Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)
1975-10-30 / 255. szám
Hosszújává szerződések szabályozzák a mezőgazdasági termelők és az ipar kapcsolatát is űtlorővexetői konferencia után Beszélgetés egy Békés megyei küldöttel Idén nyáron és ésszel is minden eddiginél zavartalanabb a mezőgazdasági termés fogadása, átvétele, amit a szakemberek csak részben magyaráznak azzal, hogy az időjárás — főleg ősszel — az átlagosnál kedvezőbben alakult. A tapasztalatok azt mutatják, hogy különösen azokon a vidékeken bonyolítják le a partnerek zökkenőmentesen a termelői szerződések valóraváltását, ahol a kapcsolatot hosszú távra szóló megállapodások szabályozzák. Az ipar és a termelők 1975- ben lényegesen nagyobb gondot fordítottak a hosszútávú elkölékát biztosította ilymódon, A konzervipar 300 gazdasággal áll ebben az évben hosszútávú szerződések alapján kapcsolatban, és az árualap több mint felét szerzi be ezen az úton. A hűtőipar 35 mezőgazdasági nagyüzemmel hozott létre több éves termelői megállapodást, az áru 57 százalékát vásárolják meg ezektől az, úgynevezett bázisgazdaságoktól. A dohányipar is egyre inkább hosszútávú termelésre ösztönzi partnereit ugyanúgy, mint a növényolajipar. (MTI) Szovjet énekesek és táncosok érkeznek hazánkba A szovjet kultúra napjainak közelgő programjában világhírű szovjet énekesek es táncosok érkeznek hazánkba. Az Operaházban, illetve az Erkel Színházban többek között Ljudmila Szemenyákát és Vlagyimir Va- sziljevet. a Szovjetunió Nagyszínházának táncosait láthatja a közönség. A leningrádi Kirov Opera- és Balettszinházból a Bahcsi- szeráji szökőkút 11. előadásán Irina Kolpakova, Szergej Vikulov és Gennagyij Szeljuckij táncol. Békés megyét tizennégy küldött képviselte az október 23— 24—25-én Dunaújvárosiban megrendezett VI. országos úttörővezetői konferencián. A megyei delegáció egyik tagja volt Antali Gábor, orosházi városi úttörőelnök, akit a tanácskozás után arra kértünk, beszéljen élményeiről, a konferencián szerzett tapasztalatairól. — Megtiszteltetés számomra — mondta az úttörőelnök —, hogy az V., és most a VI. országos konferencián is részt vehettem. A három Dunaújvárosban töltött nap alatt sok újat láttunk, hallottunk, kicseréltük tapasztalatainkat, a szekcióüléseken ki-ki elmondta véleményét. Ezen a konferencián különösen tapasztalható volt, hogy napjainkban mennyire a politikai, társadalmi érdeklődés középpontjába került az if júság, és ezen belül az úttörőmozgalom is, —■ A konferencián hallottak ismeretében mit tart a következő időszakban a legfontosabb feladatnak? Lélektan a pult mögött Mit mond a tudományos felmérés a vevő és az eladó kapcsolatáról fcelezettség alapján kialakított együttműködésre, ami egyfelől az értékesítési biztonságot, másfelől — az ipar szempontjából — a kiegyensúlyozott alapanyagellátást biztosítja. Ez a szerződéses forma az elmúlt két-három évben erősödött meg a hazai mezőgazdasági termelői gyakorlatban. A szerződéstípus különösen azokban a növény- termesztési ágazatokban nyert létjogosultságot, ahol a különböző. általában a termelés fejlesztésével összefüggő állami támogatás elnyerésének egyik feltétele a hosszútávra szóló szerződések megkötése volt. A cukoripar 1975-ben alapanyag-szükségletének 70 százaVöriishaqymakrém kerül fatalamba A kecskeméti Un iver Szövetkezeti Konzervgyárban csaknem 20 millió tubust töltenek meg a magvar konyhák ízesítőiből. Többek között zöldségkné- met, mustárt, gyümölcsnektárt tartósítanak. A háziasszonyok nagy örömére megkezdték a közkedvelt pirog