Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)
1975-11-19 / 271. szám
Miniszteri rendelet a közületi gépjárművek jobb kihasználására A közlekedés- és posta ügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben rendeletet adott ki a közületi tehergépkocsik üres futása csökkentésének, raksúlyuk jobb kihasználásának érdekében. A rendelet a közlekedési vállalatok és a fegyveres testületek járműveit kivéve valamennyi közületi szerv teherautóira nyergesvontatóira és pótkocsijaira vonatkozik, s lényegében megszigorítja a tehergépjárművek közlekedését. A rendelkezés szerint ugyanis amennyiben valamelyik közűiét öt tonnás vagy annál nagyobb teherautót üresen vagy a raksúly felét el nem érő terheléssel kíván közlekedtetni, be kell jelentenie a területileg illetékes menetirányító irodánál, ahonnan a menetlevélre feltüntetendő' visszaigazolást, nyilvántartási számot kap — ennek hiányában a gépkocsi nem indítható útnak. A főváros és a megye- székhelyek közötti fuvaroknál december 1-től, a megyeszékhelyek közötti közlekedésben már- cius 1-től érvényes a bejelentési kötelezettség Ennek alapján a menetirányi- tó a gépkocsi jobb kihasználása érdekében felkéri az üzemeltetőt, hogy működjék közre valamelyik közlekedési vállalat fuvarozásában — akár idegen pótkocsi vontatásával is —, vállaljon más közülettől árufuvarozást vagy a kocsi teljesítményéhez képest kevés áruját vitesse el közlekedési vállalattal vagy más közületiéi. Az ilyen Idegen fuvar megszervezését, vállalását anyagilag ösztönzi a rendelet. A fuvar létrejöttekor a fuvardíj 5- százaléka a menetirányítót, 85 százaléka a közületet, 3—5 százaléka a gépkocsivezetőt illeti. Amennyiben a kocsi jobb kihasználása érdekében a gépkocsivezető maga szerez szállítási feladatot, jutaléka a fuvardíj 5—8 százaléka A rendelet a párt és a kormány takarékossági határozatának szellemében, a KPM intézkedési programjának végrehajtása, érdekében született. A KPM eddig is egész sor intézkedést vezetett be. A mostani rendelet lehetőséget ad a szállítások racionalizálására, a visszafuvarok jobb megszervezésére, az országos teherjármű-állomány jobb kihasználására, a közületi gépkocsik bevonására a népgazdaság szállítási feladataiban. A közlekedési vállalatoknál, elsősorban a Volánnál, már szigorú hatékonysági és takarékos- sági intézkedések érvényesülnek, de ez korántsem mondható el a közületekről. Erre csupán egy példa: megvizsgálták a legforgalmasabb, a 3-as számú úton közlekedő tehergépjárműveket, s megállapították, hogy a közületi teherautók egyharmada üresen közlekedett. A rendelet egyelőre csak a megbatározott teherautók közlekedésének bejelentését teszi kötelezővé, szállítási kötelezettséget nem ír elő, azt anyagilag ösztönzi. A bejelentést viszont — amelynek igazolására a menetirányító nyilvántartási száma szolgál — életbelépésétől az autófelügyeiet megköveteli és szigorúan ellenőrzi. (MTI) Egyetlen nap alatt 16 és félmilliós betétnövekedés Első lett az endrődi, második a tótkomlós! takarékszövetkezet A napokban készült el Békés megye szövetkezeti, pénzintézeteinek október 31-i betétgyűjtési „mérlege”, amely minden korábbit felülmúlt. Amint Galam- bosi László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetője mondotta, az említett napon a megye 51 szövetkezeti pénzintézeti egységét 4723 ügyfél kereste fel. Közülük 2826-an helyeztek el betétet, 16 millió 617 ezer forint összegben. Az idei takarékossági világnapon e pénzintézeteknél 982 új betétkönyvet állítottak ki. Legnagyobb eredménnyel az endrődi takarékszövetkezet dicsekedhet. E pénzintézet egységeiben október 31-én 773 ügyfél 4 millió 892 ezer forintot helyezett el betétként. Az említett milliókkal e pénzintézet kollektívája a megye takarékszövetkezetei között magasan az első lett. A megye második helyezettje a tótkomlósi takarékszövetkezet lett. E pénzintézet 3 egységénél a takarékossági világnapon 753 ügyfél 3 millió 510 ezer forintot helyezett el betétként. Azt is Galambosi Lászlótól ■■■■■■■■■■■■■■■■■a Az Elnöki Tanács elnöke kíséretével a karnaki templom kőrengetegében — éjszakai képét, a fény- és hangjátékokat. Ugyanazt látjuk, mint akkor, mégis mást, mert ahogy végigmegyünk, a csodálatos megvilágítás-technika — elektronikus fényorgona játéka — kiemeli az egyidőben épült egységeket. A hangszórókból zúduló