dául azon sem akadhatunk fel, hogy a tavaly és az idén vég­rehajtott árhatósági ellenőrzé­sek minden harmadik gazdál­kodó egységnél szabálytalanság­ra leltek. Ezek nagyobb része ugyan csekély jelentőségű — fi­gyelmeztetéssel vagy szabály­sértési eljárással lezárt — ügy, de több esetben már a fegyel­mi-felelősségre vonást kellett al­kalmazni, s történt bűnvádi fel­jelentés is. Anélkül, hogy túlzott jelen­tőséget tulajdonítanánk az előb­bieknek, bátran megkérdezhet­jük: vajon nü lehet a szóban- forgó vezetők véleménye a gaz­dálkodás erkölcséről? Ügy hi­szik, a vállalati eredmény — s ezen belül a nyereség — fel­mentést ad téves lépéseikre? Ez csak egyetlen dolog. Hoz­zá hasonlóan sorolhatjuk a vál­lalatok közötti kooperációtörvé­nyek, rendeletek mezőit átugró sakkhúzásait, a silány árut nagy hangon reklámozókat, a termé­kük javításához alkatrészt nem gyártókat, mindazokat, akik ví­gan sétálgatnak írott jog és íratlan erkölcsi szabályok mezs­gyéjén. Az időnként és helyen­ként elhangzó dörgedelemre persze, rögtön kész a válasz: ké­rem, mi — s e mi alatt néhány ember éppúgy értendő, mint a vállalati közösség, az irányító szerv valamennyi tagja —sem­miféle jögszabályt nem sértet­tünk meg. Való igaz: a "tételes jog elő­írásainak durva áthágása ritka­ság a gazdálkodásban, mert hisz’ törvényes következményei súlyosak. Ám eltűrhetőnek tart­hatjuk-e az olyasfajta finomabb lavírozásokat, mint — a beve­zetőben idézett esethez vissza­térve — az árvetési bejelentési kötelezettség elfeledése? Vagy azt, hogy vállalatok, szövetke­zetek az ármeghatározásnál a legmagasabb anyagárral szá­molnak, s indokolatlanul sze­repeltetnek az árban különbö­ző improduktív költségeket? Az árvetést nem egyetlen tisztviselő készíti; átmegy az a különböző vezetők kezén, s nem veszik észre, hol, mi sérti meg a gaz­dálkodás erkölcsének határát? Vagy azt hiszik, ha nem ütkö­zik a jogba, akfior minden rend­ben ? Közhely, de úgy látszik, fi­gyelmen kívül hagyott hétköz­napi igazság: nem lehet min­denre írott szabály — törvény, rendelet, utasítás, irányelv for­májában — alkotni vagy fab­rikálni. A vállalatok közötti kooperációnak vannak kötött keretei, így a szerződési, visz- szaigazolási stb. kötelezettség bizonyos területeken. E kötött kereteken belül azonban az tör­ténhet, amit a vállalat jónak lát, amit a maga részéről hasz nosnak ítél? Szónoki kérdés, de nem annyira, hogy fölösleges föltenni! Gyakorlati tapasztala­tok igazolják, hogy a vállala­tok némelyike hajlik így értel­mezni a viszonyokat, s „rugal­masságának” nem állít gátat az erkölcs, hanem csak nagy soká­ra a felsőbb szervek — óhatat­lanul kései, szabálytalanságok halmazát feltáró — vizsgálata. Ilyen esetek láttán, hallatán szinte mindig elhangzik a kér­dés: miért vártak eddig? Holott meggyőződésünk, nem ez az el­sődleges probléma. Hanem az, miért nem működött az érin­tett személyeknél vagy közössé­geknél az erkölcsi önellenőrzés, miért nem fedezték fel — vagy ha meglátták, miért hunyták be a szemüket —, hogy a gazdál­kodás erkölcsének sorozatos megsértése előbb vagy utóbb törvényszerűen magával hozza a gazdálkodás írott szabályainak félretolását, esetleg felrúgását? Feltehető, azért, mert úgy okos­kodtak, hogy a cél szentesíti az_ eszközt. Akik így gondolkoz-' nak, így cselekszenek, forintokra vagy apró előnyökre váltják fel a vállalat szavahihetőségét, megbízhatóságát, az üzleti élet­ben fontos jelzőként szereplő korrektséget, s megdöbbennek, amikor egy idő után már nincs mit felváltaniuk ... ! Veszélyes — szűkebb és tá- gabb körben egyaránt súlyos következményekkel járhat te­hát, ha árnyék borul a gazdál­kodás erkölcsére. Az írott jog, a szabályzó rendszer sokféle eleme sem képes arra, hogy a gazdálkodás szüntelenül változó körülményei közepette minden úi helyzetre, átalakulásra meg­bízható, betűről betűre követ­hető útmutatást adjon. Akik mindenre szabályt sze­retnének fabrikálni, akik bár­milyen változás esetén a fel- sőbbség állásfoglalását sürge­tik, akik csak paragrafusok kö­zé gyömöszölve tudják formál­ni, befolyásolni a valóságot, azok arról feledkeznek el, ami a vezérlő elvek közül a legfon­tosabb. S ez — a gazdálkodás­ban épnúgy, mint bármilyen más közös tevékenységben — írott és íratlan jogok, kötelmek egvsége, az a hol kézbevehető, hol csak megérezhető erkölcsi kódex, melyet legtalálóbban úev nevezhetünk: a gazdálkodás tisztessége. Mészáros Ottó Á Magyar Autóklub jubileumi küldöttközgyűlése A 75 esztendős Magyar Autó­klub szerdán a Budapest Szál­lóban tartotta jubileumi