Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-30 / 255. szám
Üj üzemek, gyárak épültek, elkészült az iskolacentrum — A tanácstagok és a lakosság együttműködésének eredményei Ünnepi tanácsülés Békéscsabán Békéscsabán, október 29-én, tegnap délelőtt tartották az ünnepi tanácsülést. A negyedszázados jubileum alkalmából megtartott ünnepségen jelen volt Gyulavári Pál, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Klau- kó Mátyás, megyei tanácselnök, ár. Fekete Antal, a városi párt- bizottság első titkára, valamint Skaliczki Károlyné és Kovács Pál országgyűlési képviselők. A résztvevőket Araczki János, a városi tanács elnöke köszöntötte, majd Klaukó Mátyás mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a 25 évvel ezelőtti történelmi eseményről, a tanácsok megalakulásáról. Elmondotta, hogy Békéscsabán a kezdeti idők nehézségein túl, rendkívül sokat fejlődött a tanács munkája az elmúlt negyedszázadban. Ezután a tanácstörvényekről szólt, különösen a legutóbbiról, az 1971-ben megalkotott 3. tanácstörvényről, amely új tartalmat adott a munkának. Nagyobb lett a hatáskör, önállóbbak lettek e választott szervek. Szólt a lakossággal való kapcsolatról, a szocialista brigádok vá- rosszépítési munkájáról. Ez is bizonyítja, hogy az utóbbi években különösen sokat változott a tanácsok tevékenysége, de a lakosság aktív támogatásától a jövőben sem tekinthetnek eL Ezt követően Drjenyovszki János, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke köszöntötte a megjelenteket, köztük a tanácstagokat, elsősorban azokat, akik már negyedszázada töltik be e megtisztelő hivatást. A jubileum alkalmából Klaukó Mátyás kitüntetéseket is adott át — többek között — Kiváló Dolgozó Jelvényt, Miniszteri Dicsérő Oklevelet, megyei tanácselnöki dicséretet összesen hat tanácsi dolgozónak. A 25 éves jubileumi kitüntető jelvényt 21-en kapták meg, ezenkívül a főtanácsosi címet ár. Csicsely Mária, tanácsosi címet pedig Fekete Szűcs Győzőné vehette át. Városi emlékplakettet kapott Such János, Lipták Pál és Berki László. A IV. ötéves terv várható teljesítéséről Vantara János tanácselnök-helyettes készített jelentést. Az iparfejlesztésről szólva csupán a legjelentősebbeket említjük: A tervezett határidőre befejeződött a cserépgyár beruházása, 320 millió forintos költséggel. A gyár termelése úgynevezett hornyolt cserépből évi 55 millió darab. A gabonafelvásárló és feldolgozó vállalat bővítésének első ütemében két darab ezervagonos siló készült el mintegy 80 millió forintos költséggel. A takarmánykeverő - üzem kivitelezési terve most készül, ennek költsége 00 millió forint lesz. Űj üzemrésszel gazdagodott a kötöttárugyár, melyre a negyedik ötéves terv végéig 206,5 millió forintot terveztek, s ebből 1974 végére 118 millió forintot használtak fel. A bővítés áthúzódik, folyamatban van a lánckötő- és festőüzem rekonstrukciója. Üj épületcsarnokot kapott a Forgácsoló- és Szerszám- gyár, több beruházás történt a szolgáltatóiparban is, elsősorban a szövetkezeteknél. A város mezőgazdasági üzemei szintén sokat fejlődtek az elmúlt öt évben. A Szabadság Termelőszövetkezetben korszerű sertéstelep épült, a Május 1. Tsz-ben pedig szarvasmarha- és növendékistálló. A Lenin és a Vöröscsillag Tsz-ben takarmányszárító, a Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben baromfitelep. át, negyedik ötéves tervben sokat javult a városi közlekedés. Elkészült a Volán 8-as számú Vállalat komplex telephelye 65 millió forintos költséggel és új autóbuszok javítják a közlekedést. A MÁV-pályaudvar korszerűsítése még folyamatban van. A város úthálózatának javítására 39 millió, a járdaépítésre 14 millió forintot fordítottak az elmúlt négy év alatt. A kereskedelemben új áruházak, szaküzletek — többek között ABC-áruház, vas-edény, üvegáru, gyermekruházati szaküzlet