Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-07 / 235. szám
A Tyereskova-brigád 6s a munkásörök Négy évvel ezelőtt alakult meg a Volán gyulai üzemében a kalauzok brigádja, amely Tyereskovát választotta névadójának. A brigád azóta minden évben teljesítette célkitűzéseit, előbb kiérdemelték a szocialista címet, majd elérték a zöld- és ezüst koszorús fokozatot. Nyolctagú a brigád, s valamennyien távolsági járatokon teljesítenek szolgálatot. Egy évvel ezelőtt úgy határozott a Tyereskova Szocialista Brigád, hogy felveszi a kapcsolatot a tartalékállományú gyulai mnn- kásőrökkel. Rövid idő múltával létre is jött az első találkozó. Most az elmúlt hét végén ismét találkoztak a TyereskovaÖrömök, gondok múzeum ügyben O 197 múzeum Múzeumügyünket, közművelődésünk e fontos területét, megélénkült vita övezi az utóbbi időben. A felívelő vitaszellem nemcsak a közművelődés iránti érdeklődés növekedésének kifejeződése, hanem annak tükröződése is, hogy múzeumhálózatunk nagyarányú és gyors fejlődése újabb gondokat, feladatokat vetett fel. Dr. Fülep Ferenc, a Nemzeti Múzeum főigazgatója írta: „Mi múzeumainkat- félkarú óriásoknak szoktuk nevezni, mert igen nagy munkával és költséggel megteremtjük egyik karjukat: olyan kiállításokat hozunk létre, amelyek európai szinttel mérve is megállják a helyüket, de utána semmit sem teszünk ezek propagálására, hiányzanak a katalógusok, kevés vagy egyáltalán nincs tárlatvezetés, vagyis a közművelődés számára való kiaknázásukra — a másik karjukra — már sajnáljuk a pénzt.” Há legalább értelmezést adunk a fenti hasonlatnak, akkor az óriás szó múzeumügyünk harmincéves fejlődését is jelentheti. azt a folyamatot, melynek eredményeként — az UNESCO kimutatása szerint is — múzeumhálózatunk, művelődési szerepét tekintve, a világ élmezőnyében foglal helyet Magyarországon 1945-ig 50 múzeumot létesítettek, s ezek többsége is még az első világháború előtt jött Létre. Ez az Ötven múzeum, háborúból megmenekült, pusztulásból kimentett kincseivel volt az örökségünk. Ma százkilencvenhét különböző múzeum van országunkban. S ebben a két számban benne feszül az elmúlt harminc év minden igyekezete, hogy ne csupán Budapest, és ne csupán egy-egy megyeszékhely várja eredeti műkincsekkel, képekkel, szobrokkal, helytörténeti emlékekkel látogatóit. Olyan városok kaptak új kiállítótermeket, múzeumokat, ahol korábban nem volt hasonló intézmény. Olyan épületek, gyűjtemények kaptak múzeumi védettséget, amelyek pusztulása, el- kallódása kulturális életünket, nemzeti értékeinket, vagyonúnkat tette volna szegényebbé. brigád tagjai a munkásőrökkel, akiket már jóbarátként üdvözöltek. A MEZÖGÉP-nél megrendezett találkozón Sólyom Sándor, a brigád egyik tagja ke- gyeletes szavakkal emlékezett meg azokról, akik ezúttal már nem vehettek részt a baráti találkozón. Emléküknek egyperces néma felállással adóztak. Üdvözlőjében elismeréssel beszélt a tartalékállományú munkásőrökről, akik idős koruk ellenére is aktívan tevékenykednek a testületben, példát mutatva a fiataloknak. Az elismerő szavakra Romlási Sándor zászlóalj parancsnok válaszolt, majd átadta a brigád vezetőjének, Aperger Máriának a párt városi bizottsága és a munkásőrség elismerő oklevelét, ugyanekkor zászlóalj parancsnoki dicséretben és ajándékban részesült Máté Imre, Szalóki László, Mészáros István és Szabó József munkásőrök. Képünkön Mészáros István veszi át a dicsérő oklevelet. 