arany gyártását. A pritamin paprikából készült piros aranynak nemcsak hazánk minden tájén, de külföldön is nagy a piaca. A szövetkezeti konzervgyár új termékkel kedveskedik. „Sírás” nélkül főhet majd a pörkölt, mért forgalomba kerül hamarosan a vöröshagymakrém. A vállalatok vezetésében és irányításában az üzem- és a munkaszervezésről szóló pártós kormányhatározatok, valamint -a számítógépesítési kormányprogram megvalósítása csak összehangoltan mehet végbe. A szerző is ezt kívánja előmozdítani könyvével, melyben egy. fiatal, de mindinkább önálló szaktudománnyá váló határterület problémáit vizsgálja Mondanivalójának középpontA kiadvány az 1973. januárjában végzett, mintegy 27 000 háztartást magába foglaló reprezentatív adatgyűjtés eredményeit tartalmazza. Az adatfelvétel célja az volt, hogy átfogó képet nyújtson a lakosság egésze — ezen belül az egyes rétegek, csoportok jövedelmi helyzetéről, a jövedelmek szóródásáról. A kiadvány táblázatos anyagot és módszertani leírást tartalmaz. A táblázató® anyag — a szegélyes jövedelmek és azok forfl kSzvéismény-lui'atások eredményei, a hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt igazolják, hogy a vevők többsége — mintegy kétharmada — szívesen vásárol, rendszerint jó hangulatban lép a boltba. De az is tapasztalat, hogy azt a kellemes, „felfokozott” várakozást, ami a megvásárolni szándékozott áruval, termékkel kapcsolatban előre eltölti, később — bent a vásárlás színhelyén — elronthatja, megkeserítheti a kereskedelmi hálózatban fellelhető közömbösség, udvariatlan viselkedés varv az áruismeret hiánya. Békéscsabán a Szakszervezeti Székház nagytermében, a KPVDSZ kültúrprogramjának keretében a napokban újszserű kereskedelmi továbbképzés fejeződött be. Szervezését nem az indokolta, hogy gyakori panaszok lennének az eladók magatartására. munkájára. Ellenkezőleg! Elért eredmények igazolják az Univerzál Vállalatot, melynek igazgatója — a negyed- százados jubileum évében ■— nem először és nem véletlenül fordult a Kereskedelmi Munkaés Üzemszervezési Intézet Pszichológiai Laboratóriumához. Kassay Béla igazgató a korszerű vezetés híve, tudatosan veszi szolgáltató rendszerek irányítási folyamatának közös elemei, a rendszerelemzés és szervezés kölcsönösen felhasználható módszerei, illetve a döntés folyamatával kapcsolatos kérdések állnak. A könyv tárgyalásmódja tömör, áttekinthető jellegű, mondanivalója elsősorban a termelés szervezőihez és irányítóihoz szól. rásonkénti összetételén kívül — á háztartások összetételét és a természetbeni társadalmi juttatások egy főre jutó összegeit is bemutatja. A kiadvány az adatokat mind a rétegek, illetve csoportok, mind az ezeken belüli elosztások tekintetében sokoldalú részletezésben ismerteti és az öt évvel azelőtti (i960, évi) hasonló reprezentatív adati- felvétel eredményeiről is közöl összehasonlító táblákat, illetve adatokat. igénybe az alkalmazott tudomány eszközeit az eredmények fokozására. Ne ösztönös, ne ötletszerű I legyen a bolti eladás során az áruajánlás, a választék-bemutatás, a pártbeszéd formája, ez az igény általánosan jelentkezik. Ahhoz, hogy az adás-vétel gyorsan, problémamentesen bonyolódjék le, hogy a boltba lépő vevő .ió hangulatát „szinten tartsa” az eladó, mindenkor a kereskedelempszichológia módszereit kell segítségül hívnia. A KERORG Pszichológiai Laboratóriumának munkacsoportja a témakörök összeállításánál abból indult ki, hogy a bolti eladó akkor teljesíti feladatát, ha a vevő elégedett. És minden esetben elégedett! Akkor is, ha az elképzelésének