Békés Megyei Népújság, 1975. november (30. évfolyam, 257-280. szám)

1975-11-19 / 271. szám

Világ proletárjai 1975. NOVEMBER 19. SZERDA Ara: 80 fillér XXX. ÉVFOLYAM, 271. SZÄM MA: KÖZÉLETESDI (3. oldal) ELÖISKOLA AZ ÉLETHEZ (5, old.) A JUBILÁLOK EMLÉKEZNEK (5. oldal) Őszi mérleg Pedagógusnapok kezdődtek Orosházán Tanácskozik az orvos-egészségügy! dolgozók szakszervezetének kongresszusa Nem volt csapadékos, esős annyira, mint tavaly. Nem voft kétségbeejtően száraz, aszályos sem. Nem volt rendkívüli ez az ősz. De könnyű sem volt. Bár naptár szerint jó egy hónap van még hivatalosan az évszakból, a múlt idő használata mégis jo­gos. A mezőgazdaságban leg­alábbis. Itt-ott ugyan még hordják a földek melletti prizmákból a cukorrépát a gyárakba, de: a vetésen régen — idejében — túl vagyunk már. Az eredetileg ter­vezettnél két százalékkal na­gyobb területen, összesen 133 ezer hektáron vetettünk a me­gyében kenyérgabonát. Ezzel, el­sők között az országban, elértük a célul kitűzött 1973-as szintet. Betakarítottuk a kukoricát. A 34 ezer hektáron 55—5t> mázsás hektáronkénti átlagtermést ér­tünk el. Ezzel talán szintén el­sők vagyunk az országban Jól fizetett a rizs is. A Körösi Álla­mi Gazdaságban rekordtermést — hektáronként 35 mázsát — arattak. A megyei átlag is meg­közelíti a 30 mázsát. Ez vala­melyest kárpótol bennünket az időjárás okozta gabonatermés­kiesésekért. Tudniillik a se hideg, se me­leg ősz tulajdonképpen csak úgy: általában volt kedvező. Mert előfordult, hogy nem esett az eső, amikor kellett volna — ezért kényszerültek öntözni Bé- késszentandráson a vetéseket. Másutt meg túl sok csapadék hullott le egyszerre s vízben állt a kukorica, mint Kaszaperen, vagy jég verte a termést, mint Biharugrán. A cukorrépa valamivel keve­sebbet hozott a vártnál, cukor- tartalmával sem kényeztet el bennünket. A szakemberekre vár, hogy eldöntsék: új fajtákra van szükség, vagy a termesztés technológiáját kell korszerűsíte­ni? Egy biztos, a cukorrépa-ter­mesztés lényege a cukor, nem pedig a répa. Ilyen szempontból is nagyobb figyelmet érdemel megyénk cukorrépatermő 18 ezer hektárja. A legnagyobb csalódást ezen az őszön mégis a napraforgó okozta. Átlagtermésével még a legóvatosabb becsléseket is majdhogynem nagyzolóvá tette, jelentős bevételektől ütve el a Körösök mentén gazdálkodó s nem éppen a legerősebb közös gazdaságok sorába tartozó tsz~ eket. Jó néhány tanulsággal ázolgál tehát az igazán szép eredmé­nyek mellett a mostani ősz. An­nak ellenére, hogy nem volt rendkívüli. Nehéz volt. Ezt bi­zonyítja a honvédek és a hon­védségi szállító járművek meg­jelenése, több hetes munkája a földeken. Ezt igazolják a gép- átcsoportosítások, a kölcsönkért lánctalpas kombájnok, s az is, hogy az őszi mélyszántásnak egyharmada még hátra van. Az utóbbi természetesen mit sem von le a már felsorolt ered­mények értékéből, amelyek vi­szont arról tanúskodnak, hogy megyénk mezőgazdasága, az ál­lami gazdaságokban, a termelő- szövetkezetben dolgozó kollek­tívák, az őket segítő, kiszolgáló ' gazdasági egységek az anyagi­technikai feltételek biztosításá­ban, a munkaszervezésben, szak­tudásban felnőttek feladataik- . hoc. Kőváry E. Péter Kedden, november 18-án dél­előtt Orosházán a