Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-04 / 233. szám
A fejlelt szocialista társadalom ápifásánek útján Kádár János beszédei és nyilatkozatai Magányosan, mégsem egyedül Ez a könyv azok közé tartozik, amelyeknek a tartalmát — pontosabban annak legfőbb részleteit — ismerik az olvasók. Ez természetes, hiszen Kádár elvtárs beszédeinek tekintélyes részét közvetíti a rádió, a televízió, ismerteti a sajtó. Nyilvánvaló, ' hogy az ország figyel rájuk. De így, sorrendbe rendezve az elmúlt tíz hónapban (1974. szeptember 2. és 1975. június 12. között) elhangzottak, mindenekelőtt kitetszik, hogy milyen nagyarányú elemző tevékenység eredménye egy-egy beszéd. Ugyanakkor az egész ország tudja, hogy Kádár János elvtárs igen gyakrán „megenyhíti” a nehéz politikai tárgyat a hallgatóság szívéhez közvetlenebbül : szóló megjegyzéssel, fordulattal. Azt hiszem, nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, hogy beszédei éppen az egyéni ízektől, sajátságoktól válnak kiváltképpen népszerűvé, s jelentenek élményt — még azok körében is, akiktől a politika távolabb áll. Az emberi közvetlenség és melegség természetesen csak járulékai egy-egy beszédének, tartalmuk, lényegük, 'tanulságuk a szocialista építés legutóbbi időszakának eredményei és gondjai. * Az első beszéd, amellyel a kötet kezdődik, az MSZMP Politikai Főiskolája fennállásának 25. éves évfordulóján hangzott el, az utolsó pedig már a pártkongresszus után, az emlékezetes dunaújvárosi választási nagygyűlésen. A politikai hatalomról, a párt helyzetéről, a szövetségi politikáról, az ideológiai munkáról, a szocialista tulajdonviszonyokról szóló megállapítások a Főiskolán már a kongresszusra készülődés szellemében születtek. A felkészülés időszakában Kádár János tehát már jelezte azokat az alapkérdéseket, amelyek a párt munkájának előterében állottak. Hogy hol tartunk, s merre megyünk tovább a szocialista társadalom építésében. A további beszédekben pedig már a felvetett kérdések megválaszolásának folyamatát is nyomon kísérhetjük, amelyeket részint a tudományos vizsgálódás és elméleti kutatás műhelyeiben fogalmaztak meg, részint pedig a tömegek igényei, óhajtásai, törekvései és céljai határoltak körül. Kádár elvtárs valamennyi beszédében ve- , zérfonal, hogy a párt csak a tömegekkel való termékeny és eleven kapcsolatokra építve érhet el sikereket, oldhatja meg feladatait. Á KISZ Központi Bizottságának 1975. január 21-én tartott ülésén így beszélt erről: „Az élcsapatnak fontos kötelessége az, hogy utat mutasson és vezessen. A pártnak, amikor előre, a jövőbe mutat, mesz- szebbre kell látnia, mint általában az állampolgárok összességének. Mert ha az állampolgárok összessége külön-külön és együttesen képes volna ugyanolyan messze előre látni, mint a párt, akkor nem kellene párt. És amikor a párt messzebbre előre tekint, olyan célokat is meg kell határozni, amiket — saját tapasztalataik alapján — sokan nem tudnak megfogalmazni. A szocialista forradalom előbbre vitele, a „hogyan tovább” megválaszolása mindig probléma. Előre lehet jutni akkor is, ha az élcsapat nem törődik a sereggel, csak később vissza kell vonulnia. Együtt kell tehát az élcsapatnak vonulnia a sereggel.” Nem véletlen ez a fogalmazás. Nehéz harcokban, bonyolult politikai küzdelmekben, sok szenvedés árán megszerzett forradalmi tapasztalat van mögötte. Az emberekkel — az állampolgárokkal — való állandó kapcsolat eredménye az a közvetlenség, közérthetőség, - amellyel a bonyolult társadalmi £ és politikai kérdésékről, össze- £ függésekről is tud szólni. Azon • a nyelven, amelyen az MSZMP, £ okulva a korábbi hibákból, sú- | lyos mulasztásokból is, immár | csaknem két évtizede beszél. £ * A Kossuth Kiadó dicséretes, 5 gyorsasággal, méltó kiállításban > és azzal a céllal bocsátotta út- £ jára Kádár János beszédeinek S és nyilatkozatainak ezt a gyűj- : teményét, hogy segítse vele a £ XI. kongresszus határozatainak S helyes értelmezését és követ- £ kezetes végrehajtását. a Tamás István