Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-07 / 235. szám

Emlékplakett« átadás Tegnap, október 6~án Békés •«abán a megyei tanácsnál Nagy János a Békés megyei Tanács elnökhelyettese adta át a me­gyei tanács által alapított „Már- ky Sándor” emlékplakettet Elek Lászlónak, a Szarvasi Óvónő­képző pedagógusának. Elek László helytörténeti és honis­mereti munkásságáért kapta az elismerő kitüntetést. Slágerműzeum és divatbemutató Békéscsabán Az Országos Rendező Iroda szervezésében október 9-én, csü­törtökön este 5 és 8 órakor „A 30 év slágerei” címmel divatbe­mutatóval egybekötött shaw- műsor lesz Békéscsabán, az if­júsági és úttörőház nagytermé­ben. Az érdekesnek ígérkező könnyűzenei esten a műfaj rep­rezentánsaival találkozhat a kö­zönség. Az Apostol együttes és a Ritmus revükar kíséretében Fónay Márta, Abody Béla, La- tabár Kálmán, Németh Marika, Payer András, Bódy Magdi, Szűcs Judit, Andax Györgyi, Ma­rik Péter és Vallai Péter lép­nek a pódiumra. A műsort Mol­nár Margit vezeti. Jogi esetek a Munkaügyi Bíróságon Kétezer éves lelet Szófia központiban Nemrégiben kezdte meg Szó­fia központjában, az egészség- ügyi minisztérium közelében a külkereskedelmi bank új szék­hazának építését. A munkát azonban hamarosan meg kellett szakítani: az építkezési terüle­ten egy több mint kétezer éves templom maradványaira buk­kantak. A munkások szobortö­redékeket: fejeket, kezeket, lá­bakat találtak. A töredékekből sajnos mindeddig egyetlen tel­jes szobrot sem sikerült össze­állítani, de a feltárás tovább fo­lyik. (BUDAPRESS—SOFIA PRESS» Békéscsabán a megyei tanács épületének alagsorában dolgozik a Munkaügyi Bíróság. Két iro­dája van. Az egyikben tartják a tárgyalásokat. Másodfokon bí­rálják el a munkaügyi döntőbi­zottságok határozatait. — A területi munkaügyi dön­tőbizottság 1973-ban munkaügyi bíróság néven épült be az egy­séges bírói rendszerbe. Ülnökeit a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának előterjesztésére a me­gyei tanácsülés választja meg. Havonta mintegy 42 tárgyalást folytatunk le — tájékoztatott dr. Bállá József, a békéscsabai munkaügyi bíróság elnöke. A jobb kéz nem tudja« mit csinál a bal H. Sándor, a Köröst Vízgaz­dálkodási Társulat volt főmér­nöke azért fordult keresettel a munkaügyi bírósághoz, mert nyugdíjából 3600 forintot levon­tak anélkül, hogy erről értesí­tették volna. A társulat jogi képviselője a tárgyaláson be­mutatta azt a postai tudakoz- mányt, miszerint a társulat jú­nius 14-én postára adta a kár­térítési határozatot. — Ha engem júniusban érte­sítenek, akkor nem szeptember­ben fellebbezek — védekezett H. Sándor. — Miért született a kártérítési határozat — kérdezte a bíróság elnöke. — A múlt év októberében a társulat intéző bizottsága úgy döntött, hogy a vezetők jutalma­zásának mértéke nem haladhat­ja meg a havi alapfizetésük 40 százalékát. Ez év júniusában a pénzügyi revízió megállapítot­ta, hogy a főmérnök 3600 forint­tal több jutalmat kapott a meg­engedettnél. Igen ám, de miért lépte tűi a társulat intéző bizottsága a sa­ját határozatát. A jogi képvi­selő nem tud kielégítő választ adni. A főmérnök a múlt év novemberében megbetegedett. Hosszú időn keresztül ápolták a kórházban, s még a jutalom ki­fizetése előtt nyugdíjba ment. A pénzt a felesége vette fel. A bíróság elnöke felteszi a per­döntő kérdést. — Ki idézte elő a téves ki­fizetést, hiszen csak ennek alap­kor Benedektől hallotta ezt a kifejezést. A várnagynak fogal­ma sem volt, mit jelent, gyana­kodva pillogott. — Ki az isten csudája az