Petőfi Műver lődési Központban első alkalom­mal rendezték meg az orosházi pedagógusnapokat. A kétnapos találkozón < az orosházi járás mintegy 500 pedagógusa tanács­kozott. Vitaindító előadást Szűcs Islvánné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Úttörők Szövetségének elnöke tartott. Hangsúlyozta; az eszme­csere célja az időszerű ifjúságpo­litikai neveléssel kapcsolatos fel­adatok elméleti és gyakorlati se­gítése. A kedden délelőtt megtartott vitaindítót, az azon elhangzotta­kat és a pedagógusok előtt álló ifjúságpolitikai neveléssel össze­függő gondokat a résztvevők há^ rom szekcióülésen vitatták meg. Külön tanácskoztak a szakkö­zépiskolák, az általánbs iskolák felső- és alsótagozatos tanárai, nevelői. Ma, a tanácskozás második napján Orosháza három legna­gyobb iskolájában a résztvevők kisdobosok és úttörők rajfoglal­kozásainak gyakorlati bemutató­ját tanulmányozzák. Csaknem félezer küldött és meghívott részvételével kezdő­dött meg kedden az ÉDOSZ- székházban az orvos-egészség­ügyi dolgozók szakszervezeté­nek VII. kongresszusa. A tanács­kozáson az egészségügy szem­pontjából — pozitív eredmé­nyekben — gazdag négy és fél év munkáját értékelik. A kongresszuson — amelyen megjelent Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára, Duschek Lajosné, a SZOT tit­kára és dr. Zsögön Éva egész­ségügyi ál'amtitkár —.dr. Dara­bos Pál, a szakszervezet főtitká. ra ismertette a központi vezető­ség referátumát. Egyebek kö­zött hansúlyozta; a VI. kong­resszus óta eltelt időszak fő jel­lemzője, hogy az MSZMP X. kongresszusának hatására, ha., tározatainak végrehajtása során az egészségügy számára alapve­tő fontosságú társadalompoliti­kai döntésekre, határozatokra és törvényhozásra került sor. Ál­lami feladattá vált az egész la­kosságra kiterjedő ingyenes egészségügvi ellátás, a betegsé­gek megelőzése került az egész­ségügyi tevékenység előterébe s általánosságban a lakosság egé­szére kiterjedő gondozás foko­zatos fejlesztése jellemezte a beszámolási időszakot. (MTI) \ A Békéscsabai MEZŐGÉP Vál: lalat dolgozói közül harminckét, tő kapta meg ebben az esztendő­ben az aranygyűrűt 25 éves törzsgárdatagság elismeréséül. Ezenkívül 48 dolgozónak nyúj- j tották át a törzsgárdajelvény va­lamelyik fokozatát: arany, ezüst | és bronz formában. Azok,' akik j évek óta balesetmentesen köz- j lekednek és hivatásos gépkocsi- vezetők, szintén magas szintű j elismerésben részesültek. Kiss ! Sándor, a vállalat igazgatója ki­lenc dolgozónak nyújtotta át a Balesetmentes közlekedésért ki­tüntetést. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 58. évfordulója al­kalmából nyolcán kapták meg a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést, ketten miniszteri di­cséretben részesültek. A MEZŐGÉP Vállalat fejlő­déséről dokumentációs anyago­kat gyűjtött, a gyártmányokról színes felvételeket készíttetett, melyet a törzsgárda ünnepség és kitüntetés után mutattak be az érdeklődőknek. Változatlan a politika a háztáji termelés fontosságának megítélésében Széli Ferenc TOT-titkár előadása A Körösök Vidéke Tsz-ek Te­rületi Szövetségének szervezésé­ben Széli Ferenc, a TOT terme­lésfejlesztési titkára tegnap a háztáji gazdálkodás fejlesztésé­ről és jövőjéről