Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-26 / 277. szám

Ajtó, ablak, konyhabútor 1 Battonyáról Áx utolsó simításai; a szövetkezei áj típusú Konyhabútorán. A efm egyben a terméklistá­ja is g. Battonyai Asztalosipari Szövetkezetnek. A viszonylag, nem nagy létszámú ktsz kez­dettől fogva nyílászáró szerke­zetek és konyhabútorok gyártá­sára rendezkedett be — siker­rel. Ennek hagyományai vannak a határ menti nagyközségben. Legnagyobb megrendelőjük a Kelet-magyarországi TÜZÉR Vállalat, me'y gyakorlatilag teljesen lekötötte kapacitásukat Ebben az évben 17 millió fo­rintért szállítanak nekik ajtó­kat ablakokat, de már megkö­tötték azt a szocialista szerző­dést, melynek értelmében öt esztendeig, évi 20 millió forint­nyi nyílászáró szerkezetet gyárt számukra a szövetkezet A kapacitásnöveléshez kor­szerű gépek is kellettek, ezért a szövetkezet komoly fejlesztés­hez kezdett. Felépítettek egy nagy gépműhelyt. több mint 2 millió forintért és különböző faipari gépeket is vásároltak. Már megkezdték a porelszívó berendezés alapozását is, mely- 13ml a dolgozók egészségét az eddigieknél jobban védhetik. A nyílászáró szerkezetek gyár. tása rendkívül anyagigényes és sók olyan „maradék” keletkezik, mely méreténél fogva már nem alkalmas ablak, vagy ajtó gyár­tására, de még kiválóan megfe­lel a bútoripar céljaira. Ezért hozzákezdtek a festett konyha­bútorok gyártásához, mégpedig olyan sikerrel, hogy nem tud­nak annyit készíteni, amennyit meg ne vennének tőlük. Most kifejlesztettek egy új típust, amely modernebb, szebb, mint ' a régi. Kevesebb a festett felü­let rajta, ezáltal tehermentesí­teni lehetett az amúgy is ki­csiny íestőkapaeitást. A mű- anyag lemezzel bevont bútorré­szek jól moshatók, tisztíthatók. A napokban nézte meg a proto­típust a SÜTŐÉÉRT Válla'at és rögtön 500 garnitúrát rendelt belőle. És bár jól megy a szövetke­zetnek, a battonyaiak tudják, hogy a fejlesztést sohasem sza­bad abbahagyni. A következő tervidőszakban érkező új gé­peknek már megvan a helyük és ha ezek is munkába állnak, két műszakosra szervezik át összeál­lító üzemüket Is. Nagy a keres­let az építkezésekhez nélkülöz­hetetlen nyílászáró szerkezetek iránt és a battonya’ak nem akarják, hogy miattuk késsen egy-egy lakóház átadása. Hidrográfsol térképkiállítást rendeznek A MÉM Országos Földügyi­ás Térképészeti Hivatal, az Országos Vízügyi Hivatal, vala­mint a Geodéziai és Kartográ­fiai Egyesület nemzetközi hid­Módszertani aánlís ismeretterjesztőknek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Békés megyei Általános Módszertani Bizottsá­ga több mint egy éve tűzte ki céljául, hogy segíti az ismeret- terjesztésben dolgozók munká­ját. Ezt a célt szolgálta többek között a rendszeresen kiadott „Módszertani ajánlás”, amely­nek a közelmúltban megjelent negyedik száma bibliográfiát tartalmaz. A dr. Blltbok Pétemé, a .Szarvasi Óvónőképző Intézet ta- ná-a, a TIT Békés megyei Ál­talános Módszertani Bizottságá­nak tagja által összeállított fü­zet a személyiség pszichológiai megközelítéséhez ad segítséget. A kiadvány előszavában dr. Gácsér József, a TIT Békés me­gyei Általános Módszertani Bi­zottságának elnöke a bibliográ­fia jelentőségét méltatja. rográfiai térképkiállítást rendez — jelentette be keddi sajtótájé­koztatóján dr. Radó Sándor egyetemi tanár. A kiállításon 24 ország 38 intézménye 200 térké­pet. kézikönyvet és szakmai do­kumentációt mutat be. A kiállí­tás november 26—december 5-ig naponta 9—18 óráig tart nyit­va. (MTI) Békéscsabai iparvállalat felvételre keres felsőfokú számviteli képesítéssel és 5 év! » ipari gyakorlattal rendelkező MUNKAERŐKET. Jelentkezés: „Vezető beosztás” jeligére a kiadóba. A történelmi tudat és közérdeklődés 5 mJMBSsz 1975. NOVEMBER 2«. A múltunkról szóló tu­dás valamennyi eleme az isme­retek társadalmilag szervezett átadása, „betáplálása” során ke­rül tudatunkba, s nem véletlen­szerűen hagyományozva. Hogy mennyire így van ez, gondolkod­jon el ki-ki csak egy pillanatra azon, hogy mondjuk nagyapá­inak szülei hol is éltek, mivel is foglalkoztak? Száz ember közül kettő-három ha akad (de inkább egy sem), aki mind a négy déd- szülő-pár életéről csak ennyit is meg tudna mondani. Mindez azért van