megfelelő áruval gyorsan, udvariasan kiszolgálták, és akkor is, ha — bár nem találta meg, amit keresett, vagy nem teljesen az elképzelésével egyező terméket kapott. — a hiány okáról elhihetó, elfogadható, igényeit méltányoló tájékoztatás győzte meg, nem csupán egy rideg, elutasító „nincsen” szó. —■ Ha mosolyog az eladó, mosolyog a vevő is ... — mondotta az egyik bolt eladónője. Az eladó nem légüres térben él, munkakörnyezete, munkaháttere van, ami hat rá; ezért az előadás-sorozatokat hálózati légkörelemzés előzte meg. Mikor mosolyoghat az eladó? Ha jó a kollektíva, amelyben tevékenykedik, ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak az eredményes munkavégzéshez. Vagyis, ha jó a mikroklíma: a bolti légkör. E meteorológiától átvett kifejezés az üzemszociológia szakkifejezése, és jól érzékelhető tényeket jelöl, amelyek alakítják a dolgozók gondolkodását, a munkahellyel, a munkával és az egymással szembeni magatartását. . A munkahelyi „légkör”-rel foglalkozó vizsgálatok célja, hogy felmérjék a dolgozók igényeit, elvárásait. Feltárják az esetleges panaszokat és véleményeket a tárgyi munkakörülmények, a munkaszervezés, a vezetői magatartás terén. Megmutatják a „légkör” pozitívnak tartott tényezőit, tendenciáit. Ennek nyomán javaslatokat tesznek olyan intézkedésekre, amelyek a munkahelyi közérzetet javítva, elősegítik, fejlesztik, fokozzák a vállalati dolgozók azor nosulását a vállalati célkitűzésekkel. flz átlagosnál jóval pozitívabb a vállalat klímájáról a pszichológiai laboratórium „lég- kör”-elemzése nyomán kialakult összkép. Kétszáz — névtelen kérdőíven — megkérdezett bolti dolgozó közül 182 ragaszkodik munkahelyéhez, elégedettnek vallja magát. (Ha ezt a reprezentatív számot általánosítjuk a vállalat egészére, 91 százaléknak felel meg.) Ragaszkodásuk okául a bolti dolgozók a végzett munka szeretetét, vállalatuk jó hírét, anyagi i és erkölcsi megbecsültségüket jelölték. Ahhoz, hogy az eladáshoz az eladó jó légkört tudjon teremteni, megfelelő személyi tulajdonságokkal kell rendelkeznie. Ezek közül elsőrendűen fontos a kiegyensúlyozottság. Kiegyensúlyozottnak azt az embert nevezhetjük, aki a környezet benyomásait, eseményeit fegyelmezetten fogadja, vagyis kellő élénkséggel, érdeklődéssel, de nem túlexponáltan reagál. Köztudott, hogy a kereskedelmi tevékenység sztressz-helyze- tek állandó lehetőségével ■ jár együtt, ezért a kereskedelmi dől- gozók körében világszerte jelentkezik az idegesség, a szellemi fáradtság — és világszerte méltányolt. Kilétük felfedése nélkül, a kérdőívek statisztikai feldolgozásával egy időben, a munka- csoport tagjai próbavásárlásokat és helyszíni megfigyeléseket hajtottak végre a hálózatban. Ez lehetőséget adott arra, hogy behatóan tanulmányozhassák egy- egv bolt eladási „légkörét”, amer lyet a vevők naponta éreznek. A továbbképzés folyamán dia- és magnóillusztrációkat is bemutatott a munkacsoport. Az eladók önmagukat látták, önmagukat hallották. Megismerték — emberközelből — saját gyakorlati munkájukat, mások — a vevők — szemével. Az „élő” példák bemutatását vita követte. Egy-egy szituációhoz illő helyes álláspont, magatartásforma, hangnem- vagy mondatszerkesztési korrigálás a vita alapján és a kollektíva összvéleményére támaszkodva történt. A kereskedelem ízlésformáló erejére utalt az a megfigyelt példa, mely felidézte az egyik ajándékbolt eladóját. Ez az eladó egy határozatlan vevőt szolgált ki, aki „valami szép”-et akart, porcelánból. Elképzelése a választék megtekintése után sem terjedt túl egy