NAGYON NEHÉZ lehet magányosan élni. Ezt azok tudják a legjobban, akik az életüket — öreg napjaikig — magányosan, egyedül élik le. Amíg bírták, minden örömüket csak a munkában találták meg. Az adta számukra az élet értelmét. Az alkotás öröme adott erőt és bizakodást a holnaphoz. Közben múltak felettük az évek, s férj, feleség, család nélkül egy életre társtalanok maradtak. Életük alkonyán azonban mégis támaszra, törődésre szorulnak. Gondol is velük szocialista társadalmunk. Számos intézkedés ad segítséget anyagi gondjaik, problémáik megoldására. Az állam; a Vöröskereszt és a tanácsok által adott támogatás mellett szocialista brigádok is sietnek segítségükre. Magányos, egyedüli életük így lesz gondtalanabb, szebb és derűsebb idős napjaikban. Hasonló kezdeményezésekről beszélnek a békési Mézeskalács- és Cukorkaüzem szocialista brigádjainak naplói is. Az üzemben 7 brigád 95 tagja mutat példát a mozgalom három fő követelményének teljesítésével. Az Egyetértés Szocialista Brigád a békési szociális otthon lakóit patronálja évek óta. Sok kedves, meleg hangú köszönőlevél tanúskodik az otthonban tett látogatásaikról. Az ezüstkoszorús Kossuth Szocialista Brigád a kész mézeskalácsféléket mind a hazai, mind pedig az exportszállítmányokat méri és csomagolja. Munkájuk pontosságot, nagy figyelmet kíván. A szocialista brigádban 17- en dolgoznak. Közülük 11 törzsgárda tag, 5 pedig a Kiváló Dolgozó címet is megkapta. BRIGÁDNAPLÓJUK tanúsága szerint: A Népszabadság 1969. november 14. száma közli egy vésztői tizenkétcsaládos, világtalan apa gondjait. A félig tető nélküli ház lakóinak megsegítésére a brigád minden tagja felfigyel. A brigádban legtöbb az édesanya. Átérzik a család nehéz helyzetét. EgyüttérW A pásztorlegények felhördültek, nem vártak ilyen ■ hetyke, férfias viselkedést ettől a legénykétől. — Különben is, már találkoztunk mostanában, ' Az egyik sötétben álló férfi halkan mormogott valamit, szavát nem érttette Györk. Az, aki az imént arcba vágta, most szinte Györk orra hegyéig vitte a lcjbogó nádcsörjét, úgy vizsgálgatta Györk arcát. Aztán bólintott. — Ki hitte volna, hogy feltámad ? — mondta a többiek felé. — Vágd kupán újra, hogy ne ébredjen fel többé! — acsar- gott az előbbi uszító hang. — Csiba! — mordult vissza emez, majd Györk felé: — No, hát minek koslattál utánunk? Mit akartál? — Jól a szemetek közé nézni. A pásztorok közül néhányan felnevettek. Segítenek az időseknek a békési Mézeskalács- és Cukorkaüzem szocialista brigádjai zésüket tett követi. Könnyíteni akarnak a család nehéz sorsán. A sok meleg ruhanemű mellől nem hiányzik az élelem, meg egy kis anyagi segítség sem. A sok más vállalás közül még egy idézet a naplóból: Brigádunk vállalja két olyan idős ember patronálását, akiknek a megélhetés nagy gondot okoz. Az idős bácsi, aki kartörést szenvedett: Hőgye Ferenc. A második választás pédig Szilágyi Viktória nénire esett. Mindketten békési lakosok. Magányosak, támogatásra szorulók. A vállalás óta minden hónapban személyenként öt-öt forintot adnak össsze számukra. Ezenkívül még sok más segítséget is kapnak a brigád tagjaitól. Elintézik ügyes-bajos dolgaikat. Élelmet adnak össze a főzéshez. Hőgye Ferenc bácsi, aki már 74. évében van, jelenleg jó egészségnek örvend. Az alig 3x4 méter alapterületű helyiség (valamikor cédula-ház volt) — szoba-konyhát jelent számára. Nemrégen meszeltetté a brigád kívül-belül szép fehérre. Ezenkívül a napokban intézték el közbejárásukra a takarítást és a mosást is, Viktória néni helyzete annál szomorúbb. Egy köves — valamikor mosókonyhának használt — szűk helyiségben szorong. A földig lenyúló „szabadkéményt” húsfüstölésre használják. Szorongva gondol a télre, mert akkor megint füstben lesz egész nap, s egész éjjel. Hogy az ajtó nem zár jól, elárulja füstös lakóhelye. (Vajon hogyan lehet azt kibírni és megtenni Viktória nénivel!) — Hát akkor nézelődj még egy kicsit, aztán... — nem fejezte be, megérthette így is Györk. A legény arra gondolt, ha kimutatja rettenetes