a Benedek? — Váradi kalmár, a király úr őnagysága hadának szállít ele- séget. — Miféle üzenetet ho2ol tető- le? — Benedek uram izení, hogy nem tudja a kért több száz jó­szágot a király úr hada után hajtani. —- Aztán miért, nem a király úr udvarispánjához vitted ezt az üzenetet? — hörkent rá a vár­nagy. — Mert megakadályozták, hogy odamenjek. Györk most azt várta, hogy a várnagy megkérdi „kicsoda?”, ö pedig rendre elmondaná néki, hiszen egy várnagy hatalmas úr, rögtön az ispán után következik méltóságban, orvosolhatja ő is a panaszát. De a tiszt nem kérde­zett. — Az a gazdád baja — mond­ta kimérten. — Mi közünk ne­künk ehhez? Eredj a dolgodra, legény! — És már fordult is, hogy faképnél hagyja Györköt. — Uram, hallgass meg! Gaz­dámat kirabolták, vele magát a király urat károsították! — Kicsoda? — fordult vissza a várnagy, és szinte öklelt a te­kintetével. — Békés vármegyében élő nemes úr... Reánk csapott, öt szolgát megöltek, a temérdek jó­szágot elhajtották... Igazságért Jfittaas., urasai 1 2 I A várnagy fúitatni kezdett, s « közben merőn bámulta Györköt J Szinte üvegesre tompult a sze- ! me fénye. Aztán horkantott, | megragadta a fiú vállát, és ma- j gával rántva, megindult vissza j a folyosón. Györk kicsit csodál- ■ kozott a vártiszt hirtelen felin- • dulásán, de gyanútlanul lép­delt a vállát még mindig fogó férfi mellett A várnagy egy kis kamraszerű szobába vitte, bevágta maguk mögött az ajtót, aztán Györköt a falhoz lökte. — Ki volt az az anbei’, aki kirabolt? — Bansa nembéli Tamás úr — bökte ki, de ekkor már érezte a legény, hogy valahol hibát kö­vetett el. A várnagy úgy meredt rá leszegett fővel, szétvetett lá­bakkal, mintha neki akarna ro­hanni. Várta, mi lesz? A vár­tiszt hirtelen tapsolt. Két katona lépett be a kamrába, feszes vi- gyázállásba dobbantottak. — Verembe ezzel — bökött Györkre. A legény szinte megkö­vült. — Ha ki meri nyitni a szá. jét egyszer is, szétveritek a po­fáját! A két várkatona megragadta Györköt, karját hátracsavarták, felsőteste előrebukott, meglök­ték, sodorták, vetették kifelé. •— Uram, mit teszel velem?! — kiáltotta a legény, lábát meg­vetve a küszöbön, ám erre olyan ütést kapott azi arcába, hogy egész teste belezsibbadt. Ajka felrepedt, a vér véglgcsorgott az állán, ő maga pedig elvesztette az eszméletét iFolytatjuk) ján lehet követelni a visszafi­zetést. A társulat főkönyvelője az in­téző bizottság elnökére hivatko­zott. A jegyzőkönyv tanúsága szerint ő intézkedett így. Az elnök berekesztette a tár gyalást. 10—15 perc múlva ki­hirdette a bíróság az ítéletet, A nyugdíjas főmérnöknek nem kell visszafizetnie a 3600 forintot. Mert hiszen az intéző bizottság határozatát a társulat a bizott­ság elnökének rendelkezésére lépte túl. Nem valami szívderí­tő tény. A jobb kéz nem tudja, mit csinál a baL Helytálló fegyelmi büntetés A felperes, A. Péter a Hajdú megyei Tejipari Vállalat tejpor­gyárában dolgozott villanyszere­lőként. A vállalat elbocsájtot- ta, mert munkahelyén három órát késett és ittas állapotban jelent meg. Sem a portás, sem a művezető felszólítására nem volt hajlandó az üzemet elhagy- rti. Végül ki kellett hívni a rendőrséget. Az elbocsájtás el­len a vállalat munkaügyi dön­tőbizottságához fellebbezett, mely panaszát elutasította. így került sor a munkaügyi bírósá­gi tárgyalásra. Á. Péter keresetében arra hi­vatkozott, hogy többször sza­badnap nélkül dolgozott. Kérte a szabadnapot, s ha megkapja nem jelenik meg ittasan a mun­kahelyén. Egy katona társával találkozott ezen a napon. Együtt