tüllcsipkébe öltözött (századvégi igénynek megfelelő) táncosnő figuráján. Az ügyes eladó végül egy szép népművészeti váza önkéntes kiválasztására bírta rá a vásárlót. Ez kiváltotta a jelenlevők tetszését. Ugyanakkor egyértelműen elítélték azt a kolleganőjüket, aki — valahol a hálózatban — a pénztárból, harsányan és gúnyos árnyalattal kiabálta át, vevők feje fölött, a bolt túlsó sarkába. „Kell egy közületi blokk! Hallod? Kettő-kilencve- nért.” (Holott lehet, nem is szándékosan akarta megbántani azt a vevőt, aki ezt igényelte; csak figyelmetlenül tapintatlan volt.) Fárasztó műszak után több mint kétszázan hallgatták végig az Univerzál eladói és vezetőik az érdekes és újszerű „tálalásiban kapott ismeretanyagokat. Azóta pedig az egymásközti beszélgetéseknek kedvenc témája lett, ami bizonyítja e kezdeményezés sikerét. (Gimes Márta) — Az, hogy mit kell tenni, valamennyiünk számára világos volt, így nem is erről folyt a vita, hanem arról, hogy hogyan? A tennivalók közül a következő kettő a legfontosabb: az úttörőszövetség munkájában legyen hatékonyabb a politikai, világnézeti, erkölcsi nevelés. A másik pedig: erősítsük a szövetség gyermekszervezet jellegét, tegyünk meg mindent & gyermekekért. de ne nélkülük, hanem velük. Mindezt pedig csak úgy érhetjük el, ha korszerűsítjük az úttörőszövetség szervezeti életét, s mi magunk, úttörő- vezetők is rendszeresen bővítjük ismereteinket, képezzük magunkat. S e feladatok megvalósításának módjáról, a „hogyan”- ról a szekcióüléseken tárgyaltunk, vitáztunk. — Melyik szekció munkájában vett részt, és felszőlalt-e a vitában? — A kettes szekció munkájában vettem részt, a témánk a kisdobossá, majd kisdobosból úttörővé, illetve úttörőből K1SZ- essé válás volt. Saját tapasztalatai nkról, módszereinkről én is beszámoltam a szekcióülésen. Elmondtam, hogy nálunk például a kisdoboséletre való felkészítést már az óvoda nagycsoportosainál elkezdjük. A gyermekek az életkornak megfelelő kis játékos feladatokat kapnak sétáikon faleveleket gyűjtenek, dalokat tanulnak, rajzolnak. Sok szó esett a szekcióülésen a kisdobos és úttörő felvételi rendszerről, és az úttörő KISZ-taggá neveléséről. Ez utóbbival kapcsolatban a konferencia is. megerősítette,' hogy a KISZ-taggá nevelés nem részfeladat, hanem olyan folyamat, amely az egész úttörőéletet jellemzi. Nagyon fontos, hogy js gyermekek tudatosan váljanak KISZ-taggá! Ezt jól szolgálják a2 úttörő—KISZ testvérkapcsolatok, továbbá az úttörővezetői feladatot vállaló munkás—KISZ- fiatalok. — Hol, és hogyan adják tovább a küldöttek a konferencián hallottakat? — A novemberi úttörővezetői tanácsülésre intézkedési tervet készítünk, amely meghatározza az elnökségek, szakbizottságok és csapatvezetóségek számára a következő időszak tennivalóit. Ebben sok szó esik majd az úttörőmozgalom 30. évfordulójáról is, amelyet szeretnénk méltóképpen megünnepelni, bevonva a jubileumi programba mozgalmunk támogatóit, a párt-, állami, társadalmi szerveket, a szülőket, pártoló tagokat, üzemeket, szocialista brigádokat, KISZ-es fiatalokat. Ugyanakkor kérjük további támogatásukat, hiszen csak az ő segítségükkel, közreműködésükkel folytathatjuk eredményesen munkánkat, nyújthatunk a gyermekek számára vidám, gondtalan gyermekéveket. — mondta befejezésül Antali Gábor. T. I. 4 ÚSMMSISS 1975. OKTÓBER 3®. Statisztikai könyvszemle 3ándy Géza: Rendszerelemzés és irányítás jábars a különböző termelő és Ä családi jövedelmek színvonala és szóródása 1972-ben (Az 1973. év! reprezentatív jövedelmi felmérés összefoglaló adatai)
