Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-04 / 233. szám

Barkácsoljunk! — Színek vízszintesen és függőlegesen — „U” — Humor — Hogyan közlekedjünk 1976-tól? Szabad*® a szabad szombat? Valamelyik reggel, munkába menet egy volt kolléganőmmel találkoztam. Holtfáradtan pa­naszkodott, Nem csoda, hi­szen mielőtt eljött otthonról, már az egész lakást kitakarítot­ta és megfőzött. Naponta ezt csinálja. De nem lazít a hét »vé­gén sem, mert akkor — sőt már péntek este is — az egész négy­tagú család a nyaraló építésén dolgozik. Mindnyájan kimerül­tek, csak néha-néha , pihennek lopva egy órát. Nemrég egy falu kisüzemé­ben jártam,"ahol közel száz nő dolgozik. Sok minden szóba ke­rül, többek között az is, hogy keveslik a kéthetenkénti szabad szombatot. Megkérdeztem, mint. szokták eltölteni ezt, ami már megvan. Természetesen — mondták —■ dolgozunk otthon, ilyenkor nem kell rohanni, több idő van a háti munkára és job­ban lehet a háztájiban is segí­teni. Persze, ez nem általános, so­kan vannak már falun, városon egyaránt, akik a szabad hét vé­gét kirándulással, strandolással, művelődéssel egybekötött pihe­néssel töltik el. Ám a fenti két eset mégsem elszigetelt jelen- ség. A munkaidő csökkentése ugyanis a dolgozók egy részének nem a pihenésre, művelődésre, szórakozásra szánt idejét növel­te meg, hanem a munkahelyen kívüli, de munkával eltöltött időt. Nőknél ez főleg a háztar­tásra fordított aránytalanul sok időben, férfiaknál pedig a mel­lékmunkák vállalásában mutat­kozik meg. Oka egyrészt a régi életmódhoz való ragaszkodás, másrészt pedig a jövedelemki­egészítés vélt vagy tényleges szükségessége. A szabad idő kihasználásának az életmód változására gyako­rolt befolyásáról nehéz, szinte lehetetlen általánosságban be­szélni, annyi mindentől függ. Meghatározza elsősorban, hogy fiatal vagy idősebb valaki, nő-e vagy férfi, családos-e vagy ma­gányos. De a családosoknál is, hogy kicsik, vagy nagyok a gye­rekek, hiszen ahol több apró gyermek van a családban, azok gondozásából-neveléséből adódó­an nagyobb lekötöttség és több nehézség hárul a szülőkre. De függ a szabad idő eltöltése a jövedelemtől, az iskolai vég­zettségtől és nem utolsó sorban az otthonról hozott szokásoktól is. Ma is vannak családok ahol csak annak van becsülete, az a jó családanya és háziasszony, aki megállás nélkül süt, főz, mos, takarít, méghozzá úgy, hogy mire a lakás egyik végén befejezi a takarítást, a másikon újra kezdi. Hétről hétre, napról napra, esténként ólyan fáradtan zuhan a tévé elé, hogy már él­vezni sem tudja a műsort. Túl nagy rangja van még nálunk a csak a háztartásának élő há­ziasszonynak, s hogy ez , nehe­zen változik, annak okát rész­ben a családtagok kényelemsze­retetében is kereshetjük. De még inkább a megszokásban. Pedig már régen nem erre van szükség. Mint ahogy nem drágán vá­sárolni a művészet, hanem ol­csón és jól, éppúgy nem a sok és fölösleges munkával vezetett háztartás a korszerű, hanem a minél kevesebb fáradsággal, de minél jobban megszervezett konyha. A házi munka-nem élet­cél, hanem csak egyetlen esz­köz a család zökkenőmentes életében, s legjobb közös erővel minél hamarabb túlesni rajta. Mindenféle szokásunkhoz erő­sen ragaszkodunk, nehezen hagy­juk el vagy változtatunk rajta, épp ez a legtöbb súrlódás, sőt konfliktus forrása családban és munkahelyen is nem egyszer. A beidegzett, megrögződött csalá­di és egyéni szokások különböző­sége nehezíti 'meg a fiatal há­zasok „összerázódását”, szüli a vitát idősek és fiatalok között, ha nincs meg annak a belátása, hogy a másfajta is jó lehet és nemcsak az, amit mi szoktunk csinálni. A jobbat, a haladóbbat tanuljuk meg és gyakoroljuk. Tévedés például azt hinni, hogy tétlenül ül az, aki pihen egy jó könyvvel a kezében, pe­dig még akadnak, akik lelkiis- meretfurdalást éreznek, ha ezt teszik. Különösen az idősebb korosztályból. Pedig