zene és a költői szépségű angol , nyelvű szöveg kíséri a fényt, meséli a templom történetét. „Itt iModódott az idő” — mondja a kapuról egy mély hang a kosszfinxek sorfala között, és vé- gigjárva mindent már a Szent tó fölött ülünk, amikor elhangzik a jaj-szó a templom pusztulásáért. Pusztulás? Romjaiban is lenyűgöző, félelmetes és szép, pedig köveiből épült a környéken minden, de elpusztulhat-e, amit annyi munkás emberkéz évezredeken át alkotott? Következik: Villa Szomália Szalontay Mihály 5 hallottuk, hogy 1 millió forint feletti betétet gyűjtött az említett napon a kevermesi, a két- egyházi és a szarvasi takarék- szövetkezet. A kirendeltségek közül első lett a gyomai, 1 millió 930 ezer forintot helyezett el betétként a lakosság. A második helyet az ez év januárjában nyílt és „legfiatalabb” újkígyósi kirendeltség szerezte meg, melynek 3 tagú kollektívája a takarékossági világnapon 611 ezer forinttal növelte betétállományát. Volt azonban az idei takarékossági világnapnak más kedves eseménye is. Október 31-én adták át a szövetkezeti pénzintézet dolgozói Tímár Évának az országos rajzpályázaton elért helyezésével kiérdemelt rádiót. November 3-án délután Drágán Simon, az újkígyósi takarékszövetkezet kirendeltségének vezetője látta vendégül és ajándékozta meg azokat az általános iskolai úttörőket, akik a takarékosságot legjobban kifejező rajzokat készítették, verseket írták. Szintén november 3-án a szeghalmi szülőotthonban Csirik Im- réné, a füzesgyarmati nőbizottság elnöke és Tőkés Imrémé, a füzesgyarmati takarékszövetkezet elnöke jelenlétében Sarkadi István MESZÖV-elnök köszöntötte az október 31-én született Tar Edinát és édesanyját. Majd átadta a kis Edina édesanyjának a megye szövetkezeti pénzintézeteinek ajándékát, a 2000 forintról szóló betétkönyvet. Balkus Imre Pótmamaszolgálat Békésen Gyakran panaszkodtak a kismamák Békésen, hogy nem mehetnek moziba, színházba, könyvtárba, mert nincs aki addig vigyázzon a gyerekre. Nem lehet a nagymamát, az ismerősöket örökösen igénybe venni. „Pótmama-szolgálatot kellene létrehozni városunkban” — javasolták a kisgyermekes édesanyák különböző fórumokon. E régi javaslat megvalósításán fáradoztak a békési Egészségügyi KISZ-alapszervezet tagjai. Akcióprogramjukban vállalták, hogy — egyelőre szombat és vasárnap kitételével, este 7 órától 11-ig — legfeljebb tíz éves korú gyermekek felügyeletét vállalják. Az igényeket Goda Bélának és Nagy Zsófiának lehet bejelenteni mindennap 8 és 12 óra között a 128-as, illetve a 191-es telefonszámokon. Az egészségügyi KlSZ-alap- szervezet titkára elmondta, hogy a szolgáltatást később bővíteni szeretnék, ezért kérik a város többi alapszervezeteinek tárnod gatását is. Az egészségügyi KISZ-esek a pótmama-szolgálatot egyéni vállalásnak tekintik, ezért fizetséget nem fogadnak el. Tóth Cyörgp KÖZÉLETESDI V an-e nálunk, Magyarországon, 1975-ben demokrácia? Van. Elégedettek lehetünk-e mi azzal a demokráciával, ami van? Nem. A két kérdést és a két választ csak az találhatja kényesnek, aki összeférhetetlennek tartja az elégedettséget az állampolgári lojalitással. Aki szerint a jó állampolgár mindenkori jellemzője az, hogy elégedett. Aki úgy képzeli, hogy létezik egyáltalán tökéletes demokrácia, s mert a miénk nem tökéletes, hát szé- gyelni, dugdosni, eltagadni kell fogyatékait. Pedig a demokrácia közvetítő rendszerei nem működnek se automatikusán, se tökéletesen — a demokráciát tehát nem várni kell csak valahonnan (mondjuk: „felülről”), hanem szüntelenül meg is kell verekedni érte. Amiről én most írni akarok — méghozzá az elégedetlenség hangján is —, az bizonyos közéleti fórumaink működése. Azo- ké a termelési tanácskozásoké, ankétoké, mozgalmi összejöveteleké, társadalmi-politikai rádióműsoroké és televíziós fórumoké, amelyeken közösségi életünk egy része zajlik, amelyeken közéletet élünk, s amelyeken gyakran közéletesdit játszunk. Mostanában különösen sok an- kétot, kerekasztalvitát, társadalmi-politikai rádióműsort hallgattam végig, s a következőkre jutottam : Először is: ezeknek az ankétoknak, rádióvitáknak és televíziós belpolitikai fórumoknak jó a hangulatuk. A beszélgetéseket lompös természetesség jellemzi. Az úgynevezett „emberi dolgok” bőséges jelenléte: a nevetéseké, az elérzékenyüléseké, a dadogó vallomásoké, a bokázásoké, a jóízű