4 afá wem: ISIS, OKTOBER t, '»’Mg; A múlt évben múzeumainkban 6 millió 300 ezer egyedi műtárgyat őriztek, a különböző gyűjteményekben nyilvántartott értékek mennyisége pedig több mint 25 millió darab tárgyra becsülhető Nemcsak több mú- zeum van tehát az országban, hanem gazdagabbak is. Különösen gyorsan gyarapodtak az utóbbi években a régészeti, a numizmatikai, műszaki és ipartörténeti, az irodalmi gyűjtemények. A helyi hatóságok támogatása következtében — az utóbbi öt esztendőben, országos méretekben — a helyi hálózat fejlő” dése jelentős. Űj múzeumot kapott Nyíregyháza, a debreceni Déry Múzeum ezer négyzetméter alapterülettel bővül, befejeződött a miskolci Hermann Ottó Múzeum teljes rekonstrukciója, Salgótarjánban új munkásmozgalmi múzeum létesült, Szolnokon, új megyei könyvtár megépülésével tehermentesül a múzeum épülete, Kecskeméten is elfoglalta új helyét a múzeum, s Fejér megyében is kialakultak a megoldás elképzelései. Kaposvár megyei képtárat kapott, Miskolcon önálló képtár alakult, Zalaegerszeg múzeuma ugyancsak új, és Győrött találjuk a legszebb vidéki múzeumot. Ami a fővárost illeti, csak a legfontosabbat említjük, a budavári Palota-komplexus átadását. S íme egy adat, amely négyöt esztendővel ezelőtt még elérhetetlennek látszott: tíz és fél millió ember fordult meg tavaly múzeumainkban, kiállítótermeinkben. Vagyis, mintha az ország minden egyes lakosa egyszer az év folyamán megnézett volna egy, kiállítást. Mintha egyszerre csak minden egyes emberben felébredt volna a kíváncsiság történelmünk, kultúránk, képzőművészetünk iránt. Sokkal többen, mint bármikor koráb ban. A számokkal, az eredményekkel akár elégedettek is lehetnénk. Miért hát e fellángoló vita, miért, hogy egyre több múzeumbarát — a közművelődés mind több felelős munkása — ad hangot aggodalmának múzeumügyünk jelenlegi és jövendő állapotát illetően’ Havas Ervin (Második rész holnapi számunkban következik) Színész-író bemutatkozása Gyulán A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Ady Endre könyvesboltja október 1-én könyvpremiert és fórumot rendezett Győrffy László íróval Horkai János színművész közreműködésével. Ezt író-olvasó találkozó követte a Mogyoróssy Könyvtárban, ahol a vendegeket telt ház fogadta. Győrffy László 25 éves korában szerzett diplomát a Színművészeti Főiskolán, azóta színészként és dramaturgként működik. Elbeszéléseit 1969 óta közli a Kortárs és az Űj Írás című irodalmi folyóirat, a Szép- irodalmi Könyvkiadó pedig most jelentette meg „Dobd fel magad, fiú” című kötetét 17 elbeszéléssel. Az Üj Írás októberi számában jelenik meg „Az aluljáró” című novellája, amit az író-olvasó találkozón ismertetett hallgatóságával, Horkai János pedig az említett kötetből olvasott fel. s dl kit Csapda — Furcsaságok tava — Ostromállapot Románia felszabadulása után még sokáig garázdálkodtak a hegyi falvakban az erdőrengetegbe menekült fasiszta, nacionalista hordák. Felszámolásuk a fiatal népi államnak létkérdése volt. Egy Ilyen akcióról szól a Csapda című színes román film. A főszereplő Roman, a rendőrfelügyelő, akit a banditák felszámolására küldenek a kis hegyi faluba. A helyi csendőrparancsnok összejátszik a fosztogató-rabló bandával. Románnak nehéz dolga akad, de küzdelmét megkönnyíti a szeleburdi, de végtelenül csinos aktivista, luli- anna. Az izgalmas román filmet a közönség csütörtökig a Brigád moziban láthatja. Jan Batory lengyel rendező — aki nem ismeretlen a hazai moziközönség előtt, Az elnök úr látogatása, az Akik ellopták a holdat és az Egy taxisofőr halála című filmjei nagy sikert arattak — újabb filmet készített a fiatalokról, a fiataloknak. A Furcsaságok tava című színes magyarul beszélő alkotás egy tinédzser lány romantikus szerelmét, magára találását meséli el. A főszerepet kitűnően