Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-26 / 277. szám
állampolgár Az állampolgár fogalmának leghétköznapibb vonatkozása az állampolgárság, vagyis, hogy valaki például lengyel, vagy a francia állam kötelékébe tartozik! Ezzel a vonatkozással gyakran találkozhat mindenki a különböző kérdőíveken. Az állampolgár valamely állam törvényeinek hatálya alá tartozó személy, akinek jogállapotát alkotmányosan meghatározott jogok és kötelességek biztosítják. Az állampolgári jogok és kötelességek alakulása hosz- szú, történelmi fejlődés következménye. Az állampolgár fogalmának történeti ellentéte az alattvaló, abban a feudális értelemben, hogy az alattvalók döntő többsége nem volt az „állam tagja”. Az alattvalóknak csak egy kis része, az úgynevezett nemesi nemzet képezte a feudális társadalom politikai testét. ■ Csak a polgári átalakulás következtében alakult ügy a helyzet, hogy a? emberek rendi hovatartozásuktól függetlenül állampolgárokká lehettek. Az állampolgár fogalmának értelme az újkori, modern állammal való összefüggésben érthető tehát meg, amikor az emberek rendi, vagyoni, vallási, nemzetiségi stb. állapotuktól függetlenül formálisan „államtagokká”, a társadalom politikai testének részeseivé lehettek. Ez elvileg az állampolgár! egyenlőséget és a politikai szaba^ságiogok gyakorlásának lehetőségét jelentette. Ekkor azonban saiátosan új ellentmondás képződött: az egyes ember állampolgári és magánemberi mivoltának különbsége. Ezt a kérdést jelölte Marx a ei- toyen és a burzsoá ellentmondásával. Az egyes ember magánemberi és állampolgári mivoltának ellentmondása egyszerűen szólva magánérdek és az „államtagságból” következő államérdek ellentmondása. Ez adott esetben teljes politikai elidegenedéshez vezethez, amikor az egyes ember állampolgári mivolta puszta szerepjátszássá üresedik. Ez az, amikor az állampolgári jogok gyakorlása olyan, mint a hiteha- gyott keresztény templom járása. A szocialista forradalmi átalakulás következtében az állampolgár teljes fogalmi súlya — azaz az állampolgári egyenlőség és a szabadságjogok gyakorlásának alkotmányos lehetősége —- nemcsak megőrződik, hanem új jogosítványokkal gazdagodik. Ilyen jogok a mi esetünkben munkához, pihenéshez, szociális ellátottsághoz, nyugdíjhoz, művelődéshez és szabad, alkotó tevékenységhez fűződő alkotmányos lehetőség minden magyar állampolgár számára. Természetesen a magánélet és a politikai élet különbözősége és ellentmondásai a mi társadalmunkban is megtalálhatók. E kérdéskör kezelésének azonban nem az a megfelelő formája, hogy megszüntetjük az emberek állampolgári mivoltát, mert ezzel formálisan a középkori alattvalói lét kialakulásának lehetősége merülhetne föl». Mivel nálunk a burzsoá magánérdek érvényesülésére sem jogi. sem politikai lehetőségek nincsenek, i szocialista állampolgári lét elengedhetetlen föltétele és biztosítéka társadalmi fejlődésünknek. A magánélet és a politikai élet fölbukkanó ellentmondásait ugyanis állampolgári jogaink és kötelességeink gyakorlásával, az államelméletnek a szocialista demokrácián keresztüli befolyásolásával oldhatjuk csak meg. Több mint egymillió termeléskiesés forint Műnket- és egészségvédelem a termelőszövetkezetekben i stgumsss ÍS7Á, NOVEMBER 36. Az üzemi balesetek a termelő- szövetkezetekben nem csökkentek, sőt emelkedtek. Ezt igazolja a Békéscsabai Városi Népi- Ellenőrzési Bizottság vizsgálata. A népi ellenőrök a mezőberényi Aranykalász, a csárdaszállás! Petőfi, a köröstarcsaí Petőfi, a békéscsabai Május 1-, valamint a mezőberényi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ekben vizsgálták meg a munka- és egészségvédelem