nem má­soktól elvont vagy éppen elfe­csérelt idő az, amit a magunk felüdülésére és művelődésére fordítunk — hanem okosan fel­ismert életszükséglet. Vass Márta Ű\ TUDOMÁNYOS SIKER: öi U-vitamin a gyomorb©t@gek gyógyítására „Ü” nevezetű új vitamint pró-j báliak ki a Szovjetunióban. Aj készítmény gyomorhurutban., va­lamint gyomor- és nyombélíe- kélyben szenvedők gyógyítása során fejt ki jótékony hatást. A vizsgálatok során kimutat­ták, hogy az új vitamin, norma­8 BMtmmsrr m5. OKTÓBER i. lizálja a gyomor- és s bélutak nyálkahártyájának állapotát, megszünteti a fekélyeket és más rendellenességeket is. A vitamin kipróbálása során kiderült, hogy alkalmazásával kétszer több be­teg gyógyítható ki gyomor- és bélúti betegségekből. Az új vitamin kiindulási ányaga az ismert aminosav — a metionin — amely számos élelmiszerben megtalálható. Kü­lönösen sokat tartalmaz ebből az- anyagból a túró. Textil a lakásban Régi korokban, az uralkodó osztályok körében a legnagyobb becsben a fal- és padlóburkoló textíliák, vagyis a falikárpitok és a szőnyegek álltak. A fal­kárpitokat gyakran színes, fi­gurális jelenetekkel szőtték te­le, ezeknek képkárpit volt a ne­vük. Képkárpitot, szőnyeget 51a is készítenek, az egyedi dara­bokat azonban — iparművészek remekeit — jobbára a magán- vásárló nem tudja megfizetni, s pénztárcája azt sem engedi meg, hogy sűrűn csomózott, drá­ga szőnyegeket vegyen. Éppen ezért nem is ezekkel kívánok most foglalkozni,, hanem azok­kal a textíliákkal, amelyek nagy szériában készülnek és hozzáférhető, vagy legalábbis elfogadható áron áJlnak a vá­sárlók rendelkezésére. Egyéb­ként mai esztétikai igényeink­nek, lakáskövetelményeinknek ezek is mindenben megfelelnek. Az esztétikus környezet kiala­kítása ugyanis nem feltétlenül, vagy nem csakis pénzkérdés. Ellenben felhasználásukhoz1 szükséges, hogy a lakását beren­dező ismerje azokat az esztéti­kai alapkövetelményeket, ame­lyek hiányában nem tud megfe­lelő összhatású otthont kiala­kítani. Mindenekelőtt szólni kell a színekről. Vannak alapszínek: piros, kék, sárga. A pirosat és a sárgát meleg színnek nevez­zük, a kéket és a zöldet hideg­nek, míg a lila és a szürke afféle kiegészítő vagy átmeneti színeknek nevezhetőek. Persze a színek használatára nem le­het általános szabályt felállíta- i, annál is kevésbé, mivel min- en színnek rengeteg árnyalata van, s az árnyalattól is függ, hogy két szín miként tud ta­lálkozni egymással, vagy mikor „ütik” egymást. Általában azon­ban elmondhatjuk, hogy az olyan színellentét-pároknáJ, mint a piros-zöld, vagy a narancs­lila nagyon nagy feszültség ke­letkezik. A sárga és a-piros jól megférnek ugyan egymással, együttes hatásuk azonban még­is — amennyiben túltengenék — esztétikai értelemben — túlsá­gosan is fölfűthetik a teret El­lenben a túlságosan sok zöld vagy kék, különösen pedig ezek együttesen, nagyon is hidegre hangolják a szobát Természetesen nem elegendő a szoba megnyugtató berende­zése szempontjából, ha csakis a textíliákat hangoljuk egymással össze. Színe van ugyanis a bú­tornak, magának a falnak, a mázolt részeknek, esetleg a pol­con sorakozó számos könyvnek, meg a dísztárgyaknak is. Eze­ket is figyelembe kell venni ak­kor, amikor kiválasztjuk a tex­tíliák színét. Nem lehet általános érvényű tanácsot adni arra sem, hogy milyen anyagokat használjunk függőlegesen és milyeneket víz­szintesben. Függönyként az ab­lakra ugyanúgy kerülhet köny- nyű, nyomott mintájú áttetsző anyag, mint sűrű szövésű, ne­héz szövet. És faldekorációnak is ugyanúgy alkalmas a könnyű kelmére felvitt batik, mint ay nehéz hatású subaszőnyeg. A padlózatra természetesen min­denféleképpen ruganyos, nagy kopásállóságú, sűrű szövésű anyagot használhatunk, akár csomózott szőnyeget, akár szö­vöttet, akár gyárilag előállított faltól-falig kárpitot. Itt kell megemlítenünk a tex­tíliák