Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-05 / 234. szám
Tanácskozott a megyei küldöttértekezlet í'Folytatás az 1. oldalrólt adat. A vállalatok gazdasági Vezetői viszont még nem hoztak megfelelő intézkedéseket a DH- munkarendszer megszervezésére, bevezetésére. Fellőtt az fizetni demokrácia A Központi Bizottság 1972 novemberi' határozata alapozta meg a szakszervezetek feladatait az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében. A KB-hatá- rozat • alapján a SZOT irányelvet adott ki, mely megjelölte a szakszervezeti tennivalókat. E határozatok végrehajtása jelentős eredményeket hozott, bár tartalékaink még számottevőek. A határozat óta eltelt idő alatt az üzemi demokrácia fórum- rendszere tovább fejlődött, a ré- - gi és az új elemek jól szolgálták az üzemi demokrácia továbbfejlesztését. Az írásos jelentés a továbbiakban megállapítja: A szakszervezetek sokirányú, termelést segítő tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy a megye a IV. ötéves terv időarányos részét teljesítette. A megye állami iparának termelése az országos átlagot meghaladó mértékben nőtt. Egyes termékekből országosan is jelentős mennyiséget termel. így például a húzott síküveg 70, az égetett cserép 52, a konzervipari és háztartási idényüveg 42, a gyufái kolbász 37, a férfiing 29, az alsó ruházati termékek 24, a földgáz 17 százalékát Békés megye ipara termelte meg. A gazdasági hatékonyság a terveknek megfelelően alakult, de a lehetőségektől elmaradt Az építőipar termelésének növekedését fékezte a beruházások 1972. évi korlátozása. A termelés a beszámolási időszak alatt mégis több mint 20 százalékkal nőtt, s ez idő'alatt az építőipari munkások száma 9 százalékkal csökkent. A megyében az új létesítmények aránya magasabb az országosnál, különösen a lakóházak és egyéb kommunális létesítmények aránya nőtt'. Olyan kiemelkedő ipari beruházások is létesültek a beszámolási időszakban, mint az Orosházi Síküveggyár, a Kner Nyomda rekonstrukciója, a Békéscsabai Cserépgyár, a hűtőház, a Gyulai Tejporgyár stb. A IV. ötéves terv első négy éve a mezőgazdasági termelés növekedésének legdinamikusabb időszaka volt. 1974-ben a termelés körülbelül 38 százalékkal volt magasabb, mint 1970'ben. A tervek szerint évi 2,5—3,0 százalékos növekedéssel szemben 8,0—8,5 százalékos évi átlag emelkedés valósult meg. Mindez olyan körülmények között, amikor négy év alatt két árvíz, belvíz, fertőző állatbetegségek milliárdos (károkat okoztak. A szakszervezeti szervek a megyében rendszeresen figyelemmel kísérték és segítették a párt életszínvonal-politikai célkitűzéseinek megvalósulását. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusa által meghatározott életszínvonal-politika végrehajtására több központi bér- politikai intézkedés született. A legjelentősebb bérfejlesztésre 1973-ban került sor, amikor az állami ipar és építőipar összes munkásainak bérét 6—9 százalékig, a termelést irányítók bérét pedig 9 százalékkal növelték. A vállalati bérfejlesztéssel együtt 1973-ban több mint 12 százalékos átlagbér-növekedés következett be. A jelentés a tápasztalatok részletes elemzése után áttekintést ad a munkavédelem helyzetéről, s többek között megállapítja: A megyében csaknem száz szakszervezeti bizottság mellett működik munkavédelmi bizottság, mintegy 500 taggal. Ezen túlmenően mintegy 2200 társadalmi munkavédelmi őr tevékenykedik. Az elmúlt években munkájuk tervszerűbbé vált A beszámolási időszakban a társadalmi és a függetlenített munkavédelmi felügyelők csaknem háromezer felhívást adtak ki és J78 esetben intézkedtek ] üzem, munkahely vagy gép