Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-19 / 271. szám

8

Wa: a meayei tanács vezetőié a szá

Kérdések és válaszok

AZ OKTOBER 27-ÉN MEGTARTOTT MEGYEI RADIO-SAJTO- KONFERENCIAN a megyei tanács vezetőihez címzett KÉRDÉSEKRE DR. SZABÓ SÁNDOR AETAKANOS ELNÖKHELYETTES. CSEPREGI PÁL ÉS NAGY JANOS ELNÖKHEI.VET- TESEK, VALAMINT DU. KERTÉSZ MARTON. A VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁG titkára válaszolt.

17. Nagy Elek. Békés. Mi a tapasztalat az ügyfélszolgálati irodák működéséről?

Válasz: Jelenleg a megyénkben ügyfélszolgálati iroda Békés és Békéscsaba város tanácsánál működik.

Ezek az irodák ügyfelek tájékoztatásával, egyes hatósági ügyek döntésére való előkészítésével foglalkoznak a legkülönbözőbb ágazatokat érintve. Az ügyfélszolgálati irodák létrehozása elsősorban azt a részben meg is valósított célt szolgálja, hogy gyorsabbá váljon a lakosság ügyeinek intézése, másod-, sorban pedig, hogy az egyes szakigazgatási osztályok munka- terhe csökkenjen. Jelenleg probléma még, hogy az ügyfelek esetenként nem kapnak az ügyfélszolgálati irodán megfelelő tájékoztatást. Ezért szükséges az irodák munkájának szakszerűbbé tétele, illetve annak biztosítása. hogy az osztályok az aktuális feladatokról, az. új intézkedésekről gyorsan tájékoztassák az ügyfélszolgálati iroda | dolgozóit, hogy azok mindenre kiterjedő színvonalas tájékoztatást tudjanak az állampolgároknak adni.

Célunk az ü ffvfél sző* gá lati

irodák működésének továbbfejlesztése. valamint az, hogyotvan városi tanácsoknál, ahol ilyen iroda nincs, ott a szükségleteknek megfelelően létrehozzák ezeket.

48. Erzsiák Pál, Békéscsaba. A kenyér minőségének javítása ér_ dekében mikorra várható az új kenyérgyár felépítése?

Válasz: Az úi kenyérgyár be- i ruházása a Békés megyei Tanács 1. számú Sütőipari Vállalat középtávú feüesztési tervében mint áthúzódó beruházás szerepel, az ötödik ötéves terv első évében történő befejezéssel. Tehát műszaki átadás 1976. december 31.

49. Hajdú-Bihari Napló: Pal- lag Imre és Rácz Béla kérdése. A termelési rendszer megjelenése óta mezőgazdasági téren is szélesedett a két megye kapcsolata. Az együttműködésnek milyen további útjait látják?

Válasz: A Békés megyei termelőszövetkezettel 337 ezer 500 hektáros közös szántóterületen gazdálkodnak. A közös szántó- területen termelt növények több mint egyharmadát a különböző iparszerü növénytermelési rend. szerben termelik. A termelési rendszerek közül a megyében legjelentősebb a KITE, a rendszerek területéből 32 százalékkal részesedik, a 90 termelőszövetkezetből 52 tsz tagja a KITE-nek.

A megyei tanács végrehajtó bizottsága szocialista együttműködési szerződési kötött a Debreceni Agrártudományi Egyetemmel a szakemberellátás további javítására.

További lehetőségek: a KITE termelési rendszerrel és az egyetemmel létesített kapcsolatok tovább segíthetik az új termelési technológiák alkalmazását;

a KITE-rendszer Békés megyébe kihelyezett részlegének további erősítése a még nagyobb eredmények elérésének bizonyítéka lehet;

a rendszerhez tartozó 52 tsz vonatkozásában a szaktanács- adást és műszaki-technológiai megsegítést szélesíteni lehetne a közös terület további részének és a háztáji gazdaságok területének bevonásával;

a Kábái Cukorgyár üzembe helyezése újabb lehetőséget teremt az együttműködésre;

Szolnok és Hajdú megyével kialakított a halászati kapcsolat, melv a növényevő halak konzervnek történő feldolgozásán keresztül érvényesül (növényevő hal feldolgozására alakult Halászati Termelőszövetkezetek Együttműködési Társulata). A Körösök természetes vízrendszerén évi haltermelés 32—35 vagon között van;

a vadgazdálkodás magasabb színvonalra történő emelése céljából 1975. január 1-től kezdődően 13 ezer katasztrális területen bemutató vadgazdaságot létesítettünk. A bemutató vadgazdaság feladata a hivatásos vadászok elméleti és gyakorlati oktatása. Cél továbbél, hogy a Tiszántúl hivatásos vadászait szakmailag a bemutató vadgazdaságok keretén belül rendszeres oktatásban részesítsük.

a) Közös téma a vízgazdálkodás is. Milyen elképzelések van- i nak az együttműködésre a következő években?

Válasz: A két megyét közösen érintő vízgazdálkodási kérdésekben az utóbbi néhány évben kezdett kialakulni munka- kapcsolat. Jó példa erre a víz- rendezési feladataink közös megoldása, melynek során, a megye két termelőszövetkezetének vízrendezési beruházásának kivitelezésében nagy segítséget nyújt a Hajdú-Bihar megyében székelő Hamvas-Sárréti Vízgazdálkodási Társulat Hasonlóképpen a megyében működő Hármas-Körös—Berettyói Vízgazdálkodási Társulat az elmúlt év során helyi jelentőségű, közcélú beruházást valósított meg a szomszédos megye termelőszövetkezeteiben.

• Információink alapján a kö- nösladányi duzzasztó teljes kiépítésével a duzzasztó hatásterülete kiterjed a határos Hajdú-Bihar megyei területrészekre is, s mintegy 4—5000 hektár öntözésfejlesztést tesz lehetővé az itt gazdálkodó Hajdú megyei termelőszövetkezeteknek.

50. Molnár Lászlóné, Szarvas,

1. számú általános iskola igazgatója. Szarvason a művelődési központ első lépcsője körülbelül 15 éve megépült. A második lépcső megépítésére mikor kerül sor?

Válasz: A megye 15 éves távlati közművelődési fejlesztési terve 1961—1990 közötti időre határozza meg a második lépcső felépítését.

a) Mi az oka annak, hogy me. gyei, országos szinten igen kevés összeget fordítanak a napközi otthonok tárgyi feltételeinek javításra?

Válasz; Gazdasági fejlődésünk nem teszi lehetővé, hoev az oktatásügy terű] étén jelentkező valamennyi feladatot egyforma intenzitással oldjuk meg. Éppen ezért a feladatokat rangsorolni kell és első helyre a tan terem- ellátottság javítását kell helyezni. Ez feltétlenül pozitív hatást fog gyakorolni a napközi otthonok feltételeinek javítására is.

b) Mikor kerül sör Szarvason a szlovák tanítási nyelvű iskola harmadik lépcsőjének megépítésére?

Vá'asz: Az ötödik ötéves tervben központi beruházási kenetben ez a fejlesztés nem szerepel. Véleményünk szerint a helyi erőforrások felhasználásával kellene erőfeszítéseket tenni a nevelői szoba, szertárak építésére, központi fűtés biztosítására.

c) A pedagógusok jutalmazására a béralap egy százaléka fordítható. Ez az összeg más területen dolgozók jutalmazásával szemben nagvon kői'és Várható-e ennek az. emelése?

Válasz: A kérdés jogos, de azt is. látni kell, hogy az óraszám- csökkentés az alsótagozatban tanítókat bem érintette. Véleményünk szerint először ezen a területen jelentkező problémát kell megoldani.

(Folytatjuk)

Száz éve született Kalinyin

1875. november 19-én született Mihail Ivanovics Kalinyin, a bolsevik párt lenini vezető gárdájának egyik nagy és vonzó egyénisége. Amikor 1919. március 30-án az összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság ülésén a bizottság elnöki tisztségére javasolták, Lenin indoklásul a következőket mondotta róla: „ö olyan elvtárs, aki körülbelül húszéves pártmunkára tekint vissza. Tver kormányzósági paraszt, szoros kapcsolata van a parasztgazdasággal, és ezt a kapcsolatot állandóan felújítja, felfrissíti.”

Kalinyin jelölésénél azt tartották szem előtt, hogy a szovjet állami gépezet élére olyan ember kerüljön, aki ismeri a dolgozó parasztok életét és akinek a szavára hallgat a falu né" pe. A jelölt beváltotta a személyéhez fűzött reményeket, negyedszázados működésének súlyos betegsége miatt történt lemondása vetett véget közvetlenül 1946. június 3-án bekövetkezett halála előtt.

Lenin méltán hivatkozott Kalinyin két évtizedes pártmunká" jára. Már 1898-ban, megalakulásának évében tagi a lett az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspártnak. Ekkor már megismerte a falusi uradalmi béres sorsát, a pétervári esztergá- lyostanonc és vasesztergályos életét, részt vett a Lenin által alapított Harci Szövetség A Munkásosztály Felszabadítására illegális forradalmi tevékenységben. Osztozott az oroszországi bolsevikok sorsában; a munka, a tanulás, a börtön, a szám" űzetés, a munkások szervezése, tanítása a lenini irányvonal győzelméért folytatott harc töltötte be életét. A pétervári bolsevikok választják be az 1905— 1907-es oroszországi forradalom idején a városi pártbizottságba és küldik a párt 1906-ban tartott IV. kongresszusára. Űjabb börtönbüntetése és száműzetése után 1911—1912-ben ismét Pé- terváron dolgozik, tagja lesz a pétervári pártbizottságnak, részt vesz a párt 1912-ben tartott prágai konferenciáján és beválasztják a Központi Bizottságba. Kiemelkedő szerepe volt a munkások háborúellenes harcának szervezésében, a februári forradalom idején egyik vezetője a pétervári munkások és katonák harcának és tevékenyen részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésében. A fegyveres felkelés győzelme után Pétervár polgármesterévé választották s ebből a tisztségből emelték a szovjet állam elnöki székébe.

Az elnök a szovjet állam viszontagságos negyedszázada alatt mindvégig a lenini eszmék önfeláldozó és kiváló propagandistájának, a párt által kíielöH feladatok népszerű agitátorának, a nép és az ifjúság tiszteletté] és szeretettel övezett nevelőjének bizonyult. Az intervenció és polgárháború időszakában bejárta a Vörös Hadsereg frónt- szakaszait, teljes határozottsággal képviselte azt a lenini álláspontot, amely szerint a Szovjetunióban fel lehet építeni a szocializmust, meg lehet valósítani

az ország iparosítását és a mezőgazdaság kollektivizálását.

Kalinyin magas állami és párttisztségével t- 1925-tői tagja volt a párt Központi Bizottsága Politikai Irodájának — járó feladatainak ellátása mellett nagy gondot fordított arra. hogy ági táciÓ6 és propagandamunkája során szerzett tapasztalatait rendszerezze és átadja a párt kádereinek. Erről szóló előadásai ma is nagyon hasznos olvasmányok minden pártagitátor és propagandista számára.

Kalinyin írásaiban legtöbbet a népnek, különösen az ifjúságnak a nevelésével foglalkozott A nevelést a személyiség teljességének alakításaként, fejlesztéseként fogta feL „Szerintem a nevelés a növendékek lelkivilágának határozott, céltudatos és rendszeres formálása..;” ez a megfogalmazás nagy általánosságban felöleli mindazt, amit » nevelés fogalmán értünk, úgymint: meghatározott világnézetnek, erkölcsnek és az emberi együttélés szabályainak beoltását, a jellem és az akarat, a szokások és az ízlés meghatározott vonásainak kialakítását, bizonyos fizikai tulajdonságok kifejlesztését”, mondotta egyik beszédében,

(Békl Enfi

isssasüseaaacae

ttsaeaacaaaeaaaesaaacaaaaaaaa'

aceeaesaaaeesei

DtR ENDRE

6.

r

Álom és ve

sió

(Kisregény)

Tomi szinte rátört az anyjára:

— Megint a Mária néni naplóját olvasod anyu?! Nem is hallottad, hogy csengettek? Biztos a barátom, a barátom! — ujjongott.

— A nagyapád — nyitott ajtót Valika.

— Egyedül vagytok, kislányom? — mosolygott az ajtóban Saci apja.

— Andris van velünk, tessék beljebb fáradni apuka.

Fejér Ignác hetvenhét éves kora ellenére fürge járású, szel- lémileg friss, aktívan dolgozó szabómester volt. Andris cigarettával kínálta, Valika feketét főzött. Mind a kettőt elfogadta. Tomika Andris ölébe ült, onnan nézett nagyapja felé. Az öregember a kisfiú minden mozdulatát figyelemmel kísérte.

— Régen voltatok nálunk.

— Régen — felelte Valika.

Nehezen indult a társalgás, a

barom felnőtt érezte, itt valaki

felesleges. De egyikük sem mozdult helyéről.

— Saci erősebb kisfiú volt, mint Tomika — jegyezte meg az öreg

Csend.

— Hogyan eltek?

— Köszönöm, apuka, megvagyunk. Kezdek kicsit észhez térni. Már Tomihoz se vagyok

olyan ideges. Meghatároztam egy életritmust magamnak^ amihez tartom is magam. Még Saeival beszéltük meg ezt is, amikor élt. Sacinak mindenre kiterjedt a figyelme. Igazán, sokat kaptam vele az élettől.

— Valahogy én is így vagyok vele. A gyermekeim közül ő volt az, aki hozzám tartozott. Érdekes azonban, beszélgetni csak az utóbbi hónapokban beszélgettünk.

— Emlékszem, Sad nagyon örült az apukával való beszélgetéseknek. Sok mindent megtudott a családrőt, még a nagyszülőkről is.

Andris fészkelődni kezdett, majd Tomival kiment a konyhába gombfocizni.

Az öreg Fejér a menyét fürkészte. Csodálkozva állapította meg magában: Valika szomorú, árkoltabb szeme ellenére is mily szép maradt. Azok közül a szépségek közül való volt Valika, akik mindig üdének hatnak Karcsú, nyúlánk termeténél« íideségét mozdulatainak végtelen egyszerűsége szinte aláhúzta, arca a klasszikus női szobro kéhoz hasonlított, azzal a különbséggel, hogy Valika arca élő, s nemes volt Fekete, hullámos haja derekáig ért Már ez magában is feltűnővé tehette volna ezt a szabályos arcot., szemének megnyugtató pillantása mindig vonzotta köréje a különböző korú embereket.

Valika is lopva az apósát elemezte.

Az öreg Fejér esetleg hatvanévesnek látszott göndör, fekete fürtjei épp, hogy őszülni kezdenek, magas homloka, kreol arca a gondolkodó ember típusát formázza, szeme csillogása még nem fakult

— Ahogy elnézem apukát, megértő barátja tudott volna lenni Sacinak.

— Mivelhogy n«m voltam az, akarod mondani.

— Saci olyan tökéletes apa és