így, mert a spontán, családi emlékezet — eltekintve most a századokig egy faluban élő parasztcsaládok né­melyikétől — bizony csak há­rom generációra, száz esztendő­nél is kevesebbre terjed, a fel- szabadulás után született nemze­dék még tud majd valamit me­sélni gyermekeinek a II. világ­háborúról: elismétlik, amit szü­leiktől hallottak, akik megélték azt. De már az I. világháború eseményeiről, hát még a „bol­dog békeidők” éveiről, mondjuk & Millenniumi Kiál'ításról, már csak legendaszámba menő infor­mációi vannak azoknak, akik csak a szájhagyományra támasz­kodnak. Történelmünk régi, nagy ese­ményei, valójában nem a száj- hagyomány, hanem feljegyzések, krónikák leírásaiban maradtak fenn, levéltárak irataiból re­konstruálhatók. Ezt a feltáró­helyreállító munkát végzi el a történelemtudomány. Ha pusztán a szájhagyományra, a szülők ál­tal továbbadottakra hagyatkoz­nánk, akkor ma a honfoglalás­ról már semmit sem tudnánk, azt sem, hogy volt-e egyáltalán. S még a szaktudomány által könyvekben, tanulmányokban rögzített, nagy számban publi­kált eredménvek sem válnak egyc'-apásra közismertté. Hányán tudják beilleszteni például vi­lágháborús élményeiket, szemé­lyes tragédiájukat" az időközben, nyilvánosságra került hádművé- leti elgondolások. kuV«szák mö­götti diplomáciai tárgyalások szövevényébe? Az emlékeket hallgató közánlskolás sokszor pontosabban végzi el ezt, mint az. aki a tört<ne'emnek cselek­vő és szenvedő részese volt Kérdésün1” ezekután a kő- vétkező: hogyan jutnak el a történelemtudomány eredményei (a múlt rekonstrukciója) a köz­tudatba? Nyilvánvalóan nem le­het megkívánni, hogy akárcsak az Iskolázottabbak is folyvást kövessék a tudomány eredmé­nyeit, olvassák a szakfolyóirato­kat. A kapcsolat, a közvetítés rendszere nem ennyire közvet­len. Elsősorban az oktatás az, amely — magától értetődően né­hány éves késéssel — közvetít. A történelem mint tantárgy köz­nem annyira az életrajzi vonat­kozású szenzációk felfedezésé­ben, hanem új szakágak száraz adatfeltárásai nyomán születnek. A „szárazabb” szakágak ered­ményeinek ha a történeti hűség­nél kívánunk maradni, be kell épülniük azokba a népszerű fel­dolgozásokba. amelyek az érdek­lődés felkeltése nélkül nem ér­hetnek el tartós hatást. A történettudománynak — végső soron — a történelmi ér­deklődés magas szintű kielégíté­sén kell munkálkodnia. A törté­nész jobban teszi, ha nem töri a fejét olyan problémák megoldá­sán— amelyek „senkit sem gá­tolnak az alvásban”. Másszóval: a tudományos kutatás évtizedes célkitűzései feletti fokozott tár­sadalmi ellenőrzésre van szük­ség. S ebhez a meglevő történel­mi érdeklődés további elmélyí­tése a követendő út. Gergely András Űj védeti terület Szeged környékén A szegedi Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága természetvé­delmi területté nyilvánította a város határában levő kiskundo­rozsmai, nagyszóki szikes legelő egy részét. A 17 hektáros területen ugyan­is olyan Ő6i növények találha­tók, amelyeket a kipusztulás veszélye fenyeget. Ilyen többek között a nyárvégi* és őszi idő-, szakban díszlő sziki őszirózsa,1 valamint a ritkaságnak számítót Divatos dolgok ßlvat eil«! nincs orvossá*, csak — újabb divat, de mivel a fantázia nem korlátlan, Időn. ként a régi lesz az új. Így az­tán anyáink, nagyanyáink, sőt dédeink viselet* is előkerül olykor-olykor. A divat nemcsak az öltözködést kormányozza, sok minden mást is befolyásol. A nyugati világban pé’dáu! már évek óta divatba jött a családfa; a címerekkel, nemesi levelekkel való lakás díszítés és dicsekvés. S akinek nincsen kéznél, vagy a ládafiában ilyes­mi, az igyekszik szerezni magá­nak. Persze, ki hogyan tud vagy akar. Van aki egyszerű és gyors megoldást választ: csi- ná'tat magának valamilyet. Má­sok az eredetihez ragaszkodnak és kutatnak a messzi múltban. Am nemcsak ők. A napokban a mozi filmhíra­dó'ában láttuk, milyen meg­szállott nyomozást folytatnak már nálunk is egyes honfitársa­ink. Ok is ősöket ásnak elő. e címereket, sőt címeket keres­nek évszázadokra visszamenően. Időt, energiát, pénzt és az Or­szágos Levéltárat sem kiméivé. Egy-két rangkórságtól buzgó kutatót láthattunk is: egy nagymamát többek közt, aki unokájának hiteles családi cí­merrel