küldött- közgyűlését. A tanácskczáson 110 000 klubtag képviseletében 300 küldött vitatta meg az egyre fontosabb társadalmi szervezet utóbbi ötesztendős tevékenységét, s a motorizáció további fejlődésével kapcsola­tos tennivalóit. A tanácskozáson Földvári László közlekedés- és posta­ügyi miniszterhelyettes, a Ma­gyar Autóklub elmctas megem­lékezett az 1900. november 30 án, megalakult klub működé­sének legfontosabb állomásai ról, méltatta a 20 alapító tag, köztük Bánki Donáth és Cson­ka János érdemeit. Matvkó Vilmos főtitkár be­számolt arról, hogy a Magyar Autóklub tagsága az elmúlt öt esztendő alatt 75 százalékkal növekedett, Budapest mellett minden megyeszékhelyen és 10 városban van szervezete, kö­zülük 12 rendelkezik műszaki Tanácskozik m Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szer­dán, november 26 án összeült. A Központi Bizottság — a Politikai Bizottság indítványára — a IV. ötéves népgazdasági terv teljesítésével foglalkozó jelenlést, valamint az V. ötéves terv és az 1976. évi terv és állami költség- vetés irányelveire vonatkozó javaslatot vitatja meg. A Központi Bizottság csütörtökön folytatja munkáját. (MTI) Szabii Kálmán előadása az MSZMP Politikai Akadémiáján A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának Politikai Akadémiáján szerdán, az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem tanszékvezető tanára „A termelőerők és a ter­melési viszonyok fejlesztésének kérdései” címmel tartott elő­adást. Borbély Sándor, a Központi Bizottság tagja, az MSZMP KB osztályvezetője nyitotta meg az e’őadást, amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, va­Szovjei szakszervezeti küldöttség érkezett hazánkba A MF.DOSZ elnökségének meghívására hazánkba érkezett a szovjet Mezőgazdasági és Begyűjtési Dolgozók Szakszer­vezetének nyolctagú küldöttsé­ge, Borisz Rahmanyinnak, az OSZSZSZK Mezőgazdasági Szakszervezete titkárának ve­zetésével. A küldöttséget Ko­vács István, a MEDOSZ főtit­kára fogadta. lamint politikai és társadalmi életünk számos vezető szemé­lyisége. Az előadás teljes szö­vegét a Kossuth Kiadó megje­lenteti. (MTI) Tegnap délelőtt Békéscsabán az SZMT székházában tartott ülést a Pedagógüs Szakszerve­zet megyei bizottsága. Megtár­gyalta a pedagógusok óraszám- csökkentését követő tapasztala­tokat. Szűcs Alajosné, a Peda­gógus Szakszervezet megyei titkára beszámolójában egye­bek között elmondta: az óvodai csoportok száma évről évre nö­vekszik. az általános és közép­iskolákban pedig az a helyzet, hogy a pedagógusok csaknem ugyanannyi órát adnak a fel­nőttoktatásban, mint a nappali tagozatokon. Ennek oka, hogy megyénkben ebben az évben általános és középiskolában megközelítőleg tízezer felnőtt tanul. Magyar—mongol barátsági nagygyűlés Makőn A Hazafias Népfront Csong- rád megyei bizottsága — más társadalmi szervezetekkel kö­zösen — szerdán magyar— mongol barátsági nagygyűlést rendezett Makón a Mongol Népköztársaság megalakulásá­nak 51. évfordulója alkalmá­ból. Dr. Szilágyi Júlia, as MSZMP Csongrád megyei bi­zottsága oktatási igazgatósá­gának vezetője, a Hazafias Népfront megyei béke és ba­rátság bizottságának elnöke ünnepi beszédében méltatta az évforduló jelentőségét. majd felszólalt Jadamin Sirendev, a Mongol Népköztársaság buda­pesti nagykövetségének ideig­lenes ügyvivője. (MTI) A megyei titkár hangoztatta: megyénkben a tanítás érdemi részére az óraszámcsökkentés bevezetését követően sem jut több idő, mint azt megelőzően. A pedagógusok elfoglaltsága évről évre növekszik. Legna­gyobb gondot az jelenti, hogy a tanítóknál még nem csökken­tették a munkaidőt. Gondot je­lent továbbá az is, hogy a napközi otthonos nevelők túl­terheltek. Egy-egy tanárra je­lenleg 40—45 tanuló mt. Beszámolójának összefoglaló­jában megállapította: az óra­számcsökkenéssel néhány isko­latípusban jobbak lettek a ke­reseti lehetőségek, de a taní­tás érdemi részére nem jut több idő. Éwfl éfre mnhift a pgrfaqppHSSfe e'fpgla’tsgga Ülést tartott a Pedagógus Szakszervezet Békés megyei bizottsága 3ne Q OQ 3 2 3 no C3C3EBGC5? Q OQQO DBQ sen CBS'C OO CQC a QOQBOO QEffl 0 nSOÖSSGOQ OSQ09 09E G QOEO B ES 1 edl se 8 O O G 3G £ ® no 2 a 6 <238 B C Q O 6SB G a ££lffi0PS E30 O G0O2)aeo Alkalmi jálékbalt Békéscsabán A közelgő ünnepek alkalmából a* Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat Békéscsabán, a Tanács- köztársaság útján, az autóabroncs-üzlet helyén alkalmi játékboltot rendezett be. így reméljük, aStealhet® Hass m noaepi vásárlásé torlódás Faié; Bemá^r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents