Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-07 / 235. szám

Megemlékezések a forradalom te szabadságharc leverésének évlordolóján megyénk iskoláiban Tegnap vofí százhuszonhat éve, hogy az aradi vár alatt ki­végezték az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc tizen­három tábornokát, és ekkor lőt­ték főbe az első magyar felelős minisztérium elnökét, Batthy­ány Lajost is Pesten. A nemzeti függetlenségért, a feudalizmus fejlődést gátló intézményeinek, alapjainak eltörléséért vívott' másfél éves küzdelem hőseire emlékeztek meg a megye álta­lános iskoláiban is a tanulók, tanárok, A Gyula! í-es számú Általá­nos Iskolában a megemlékezést a Magyar Üttörők Szövetsége fennállásának 30. évfordulójá­val kötötték össze. Az elmúlt héten a kisdiákok három napig dolgoztak a »Szép Gyuláért” mozgalom keretében társadalmi munkában. A Békéscsabai t2-es számú Általános Iskola tanulói este tá­bortűz mellett tartották meg kis ünnepségüket, amelyen a sza­badságharc dalait, történeteit elevenítették fel. A Nagytbámhegyesí, a Békési 3-as számú és a Békéscsabai 2-es számú Általános Iskolák­ban ugyancsak a történelem- és az osztályfőnöki órákon, vala­mint raj- és őrsi foglalkozáso­kon emlékeztek meg, illetve emlékeznek meg a tanulók. Több iskola raja és őrse a fog­lalkozás keretében a múzeum múlt századi történeti gyűjte­ményével ismerkedett, a pajtá­sok irodalmi műsorokat rendez­tek, Garibaldi zászlója Garibaldi egykori zászlóját kapta meg nemrég a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak történelmi intézete. A zöld- fehér-piros sávos lobogó közép­ső csíkján alpesi lövész egyen­ruhában, előretartott kézzel, 'a lovon ülő Giuseppe Garibaldit ábrázolták A ló patái alatt a legyőzött ellenség hever... Érdekes és sok tekintetben szimbolikus is e zászló sorsa, amely az 1859-ben, Garibaldi vezetése alatt megalakított al­pesi lövészhadtestéhez kapcsoló­dik Á zászlót hosszú éveken át Közép-Oroszországban, Ivanov városban, a múlt század 60-as éveinek egyik forradalmára, V. Saganov családja őrizte. Az utó­dok szerint a zászló az orosz forradalmi mozgalom egy má­sik résztvevőjétől, N. Nozsin biológustól került a családhoz. A szóban forgó események ide­jén Nozsin külföldön, főként Olaszországban tartózkodott — itt találkozott Garibaldival, s valószínűleg tóle kapta a zász­lót (BUDAPRESS—APN) Késsel 'késsüt a tevesbevatő Elismert az orosházi Űj Élet Tsz levestésztája Nyolctojásos tésztát gyúrnak az orosházi asszonyok Mikor 1971-ben az orosházi Űj Élet Tsz vezetői elhatároz­ták egy tésztaüzem létesítését, szóba' került, hogy ez a mellék­üzemág egyszer még dicsőségét hoz a szövetkezetnek Mindösz- sze az vezérelte őket, hogy va­lamiképpen állandó foglalatos­ságot biztosítsanak a keltető üzemben dolgozó lányoknak, asszonyoknak A keltetés ugya­nis idényjellegű munka, január^ tői júniusig tart, és a közbenső időt tervezték kitölteni tészta- gyártással. A tojást maguk meg­termelték, volt munkaerő, meg­kezdődhetett a tésztagyártás. _ Viszonylag kevés gépet vásá­rolták, ugyanis nem nagy meny- nyiséget, hanem inkább külön­leges minőséget akartak készí­teni. Ráálltak a nyolctojasos tészta gyártására, s a legtöbb műveletet ma is kézzel végzik. 3 rmiHtisuct 1975. OKTÖÉER X Ettől válik a házi készítésűvel teljesen azonos zamatévá a szö­vetkezet terméke. A kezdetben csak kisegítés­képpen beindított üzem ma már nagyott fejlődött Negyven asszony nyújtja, szaggatja, vág­ja a különböző tésztafajtákat. Alakítottak két szocialista bri­gádot is, a Tyereskovát és á Dobó Katalint. Nekik is köszön­hető, hogy évente 280 tonna há­zi tésztát állítanak elő és szál­lítanak az ország minden ré­szére. Eljutott levestésztájuk a me­zőgazdasági kiállításira is. Az élelmiszeripari pavilonban az ország más hasonló termékeket készítő vállalatai között állítot­ták ki az orosháziak produktu­mát. Nagy volt a versengés és ezért örültek mikor megtudták, 'hogy nyertek egy díjat. Bronz­érmet kapott fez általuk készí­tett nyolctojásos levestészta. Ez a siker most újabb lendületet adott a tésztaüzemben dolgozók­nak. g* Szervezett dolgozókhoz méltó felelősségiét Alkotó légkor jellemezte a szakszervezetek megyei küldöttértekezletének vitáját Amikor szombaton délután befejeződött megyénk legmaga­sabb szakszervezeti fóruma: a szakszervezetek VIII. megyei küldöttértekezlete, a küldöttek és a meghívottak azzal a jóleső érzéssel távoztak, hogy felelős­séggel tanácskoztak. Figyelmük' s ez is törődésüket jelzi, a megye, sőt az ország ha­tárain kívülre is kiterjedt. En­nek szellemében fogant az a tá­virat, amelyben a spanyolorszá­gi terror ellen tiltakoztak és to­vábbítottak az Országos Béke- tanácshoz. SZOT LEHET ÉRTENI AZ EMBEREKKEL Visszatérve a küldöttértekez­letre, eredményességét röviden a következőképpen összegezhet­jük: alapos, jó munka volt! Ezek után részletesebben is fel­villantjuk a felszólalásokat, hogy a fenti megállapítást tényekkel is bizonyítsuk. Kovács István, a SZOT Elnök­ségének tagja, a MEDOSZ főtit­kára miután átadta a jelenle­vőknek a SZOT Elnökségének üdvözletét és elismerését, el­mondta: a megyében lezajlott szakszervezeti választásokon igen jó volt az aktivitás, ami hűen kifejezi a minőségi fejlő­dést. Ez is igazolja, hogy szót lehet érteni az emberekkel, ha igényeljük és számítunk véle­ményükre, tapasztalataikra és a gyorsabb fejlődést előmozdító bírálatukra, kezdeményezésük­re. Jobban politizáltunk — je­gyezte meg —, ezt kell a jövő­ben továbbfejleszteni ahhoz, hogy erősebb legyen’ a szakszer­vezetek cselekvési egysége. Természetesen szólt a gondok­ról és tennivalókról is. Mint mondotta, még többet kell tenni a tervszerű munkaerő-gazdálko­dásért, az itt-ott tapasztalható laza munkafegyelem felszámo­lásáért, a szervezett dolgozók neveléséért. Ám azért is, hogy növekedjék a munka és a mun­kás becsülete, A vitában felszólaló Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkára szintén- gazdag útravalót adott a küldöttértekezlet rész­vevőinek. Eredményesen dolgoz­tak a szakszervezetek — állapí­totta meg -t-, ennek is köszön­hető, hogy az utóbbi négy esz­tendőben fejlődött megyénk. A szakszervezetek politikai nevelő­munkájáról szólva elmondta: pozitív vonás, hogy színtere egy­re inkább a munkahely lett. Nemcsak jó tanácsnak, hanem cselekvési programnak is felfog­hatók az üzemi demokráciáról szóló szavai. Nevezetesen az, hogy a még hatékonyabb kitel­jesedéshez elengedhetetlen a jo­gok és a kötelességek egységes értelmezése és érvényesítése. A szervezett dolgozók, a szakszer­vezetekben munkálkodó párt­tagok így vállalhatnak még na­gyobb részt á politika alakításá­ból és végrehajtásából — vala­mennyiünk javára. SZERVEZETTEBBEN — HATÉKONYABBAN Valamennyi felszólaló, mind a tizennyolc — nem udvariasság­ból — méltatta azt a fejlődést, amely a beszámolási időben me­gyénk politikai, társadalmi, gaz­dasági és kulturális életét jel­lemezte. Eközben természetesen a kisebb és nagyobb közösségek gondjairól sem feledkeztek meg. Jámbor Sándor, a Forgácsoló­szerszámipari Vállalat békéscsa­bai gyárának gyalúsa meggyőző adatokkal érzékeltette mennyire fejlődött üzemükben a szocialis­ta brigádmozgalom, s ennek eredményeként miképpen erősö­dött a törzsgárda. Ám éppen a megyében dolgozó 5400 vasas ne­vében joggal kérte, hogy legyen Békésben is vasas szakszervezeti szervező. Pribék Jánosné, a Sar- kadi Cukorgyár műhelybizottsá­Szavaznak a küldöttek gl titkára azokat az eredménye­ket sorolta fel, amelyeket a nő­politikái határozat végrehajtá­sában értek el, s melyek révén javultak az itt dolgozó nők élet- és munkakörülményei, előbbre léptek az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének és gyakor­latának alkalmazásában. Tanulságos tapasztalatokról beszélt Bujdosó Vilmos, a Békés J és Vidéke ÁFÉSZ szb-litkára. Mégpedig arról, hogy gyakorta az elégtelen együttműködés mi­att nem fejlődik eléggé az üzem- és munkaszervezés. Sőt, nemrit­kán a túlszervszés éppen szer­vezetlenséget okoz, úgyszint az is, hogy eszközszegénység miatt vontatott a kereskedelmi hálózat bővítése. Pribéknéhez hasonlóan a nők helyzetéről, politikai és szakmai műveltségük gyarapodásáról be­szélt Fajó Lajosné országgyűlési képviselő, a magyarbánhegyesi keltető szb-titkára. Szólt arról az erőfeszítésről, hogy az idei 7 millió csibe helyett jövőre már 10 milliót keltetnek. Az itteni asszonyok sajátos gondja vi­szont, amely megoldást igényel, hogy mindmáig még nem alkal­mazhatják és élvezhetik a két­hetenkénti szabad szombatos rendszert. Ehhez sürgette az in­tézkedést. VÁLLALTÁK — TELJESÍTETTÉK Másokhoz hasonlóan, Hajki János, az Orosházi Üveggyár küldötte is részletesen ismertet­te a szocialista brigádmozgalom fejlődését, a munkahelyi neve­lésben betöltött alapvető szere­pét, jelentőségét. Tettvágyukat mi sem bizonyítja jobban annál, minthogy az idei első fél évben 11 millió forint költség — és 10 millió forint értékű földgáz­megtakarítást-értek el. Ahány felszólalás, annyi kö­zösség életének, munkájának és gondjainak egy-egy mozaikja tárult fel. Boskó Erzsébet, a Bé­késcsabai Kötöttárugyár telep­vezetője, az SZMT Ifjúsági Bi­zottságának tagja a szakmun­kástanulók képzéséről és neve­lésük feladatairól beszélt, míg Fucskó Ferenc, az olajbányá­szok, mindenekelőtt a fúrási üzemek dolgozóinak nehéz mun­kájáról, szociális helyzetük javí­tásának igényéről szólt. Figyel­met keltő megállapítást tett Szűcs Alajosné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottsá­gának titkára. A megye csaknem nyolcezer pedagógusa felelős­séggel dolgozik a párt oktatás- politikai és közművelődési hatá­rozatának végrehajtásáért. Az elmúlt években a felnőttoktatás keretében több ezren végezték el az általános iskola nyolc osztá­lyát. Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ez a száni 1980-ig tízezerre növekedjen. Ehhez vi­szont szükséges, hogy megye- 1 (Fotó: Veress Erzsi) szerte nagyobb legyen a becsü­lete a tanuló munkásnak. Az országos jelentőségű Gyu­lai Húskombinát építésének fo­lyamatával, az eredeti határidő féléves csökkentésének népgaz­dasági fontosságával ismertette meg a részvevőket Boldog Lajos, a Békés megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szb termelési I felelőse. Ahhoz, hogy a vállalás idejére elkészüljön a beruházás — mondotta— még tovább kell javítani az itt dolgozó vállalatok együttműködését, és már most fel kell készülni a megfelelő té- liesítésre. GONDBAN SINCS HIÁNY Sok-sok hasznos gondolat és javaslat hangzott el a vitában. Rozsnyai Ferencné, a Gyulai Kötőipari Vállalat szb-titkára nagyobb állami és tanácsi támo- giatást sürgetett a helyiipar, el­sősorban a szolgáltató és kom­munális vállalatok fejlesztésé­hez. Szöllősi Margit, a Férfife- hérnemű-gyár békéscsabai gyá­rának szakszervezeti bizalmija a fiataloknak a munkaversenyben, a tanulásban és a társadalmi munkában példamutató maga­tartásáról beszélt. Vándor Pál, a Volán 8. sz. Vállalat igazgatója a közlekedési dolgozóknak a közúti személy- és áruszállítás­ban elért eredményeit ismertet­te —■ megjegyezve azonban, hogy az üresjáratok csökkentése mennyire indokolt a fuvarozás feladatainak jobb ellátásában. Megyénk postásdolgozóinak munkájáról adott tájékoztatót Szilágyi József né. Az utóbbi években hét új postahivatal épült, többet felújítottak. Gond viszont, hogy ebben az elnőiese­dett szakmában a nők számará­nyukhoz képest ma sem kapnak a férfiakkal egyenlő erkölcsi és anyagi elismerést. Szloszjár György, a Szarvasi Állami Tan­gazdaság üzemi pb-titkára a szakszervezeteknek a testneve­lésben és sportban, mindenek­előtt a tömegsport fejlesztésé­ben és a szpartakiádok szerve­zésében elért eredményét mél­tatta. Korcsmaros Ferenc, a MÁV Békéscsabai Vontatási Fő­nökségének szb-titkára a vasúti szociális létesítmények és a kap­csolódó beruházások gyorsabb megvalósítását sürgette. Kreszán Mihály, a szarvasi szakmaközi bizottság titkára a hatékonyabb területfejlesztési munkához kér­te az SZMT és a szakmai megyei bizottságok nagyobb támogatá­sát. A tanácskozás vitájáról közre­adott tudósításunkból is kitűnik: milyen szerteágazó feladatok foglalkoztatják megyénk szerve­zett dolgozóit. Számbavételük és hasznosításuk éppen ezért jól szolgálja majd az elkövetkező esztendők szakszervezeti tenni­valóit összegező munkaprogram megalkotását. I Fodin» Pét£w

Next

/
Thumbnails
Contents