ellátott gyűrűt óhajt ad­ni érettségi ajándékul: egy Esz- terházy rokonságot nyomozó férfit; egy bárói rang után só- várgó másikat. Nincsenek egye­dül. Társaik a kutatásban az „y”' után keresgélők, akik újból használni kívánják ezt az újab­ban kifényesült betűt, mert azt is megtudtuk a híradóból, hogy ezelőtt két-három évtizeddé; rozsdásnak vélték és eldobták. Szabadultak tőle. Precízebben, cserét csináltak: ,4“ betűt vet­tek föl helyette és utódaik anyakönyvezésekor már ezt a póriás betűt Íratták be. Ap­rócska csere volt ugyan, de ak­kor jó ötletnek számított Most viszont visszakoznak, a fizika töltényét alkalmazva rá: a be­tű nem vész el, csak átalakul. Épp ezért vissza Is alakulhat Így hát mi is baladunk a korral. Címek, rangok, kutya- bőrök — nálunk is divatkellé­kek Wtek. **t mond .ük kor- tünet. De inkább kórtünetnek lát- Vaw Márta Naponta 76 darab Díesel-raotor Feszített tempóban, két mű­szakban készülnek a nagy tel­jesítményű Rába—Man Diesel­motorok a gyóri Magyar Vagon- és Géogvárban. Naponta 76 mo­tor készül el így tudják telje­síteni az éves tervet, amely 18 500 motor legyártását írja elő, 305 millió forint értékű pótalkatrésszel együtt A mo­torgyár idei termelési értéke 3,6 milliárd forint lesz. A feszített terv teljesítéséért pólvállalásokat tettek áz év második felében a szocialista brigádok: erdéM útifű, a homoki kike- ! rics és a tarka -sáfrány. Az intézkedést az tette szűk- • ségesSé, hogy a homokkiterme- ] léssel, illetve a legeltetéssel ká- j rosodás veszélye fenyegette a j sajátos növénytakarót A védeti ] terület gondozásával a helyi 1 József Attila Termelőszövetke- j zetet bízták meg, felügyeletével < pedig a szegedi József Attila i Tudományegyetem Növénytan5 ] Tanszékét. i rzri.szvn^TTnwiTwniinnisia.-imiaai.'j^rri'.f vétlenül, de a történetiség elvé nek érvényesítésén v keresztü közvetve valamennyi tantárgy megalapozott, világnézetileg szí lárd történeti tudást nyújt Azonban az iskola elégséges tu dást nem is adhat: e tudá ugyanis törvényszerűen és foly tonosan elavul. Nemcsak azok akik a múlt rendszerben tanul tak, hanem akik húsz éve, ső tíz éve fejezték be tanulmányai kát, lépten-r.yomon tapasztal hatják, hogy — ismereteik - részben vagy egészben már el avultak? A történelmi ismeretek tér jesztése — mint a szocialista tu dat fejlesztésének eszköze — te hát nem szűnhet meg az iskola évek végeztével. S ezt a munká végzi el a tudománynépszerűsí lés. S nemcsak a népszerűsít? előadások és könyvek tartozna! .ide! Szinte észrevétlenül közve títi a történelmi ismereteket t televízió kalandfilmsorozata, t rádiójáték, az emlékművek, a- utcanevek, a megünnepelt évfor­dulók. Előfordul persze, hogy a: ismeretterjesztés rosszul tükröz a valóságot. így a tv egyes le egyszerűsítő partizánfilmjeinek az ellenállásról szóló sorozata hatásának tulajdonítható, hogi egy felmérés szerint az általáno; iskolát végzett ipari tanulók egy harmada azon a véleményei van, hogy Magyarország a II világháborúban a Szovjetun.ii szövetségese volt! A történeim ismeretek népszerűsítése tehá nehéz és nagy felelősséggel jár feladat. A történelem iránti érdekló dés nálunk, Magyarországon hagyományosnak mondható Nem az érdeklődés felkeltésé« hanem megfelelő szinten törté nő kielégítésére van szükség. A: utóbbi években történt bizonyo előrehaladás. Történészek közre működésével készültek ismeret terjesztő műsorok a rádióban é & televízióban, megjelentek, a Iskolások számára a Kénes tör ténelem kötetei, megindult a újabbkor! egyetemes történeler eseményeit tárgyaló Nápszer történelem sorozata, több hazs és külföldi szerző színes és szín vonalasán megírt munkája látói napvilágot A Gondolat Kiadó legutóbbi könyvnapon, útjár bocsátotta a Magyar Históri könyvsorozatát. Ez a kis forrná tumú, kénes, a magyar történe lem izgalmas korszakait feldől gozó, fiatal történészek által író' sorozat a legszélesebb olvasóró tegre számított, s méltán: a se rozat mectalent két első köt* tének (Tóth István: A rómaia Magyarországon; és Péter Kata lin: Magyar romlásnak századé ban) több tízezer példánya min gazdára talált feladata a népszerű sítő munkának, hogy a legújab tudományos eredmények ma mi

Next

/
Thumbnails
Contents