tartott előadást Békéscsabán, a MEDOSZ Luther utcai székházában. Elmondta többek között, hogy a párt politikája a háztáji ter­melés jelentőségének, fontossá­gának megítélésében változat­lan. Szükséges és kell a háztáji termék, a‘ kisegítő gazdaságok­ban előállított tej, tojás, zöld­ség, hús. A népgazdaság még hosszú ideig nem tudja nélkü­lözni az itt kialakult termelési lehetőség mellőzését. Példaként említette: Budapest zöldségellá­tásában 60 százalékot képvisel­nek a háztáji, illetve a kisegítő gazdaságok Országosan a tojás- termelés több mint felét adják. Tejből az összes felvásárlás 30 százaléka innen ered. Marha- és sertéshúsból az össztermelés csaknem egyharmadát képvise­lik. A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa legutóbbi ülésén külön megvizsgálta azt, hogy a termelőszövetkezetek miként tehetnének legtöbbet az ágazat­ban rejlő termelési lehetőség ki­használására. A háztáji föld ter­mőképességének növelésére ki­emelte az iparszerű termesztés általános bevezetését, a költség- elszámolást és a hozamból való arányos osztozkodást. A háztá­ji pénzzel történő megváltásával a TOT nem ért egyet, s ellenzi az üzérkedő, harácsoló, az adok- veszek alapra épített háztáji gazdálkodást is. Szólt arról, hogy a háztáji termelés szinten tartása a TOT célkitűzései kö­zött szerepel. Az előadás után kérdések, vé­lemények hangzottak el. Leg­több felszólaló azt kérte, hogy az ágazat adóztatását a hatóság a termelési célnak megfelelően differenciálja ép a termelés költ­ségeit — igazolás alapján — az adóalap kiszámításánál vegye fi­gyelembe. Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága ímnMsaaiBaeiBagaHBiiiiSBiamiiii Gyarmati János elnökletével kedden délelőtt a Parlamentben összeült az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A képviselők — a Közleke­dés. és Postaügyi Minisztérium előterjesztésében — az országos és tanácsi közúthálózat fejlesz­téséről tanácskoztak. A tájékoz­tatóból kitűnt, hogy a negyedik ötéves terv végére az országos úthálózat hossza megközelíti a 30 000 kilométert, s a befon, il­letve aszfaltbeton-burkolatok aránya a korábbi 60 százalék­ról 74 százaikra növekszik. A főúthálózat hossza 6200 kilomé­ter, ebből azonban 1300 kilomé­ter nem felel meg a követelmé­nyeknek, részint a burkolatszé­■»■■•••■«aBaaaeaaaaiaaBaBtsaMaftaaaaBaaaaasaaaaaaaNsauBastaaaaaBBaaBaBag Egyedi műanyagipari gépek készülnek Orosházán WH — SSSS Az Orosházi Vas- Műanyagipari Ktsz többek között egyedi műanyagipari gépeket is gyárt. Saját igényeiken kívül a társszövetkezetek és az állami vállalatok szükségleteit is kielégítik, sőt exportra is készítenek gépe két Képünkön egy vákuum mély bűzé berendezést szerelnek a szövetkezet dolgozói lesség, részint a teherbírás és a burkolatfajta miatt. Az alsóbb­rendű hálózat a nagyrészt új nyomvonalon épült bekötő uta­kat is ideértve, eléri a 23 620 ki­lométert. A tervidőszak végén 85 kilométer hosszú autópálya és csaknem 100 kilométernyi autóút áll a gépjárművek ren­delkezésére. A képviselők a ta­nácskozáson megvitatták az or­szágos és tanácsi közúthálózat fejlesztésének ötödik ötéves ter­veit is. (MTI) T örzsgárda-ünnepség és kitüntetés a MEZŐGÉP Vállalatnál

Next

/
Thumbnails
Contents