működésének felfüggesztéséről. A politikai és hatósági feladatokat jéj egészítette ki a munkavédelmi propaganda. Mindezek együttes hatásának tudható be, hogy az országos átlagnál a megye baleseti statisztikája kedvezőbb. A beszámolás időszakában az SZMT és az elnökség többször tárgyalta a megye egészségügyi ellátottságát. Az állami egészségügyi szolgálat és az SZMT együttműködése, munkakapcsolata tovább bővült. Az elmúlt években javult a megye egészségügyi ellátottsága, bár egyes szakterületeken még mindig kedvezőtlen. A fekvőbeteg-intézményi ágyak hiánya és a meglevő állomány nagy elavultsága komoly gondot jelent. A kór házak forgalma évről évre emelkedik. Az elmúlt évben csaknem 60 ezer beteget bocsáj- tottak el, ez a nagyfokú zsúfoltság az indokolt ápolási napok kényszerű csökkentését okozza, A beszámolás időszakában a SZOT által szervezett üdültetésben jelentős javulás nem következett be. A megye szakszervezeti taglétszámának emelkedésével egyidejűleg nem emelkedett a kapott jegyek száma, ezért a beutalható tagság százaléka csökkent. A SZOT-üdülés keretében szervezett „nagycsaládos” üdültetési lehetőség évről évre fokozatosan emelkedik, azonban a lehetőségek az igé- .nyek mögött messze elmaradnak. A beszámolási időszakban csökkent a gyermekbeutalók száma is. Hyolcvanezren dolgoznak csökkentéit rankalíta A dolgozók egészségének megóvásához, a pihenési feltételek biztosításához jó alapul szolgált a beszámolási időszak alatt bevezetett munkaidő-csökkentés. E feladat megoldását a szakszervezeti szervek nagy felelősséggel szorgalmazták és vettek részt az előkészítésben. A megyében több mint 80 ezer ember dolgozik csökkentett munkaidőben. A munkaidő-csökkentés bevezetésére megfelelő terveket készítettek és a vonatkozó szabályokat mindenütt megtartották. Tapasztalatunk, hogy a megfelelőnek elfogadott tervek nem minden esetben voltak megalapozottak, amit bizonyít az is, hogy a munkaidő-csökkentéssel egyidőban nagymértékben nőtt a túlórafelhasználás. 1974-ben csaknem kétmillió túlórát használtak fel az ipari vállalatok, ami négy- százezerrel több, mint a munkaidő-csökkentést megelőzően volt. A növekvő túlóra-felhasználás mutatja azt is, hogy az üzem- és munkaszervezésben még igen sok tennivaló van. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa, a megyebizottságok széles körű irányító, szervező munkával készítették fel a vállalati szakszervezeti szerveket az első ízben ötéves időszakra kötendő i kollektív szerződés előkészítésére. A megyében a munkajogi törvényesség tovább erősödött. A vállalatok túlnyomó többsége a Munkatörvénykönyvének rendelkezéseit tiszteletben tartja, a dolgozók jogait biztosítja. A munkajogi törvényesség javításában a szakszervezetek eredményesen működtek közre. Részt vesznek a munkaügyi viták megelőzésében, a kialakult munkaügyi viták gyors elintézésében. A mintegy 300 Munkaügyi Döntőbizottság lényegében megszilárdult, a több mint 2000 tisztségviselő túlnyomó. többsége évek óta eredményesen látja el feladatát. A dolgozók életkörülményeit, szociális helyzetét befolyásolja a lakóhelyi kommunális, szociális, kulturális, kereskedelmi, szolgáltatási körülmények színvonala. A szakszervezetekkel szemben egyre megalapozottabb igény a dolgozók munkahelyen kívüli érdekvédelmének ellátása, a területpolitikai tevékenység fokozása. Az SZMT nagy gondot fordított a területpolitikai munka szervezésére és továbbfejlesztésére. E feladat végrehajtására a megyei tanáccsal kialakította azokat az együttműködési formákat, melyek leginkább alkalmasak a dolgozók lakóterületi érdekvédelmének ellátására, a területfejlesztési