Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-04 / 233. szám
9 ilyen még nem volí a sxovetheset életéhen A január 1-én létrejött szeghalmi Egyesült Sárréti Termelőszövetkezet a napokban ösz- szegezte az őszi betakarítás és vetés helyzetét, s erről az öregek napja alkalmából a tsz nyugdíjasainak is számot adtak. A 400 nyugdíjas és járadékos közül — akik ez alkalommal találkoztak először az Egyesült Tsz-ben — 320-an jelentek meg és hallgatták Papp Józsefnek, a szövetkezet elnökének tájékoztatóját. Jóleső érzéssel könyvelhették el, hogy az egyesülés után nagy erőre kapott a szövetkezet, s ez a jól szervezett munka eredményeként nagyobb terméseredményekben jut kifejezésre. Az 'ezer hektáron termelt napraforgót — melyből a vízkáros területek kivételével 800 hektárról 17 mázsás átlagtermést várnak — 10 kombájn aratja és. úgy igyekeznek, hogy vasárna-l pig végezzenek-ezzel a munká-' val. 300 hektár szójabab aratását pénteken estig befejezték, a 100 hektár cukorrépatermésnek 70 százaléka már a Sarkadi Cukorgyárban van és szépen ki- zöldült a 400 hektáros káposztarepce vetésük. Jelenleg 10 géppel vetik az őszi ' búzát, vetéstervük ebből a gabonából 2800 hektár, vagyis 12 százalékkal több, mint az egyesülés előtt. E vetésterületen — életükben először — hektáronként átlag 150 kilogramm hatóanyagú vegyes műtrágyát alkálmaznak, 75 százalékán kapásnövények és repce után kerül földbe a mag. Vetéstervük teljesítésében 60 százaléknál tartanak. A szövetkezet párt- és gazdaságvezetésének javaslatára a négy szocialista brigád, az idényjellegű termelési brigádok úgy szervezik a munkát, hogy november 7. tiszteletére október 20-ra földben legyen a kenyér- gabona magja. KSrösmenti kulturális hetek Képzőművészeti kiállítás Békésen Október 5_én, vasárnap délelőtt 11 órakor nyílik még a Békés ’75 című képzőművészeti kiállítás. Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban. A tárlaton a megye legfiatalabb városának festői mutatják be legújabb alkotásaikat: Bartóki József, Csuta György, Göi'gényi Tamás, Hajnóczi Vilmos, Hevesi Ferenc, Kutyik Gergely, Párzsa János, Szentesi Emília, Takács István és Vár- kónyi János. Az október 18-ig nyitva tartó kiállításon a tíz alkotó 27 festménye szerepel. Bé- (kés után Kamuton, Muronyban, Bélmegyeren és Tarhoson mutatkoznak be a közönségnek a békési alkotók. Háromszáz színházi bérletes Nagyszénáson Gazdag programot állított ősz- sze októberre a nagyszénási Czabán Samu Művelődési Ház. Ismeretterjesztő előadások, színházi esték, szórakoztató műsorok Váltják egymást. A csillagászati hónap keretében október 14-én este Kókai János „A galaxisok világa” címmel tart előadást, egy héttel később a Jókai Színház a Különös kaland á VáZul cirkuszban című gyermekdarabot mutatja be, a hónap végén zenés, jódlis beszélgetést hallgathatnak az érdeklődők Forgács Gáborral. Október végén kezdődnek az irodalmi klub sorozatai, melyben a legjelentősebb írók alkotásainak bemutatására jeles művészek, kritikusok vállalkoztak. A művelődési, szórakozási igényt bizonyítja, hogy az új színházi évadra háromszáz bérlet kelt el, amelynek több mint egyharmadát a helyi Október 6. Tsz tagjai vásárolták meg. Ugyancsak az őjénk érdeklődésről tanúskodik, nogy a megyei közművelődési vetélkedőre — szeptember 25-ig — ,tíz szocialista brigád nevezett be. Erősödjön a munka és a műveltség egysége ^«■«(•■sssaaesscsasegsasEsassssassssessasaBSBaaaessassssBaeasRSBeeaesecaBsseaeesBasaBCffase* 1 magamat. Soha nem is kívánkoztam vissza a rablók közé. De aki egyszer letért a tisztesség útjáról, anrfak jel vagyon a homlokán. Mint a jószágnak a bőrén. Többé nem léphet félre! Hát én