Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-19 / 271. szám

n-,í­II Szíriái pártkiildiittség Komárom megyébeo A Szíriái Korpmunista Párt Központi Bizottságának — Kha- led Bagdas főtitkár vezetésével — hazánkban tartózkodó kül­döttsége kedden Komárom me­gyébe látogatott. A vendégeket Tatabányán, az MSZMP Komá­rom megyei bizottságának szék­házában a megye párt- és álla­mi vezetői fogadták, majd Mok- ri Pál, a megyei párbizottság első titkára tájékoztatót adott a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. A dele­gáció tagjai vendéglátóik társa­ságában megtekintették Tatabá­nyát, majd a bábolnai mezőgaz­dasági kombinátot keresték fel. Dr. Burger Róbert vezérigaz­gató beszámolt a kombinát mun­kájáról, a világ első cégei közé került nagy Tetra-baromfitenyé- szetükről, az ugyancsak Tetra­márka néven egyre ismertebbé váló sertéstenyészetükről és a szintén iparszerű, most kialakuló­ban levő juhtenyészetükről. Tá­jékoztatást adott iparszerű kuko- ricatermelési rendszerük ered­ményeiről is. Nemzetközi kap­csolataikról szólva többek kö­zött elmondotta, hogy baromfi­tenyészetüknek már néhány éve partnere Szíria is. Jól haíad a közel-keleti országban — a Szí­riái Mezőgazdasági Minisztéri­um megrendelésére — épülő, évi ötven millió tojást adó komplett bábolnai tojóüzem Bábolnáról szállított istállóinak szerelése. | Ä KGST-országok nagy vállalkozása A LENGYEL TEUVBIZOTTSAG 1 KÜLDÖTTSÉGE BUDAPESTEN Kedden Budapestre, érkezett a Lengyel Népköztársaság Terv- bizottságának küldöttsége az 1976—80. évi magyar—lengyel tervegyeztetés lezárására. BÉKÉT ANACS-DELEGACIO A SZOVJETUNIÓBAN Kedden a Szovjetunióba uta- 'zott az Országos Béketanács küldöttsége, hogy részt vegyen a nemzeti békemozgalmak kép­viselőinek lemngrádi konferen­ciáján. Iz orenbnrgí gázvezeték A Szovjetszkaja Rosszija ked­di számában a KGST-országok egyik legnagyobb közös vállal­kozásáról, az orenburgi gázveze­ték építéséről ír. A lap bevezetőjében megálla­pítva, hogy az Orénburgtól a Szovjetunió nyugati határáig hú­zódó gázvezeték méretei tekin­tetében az első helyen áll a KGST-országok többoldalú in­tegrációs intézkedéséinek egyez­tetett tervében, a következőket írja: ' A gázvezeték mind méreteit, Függetlenség 493 éves gyarmati uralom után A Varsói Szerződés országainak honvédelmi miniszterei Prágában tanácskoztak Martin D zur hadseregtábor­noknak, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság nemzetvédelmi miniszterének elnökletével Prá­gában kedden megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszterei bizottságának soron- levő ülése. Az ülésen részt vett; Dobri Dzsurov hadseregtábor­nok, a Bolgár Népköztársaság nemzetvédelmi minisztere; Mar­tin Dzur hadseregtábornok, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság nemzetvédelmi minisztere; Wojciech Jaruzelski hadseregtá­bornok, a Lengyel Népköztársa­ság nemzetvédelmi minisztere; Czinege Lajos vezérezredes, a Magyar Népköztársaság honvé­delmi minisztere; Karl-Heinz Hoffman hadseregtábomok, a Német Demokratikus Köztársa­ság nemzetvédelmi minisztere: Ion Jonita hadseregtábomok, a Román Szocialista Köztársaság nemzetvédelmi minisztere; And­rej Grecsko marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere. Ivan Jakubovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegy­veres erőinek főparancsnoka és Szergej Styeménko hadseregta- bornok, az egyesített fegyveres erők vezérkari főnöke. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság elnöke kedden a prágai várban fogadta a Varsói Szerződés tag­államai honvédelmi miniszterei bizottsága ülésének részvevőit. A találkozón részt vett Lubomir Strougal, a csehszlovák kormány elnöke. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. (MTI) • mind pedig a konstrukció mű­szaki megoldását illetően telje­sen egyedi. Hossza az Ural hegy­ségtől a Kárpátokig 2750 kilo­méter, a csöv-k átmérője 1420 milliméter. Az üzemeltetést a vonal hosszán létesített 22 szi­vattyúállomás biztosítja. A ve­zetéket 168 folyón, patakon és víztárolón keresztül kell vezetni. A gázvezetéket mint ismeretes, 1978-ban helyezik üzembe. Az orenburgi földgázmezők ki­aknázásával és a csővezeték épí­tésével kapcsolatos együttműkö­déséről szóló megállapodást Bul­gária. Magyarország, Lengyelor­szág, Románia, az NDK, a Szov­jetunió és Csehszlovákia írta alá 1974 júniusában a KGST XXVIII. szófiai ülésszakán. A megállapodás szerint a vonalat öt szakaszra bontották az épít­kezésben részt vevő felek egyen­lő beruházási hozzájárulásának megfelelően. A Szovjetunió, amely az eh­hez hasonló gázvezetékek építé­sében már megfelelő tapaszta­latra tett szert -— mutat rá a moszkvai lap — közvetlenül részt vesz az első, a második, a negyedik és az ötödik szakasz építésében. Ezenkívül szovjet szakemberek végezték el a geo­lógiai felméréseket, készítették el a vezeték, valamint az új lé­tesítménnyel kapcsolatos feldol­gozó üzemek tervdokumentáció­it. Az orenburgi komplexumban a Szovjetunió is éoít termelő és féld ol gozó kapaci fásokat. Ái olasi köztársasági elnök Moszkvában Giovanni [Leone olasz köztár­sasági elnök Rumor külügymi­niszter kíséretében, kedden hi­vatalos látogatásra a Szovjetuni­óba utazott. Az olasz államfő a szovjet fővárosban megbeszélé­seket folytat majd a szovjet ve­zetőkkel, Rumor pedig Gromiko külügyminiszterrel tárgyal. A látogatás napirendjén néhány ál­lamközi egyezmény aláírása is szerepel, közülük a legjelentő­sebb egy gazdasági együttműkö­dési megállapodás. Leone látogatása a helsinki értekezlet és záróokmány után „felzárkóztathatja” a politikai kapcsolatokat is a gazdaságiak szintjére. Ezzel minden bizony- nyál hozzájárul majd az Euró­pában kibontakozott enyhülési és együttműködési irányzat erő­sítéséhez, folytatásához­Súlyos harcok folynak Angolában, a széles népi támogatást élvező An­gola Felszabadításának Népi Moz­galma (MPLA), valamint az Angola Felszabadításának Nemzeti Frontja (FNLA) és a Szövetség Angola Tel­jes Függetlenségéért (UNTTÁ) had­seregei között. Az imperialista tá­mogatást, zairei biztatást és kínai fegyvereket élvező 15 ezer főnyi FNLA-hadsereg az ország északi ré­szén élő bankolő-törzsre támaszko­dik, de soraiban volt katangal csendőrök, a portugál fasiszta had­sereg maradványai is megtalálha­tók. Az UN IT A fegyveres erői az or­szág középső részén élő ovimbundu- törzsből toborzódik, de éppen olyan imperialista támogatást élvez, mint az FNLA. A portugál gyarmatosítók elleni harc vezető ereje — az 1956-ban több haladó szervezetből alakult — Angola Felszabadításának Népi Mozgalma. A felszabadító háború 3961. február 4-én a luandai börtön lerohanásával indult meg. Az MPLA küzdelmét — 1970-ig — fegyveresen is gátolta a szeparatista törekvése­ket képviselő, 1954-ben alakult An­gola Népeinek Szövetsége (ANSZ). Miután az Afrikai Egység Szerveze­te az MPLA teljes anyagi és erköl­csi támogatása mellett döntött, az ANSZ-ből 1962-ben kiválj az Angolai Nemzeti Unió, 1963-ban pedig az UNITA. Az Angola Népeinek Szö­vetsége Angola Felszabadításának Nemzeti Frontja (FNLA) néven ala­kult újjá. A három felszabadítási szervezet (MPLA, FNLA, UNITA) ez év ja­nuárjában a portugáliai Alvorban a? Angola függetlenségéről és jövőjé­ről állapodott meg Portugália képvi­selőivel. A június 14—19. között a kenyai Nakuruban rendezett meg­beszélés a felszabadító mozgalmak közötti ellenségeskedések megszün­tetéséről, Angola határainak sérthe­tetlenségéről, egységes nemzeti had­sereg megteremtéséről határozott, eredménytelenül. A látszólagos pol­gárháború nyílt imperialista agresz- szióvá vált, amikor augusztus 22-én dél-afrikai csapatok a Rukana-vízi- erőmű „megvédésének** ürügyén Angola földjére törtek. Dél-Afrika nyugati részén helyez­kedik el az 1 246 700 négyzetkilomé­ter területű, 5,8 millió lakosú volt portugál „tengerentúli tarto­mány** — Angola. A népesség az északkeleti erdőségben lakó busma­nok kivételével a bantu nyelvcsa­ládba tartozik. A gyarmati jogcím erősítése érdekében 1950 óta 409 ezer portugált telepítettek az országba, akik a gyarmat közigazgatásának és gazdasági apparátusának gerincét szolgáltatták. Angola mezőgazdasági ország. A lakosság élelmiszerellátását a rizs-, búza- és maniókatermelés szolgálja elsősorban. A külkereskedelem szempontjából fontosak a kávé-, kukorica-, gyapot és szizálültetvé- nyek, amelyek külföldi monopóli­umok tulajdonában vannak. Fontos mezőgazdasági ág a szarvasmarha-, sertés- és juhtenyésztés, a halászat és a nemesfa-kitermelés. Az utóbbi 10 évben a kitermelő (kőolaj, gyé­mánt, vasérc) és feldolgozóipar a külföldi (USA, NSZK, Dél-Afrika) beruházások következtében rohamos fejlődést mutat. „Afrika Kuvaitija a 7000 négyzetméter területű, 80 ezer lakosú Cablnőa enklávé olajkincsét (9 millió tonna évente) az ameri­kai Gulf Oil Co. aknázza ki. A vas- ércbányászat portugál és dél-afrikai érdekeltségű társaság kezében van. Dél-áfrikai tőkével létesítenek a Cunene-folyón vízierőmflvet és 5Có ezer hektáros öntözőrendszert. »■»•»■■siti« is**ei>4ie«te-íee**Bi»fSííeseeíeea8«íififíf!iiíBí*íiftitsssse* BMiauHMiacutMieceaacm« aesaesseei az E’niüti Tanács elnökévé! Szemá'iáta és Dél-jemenben 1, „ttol az iá kezdőin" \ Központi Sajtószolgálat munkatársa elkísérte Lo- sonczi Pált, az Elnöki Ta­nács elnökét legutóbbi at rikai—ázsiai útjára. Élmé­nyeiről az itt következő cikksorozatban számol be. A szocialista országok békesze­rető külpolitikája, s maga az út, amelyen ezek az országok jár­nak, mind rokonszenvesebb a harmadik világ, a nemrég még gyarmati sorban levő afrikai, ázsiai, dél-amerikai népek szá­mára, akik a függetlenségük ki­vívása után társadalmi fejlődé­süket is szeretnék meggyorsíta­ni.. Közöttük ma már egyre több az olyan állam, amely a szocia­lista országokkal szoros kapcso­latban, a szocializmus tapaszta­latainak felhasználásával akar­ja jövőjét építeni. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke októ­ber 26-án — Luxor érintésével — két ilyen baráti országija in­dult hivatalos látogatásra, bizo­nyítván hazánk, a magyar kül­politika következetes érdeklődé­sét e távoli, szocialista fejlődés útját választani próbáló népek élete, sorsa iránt. A távolság Budapest—Luxor között 3175 km, a repülési idő 5 óra 25 perc, a repülési magas­ság 9000 méter. Az idő gyönyö­rű, csak Dubrovnik térségében van mélyen lent alattunk össze­függő felhőtakaró. Tömör fehér vattaréteg keretezi az Adria li­begő páráskékjét. Itt fent állan­dó a fény, a kerek ablako­kon át szikrázó, derűs kékbe öl­töztetve az égbolt végtelen, sát­rát. Ahogy elrepülünk az olasz csizma sarkánál, majd elérjük az afrikai kontinenst, egy terep­asztal színesre festett kis. ido­maiként tűnik fel a szárazföld. S ez itt végtelen homokos sík­ság, néha-néha felüdítő pici ház­tetőkkel. Aztán megint sárga egyhangúság. Ezt szakítja meg hirtelen egy nem túl széles zöld csík, hosszan elfutva a látóhatá­ron túlra. Ez a Nílus. Kétoldalt keskeny megművelhető, öntözött területtel. Soha szemléletesebb, plasztikusabb bizonyság arról, hogy „Egyiptom a Nílus ajándé­ka !” A mindent elnyelő siva­tagban így, felülről lehet iga­zán érzékelni az élet lehetőségé­nek vízhez kötött, keskeny, a folyó teljes hosszában elnyúló, sok évezredes sávját. Helyi idő szerint három óra körül érkezünk Luxorba, ebbe az ősi, Nílus-parti városba, Thé- ba. Karnak, a Királysírok völ­gyének városába. Útmegszakítá­sunk lényegében ‘ technikai le­szállás, itt éjszakázunk, hogy másnap, korán továbbindulva, frissen érkezzünk úticélunk el­ső, hivatalos állomáshelyére. A repülőtéren a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa el­nökét a város kormányzója fo­gadja. A szállodában épphogy megmosakszunk, s máris indu­lunk Kamakba, a thébai isten­hármasság (Amon—Mut—Chons) hatalmas templomegyüttesébe. A kos-szfinxekkel szegélyezett be­járati üt mögött hegynagyságú kapufal és amögött képen oly sokszor látott hatalmas oszlop­sor, a sok ezer négyzetméter — gránitba vésett — relief és hie­roglifák, emberalakok kavalkád- ja, és egy tömbből faragott sok száz tonnás obeliszkek. Hetek, vagy talán hónapok kellenének az évezredekig épült templomkolosszus megismerésé­re, hiszen az időszámítás előtt harmadik évezredtől egészen a római korig az egymás után kör­vetkező fáraók, dinasztiák mind . hozzátettek, bővítették, hogy az idő megőrizze nevüket. S ha fél­tékenyek voltak elődjeikre, mint I. Seth Hacsepszut királynőre, kivakartatták az előd nevét, vagy ha a kemény anyag ellen­állt, hát fallal elzárták az em­léket hirdető követ a nép elől. Ahogy vezetőnk elmondta, olyan tíz méter magasságig ezért sö- tétebb Hacsepszut obeliszkje, mert a takarófal alatt nem szít­tá ki a nap úgy a követ, mint feljebb. A kilométer hosszú fa­lakat több emelet magasságban itt-ott színes képsorok díszítik. Színeik elevenek ma is, akár Sesotris kőfaragói készítették, akár majd kétezer év múlva Nagy Sándor mesterei. A Szent tó mellett megmutat­ják Losonczi Pálnak az egyik nagy obeliszk letört csúcsát — több tíztonnás monolit kőda­rab — amely, ha tenyérrel meg­ütik, mint hordó, kong Mögöt­te alabástrom oszlopon, az osz­lop anyagából faragott hatalmas szent skarabeus, amelyről talán ötezer év óta tartja a néphit, hogy termékenységet ad annak, aki hétszer körüljárja. (Az osz­lop körüli gránitpadló mély csa­pásában most éppen egy akta­táskás, szemüveges jólöltözött egyiptomi férfi kering.). Este a vacsoránál a kormány­zó átnyújtja Losonczi elvtársnak a város díszes kulcsát, majd mind­nyájan megnézzük a délutáni él­mény — a templom-kóre líeíag

Next

/
Thumbnails
Contents