italoztak. — Előfordult-e máskor is, hogy ittasan ment be a munka­helyére — kérdezte a bíróság elnöke. A vállalat képviselője igen­nel válaszolt. — Mivel tudják ezt bizonyí­tani? Egy fegyelmi határozat kerül a bíróság asztalára. Ebből kide­rül, hogy Á. Péter a múlt év március 8-án munkaidő alatt italozott. Gyakran késett. A ké­séseket pontos dátumok igazol­ják. A felperes nem tagadott. Ke­resetét a bíróság elutasította. Az ítéletet azzal indokolta, hogy a szabadnap elmaradása nem lehet az Italozás kiváltó oka. A dolgozó köteles munkahelyén a kijelölt időben munkaképes ál-1 lapotban megjelenni. A. Péteri többször megszegte ezt az alap­vető szabályt. Éppen ezért a sú­lyos fegyelmi büntetés helytálló. Csak közös megegyezéssel Az alperes a Tiszamentl Re­gionális Vízmű- és Vízgazdál­kodási Vállalat. A felperes B. Mihály éjjeliőr, aki korábban esztergályosként dolgozott. A vállalat 'csökkent munkaképes­sége miatt a múlt év decembe­rében éjjeliőri munkakörbe he­lyezte, havi 1200 forint fizetés­sel, 16 órás munkaidő-beosztás­sal. A munkakör egyoldalú meg­változtatása ellen B. Mihály til­takozott A szerződés módosítá­sát nem írta alá. A vállalat munkaügyi döntőbizottságához fordult. Sérelmezte a nagyará­nyú bércsökkentést, s a szakmai képzettségétől távol álló foglal­koztatást. Hivatkozott az Orszá­gos Orvosszakértői Intézet Fő- igazgatóságának rehabilitációs javaslatára is. A döntőbizottság elutasító határozatot hozott. Megállapította, a vállalat eleget tett a csökkent munkaképessé­gű dolgozójával szemben fenn­álló kötelezettségének. A kere- setkiegészítésre sem jogosult, mivel az éjjeliőri munkakör „be­tanítást” nem igényel. Ha nem fogadja el ezt a munkakört, megszüntetik munkaviszonyát. B. Mihály a békéscsabai mun­kaügyi bírósághoz fellebbezett. Bántotta, hogy a vállalat a kézi- raktárosi munkakört nem aján­lotta fel, s azt egészséges dolgo­zóval töltötték be. Valamint az is, hogy a rehabilitációs javaslatot — mely 8 órás foglalkoztatást ír elő, mert 50 százalékkal csök­kent a munkaképessége — fi­gyelmen kívül hagyták. Kere­setének a bíróság helyt adott. Kötelezte a vállalatot, hogy dol­gozóját egészségi állapotának és képzettségének megfelelő mun­kakörben, mégpedig közös meg­egyezés alapján foglalkoztassa. Az ítéletet azzal indokolta a bí­róság, hogy az 50 százalékos munkaképesség-csökkenés követ­keztében a dolgozó felmondási tilalom alatt áll. Tehát munka- viszonya azért, mert az éjjeliőri állást nem fogadja el, nem szün­tethető meg. A munkaszerződést pedig a vállalat és a dolgozó csak közös megegyezéssel mó­dosíthatja. (Sered!) A Szovjetunió októberi számáról A Szovjetunió e. képes folyó­irat októberi számának anyagá­ból ezúttal kiemelkedik az a többoldalas képes fotóriport, amely az egyik legnagyobb moszkvai óragyár munkásnőinek életéről számol be. Egy másik kulturális témájú képes riport az új vilniusi operaház építé­szét, munkáját és alkotását mu­tatja be. A ma élő átlagember is so­kat tud a repülésről: sokan van­nak, akik az utasszállító repü­lőgéptípusokat is ismerik. Az ejtőernyő hasznáról az isko­lás gyermekek is tudnak. Arról azonban már sem az iskolás, sem az átlagember nem tud, hogy egy-egy ejtőernyő típust — mielőtt gyártani kezdenék — kik és hányszor próbálják ki. A folyóirat riportot közöl a ki­próbáló ejtőernyős foglalkozás­ról és egyik, képviselőjéről. Szibériai évezredek címmel érdekes néprajzi, régészeti írást közöl a lap októberi száma. A tudományos írások sorában elemző írást olvashatunk a Szo­juz—Apollo-űrkísérletről, egy