célok meghatározásában és végrehajtásában való közreműködésre. A beszámolás időszakában a szakszervezeti politikai nevelőmunkánk középpontjában a párt X. kongresszusa, a Központi Bizottság, a SZOT és a kormány határozatainak ismertetése, elfogadtatása és a végrehajtásra való mozgósítás állt. Fő törekvésünk, hogy a szakszervezeti mozgalom lehetőségeivel és esz-, közeivel segítse a termelési agi- tációt, a szocialista munkaverseny propagandájának kibontakoztatását, a munkahelyi demokrácia, a szocialista közgondolkodás fejlesztését — összegezi a jelentés, majd a részletes értékelés után megállapítja.: Színesebbé vált a szakszervezeti élet, és ez a szervezettségre is kedvező hatással volt, szilárdult a bizalom a szakszervezetek iránt. A megyében 1974. december 31-én 114 ezer volt a szakszervezeti tagok száma, 11 ezerrel több, mint négy évvel ezelőtt. Kitelek a választások tapasztalatai A VJII. megyei küldöttértekezlettel lezárulnak a megyében a szakszervezeti választások — kezdte szóbeli kiegészítőjét Nagy elvtárs. A szakszervezeti választásokat kiegyensúlyozott, jó politikai légkör, jó előkészítés és szervezés, a szakszervezeti demokrácia erősítése, a tagság nagy aktivitása és érdeklődése jellemezte. A szakszervezeti választások jó politikai légkörét és a tagság aktivitását megalapozta és nagyban segítette a pártvezetőségek újjáválasztása, a megyei pártértekezlet. A beszámoló vezetőségválasztó taggyűléseken, küldöttértekezleten a szakszervezeti tagok döntő többsége, 85,90 százaléka vett részt. Megválasztottak 3587 régi és 1680 új bizalmit, 3095 bizalmihelyettest, 216 vezetőbizalmit, összesen 8578 tisztségviselőt. Számuk az 1971-ben megválasztottakéhoz képest 1577-tel, a szervezett dolgozók számának Nagy István, az SZMT vezető titkára a sióbeli beszámolót tartja növekedésével arányosan emelkedett. A 287 alapszervezetben megválasztottak 420 műhely-, osztály-, munkahelyi bizottságot, 1861 taggal. Megválasztottak 54 üzemi és vállalati szak- szervezeti tanácsot, 1665 taggal. A nyolc iparági szakszervezet megyei küldöttértekezletein 147 tisztségviselőt választottak a megyei bizottságokba. Az SZMT közvetlen irányítása alatt működő városi és 26 nagyközségi szakmaközi bizottságba 300 tisztségviselőt választottak, ebből 35 százalék nő, 25 százalék harminc éven aluli fiatal. A szakszervezeti választások során megválasztott összes tisztségviselő száma 16104, ami 2233-mal több, mint az előző választáskor. Legnagyobb az emelkedés a bizalmiak és a bizalmi- helyetteseknél. A megválasztott tisztségviselők összetétele jó.,A fizikai munkások aránya 57 százalék, a dolgozó nőké 48 százalék, a 30 éven aluli fiatalok aránya 28,5 százalék, ez emelkedést jelent a korábbiakhoz képest. Nőtt a tisztségviselők között a műszaki, ér-, telmiségi dolgozók száma, akik készséggel vállalták a szakszervezeti tisztséggel járó feladatokat. A különböző választási fórumon mintegy 36 ezer szakszervezeti tag szólalt fel, értékelte, bírálta a végzett tevékenységet, tett javaslatot a tervszerűbb, jobb, felelősségteljesebb munkára. A felszólalók többsége elismerőleg szólt a szakszervezeti szervek tevékenységéről. Egyetértettek azzal, hogy nagyobb felelősséget kell vállalni nemcsak az anyagi javak igazságosabb társadalmi elosztásában, hanem azok létrehozásában is. Az eltelt négy év és a lezajlott szakszervezeti választások tükrözik és kifejezik, hogy a megyében a szakszervezetek tevékenységében á pozitív fejlődés I volt a fő jellemző. Feladatunk azonban: hogy a munka értékelésén túl a küldöttértekezleten I a fő figyelmet a szakszervezetek ! előtt álló feladatok