most már nem leszek tisztességes ember soha többé, annyi szent! Aki zsivány volt, annak nem hiszik el, hogy elrabolták az őrizetére bízott jószágot. Azt mondják: te suvasz- tottad el, ismerjük a fajtádat! — Rossz helyen kereskedsz — mondta aztán a vele szemben magasló férfi —, ha zsiványok közé akarsz állni. „Eltagadja — gondolta Györk. — Hiszen ez a legegyszerűbb. Tálán ezek még egymás előtt sem vallják be, hogy kicsodák is voltaképpen ...” — Nem mondottam én, hogy zsiványok közé állnék, csak- hagg vissza sem mehetek — ügyeskedett a szóval. — Gondoltam, hasznomat látjátok. De ha nem, én el is mehetek. — Hohő! — rikoltott a tűz túlsó végéről az uszító hang. — Innen csak á lelked mehet, de az sem gyalog, hanem szárnyakon! Mit játszódói vele,'Pataj? Kést a hasába, osztán bé vele a mocsárba! Ott majd kuruty- tyolhatsz kedvedre!. — Megtehetitek — vont vállat Györk. •— Ámbátor én reménykedtem, hogy jó társakx-a lelek bennetek... osztozkodásnál is jól jártunk volna, mert mindenkinek bőven jutna a zsákmányból. Kétszer kéne fordulni, hogy mindent elhozzunk. — A fenébe... — mordult fel egy hang. — Rászed benneteket! — rikoltotta az uszító. — Bedőltök a szavának? Marhák! — Elhallgass! Hányszor mondtam már, hogy ne pofázz! Csak j'ártatja a száját! Senki se kérdezi, de pofázik, míg szét nem rúgom azt az acsargó fogát! — üvöltött a cgörjét tartó Pa táj. Visszafordult Györk felé, megmarkolta ingének elejét, és felrántotta a fűből. — No, mondjad csak, mit susmogtál az előbb? Zsákmányról vagy micsodáról? Györk kesernyésen elmosolyodott. Bár ujjongania kellett volna, hiszen most fordult a kocka, most már biztos, hogy nem ölik meg, mégis, valami furcsa csalódottság telepedett a lelkére. A szavak csak szavak. A zsákmány, az újabb rablás reménye fűzi csak össze őket. — No, hát majd elkuruttyo- lom a békáknak — felelte gúnyosan. — El is fogod! — kiáltotta a legény megveszekedett ellensége. (Folytatjuk) „Az ipari... szövetkezetek ... területi érdekvédelmi szervei segítsék és ellenőrizzék jobban az általuk irányított kulturális mozgalmakat, akciókat. Hangolják össze tevékenységüket az állami és társadalmi szervezetekkel.” (MSZMP KB 1974. márciusi határozatából.) M ásfél esztendeje jelölte meg, az MSZMP Központi Bizottsága a közművelődés fejlesztésének feladatait. A kisipari szövetkezetek Békés megyei szövetsége előtt az állt ekkor: miként segítsék bővíteni, szélesíteni és tartalmasabbá tenni az addig kialakult közművelődési folyamatokat. Indokoltsága ennek nagyon kézenfekvő, hiszen Békés megyében a 38 kisipari szövetkezetben tizenhatezernyien dolgoznak, s ezenkívül van még nyolc háziipari szövetkezet. A közművelődés szükségszerű fejlesztésének felismerésére vall az 1975 májusában a szövetség politikai, szakmai szervezeti éleltérői szóló előterjesztés megállapítása, miszerint „a kulturális, sport- és klubmozgalom terén növelni igyekszik az együttműködés lehetőségeit a mezőgazdasági szövetkezetekkel és az ÁFESZ-ekkel. Emellett továbbra is segíti az öntevékeny együtteseket az országos és megyei kulturális tevékenységbe való bekapcsolódásban.” Ugyanez az előterjesztés kitér a szakmunr kás-utánpótlás biztosítására is, s „e célból szervezi és koordinálja a szövetkezetek igényeit a . szakmunkásképző iskolákkal... Ezen a helyzeten kívánt javítani a küldöttgyűlés, amikor létre kívánt hozni egy központi szakmunkásképző alapot.” Ebből eredően folytatnak konzultációkat, egyeztetéseket miként válhatna lehetővé, hogy húsz ipari tanuló részére helyet létesítsenek a megyeszékhely munkásképző intézetében. (Egy tanuló részére egy intézeti hely hozzávetőlegesen 100 ezer forintba kerül.) A