halál- félelmét, végképp elveszett. Ismerte jól az ilyen bővérű, nyers-szilaj, szabad életű férfiakat, csak a bátorságot, hetyke magabiztosságot, a halálmegvetést tisztelik. A gyáván reszke- tőt megvetik, emberszámba sem veszik, könnyű szívvel végeznek vele, mintha csak egy baromfinak vagy remegő farkú báránynak vágnák el a nyakát. — Meg aztán — folytatta egykedvűen —, gondoltam, beállók közétek. Lett erre a kijelentésre hatalmas röhögés, vihogás, nyerítés, gurgulázás. „Ez tetszett” —• derült magában Györk. — Jól adja! — csapkodta a térdét az egyik pásztorlegény. — Az anyja jóistenit, de jój adja! BÁRHOVÁ IS lapozunk bele a brigádnaplóba, minden lapján igaz emberi érzések gyűjteménye sorakozik egymásba fonódva. Reszkető kezekkel írt köszönőlevelek a brigád tagjaihoz. Sosem kémek, mindig csak köszönnek, a hálából sosem kifogyva, bár évek óta írják leveleiket. S amit nem írhat le a napló krónikása sem, de ha látogatni megy a brigádból Kendrella Fe- rencné, Apáti Nagy Endréné, Hídvégi Istvánná és Budai Má- tyásné — s a brigád többi tagja is — magukkal viszik azt a nagy szeretettet, amelyet csak érezni lehet meg éreztetni, ahogy tetteikkel bizonyítják is mindany- nyian. E szép kezdeményezés szolgáljon követendő példának még sok üzem szocialista brigádjánál Dobi János A Lányuk Asszonyok októberi száma * A „Lányok, asszonyok” októberi száma éppen a nők nemzetközi éve alkalmából rendezett világkongresszus előtt jelenik meg. A mai nemzetközi nőmozgalom kiemelkedő képviselőinek sorában — akiket fényképen mutat be a lap — ott látjuk Erdei Lászlómét, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnökét is. Felnőtteknek és gyermekeknek szóló keresztrejtvények egészítik ki a Lányok, Asszonyok 1975. 10. októberi számának Mellékletét. A gyermekek Ms társaik rajzait láthatják, amelyek a világ minden részéből érkeztek 8 szerkesztőségbe. A lap melléklete kötött és horgolt modellek képét és leírását közli. A „Mindnyájunk szakácskönyve” rovatban az olvasók ételreceptjei jelennek meg. Aztán elült a nevetés, a-szempárok várakozóan meredtek feléje. Mintha valami újabb jóízű bemondást vártak volna. — Kár röhögnötök. Azt hiszitek, hogy én nem értek a zsiványmesterséghez? Másfél esztendeig szolgáltam rablók közt. Értem én annak minden csínját-bínját. Első szavaira valaki nyikkant egyet, de beszédjének végeztével nem csattant fel ‘újabb kacaj. Ettől megbátorodott. Az for-' gott a fejében, hogy ezek itt csak félig pásztorok, másik felük már zsivány. Ráadásul parancsolnak is nékik, hatalom nehezedik rájuk, s ki is vannak szolgáltatva ennek a hatalomnak. Igazából se nem pásztorok, se nem zsiványok, mert a zsiványok becsület híján élnek ugyan, de szabadok. A pásztornép: gulyások, csikósok, juhászok, s más uradalmi állattere- lők jobbágyai, szolgálói a föl“ desúmak. Nem szabadok, de becsületesek, tisztességesek. De ezek itt se az egyik, se a másik. így aztán Györk megsejtette, hol bökhet a lelkűk vékonyába. Csend fogadta a szavait. — Gondoltam, hasznomat vehetnétek. Meg aztán most, hogy elbitangolt a gondomra bízott jószág, oda a becsületem. Nem mehetek vissza a gazdámhoz, nem állhatok eléje. Még erre sem volt válasz. A sötétben üldögélő, vagy ácsorgó férfiak hallgattak, bámulták a hátrabéklyózott kezű legényt, kimondott szavain kérődztek, s úgy tűnt, mintha az előbb hallottak nyitogatnának bennük valamit. — Mert, hogy zsiványok közé keveredtem, ott éltem, aztán szolgálatba álltam, tisztességesen viselkedtem, megbecsültem fi KSZV Szegedi Jutaárugyára (Szeged, Dorozsmai út 18.) ■ felvesz 14 évet betiltott lányokat és fiúkat textilipari szakminkás munkakörbe Tanfolyam elvégzése után szakmunkássá képezzük ki, amiről bizonyítványt adunk. ■ Kereset betanulási időre, 4—6 hét 1800,—Ft/hő £ betanulási idő után 2200—3000,— Ft/hó £ Lányoknak korszerű leányszálláson elhelyezést . biztosítunk 5 havi 160,— Ft-ért, azonkívül üzemi étkezést is biztosítunk. £ Jelentkezés; gyáregységünk munkaügy! osztályán írásban vagy személyesen