és bizományi áruház —javítják a lakosság áruellátását Jelentős a lakásépítés is, hiszen a magánlakás-építésen kívül állami, szövetkezeti és OTP-költ- séggel 2597 lakás készült el 1971 óta. Ez közel 10 ezer ember kényelmes otthonának biztosítását jelenti. A jelentésben sző van az egészségügyi ellátásról, a kórház fejlesztéséről és egyéb beruházásokról is. A vitában különösen az óvoda- és bölcsődeépítés további feladatairól, valamint az iskolák bővítésének szükségességéről volt szó. Felszólalt Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főtitkára is, aki köszönetét mondott a meghívásért. Jól eső érzés volt látnia a város fejlődését, hiszen régi ismerőse a megyeszékhelynek — mondotta. Ezután Maláta Mihály, a városi tanács jogi és igazgatási bizottságának elnöke terjesztett plő beszámolót, majd bejelentések következtek. Kasnyik Judit Az összefogás eredménye Újkígyóson Akiit május utolsó dekádjá- ban látták a jégpusztította új- kígyósi határt, azt mondták, hogy az Aranykalász Tsz sorsa megpecsételődött. Három-négy évet „jósoltak” a talpraálláshoz. A jégeső mindig rosszkor jön. Újkígyósra ez most kétszeresen is rosszkor jött. Egyrészt azért, mert egyáltalán végigpásztázta az ígéretes határt, másrészt, mert ez év kora tavaszán teljesen új vezetőség került a tsz élére. Valamennyien ebben az időben ízelgették' a vezetés tudományát, tégláról téglára rakosgatták a vezetés és a tagság kapcsolatát. De nincs olyan kár, amelyből haszon ne származna — mondja a közmondás. S ebből a jégből is volt haszon. A feladatok látfán a bajban viszonylag gyorsan összeforrt a vezetés és a tagság. Csak egy pillanatra roskadtak magukba, amikor a jég után összeszámlálták a növénytermesztésben várható bevételi kiesést. Megdöbbentek a 20 millió forintra becsült összegen. Ruck János tsz-elnök közvetlen a jégeső utáni nap összehívta a szakvezetőket. Ránézett a naptárra, s majdnem ezt mondta: — Tulajdonképpen nem lehet okunk panaszra. Ma még csak május 24-e van, minden tavaszi növény vethető. Munkára, barátaim! Kétségbeesni nincs idő. A különböző reszortokban dolgozó szakvezetők egyeztették feladataikat. Azután mindenki tudta, mit kell tennie. Az elnök az Állami Biztosítóval tartotta a kapcsolatot. Dávid Imre főag- ronómus vetőmag után járt. Hangyási Zoltán gépészmérnök átvizsgáltatta a traktorokat, munkagépeket. Kovács Illés párttitkár munkahelyről munkahelyre ment, beszélt az epbe- .rekkel, segítségüket kérte a következő hetekben várható éjjelnappali munkához. C. Kiss Pál üzemgazdász és Seress Mihály né főkönyvelő a jóváhagyott tér. melési és költségvetési terv mó. dosításán dolgozott, s a 20 millió forint körüli' bevételkiesés áthidalására tett különféle javaslatok várható gazdasági hatását elemezték. Két-három nap alatt mindenki jól felkészült a következő időszakra és a jég utáni harmadik-negyedik napon már elindultak a traktorosok, hogy szárzúzóval csináljanak utat a szántógépeknek a búza-, a kukorica- a napraforgó- és a kendertől- dön. Május 28-án elindultak a vetőgépekkel és június 12-re befejezték a nagytáblák újraveté- sét. Hallatlan nagy erőfeszítés eredménye volt ez. Végül is nem maradt műveletlen terület, noha a jégkár 2 ezer hektárt sújtott. ' Az Állami Biztosító közös megállapodás, kölcsönös megegyezés alapján rendezte a keletkezett kárt. Időközben a szövetkezet egy sor olyan intézkedést hozott, melyek a korábban biztosított jogok gyakorlásának felfüggesztésével jártak. Ilyen: a havi 50 forint energiapótlék megszüntetése, a 15 éves törzsgárdatagsággal adományozott jutalomszabadság megvonása, amely ebben az esztendőben 450 tsz-tagot érintett. A vezetőség messzemenő takarékoskodást kért anyaggal, géppel, eszközzel és a munkaerő ésszerű foglalkoztatását tűzte célul. A tagság szinte egyemberként támogatta a vezetőséget e célok