szervezett iskolai oktatás bővítésére való törekvés és a közművelődés szélesítése azt tükrözi, hogy a munkásmüvelő- dés fejlesztését össztetten értelmezik. Szorosabban a közművelődésnél maradva; jól érzékelhető, hogy a klubokat, az öntevékeny művészeti csoportokat, a kulturális rendezvényeket a szocialista közösségi élet fejlesztésére, az önművelődésí igények felkeltésére igyekeznek felhasználni s a kultúra, a műveltség terjesztésével egyidőben a cselekvő részvétel lehetőségeit bővítik. Az amatőrmozgalmak támogatása abban a képz§- és iparművészeti (díszítőművészeti) pályázatban is kifejezésre jut, melyet a megyei szövetkezeti bizottság és a KISZÖV szakmai bizottsága az OKISZ VI £. kongresszusa tiszteletére hirde- ’ tett meg 1975. december 31-i határidővel. A különböző akcióknak a gazdái a szakbizottságok, ennek egyike a kulturális bizottság. A z ipari, a mezőgazdasági szövetkezetek, az ÁFÉSZ- ek mozgalmi együttműködését — amit a szövetség erőteljesen támogat — a szövetkezetek koordinációs bizottsága egyeztette és meghatározta a í tennivalókat. Mégpedig: szorgal- I mázzák az öntevékeny művésze- ! ti együttesek és csoportok kö- ! zős fenntartását, fokozott erkölcsi és anyagi támogatását. Kez1875. OKTÓBER i. deményezik a területi kapcsolatok bővítését a közművelődési intézmények és az ott működő szövetkezetek közt. Ezeknek a kapcsolatoknak a bővülése, erősödése előmozdítja a falvak egységes közművelődését. Ebből a törekvésből ered, hogy a Békés megyében kilenc közös fenntartású klub működik, s ennek megfelelően a szövetség ezeknek évi 30—30 ezer forint anyagi támogatást nyújt. Forrása ennek onnan ered, hogy az ipari szövetkezetek nettójövedelmük egy százalékával hozzájárulnak ,a szövetség költségvetéséhez. Különben a szövetség a közművelődési célokat három alapból fedezi. Az egyik a KISZÖV költségvetése, a másik az OKISZ céltámogatása (mint a gyulai Körös Táncegyüttes franciaországi szereplését segítő 80 ezer forint 1974-ben és 1975-ben pedig a gyomai táncegyüttes lengyelországi útját, s a lengyel együttes fogadását támogató 160 ezer forint. Az utóbbi összeget az OKISZ az évi céltámogatáson túl adta.), a harmadik pedig az alapszabálynak megfelelően a megyei szövetkezeti bizottság anyagi eszközei. A három alapból tavaly 439 ezer forintot fordítottak a közművelődésre. Erre az évre a három alapból 489 ezer forintot terveztek közművelődési célokra. Az anyagi eszközök célszerű felhasználásánál figyelembe vesznek helyi adottságokat. Ennek megfelelően a békéscsabai ipari szövetkezetek nem a szövetség költségvetéséhez járulnak hozzá a nettójövedelem egy százalékával, hanem a városi ktsz- ek szövetkezeti 'bizottságának adják át, amely ebből fedezi — az esetenkénti KISZÖV költség- vetési és az OKISZ céltámogatásán kívül — a békéscsabai Gyopár klub költségeit. A klub különben bázisfeladattal van megbízva, itt rendezik meg először a különböző kiállításokat, majd azután indítják útjára a megyébe. A Gyopár klubban különben irodalmi csoport, filmklub, és szocialista brigádvezetők klubja is működik. Rendeznek zenés rhűsorokat, vetélkedőket. A kilenc közös fenntartású klubon kívül Gyomán és Battonyán önállóan működik egy-egy klub. S zocialista brigádjaink művelődési tevékenységének új rendszerét — a Békés megyei ipari szövetkezetek 400 brigádja közül — a békéscsabai Textilfeldolgozó Béke. brigádban vezették be kísérletként. A cél az, hogy erősödjön a munka és a műveltség egysége. Feladatuk, hogy támogassák a gyakorlat által már igazolt jó kész. deményezéseket. A mechanikus pontrendszer helyett a művelődési tevékenységet a megfogalmazódott célok alapján minősítik. Alapvető