Maria Kowalik alakítja. Costa Gavras francia filmrendező alkotásai mindannyiszor egy-egy aktuális, embermllliókat megrendítő politikai eseményre épülnek. Olyanokra, amelyek egyértelmű állásfoglalásra késztetik az embereket. A tökéletes bűntény, a „Z”, avagy egy politikai gyilkossága anatómiája a nagyszerű példa ennek igazolásául Gavras művészetében. Most az Ostromállapot címmel készített újabb filmalkotást. A színes, magyarul beszélő francia film Uruguayba, a puccsok és tupamarók véres és kegyetlen országába, a napilapok címoldalának állandó szereplőjéhez kalauzolja el a nézőt. A film egyértelmű leleplezés: a CIA hogyan segíti a különböző „gazdasági szakértők” beépítésével megdönteni a haladó kormányokat, felszámolni a hazafiak csoportjait, pártjait. A beépített, de lebukott amerikait Yves Montand, a Ku-Klux-Klan-módsze- rekkel „dolgozó” rendőrfőnököt Renato Salvatori alakítják. A film zenéjét ez alkalommal is Mikis Theodorakis szerzetté. A francia politikai filmét csütörtöktől a Szabadság moziban vetítik. Yves Montand, az Ostromállapot című színes francia film főszereplője M Ekkor csapott fel az első hátborzonga- ■ tó üvöltés, majd egy újabb rémült ordítás követte ... Vad, kétségbeesett kiabálás zengett a víz fölött; fuldokló lovak Iszonyú nyerítése, emberi halálordítás és bugybarékolás keveredett össze. „Hála neked, víz öregje!” — könnyebbült meg Györk, tudva, hogy az örvény rettenetes forgója végez mindegyikkel. A part irányába fordult, és hamarosan ki is vergődött,, de nem ülhetett fel a paripájára, mert egy feneketlenül posványos részre ért, és térdig cuppogott a sárban, iszapban. Aztán, ezen át- 1 vergődvén, nyeregbe pattant, és | vágtázni kezdett „Megyek a | békési ispán úrhoz!” — határoz- í ta aL — Hát ide figyelj, te nyálas szájú bornyú! Ha azt hiszed, hogy az ispán úr őnagyságá szóba áll egy ilyen magadfajta, koszlott növendék disznóval, akkor te egy félkegyelmű falubolondja vagy! Györk keze ökölbe szorult. Küszködnie kellett önmagával, hogy képen ne teremtse ezt a langaléta várkatonát, aki útját állta. Még ha százszor is ajtónálló, akkor sincs joga, hogy le- pocshondiázza őt. — En pedig beszélni akarok az ispán úrral — erősködött aztán hirtelen váltott az agya —, és fogadom, hogy jól ellátja a bajodat amiért mocskolódtái! — No, kotródj innen, öcskő, szedd gyorsan a talpadat, mert az ülepedre verek ezzel a dár- danyéUeli — öcskő néked a te tetved! Mondom, hogy megbánod! Fontos hírrel jövök az ispán úrhoz. — Nofene! Hadd halljam! — Majd éppen néked mondom el! — Nékem hát! Én átaladom az ispán úrnak, az meg beenged magához, ha jónak látja. Györk sejtette, hogy kissé elvetette a súlykot. De már nem hátrálhatott meg. Gondolta, lesz egy kis felhorkanás, ha kiderül, miért keresi ő Békés vármegye nagyságos ispánját de majd csak kivágja magát, mint eddig mindig. Töprengett eleget, három napig ténfergett a környéken, míg rászánta magát. A gyomra olyan üres, akár egy száradni kitett hordó. Néki mindenképpen az ispán elé kell jutnia, aztán lesz, ami lesz! Ekkor a folyosó túlsó végében egy vár-tiszt jelent meg. Feléjük tartott, talán a száznagy lehetett Az őrt álló várkatona feszes vigyázállásba merevítette magát. A tiszt elhaladt mellettük. és a várispán ajtaja felé fordult amikor az őr megszólalt: — Várnagy uram! A tiszt megállt, és kérdőn visszanézett. — Ez a legény azt mondja, hogy fontos izenetet hozott az ispán úr önagysagának. — Ez? — fordult a várnagy Györk felé, és szúrós, kemény tekintettel végigmérte. — Kitől? — Benedek váradi szállítómestertől — mondta kereken, s habozás nélkül Györk. VaJaraL