elérésében. A növénytermesztés eredményei a jégverés ellenére kimagaslóak. A szövetkezet az utóbbi 10 esztendőben most biztosítja először állatállományának saját termésből a szükséges A TOT elnökségének ülése Huszonötmilliárd a háztáji gazdaságokból A Termelőszövetkezetek Or-1 szágos Tanácsának Elnöksége J szerdán Szabó István elnökletével a háztáji gazdálkodás helyzetéről tárgyalt Az elnökség megállapította, nogy a háztáji gazdaságok szerepe a mezőgazdasági árutermelésben, a szövetkezeti családok önellátásában változatlanul jelentős: a mezőgazdasági termelés egyötödét adják, a állati termékek több mint egynegyedét állítják elő, mindent egybevetve, évente 24—25 milliárd forint értékben. A nagyüzemi gazdálkodás gyors fejlődése következtében az elmúlt öt évben módosult a háztáji termelés szerkezete és megváltoztak módszerei. A génesí- tés előrehaladása például lehetővét tette, hogy mintegy 445 ezer hektárnyi háztáji föld megművelését — térítés ellenében —: a közös gazdaságok gépeivel végezzék el. nymodon a háztáji területen termelt kukorica termésátlaga a nagyüzemivel azonos mértékben nőtt és a háztáji teendők a csúcsidőszakban nem vonták el a közös munkától a tagokat. Csökken ellenben a termőterület a kézimunkaigényes növénytermesztési ágazatokban, a kisüzemi szőlős- és gyümölcsöskertekben, amelyek jelentős mértékben veszik ki részüket a lakossági ellátásból, termelési színvonaluk azonban ma már nem felel meg a követelményeknek. A háztáji zöldségtermelők is sokat tesznek a lakossági ellátásért; a zöldpaprika-több mint felét, a paradicsom több mint egyötödét adják. örvendetes, hogy a jó jövedelmet biztosító fóliás termesztési módot egyre szívesebben alkalmazzák. A sertéstartás szintén jól beleilleszkedik a szövetkezeti tagok és családtagok kisüzemi gazdálkodásába, ahonnan az ország vágósertés-termelésének mintegy egyharmada kerül ki. A tapasztalatok szerint, megfelelő feltételek esetén —kedvező takarmányellátásnál és zavartalan értékesítésnél — a tenyésztői kedv hosszú távon is fenntartható. Az elnökség rámutatott: a Több fejet fogyasztunk A negyedik ötéves terv időszakában a tej egy főre jutó fogyasztása kisebb mértékben, a feldolgozott tejkészítmények fogyasztása viszont nagyobb arányban, több mint másfélszeresére növekedett. A termékek többségének kínálata az elmúlt években és idén is kiegyensúlyozott, zavartalan lakossági ellátást tett lehetővé. A termelés és ezzel arányosan a felvásárlás az 1972. évi idevonatkozó kormányprogram jóvoltából 1973-ban és 1974-ben kielégítően fejlődött, idén azonban némi megtorpanás tapasztalható, ami egyebek között abban nyilvánul meg, hogy az évi tejfelvásárlás a tervezettnél 130 millió literrel kevesebb lesz 1975-ben. A tejtermelés átmeneti visszaesése és a fogyasztás egyidejű növekedése feszültséget okozott volna az ellátásban, ezért központi intézkedésekre került sor; leállították a tervezett sajtexportot, visszafogták a tejporgyártást és több ezer tonna vajat importált az ország. háztáji termelésből jól kiveszik részüket k szövetkezeti nődolgozók és az idősebb tez-tagok, nyugdíjasok. A munkában a családtagoknak több mint 90 százaléka vesz részt. A nyugdíjas és járadékos tagság esetében ez a gazdálkodási forma még mindig jelentős megélhetési tényező, ezért a háztáji gazdálkodást szociális okokból is támogatni kell. Az elnökség megvizsgálta, hogyan alakult a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata az elmúlt években. A szoros együttműködésre módot adnak az érvényben levő rendelkezések, amelyek lehetővé teszik például a közös áruértékesítést, az anyagbeszerzést és a háztáji gazdák egyéb támogatását. 270 termelőszövetkezet magasan szervezett formában, önálló üzemágként kezeli a háztájit, mintegy 420 agrármérnököt a tsz-ek főállásban bíztak meg a háztáji termelők irányításával ! és szaktanácsadással. 1350 tsz vállalkozott a háztáji termékek értékesítésére, több mint 700 szövetkezet pedig az anyagok beszerzéséről is gondoskodik. Az elaprózott termelési és értékesítési viszonyokkal azonban nem mindenhol tudtak megbirkózni. Nagyon sok üzem vezetői csakis a nagyüzemi termelésre fordítanak figyelmet, nem törődnek a háztájival, holott ebben az ország minden vidékén még jelentős tartalékok vannak. Az elnökség úgy határozott, hogy a jövőben az eddiginél is jobban fel kell karolni a háztáji gazdálkodás ügyét, korszerűsíteni kell a kisüzemi gazdálkodást; a teendők egységes meghatározására az elnökség ajánlást ad ki. (MTI) tömegtakarmányt és abrakot. A korábbi években 400 vagonnál több silót nem tudtak készíteni. Most október végefelé már 950—1000 vagon körül járnak! Kukoricából 300 vagonnal, más szemes terményből 80 vagonnal tárolnak. Annyi kukorica mint az idén, még egyik évben sem termett a kígyósi határban. Elérik az 1000 vagont. A cirok is terven felüli termést hozott. A pritaminpaprika szintén jól sikerült. Ennél a növénynél érdemes csak egy pillanatra emlékeztetni az esős nyárra. Az egyik határszemle alkalmával Seres Mihályné főkönyvelő ösz- szecsapta a kezét: — Lesz ebből valaha is paprika?! Elúszott újabb kétmillió forintunk — mondta lehangoltam — Ha valaki egymillió forintot adna az ültetvényért, oda kellene érte adni, mert ez biztos bevételünk lehetne. Most, október végén még mindig szedik a carmenpirosra színeződött, vastag húsú prita- minpaprikát. A tervezett kétmillió forint árbevételt október 15- ig már fél millió forinttal túlteljesítették. Milyen jó, hogy akkor nem jött az ültetvényre vevő. Folytatni lehetne a kígyósi összefogás eredményeit, azt, hogy a májusi jégkár után sem mondott le a szövetkezet a szakosított tehenészeti telép tbc- mentesítéséről, a sertéslétszám emeléséről, az országos hírű ser- téstörzstenyészet fejlesztéséről, a háztáji kocaakció segítéséről, s egy olyan borjútelep fenntartásáról, ahol a megye háztáji gazdaságaiban született és hat— tízhetes korban értékesített állatokat nevelik. Az igen szorult gazdasági helyzetben június derekán ismét előszedték a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatát, hogy további munkájukhoz vezérfonalként használják. Ekkor vették előtérbe a beruházás nélkül fejleszthető ágazatokat, köztük az építőiparit, amely elvállalta a békéscsabai új MÉK vágóhídiénak és húsfeldolgozójának kivitelezését. Erre az esztendőre 12 millió forint felhasználására kötöttek szerződést, melyből januártól szeptember végéig 9 millió forintot visszaigazolt számlákon könyvelhettek el. Nagyon nagy felelősséget vállaltak, mert egy ilyen igen jelentős beruházást a tsz brigádjára bízták. Az eredmények azt mutatják, helyesen, a közösség számára hasznosan jártak el. Akad azonban gond is. A traktorüzem költségei a szövetkezetben nagyon változóak. A szabadkígyósi Szabad Föld üzemegységben 69 forint a tervezett 70 forinttal szemben az egy normál holdra jutó kiadás. Tsz-átlagban ez a szám 77 forint! Ebből következik, hogy túllépték a tervezett hét és fél millió forint költségszintet. As okokat kutatják. Pillanatnyilag nem lélik a magyarázatát a táppénzes napok alakulásának. Minden száz ledolgozott munkanapra 14 táppénzes nap jut. Ab- jpan az időben, amikor a tsz nem fizetett táppénzt, betegség miatt csak nagyon kevesen maradtak távol a napi munkából. Összefüggésben: ma kedvezőbb a gazdasági helyzet Újkígyóson, mint egy évvel ezelőtt vagy a májusi jégeső után. A jégkár utáni talpraállás üteme gyors. Miért? C. Kiss Pál a szövetkezet üzemi lapjában erről a következőket írja: „Tagságunk már számtalanszor bebizonyította, hogy a nehéz helyzeteken képes úrrá lenni.” Az újkígyósiak most ismét ezt igazolták. Dupsi Károly 3 ZjKPúsáck 1975. OKTÓBER 39.