egyértelmű i I meghatározására irányítsuk. A I párt XI. kongresszusa által megjelölt gazdasági feladatok, valamint a népgazdaságban meglevő gondok arra köteleznek bennünket, hogy szóljunk a gazdasági építőmunkában ránk háruló tennivalókról — mondotta Nagy elvtárs, majd a következő gondolatokkal folytatta a szóbeli beszámolót: A Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát, az abban foglalt feladatokat pártunk XI. kongresszusa is megerősítette. A határozat megvalósítására minden munkahelyen elő kell segíteni a feladatok egységes értelmezését, erőteljesen ki kell bontakoztatni a konkrét tevékenységet Gazdasági célkitűzéseink sikeres megvalósításában — hangsúlyozta — mint eddig, továbbra is bátran kell támaszkodni a dolgozó kollektívákra, alkotó kezdeményezéseikre, a szocialista munkaversenyben, szocialista brigádmozgalomban rejlő lehetőségekre. Az előadó ezután a szakszervezeti és a munkahelyi demokrácia érvényesülésének tapasztalatait, fejlesztésének feladatait ismertette, majd a következőket mondotta: A megye szakszervezeti mozgalmában az elmúlt négy esztendőben jelentős fejlődés ment végbe, növekedett a szakszervezetek tekintélye a dolgozók előtt. Örömmel és lelkesedéssel vállaljuk a fejlett szocialista társadalom építéséből ránk háruló feladatokat. Minden erőnkkel azon fáradozunk a jövőben Is, hogy a megye munkássága, a bérből és fizetésből élő dolgozók érdekeit méltó felelősséggel szolgáljuk — fejezte be szóbeli kiegészítőjét Nagy elvtárs. —á— Ezután az írásos jelentés, a szóbeli beszámoló, a számvizsgáló bizottság jelentése, valamint a határozati javaslat felett megkezdődött a vita, amelyben tizennyolcán kértek szót. (Erről lapunk keddi számában számolunk be.) Felszólalt a küldöttértekezleten Kovács István, a SZOT elnökségének tagja, a MEDOSZ főtitkára, megyénk országgyűlési képviselője és Gyulavári Pál, a párt megyei bizottságának titkára is. A vitában elhangzottakra Nagy István válaszolt, majd a küldöttek megválasztották az 51 tagú Szakszervezetek Békés megyei Tanácsét és a 7 tagú számvizsgáló bizottságot. Az SZMT ezután megtartotta alakuló gyűlését. Ezen soraiból 17 tagú elnökséget választott. Az elnökség tagjai: Erdős Károly, Nagy István, Bocskai Mihályné, dr. Takács Lőrinc, Boskó Erzsébet, Fekete Attila, Gulyás Sándorné, Jámbor Sándor, Kneifel Antal, Molnár Mihály, Monostori Lajos, Pagyoga Lajosné, Plavecz János, Rákóczi Ferenc, Szabó Sándor, Szalay Istvánná, Szűcs Ala- josné. Az SZMT elnökévé Erdős Károlyt, vezető titkárrá Nagy Istvánt, titkárrá: Bocskai Mi- hálynét és dr. Takács Lőrincet választották meg ismét. A szám- vizsgáló bizottság elnöke ismételten Pribojszki János lett. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülésén megerősítette a titkárságot, melynek tagjai: Nagy István vezető titkár, Bocskai Mi- hályiíé és dr. Takács Lőrinc titkár. A tanácsülés ezután az osztályvezetőket erősítette meg funkciójukban. Ennek megfelelően a szervezési és káderosztály vezetője Farkas János, a köz- gazdasági osztályé Lipcsei Imre, a kulturális, agitácíós és propaganda osztályé Hajdú Antal, a társadalombiztosítás és szociálpolitikai osztályé Kára Meny- hértné, a munkavédelmi osztályé Prókai Ferenc, a pénzügyi, gazdasági osztályé Kiss István. Az SZMT ugyancsak megerősítette tisztségükben a különböző bizottságok vezetőit és tagjait. A küldöttértekezleten Nagy István, az SZMT vezető titkára köszönte meg a megválasztottak nevében 4 résztvévők bizalmát, majd a tanácskozás az elnökló dr. Takács Lőrinc zárszavával befejeződött A küldöttek nagy figyelemmel hallgatják a beszámolót (Fotó: Veress Erzsi)