ebben a társadalmi, a vállalati és az egyéni érdek összhangjának • megteremtése. Nevezetesen: minden brigádtag fejlessze alapműveltségét, amelyiknek nincs meg, szerezze meg, fejezze be az általános iskola 8. osztályát, minél többen vállalkozzanak középiskolai tanulásra s az önművelés, önképzés keretében gyarapítsák szakmai, politikai műveltségüket. Ennek részévé kell, hogy váljon az olvasás, a művészetekkel való ismerkedés s a szórakozásban az igényesség. Tehát, hogy a többé-kevésbé termeléscentrikussá szűkült mozgalmat a személyiség alaposabb formálásával bővítsék. Természetesen ehhez meg kell teremteni és biztosítani kell a feltételeket. Ezért is vezették be kísérletként egy brigádnál, hogy majd az itt szerzett tapasztalatokat általánosíthassák. A közművelődés gyakorlati tapasztalatait azzal is gyarapítani akarja a szövetség, hogy támogatja Csongrád, Szolnok, Hajdú, Borsod, Szabolcs megye szövetségeivel a tapasztalatcseréket. Célja ezeknek, hogy az igényekhez és a lehetőségekhez jól alkalmazkodó módszereket ,terv- , szerűen átvegyék. Ez azt jelenti, hogy műhelyjellegű találkozókat igyekszik kialakítani a szövetség a többi megyével. Ezek között szerepel a klubokban rejlő lehetőségek kihasználása, fejlesztése. Ennek megfelelően szervezik a klubtagok találkozóját, s az igények, lehetőségek szerint művészeti együttesek, népi tánccsoportok, irodalmi színpadok közös fellépését. Amint azt Kiszely Pál, a szövetség pártszervezetének titkára hangsúlyozta: a közművelődés fejlesztését csak a társadalmi munkabizottságokkal (nevezetesen a szövetkezeti bizottság keblén belül működő kulturális bizottsággal) képesek' megoldani. A feladatok megoldásában nagy szerepet játszanak az aktivisták, a szövetkezeti bizottság kultúrfelelősei. Aligha lenne erre képes — amikor teljes is a létszám — a szövetség húszva- valahány tagú apparátusa s különösen nem az a néhány munkatárs, akiknek feladatkörébe tartozik a közművelődés. Az aktivistákról nagy elismeréssel beszélt Ament Ferenc, a megyei szövetkezeti bizottság elnöke, akiknek munkáját alig lehetne túlbecsülni. A mi viszont számomra nem érthető, hogy a szövetség nem alkalmazhat főhivatású népművelőid). Hiszem azt, ha lenne főhivatású népművelő, hogy a klubtanács. működése hatékonyabb lenne, amely most nem is igen működik. A klubok szerepe pedig jelenleg és a jövőben is mérvadó, hiszen — ha jól emlékszem rá — a medgyes- egyházi klub gyakorlata alapján terjesztették ki a vetélkedőket. Figyelmet érdemlő, hogy a szövetségnél a Kossuth könyv- terjesztőtől beszerzett könyvek vásárlási arányában nagyobb összeggel szerepelnek általában azok, akiknek kisebb a jövedelmük, mint akiknek nagyobb. Öröm a kisebb jövedelműek könyvvásárlási aránya, mert érzékletesen mutatja, hogy az önművelés életünk részévé vált. És üröm, hogy a nagyobb jövedelműek a közművelődés e „tantárgyából” általában nem kaphatnak piros pontot. Márpedig vallatva a szövetség terveit, cselekvési elképzeléseit, kitűnik, hogy szükségesnek tartják a szocialista életmód, életforma és magatartás kialakítását. Mikép-, pen a pártszervezet s a megyei szövetkezeti bizottság egyértelműen vallja, hogy a munkahelyi vezetésnek kulcsszerepe van a művelődés folyamatában, Ez kézenfekvő. Cserei Pál Tiszántúli Talajjavító Vállalai megyei irodája, Szarvas, Budai N, A a. 5. szám alatt FELVESZ október 6-án induló T—'109 lánctalpas nehézgépvezető-tanfo. ly&mra Jelentkezőket, továbbá gépkocsi- és vontató- vezetőket, faipari , esztergályos, mg. gépszerelő szakmunkásokat, * kotrógépkezelőt, közép-, vagy felsőfokú gépészképesítésse! dolgozókat. Jelentkezés: személyesen, vagy önéletrajz beküldésével.