másik interjú a'világűr verseny- biztosával hoz össze bennünket, azzal a személlyel, aki az űrre­kordok adatait rögzíti. A középiskolásokat és a peda­gógusokat érdekli az a képes ri­port és beszámoló, amely azok­kal a diákokkal és pedagógu­sokkal foglalkozik, akik tavaly díjat nyertek a „Ki tud többet 3 SzovjetumÓDÓl a Szovjetunió­ról” országos vetélkedőn. A díj­nyertesek az idén nyáron Szó- csiban nyaraltak. Képekben és írásban róluk szól a beszámoló A folyóirat ismét közli az ts- kolarádióban elhangzott nyelv- oktatási anyagot, amelyet ismét haszonnal forgathatnak az oro­szul tanulni kívánók. Nem elég « blokk••• A vevő egy Volga lökésgátlót tesz a pultra, s nyújtja a blok­kot az elárusítónak. — Tessék kicserélni egy Wartburg lökésgátlóra. Téve­désből vásárolta az anyagbe­szerző. — A közületi blokkra vásá­rolt árut csak a vállalat igazga­tójának, illetve főkönyvelőjének az igazolására cseréljük ki — hangzik a lakonikus válasz, — De hiszen ez bürokrácia! — háborodik fel a vevő. Gyakran fordul elő hasonló eset az Univerzál Kiskereske­delmi Vállalat békéscsabai jár. müboltjában. Naponta nyolc­száz—ezer vevő fordul meg a boltban. Havonta mintegy 5 mil­lió forint értékű árut forgal­maznak. A vevők 40 százaléka közületi blokkra vásárol. Sokan azért keresik (el a járműboUot, hogy a korábban vásárolt árut kicseréljék. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a cse­rét a vállalat vezetői igazolják. Ehhez az eljáráshoz a vállalat dolgozói szigorúan ragaszkod­nak. Vajon valóban bürokráciáról lenne szó? Első benyomásra az eljárás annak tűnik. Hiszen nem elég a blokk, hanem alá­írással, pecséttel ellátott iga­zolás is szükséges. Tehát egy újabb papír. Ám ha tüzeteseb­ben vizsgáljuk a kérdést, ellen­kező következtetésre kell jutni. Az Igazolás ugyanis nagyon In­dokolt célt szolgál. A cserék mögött gyakran a társadalmi tu. lajdon megkárosítására irányú, ló kísérlet húzódik meg. Külö­nösen szembetűnő ez akkor, ha olyan gépkocsialkatrészre akarják kicserélni a korábban vásárolt árut, amilyen típusú gépkocsival a vállalat nem ren­delkezik. Aligha akad olyan üzem, intézmény, vagy szövet­kezet, amely Wartburgot üze­meltet. Nyilván kilóg a ló lába. A vállalat pénzén a kedves i vevő a saját gépkocsijába való alkatrészhez szeretne jutni. A bolt dolgozói nem bocsát­koznak vitába az áru klcscré. lése miatt. Jóllehet nem egy vásárló nagy hangon bizonygat­ja igazát, vagy felháborodva tá­vozik. Az elárusítótól nem lehel elvárni, hogy egy rövid szóvál­tásban döntse el, hogy kinek tisztességes a szándéka. Kézen­fekvő tehát a „szigorúnak” tű­nő eljárás. A közületi blokkhoz megkövetelik az igazolást. E- nélkül nincs csere. Mindez azonban nem gördít akadályt az áruk indokolt kicserélése elé. A járműbolt eljárása végered­ményben a társadalmi tulajdon védelmét szolgálja. A megká­rosító kísérletek eleve kudarcra vannak ítélve. Ezt az intéz­kedést csak helyeselni lehet. (S—J.) ÉRTESÍTÉS! Értesítjük GYULA város lakosságát, hogy A SZABOK KTSZ új üzemház erőátviteli kábelhálózatát FESZÜLTSÉG ALÁ KELTEZTÜK, A területen levő berendezések érintése életveszélyes és tilos! Gyulai Építőipar! Vállalat Gyula, Henyei Miklós út 19, , Eladással és felvásárlással egybekötött antikvár künyvvásárt rendezünk a gyulai Mogyoróssy János Könyvtárban október 7—9-ig. Vásárolunk régi és új kiadású szépirodalmi, ifjúsági, ismeretterjesztő könyveket. Nyitva: október 7-én 10—18 óráig, 8- án 8—IS óráig, 9- éa 8—14 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents