Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-05 / 234. szám
0«$© Most tavasszal csírázó magok, lélegzenek, csöpp arcuk látom. Ha permetez a halk eső könnyeiktől lélekig ázom. Emlék Szívem vágtája vitt s hozott napi száz kilométeren így beutaztam Európát s biztos part volt a tanterem ahol már várt a kis sereg és oktató szavam szemezte. Megújul a Címzett ismeretlen Károlyi Any Feszty-körkép Készlet a Fcszty-korképből Néhány évvé! ezelőtt, amikor újra megkezdődtek a templomrom ásatásai Pusztaszeren, dr. Trogma- yer Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója, nemcsak a frissen előkerült csontokat, köveket mutatta meg látogatóinak, hanem kezükbe adott egy érdekes könyvet is. A kötet Feszty Árpádnak, akadémikus festészetünk „A magyarok bejövetele” című híres körképét mutatta be, nemcsak szóban, hanem egy kihajtogatható, négy méter hosz- szú metszeten is, amelyet egy bizonyos Marelli Gusztáv örökített meg a fényképek pontosságával. — Azt tervezzük, hogy a második világháborúban, Budapest ostromakor erősen megsérült körképet idehozzuk, az első országgyűlés és az első földosztás színhelyére — mondotta akkor a múzeumigazgató. — Nemzeti emlékparkot létesítünk: annak lesz majd az egyik látványossága a Feszty-körkép. A néhány évvel ezelőtti tervből lassan valóság lesz. Befejezés előtt állnak a pusztaszeri ásatások — a több hajós templom romjai mellett egy kisebb kastély maradványai is előkerültek —, s időközben megérkezett Szegedre a nevezetes Feszty-mű is, amelynek restaurálása megkezdődött s rendben folyik. Jókai tanácsára A hatalmas tekercsekben Szegedre szállított körkép darabjai ott sorakoznak most a Közművelődési Palota mögötti várromban. Fiatal restaurátorok bontogatják le a szakadozott vásznakat, s fényképezik minden négyzetcentiméterét. A helyreállítók nagy Nyáregyháza Saraxtyi Ferenc Nyáregyháza, megköszönöm én néked sejtjeimbe itatott békességed: legelőid nyoszolyáján elnyúltam, gulyakútjaid vizétől tisztultam. Határtalan szabadságom bújtottad, vágtató lelkem béklyóba nem jogtad, rajtad még az álom is úgy száguldott, mint a ló, kit Epres Laci eloldott. I Nyáregyháza, hasonlítok rád még én? Ablakaid fénye messzi csillagfény. Egyszer még a földed könnyel áztatom s szik-fekély lesz rajta minden bánatom. Bőség Székely Dezsfi Ha pacsirta-szád enni kér, terített asztal tenyerem, rajta a könny, a só, a vér: & mindennapi szerelem. munkára vállalkoztak. Feszty Árpád — aki eredetileg a bibliai özönvíz látomását akarta megfesteni — Jókai Mór tanácsára 1800 négyzetméternyi falfelületen idézte meg a magyarok bejövetelét. Munkájához egy 115x15 méter nagyságú vászonfelületre volt szüksége, amelynek „benépesítése” évekig tartott. Természetesen nem egyedül dolgozott. Munkács környékén, Kenderecske falu mellett —• ahol végre megtalálta a háttérül szánt hegyes dombos természeti környezetet — ott segített neki korabeli festészetünk több ismert alakja. A lovasok rohamait Űjváry Ignác, a fénylő dombokat Med- nyánszky László, a kép előterében húzódó utakat Mi- halik Dániel, az itt-ott felvillanó tüzeket, izzó parazsakat pedig a művész felesége, Jókai Róza — Jókai Mór unokája — festette. Rajtuk kívül Vágó Pál, Spá- nyi Béla, Olgyai Ferenc, Pállya Celestina is jókora vászondarabokat festett meg a Fesztytől kapott utasítások szerint. Maga az óriáskép költője és első számú gazdája a főbb alakokat készítette el, így többek között a honfoglaló Árpádot is, akinek arcához saját vonásait kölcsönözte ... A hatalmas munka — no-, ha jó néhányan és óriási igyekezettel dolgoztak rajta — nem készült el az ezeréves honfoglalást köszöntő milleniumi ünnepségek idejére: csak egy féléves késéssel állították fel a Szépművészeti Múzeum helyén. Talán ez is magyarázza, hogy szenzáció lett belőle. A körbe futó festmény meg az elébe épített diorámaszerű díszletek üszkös fadarabjai, bábui, szekerei sok ezer látogatót vonzottak a nagy ünnepségeket követő csendben. Ötévi munka Most, hogy a fahengerek- ről újabb és újabb tekercsek kerülnek le, már nagyjából tudni lehet, hogy mi Is maradt meg az 1800 négyzetméteres óriásképből. A becslések szerint egyhar- mada teljesen elpusztult, s a megmaradt részek is töb- bé-kevésbé megrongálódtak, újrafestésre, kiegészítésre szorulnak. Kisterenyei Ervinnek, a restaurátorcsoport vezetőjének a véleménye szerint négy-öt évi munka kell ahhoz, hogy a Feszty- mű ismét felállítható legyen. A helyreállítását három állandó restaurátor végzi, de segítik a munkát a budapesti Képzőművészeti Egyetem restaurátor hallgatói is. Képzőművészeti alkotás!? A jelenlegi felmérést a konzerválás követi. Ha minden jól megy, a rossz idő beálltáig kétszáz négyzetméternyi felületet rögzítenek, mégpedig az úgynevezett viaszbevasalásos módszerrel. Ennek lényege: a festményt japánpapírré- teggel vonják be, amelyet aztán átvasalnak; a porló- dó, töredező festék így a vászonra tapad. A körkép a konzerválás után természetesen új vászonra kerül. Ennek 10x4 méteres darabjai lesznek, és alumínium keret feszíti majd ki valamennyit. A hiányzó részeket ezekre az új vásznakra festik majd rá. Ha mindennel végeznek, „A magyarok bejövetele” a pusztaszeri emlékpark körcsarnokába kerül — de az egykor úgy megcsodált dioráma-díszletek nélkül. Ez is mutatja: nem olcsó vásári látványosságnak szánják, hanem elsősorban mint a honfoglalást megidéző képzőművészeti alkotást akarják ismét bemutatni. Pontosabban egy művészcsoport száz évvel ezelőtti elképzelését, vízióját történelmünk nagy eseményéről. Akáca László Alice Csodaországban sellö a vízalatti tükörpálotában manó a föld alatti házban Mab királynő tündérfogatában Jóisten a kapcsos bibliában MAR NEM LAKIK Póka György Kapuban Kispados KÖRÖSTÁJ KULTURÁLIS MELLÉKLET Katona Judit verset Koraszülöttek Hosszú a hajam, mint a bánat. Benőtt az irgalmatlan átok, ég-könnyű holt kis fiaim már fűarcú és virágos ágak. i