helyzetét. Szembeszökő emelkedés A múlt évben az Bt termelő, szövetkezetben 109 baleset történthez év első felében pedig 80. A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben ez év első hat hónapjában annyi baleset következett be, mint a múlt év 12 hónapja alatt. A köröstarcsaí Petőfi Tsz-ben még szembeszö- kőbb az emelkedés. A múlt évben ugyanis csupán 9 baleset történt a szövetkezetben, ezzel szemben 1975. első fél évében 17. Természetesen igen sok a balesetek miatt kiesett munkanapok száma. Némi javulást csak két termelőszövetkezetben tapasztaltak a népi ellenőrök. Milyen közvetett, illetve köz-' vetlen okokra vezethetők vissza az üzemi balesetek? A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. Már azért sem, mert a balesetek emelkedése nem kizárólag a nagyarányú gépesítésnek és a vegyszerezés terjedésének a függvénye. Az 1973—74. és ’75. első fél évében bekövetkezett 315 balesetnek csupán 19 százaléka áll kapcsolatban a gépi munkavégzéssel. Legtöbb baleset a kézi szerszámok használata során a segéd- és feldolgozó- üzemekben következett be, valamint a különböző szállítások alkalmával. A gépek többsége el van látva a szükséges munkavédelmi berendezésekkel. Gyakran azonban ezeket leszerelik. Az egyéni védőeszközöket sem használiák mindig. Különösen a munkahelyek dolgozói tekintik fölöslegesnek a „beöltözést”. A különböző létesítmények és berendezések igénybevételét általában megelőzik az üzembe helyezési eljárások. Van azonban kivétel is. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben egy öttonnás darut anélkül vettek használatba, hogy lefolytatták volna a szakszerű üzembe helyezési eljárást. Dolgoznak olyan gépekkel is, melyeknek sem kezelésére, sem használatára nem adtak ki munkavédelmi utasítást. Nem ellenőrzik a végrehajtást A munkavédelmi szabályzatot valamennyi vizsgált termelőszövetkezet elkészítette. Az újabb jogszabályi módosításokat azonban nem mindenhol vették figyelembe. Ennek pedig az a következménye, hogy a megfelelő balesetelhárítási módokat a dolgozók kevésbé ismerik, mivel — különösen — a korszerű alkalmazás feltételei és fórmái, nem kerültek be a szabályzatba. A munkavédelmi tervek megvalósítása is sok kívánnivalót hagy maga után. Kevés gondot fordítanak a következetes végrehajtásra. A Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben a munkavédelmi terv nincs összhangban a pénzügyi tervvel. Több tsz-ben a tervbe vett munkavédelmi eszközöket nem vásárolták meg. Igaz, hogy nem egy munkavédelmi berendezés hiánycikk. A vizsgálat kitért a munkavédelmi megbízottak tevékenységére is. A népi ellenőrök megállapították, hogy a megbízottak megfelelően látják el feladataikat, valamennyien rendelkeznek a szükséges szakmai végzettséggel. Több helyen a munkavédelmi bizottságot és a munkavédelmi őrjáratot is megszervezték. A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezetben a megbízott egyéb más teendők mellett foglalkozik munkavédelemmel. Sőt munkaköre összeférhetetlen beosztásával, hiszen mint az ellenőrző bizottság elnökét nevezték ki munkavédelmi teendők ellátására. A balesetek megelőzésében nagy szerepe van a biztonsági szemléknek. Itt derül ki, hogy a gépeket felszerelték e baleset- védelmi berendezésekkel. A szemlét bizottság tartja. A megállapításokat jegyzőkönyvezik. Rendszerint meghatározzák a hiányosságok megszüntetésének határidejét, sőt a végrehajtásért felelős dolgozót is kijelölik. Ennek a dicséretes eljárásnak csupán egyetlen szépséghibája van. A végrehajtást íenki nem ellenőrzi. Az utóellenőrzésre végeredményben a kővetkező szemle alkalmával kerül sor. melyet általában egv év múlva tartanak meg. Mindez nagvmér- tékben csökkenti a szemlék hatékonyságát Legtöbb jegyzőkönyvben ez áll: figyelmetlenség, véletlen. Jóllehet, csak az okok pontos feltárása teszi lehetővé a hatékony intézkedést a balesetek megelőzésére. A tapasztalat igazolja: a balesetvédelmi szabályok betartatása elképzelhetetlen a mulasztók felelősségre vonása nélkül. Különösen a balesetek emelkedése teszi indokolttá ennek a tapasztalatnak az érvényesítését. Ám mégiscsak elvétve kerül sor szabálysértési, illetve fegyelmi eljárásra. Kevés kivételtől eltekintve ugyanis nem tudják megállapítani a felelőst. A felügyeleti ellenőrzések gyakoriak és át- fogóak. A termelőszövetkezetek viszont nem mindig veszik figyelembe indítványukat. Mindez, ha nem is közvetve, de hozzájárult a balesetek számának emelkedéséhez. az őt termelőszövetkezetben ez év első felében a balesetek miatt kiesett termelési érték egymillió 80 ezer forint volt. Ezzel szemben a termelőszövetkezetek 347 ezer forintot költöttek munkavédelmi berendezések vásárlására. Majdnem ugyanannyit, amennyit a sérült dolgozók kártérítésére. Beszédes adatok. Nyomatékosan indokolják, hogy a szövetkezetek több gondot fordítsanak a munka- és egészség- védelem javítására. (Seréé!) Filmvetítés, népzene, sport és tánc a Sagarin Hiúsági Klubban Változatos program várja a fiatalokat decemberben is a békéscsabai Fegyveres Erők Jurij Gagarin Ifjúsági Klubjában. Másodikén Horváth László tanár tart előadást Egyiptomi intézmények címmel, a 18 órakor kezdődő rendezvényen Békefi István lesz a házigazda. Egy héttel később, 9-én Petrovszki István válogatott cselgáncsozót látják vendégül a klub fiataljai, aki az ez évi bécsi cselgáncsvilágbajnokságról beszél . vendéglátóinak. Három nap múlva, 12-én. a lassan hagyománnyá váló disc-jockey esten, a beatzene kedvelői szórakozhatnak. Ugyancsak zene, de nem napjaink, hanem a régmúlt zenéje lesz a következő klubest témája. December 16-án Béres Ferenc néptíalénekes Szépen szól a magyar nóta címmel mutatja be előadói estjét. A december 18- án megrendezésre kerülő filmklubot, amelyen a Senki nem tud semmit című alkotást vetítik, másnap este újabb disc-jockey műsor követi. A régi karácsonyok hangulatát idézi majd Beck Zoltán december 23-án, kedden megrendezésre kerülő előadása, amelynek címe: Karácsonyi népszokások. Az év utolsó klubestjét az ifjúsági és úttörőház Tízek Ifjúsági Klubjában töltik a fiatalok, ahol Előszilveszter címmel zenés, játékos estet rendeznek. Szlsvúb táncol lonnllak a balassisták Kí a felelős Nem mellékes kérdés, ismerik-e a dolgozók a baleseti forrásokat. De az sem. hogy a ba1 eset megelőzésével kapcsolatos te- í endőket, a védekezés módját mi- § ként sajátították el. A termelő- 1 szövetkezetekben rendszeresen I tartanak egészségvédelmi, mun- ; kavédelmi, balesetelhárítási ok- ; tatásokat. Emelkedett az oktatá- : sok színvonala, több helyen : a szemléltetőeszközöket is igény- ! be veszik. Mégsem lehet megfe- I lelőnek nevezni" az oktatás haté- I konyságát. A badetet szenvedett dolgozók közül ugyanis szinte valamennyien elvégezték a balesetvédelmi tanfolyamot. Ismereteik azonban Mánvosak. S egy-egy baleset bekövetkezésében ennek is szerene van. A kő- röstarcsai Petőfi Termelőszövetkezetben kevés gondot fordítanak arra, hogy a dolgozók miként sajátították el ezeket a nagyon fontos ismereteket. Részben ez Is kihatott a balesetek számának rendkívüli emelkedéséhez. Az üzemi baleseteket 24 órán belül kell kivizsgálni. Ezt az előírást a szövetkezetek nem mindig tartják be. Gyakran azért, mert a sérült nem jelenti azonnal a balesetet. Ám az sem ritka. hogy a biztonsági megbízottnak egyéb elfoglaltsága van. A következmény, nem tudnak fényt deríteni a baleset okára. November 17-től 24-ig tartőz- , kodott Békéscsabán a bratiszla- ! vai Ifjú szívek magyar népi- j tánc-együttes koreográfusa, Jozef Kvocák. A csehszlovák táncok- .tató naponta próbázott a Balassi 1 népitánc-együtteS: . fiataljaival, akik két szlovák táncot tanultak ez Idő alatt az idén létrehozom városi úttörő népitánc-esoport műsora játékos szlovák tánccal gazdagodott A csehszlovák koreográfust, aki hétfőn reggel utazott visz- sza hazájába, vasárnapi próbájukon búcsúztatták a fiatalok. K Erdőgazdasági Fűz- és Kosáríparí Országos Nagyvállalat békési gyáregységéhez FŐKÖNYVELŐT KERES közgazdasági egyetem, vagy mérlegképes könyveSői oklevél végzettséggel. Ugyanide ERDŐ-, VAGY FAIPARI MÉRNÖKÖT, aki termelésszervezésben jártas. Fizetés megegyezés szerint Esetleges lakásproblémáról is tárgyalhatunk Jelentkezni lehet: a 351 595/148-as mellék. Levélben pedig SALIX jeligére. atika felszáguld a lépcsőkön, lihegve beront a szobába, kezében le. velet lobogtat: — Most hozta a postás! Idenézzetek! Bubus, a feleségem a levél után kap, felbontja, beleolvas. Arca csupa derű: — örömhír, örömhír! — mondja. Katika tapsol és ugrándozik. — Na, mi van? — összehajtom az újságot. Örökség, lottó, öröklakás vagy mí- fene. — Annál is nagyobb. A mi aranyos Mariska nénink írja, hogy vasárnap feljön Kákaterebésröl. Felugróm a fotelból: — Téboly, kész téboly! Merf nem arról van szó, hogy Mariska néni feljön egy napra, a kérdés nem így kezelendő, ő nem egy átlagvendég, ő egy pezsgő-vendég. Teledumálja a fejünket egész nap. Hogy milyen békés, nyugi hely Kákatere bes, ezen a recsegő városon hogy lehet élni, mert itt mindenki jössz-mészel, mint a hideglelés, mindenki l máshol akar lenni, ! mint ahol van. I _* Ugyan fiam! I — Semmi ugyan• fiam, Babuskám. Tíz• kor jön, tize négyig 5 csókol és pletykál, majd képtárnézés. Az aranyos Mariska néni a levelet — mondom. Visszaragasztjuk és lent beletesszük a levélládába. A szélét kinthagyjuk, hogy lássa, nem olvastuk el. Az ajtóra pedig kiragasztok egy papírt: „Nem vagyunk itthon!” — Egy kis pókháló a kilincsre, egy üveg kétnapos tej az ajtó elé, a rés közé benyomok egy fizetési meghagyást a gázszámláról, kin-hop elrendezés és kész. Ennyire gyűlölöd azt az aranyos Mariska nénit? — Azt már nem! Csak a nyugalmunkat féltem, a vasárnap csöndességét. Meri Mariska néni megöli a vesémet, megüli a májamat, ondalálja áz epémet. Nincs más megoldás. Legfeljebb megalszík az a liter tej, de megért. Felfigyel a felbontatlan levelére, meglátja a írja, hallgasd csak fiam: viszek egy kis friss tojást, csak százai gyűjtöttem össze, egy hátsó sonkát, egy hízott libát, meg egy kis „Kákaterebesi hírős rétest". Gyertek elébem a vasútállomásra, mert nem bírom egyedül cipelni a két teletömött bőröndöt. — Mi.. „ mit beszélsz, Bubus? Hogy ez az öregedő, gyenge, aranyos Mariska néni nem bírja? Hát neki segíteni kell. Már régen mondtam: Mariska néni áldott teremtés. Elvégre a te rokonod az én rokonom is. nemde szívem? Cukor asszony az az aranyos Mariska néni. Ne is vitatkozz velem. Értsd meg, elébe lesz menve, rohanva, menetelve a vasútállomásra, Bubus. 'Dénes. Géze múzeumlátogatás, :héd, presszó, fagy alt. Mert ha már bt őtt a városba„ ő ■ fössz-mészel, mint hideglelés. Nem, é tzt nem csinálom. — Sötét jellel >agy, fiam! Kati a szekrényne lölve a fejét lógatj< — Na, ide csak a; pókhálót, az aludttejet, a gázszámlát, ráadásul elolvassa a kis cédulát: „Nem vagyunk itthonr — és szépen vísszavándli- zik Kákaterebesre. Bubus keményem rámnéz: — Pedig aranyos ez a Mariska néni. A le‘itala osá/yá-r mn Aav