bemondásoké, az intimitásoké. A résztvevőknek és a hallgatóknak otthonos érzésük támad, s ebben a jó légkörben úgy érezhetik: nincs az a társadalmi kérdés, ami megtárgyal- hatatlan volna. Másodszor: minden ilyen ankét, vita és fórum ízelítőt ad abból, hogy Magyarországon demokrácia van. Vagy más szóval: készség a társadalmi önvizsgálatra, és készség arra, hogy az önvizsgálat eredményei rendszeresen nyilvánosság elé kerüljenek. Harmadszor: a menyasszony mégsem ilyen szép, ezért hadd mondjam el a végső következtetést, amire jutottam. Ez pedig az, hogy egy régebbi időszak titkolózásai, szertartásos mellébeszélései és merevségei után valóban nyitottabbak, („emberibbek”) lettünk. Úgy is mondhatnám: a közéleti érettség lépcsőfokára már jó ideje eljutottunk. Azóta finomodnak, csiszolódnak a demokrácia játékszabályai ám újabb lépcsőfokra nem léptünk. Állunk azon, amit már elértünk. Ennek pedig olyan veszélye van, hogy a közélet, amit ezeken az ankétokon, ilyenolyan vitákon és fórumokon élünk, közéletesdivé finomul. És minél finomabb lesz, annál súlytalanabb. R ögtön megmagyarázom: — Nyíltan beszélünk rengeteg társadalmi gondunkról, de mintha önmagunkat kezdenénk ámítani a sok beszéddel; azt is mondhatnám: kifecsegjük magunkból a gondokat, elfüstö- lögtetjük energiáinkat a „felszólalásokban”; az az illúziónk támad, hogy már túl vagyunk a gondokon, pedig csak a gondok egy-egy nyíltabb, szókimondóbb, oldottabb-természetesebb („emberibb”) kerekasztalvitáján. vagyunk túl. — Ennek a nyíltabb, szókimondóbb tárgyalásmódnak is kialakul (és megmerevedik) a szertartásrendje. A gyárigazgató, á tanácselnök, az intézményvezető már tudja, hogy nem szólamokat kell mondania és nem dicsekednie kell: töprengenie kell inkább és férfiasam panaszkodnia. A vitavezető, a rádió- vagy tévériporter már tudja, hogyan kell az ilyen vitaszereplőinek, interjúalanynak aláadni a szót, hogyan kell finoman ellenkeznie vele, anélkül, hogy a teljes véleményütközésig jutna, hiszen miért bántanák egymást, amikor a vitapartner egyébként annyira nyílt, szókimondó és „emberi”, sőt gyakra: jópofa. K özéleti vitákban rengeteg jópofa szerepel: ő aztán kimondja kereken, nem fél ő senkitől, remek poénjai vannak, de halálos pontosan tudja a határt, amelyen túl — vélt vagy valódi érdekei kedvéért — nem léphet. Közéleti vitáinkból nem hiányzik a problémafelvetés bátorsága, de gyakorta hiányzik a tét. Nem egy ember vagy egy csoport cselekvései szembesülnek a szocialista elvekkel és méretnek meg. Hanem elvont példák. Az elvont példáknak pedig nincs valódi tétjük. A szertartásrendhez hozzátartozik egy sajátos magatartás: közös gondjainkról van szó ugyebár, eSért mindenki úgy vitatkozik, hogy a véleményütközések lehetőségét végül belefojtja egy elvont, egységesnek és munkamegosztás-nélkülinek felfogott közösség-fogalomba. A közösségi magatartásból így közösségi lojalitás lesz. — A közösségi lojalitás pedig a közösség ellen dolgozik. Mert mindenki egybemos. Mert elfedi az íróasztal túlsó felén ülők és innenső oldalán állók, a közvéleményt képviselők és a közvéleménynek beszámolni kötelesek közötti munkamegosztásbeli különbséget, melynek — éppen a közösség jó egészsége érdekében — igenis a véleményütközésekig kellene eljutnia. Az ankétok. viták, közéleti rádió- és televízióműsorok esetében pedig semmi mást nem értek ezen az ütköztetésen, mint azt, hogy a vitavezető, illetve a riporter úgy lépjen föl, úgy kérdezzen, úgy tartsa a mikrofont, mint aki a szükséges munkamegosztás következtében az íróasztal innenső oldalán állókat képviseli, ezért más a nézőpontja, a felelőssége, a dolga. Éppen azért, mert egyébként csakugyan egy közösségbe tartozik azzal, aki az íróasztal túlsó felén ül. E r s éppen azért, mert ennek a közösségnek az az érdeke, hogy közéletet éljen. Nem pedig közéletesdit. Faragó Vilmos A Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetkeze* AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVÉTELRE KERES — asztalos, lakatos és festő szakmunkásokat, — varrónőket, — kocsikísérőket, — férfi és női segédmunkásokat, anyaggazdálkodásban jártas, gépipari technikummal 1 rendelkező — anyaggazdálkodót es — gépírókat. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezés: a szövetkezetnél; Gyula, Zrínyi, tér 1—2. sz. alatt, a szövetkezet személyzeti vezetőjénél.