felülethatását, faktúráját is. Hiába veszünk ugyanis egy­más mellé különböző színű, de azonos szövésű, vagy más egyéb A Hazafias Népfront békéscsa­bai bizottságának székházában gyűltek össze a megyeszékhely óvodáinak, általános iskoláinak, valamint középiskoláinak társa dalmi aktivistái, hogy megvitas­sák az 1975—76-os tanév felada­tait. Az értekezletet Banadics An- talné, a HNF városi bizottságá­nak titkára nyitotta meg, majd a résztvevők köszöntése után átadta a szót Afra Gyulánénak, a pedagógiai bizottság vezető­jének. Az előadó bevezetőjében szólt á család, az iskola és a társa­dalom szoros kapcsolatának a szükségességéről, jelentőségéről. Napjainkban az iskola évről év­re fejlődik. Ebből az új hely­zetből adódik az az igény, hogy a szülőknek folyamatosan tá­jékozódniuk kell az iskolai mun­ka korszerűsítési törekvéseiről, aktuális feladatairól. Az eddi­ginél is szorosabbra kel! fűz­ni a pedagógusok és a szülők kapcsolatát, fejleszteni kell a szülők pedagógiai érzékét. Ei­re azért van nagy szükség, mert az általános műveltség nemcsak adatok, nevek, képletek raktá­ra, hanem gondolkodási és érzel­azonos technikával készült kár­pitot. A színek orgiája mellett is unalmas összhatás lesz az eredmény. Itt már különösen kell figyelni arra, hogy milyen a bútorok kárpitozása. Ameny- nyiben az ülőbútorok, heverők sima hatású (nem mintás) anyaggal lennének borítva, úgy ellentétes kiegészítésül minden­képpen válasszunk subasző- nyegszerű durvá faktűrájú fali­szőnyeget, vagy hasonlóan dur­va hatású padlószőnyeget. Ugyanis szükséges a kiegé­szítő ellentéteket megkeresnünk a mintázatokban. Túl sok min­ta egymás mellett, zavaros össz­hatást eredményez. Jobb tehát, ha mondjuk erősen mintázott padlószőnyegünk van és a bú­torokat mintázatlan anyaggal borítjuk, vagy megfordítva. Ha­sonlóan áll ez a függönyök és a bútorkárpitok, illetve a füg­gönyök és a padlókárpitok vi­szonyára is. Bojár Iván mi kultúra, korszerű világnézet és tudatos emberi magatartás. Világos, hogy kialakítása nem lehet kizárólag az iskola fel­adata, minthogy a családi élet­re való nevelés sem egyoldalú dolog. Mert itt nem csupán er­kölcsi követelményekről van szó, hanem az egész családi élet reális megismertetéséről. A szü­lői értekezletek mellett nagy szerepe van a család—iskola kapcsolat szorosabbá tételében a városban immár harmadik éve megrendezett szülők par­lamentjének Az Egy üzem — egy iskola egyébként jól bevált módszerét tovább szeretnék fejleszteni — hangsúlyozta az előadó. — Ha egy osztályt egy szocialista bri­gád, vagy KISZ-szervezet pat­ronál, akkor szorosabbá, tap. talmasabbá válnak a kapcsola­tok Ennek az anyagi segítségen túlmenően nagy erkölcsi jelentő­sége is van. Bevezetik a tanu­lókat a szakma, a mozgalmi élet rejtelmeibe. Az ülés befejező részében a résztvevők kötetlen beszélgetés formájában cserélték ki véle­ményüket, gondolataikat. (Seres) A család, az iskola cs a társadalom szoros kapcsolata a nevelés kulcskérdése Cipotartó —­házilag Minden lakásban, de főleg a jérházakban gondot okoz a •salád cipőinek elhelyezése. Fő- !eg több tagú családnál jelent­kezik ez a probléma. Bizonyos típusú lakásokban akad olyan kis beugró rész az előszobában, ahol például a villanyóra, csen­gő van elhelyezve. Ezek a be­építetlen területek általában ki­használatlanul, üresen állnak. Egy kis ügyességgel, némi fa­anyaggal több polcos cipőtartót lehet belőlük barkácsolni. A kívánt méretre levágott és le­gyalult lécekből keretet erősí­tünk a falhoz. A kívánt magas­ságok szerint a vasboltban kap­ható polctartókat erősítünk fel és erre helyezzük a furnér, vagy egyéb lemezből kivágott polco­kat (1. kép). A tetejére erősebb lemezt is helyezhetünk, s így ezen kisebb bőröndöket, szaty­rokat tárolhatunk. Az egészet zlés szerinti függönnyel takar­juk el az előszobától (2. kép) —mény. / » e

Next

/
Thumbnails
Contents