Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-03 / 232. szám

& Kősponti Bizottság decemberi határozata nyomán Szervezettebb unka. javuló hatékonyság Gyomai tapasztalatok A gyomai Községi pártbizott­ság gazdaságpolitikai munka­bizottsága a közelmúltban fe­jezte be azt a tájékozódást, amelyet a település 17 válla­latánál, szövetkezeténél, intéz­ményénél végzett az MSZMP Központi Bizottsága 1974. de­cemberi határozatának végre­hajtásáról, Természetesen a 13 gazdasági egység tevékenysége, működésének feltételed és kö­rülményei lényegesen eltérőek. Mégis nagy jelentősége van a felmérésnek, hiszen az elkészí­tett intézkedési tervekből ki­derült, hogy a vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények milyen erőfeszítéseket tettek és tesznek a .KB Határozatából rájuk há­ruló sajátos feladatok megoldá­sára, adottságaiknak legjobban megfelelő intézkedések körülte­kintő kidolgozására és megva­lósítására. S az első fél év ada­taiban már többé-kevésbé tük­röződik a decemberi pártha­tározat nyomán megindult in­tenzívebb munka hatása. Hiányos intézkedési tervek Az eredeti intézkedési ter­veket minden gazdálkodó egy­ségnél, intézménynél át kellett dolgozni, ugyanis baj volt a de­cember 5-i határozat egységes értelmezésével. A tervek csu- jián az anyag- és energiataka- rékoságra vonatkoztak. Az új in­tézkedési tervek már tartalmaz­zák a termelés, áz értékesítés, a munka- éis üzemszervezés fontos kérdéseit Nagy súlyt helyeznek az új technológiai eljárások alkalmazására. Külö­nösen jól elemzi ezt a tenni­valót a Győzelem Termelőszö­vetkezet. A melléktermékek, hulladékok felhasználására, ér­tékesítésére ■— két vállalat ki­vételével — minden gazdálkodó szerv dolgozott ki tervet. Nagy gondot fordítottak az anyag-, az üzemelési és általános költ­ségek csökkentésének megter­vezésére. Szinte valamennyi vállalat, üzem kidolgozta a ter­melés szerkezetének korszerű­sítését, a termelőberendezések és a munkaidő jobb kihaszná­lását, a beruházások gyorsítá­sát. Általános tapasztalat volt, hogy az intézkedési tervekből nem derült ki egyértelműen az üzemi pártalapszervezetek sze­repe, tevékenysége. A tervet csupán egy állami vállalat, két ipari szövetkezet és egy intéz­mény párttitkára írta alá. Sőt, volt olyan gazdasági egység, ahol a pánt és a KlSZ-szerve- zet „tudomásulvétel’5 miatt kapta meg a párthatározat végrehajtásának tervezetét. A negyedik ötéves terv gazdasági eredményeiről is csak a házi­ipari szövetkezet tett említést, de részleteiben nem taglalta. A szocialista brigádok, á szocia­lista munkaverseny jelentősé­géről mindössze három vállalat szólt , A jövedelemszabályozás, a munkával arányos bérezés kialakításával, az igazgatási költségek csökkentésével pedig mindössze két gazdasági egy­ség foglalkozott. Néhány ter­melőszövetkezet intézkedési ter­ve műtrágyából, növényvédő szerből is megtakarítást írt elő. Ez nem fogadható el. Egyrészt azért, mert feltételezhető, hogy eddig pazarló gazdálkodást folytattak. Másrészt a szerves tárgyát veszni hagyták, most újból hasznosítj ált, s így a mű­trágya megtakarítható. Ami a jobb készletgazdálkodást, az elfekvő anyagok csökkentését illeti erre vonatkozó konkrét intézkedési terv négy-öt válla­latnál, szövetkezetnél készült. A gazdálkodás liikrében A munkabizottság 11 vállalat, nál, szövetkezetnél az első fél­éves gazdálkodás tükrében vizsgálta a párthatározat vég­rehajtását, összehasonlítást végzett az előző év azonos idő­szakával. A vizsgált gazdálkodó j szerveknél — a Kner Nyomda kivételével — emelkedett a ter­melékenység. Egy év alatt a háziipari szövetkezet 123, az építőipari szövetkezet 112, a vegyesipari vállalat 119 száza­lékkal emelte az egy dolgozórá jutó termelékenységét. Javult az értékesítési szerkezet is. A vegyesipari vállalat belföldre 34 százalékkal, külföldre 53 szá­zalékkal adott el több gázka­zánt, mint 1974. első fél évé­ben. A háziipari szövetkezet viszont belföldi eladását 18, ex­portját pedig csak kilenc száza­lékkal növelte. A készletgazdál­kodás területén jó eredményt ért el a Körösi Állami Gazda­ság, a Mezőtúri Állami Gazda­ság helyi fatelepe és az ÁFÉSZ. A költségszínvonal az ipari vál- latoknál, szövetkezeteknél ki­sebb ütemben nőtt, mint a ter­melés dinamikája, amely nagy­mértékben kihatott a gazdál­kodás eredményére. Két válla­latnál a központi igazgatás költ­ségnövekedés meghaladta az összes és a termelési színvo­nal növekedésének ütemét. A mezőgazdasági üzemek közül az első fél évben, az elmúlt év­hez képest, az Uj Élei Tsz-nél 11, a Győzelem Tsz-nél 4, az Alkotmány Tsz-nél 1,8 Száza­lékkal nőtt az egy dolgozóra jutó munkaóra száma. A mun­kaidő jobb kihasználása azon­ban továbbra is fontos feladat a termelőszövetkezetekben. A decemberi és a júliusi pártha­tározat egyaránt foglalkozott a cukorrépa-, az olajos növények, a zöldség- és a hústermelés fo­kozásával. Gond van a cukor­répával, hiszen tavaly csak a Győzelem Tsz foglalkozott e növény termesztésével. Ugyan­akkor örvendetes, hogy a múlt évi 946 hektárral szemben az idén 1023 hektár olajos növényt vetettek a gyomai gazdaságok. Az állami gazdaság 31, a Győ­zelem Tsz 33 százalékkal nö­velte vetésterületét. Nincs terv- szerűség a zöldségtermesztés­ben. Tavaly a 741 hektár zöld­ségből 714 hektárt a Győzelem Tsz termesztett. De szakszerűt­len termeltetés és elhanyagolt növényápolás miatt ráfizetett erre. Ez a termelőszövetkezet az idén már csak 18 hektáron termesztett zöldséget. Nagy gondot okoz a tejtermelés is. Tavaly az első fél évben a négy mezőgazdasági termelőszövet­kezet és az állami gazdaság 10 millió 780 ezer forint bevétel­re tett szert tejből. Ez évben ez a szám 7 millió 378 ezer fo­rintra csökkent. Különösen nagy a visszaesés az. állami gaz­daságnál, ahol tavaly jelentős vágómarha-selejtezés volt, Jó dolog viszont, hogy a hízott sertés értékesítése összességében 50 százalékkal volt nagyobb a községben az előző fél évnél Kínálkozó tanulságok A községi pártbizottság óva­kodott attól, hogy egy kalap alá vonja a különböző adottsá­gú feltételek és lehetőségek miatt összehasonlíthatatlan gaz­dasági egységek teljesítményét, de a kínálkozó tanulságot levon­ta. ' Többek között azt, hogy a vezetés legjobb törekvései is csak a kollektíva tudatos tá­mogatásával, a különböző szin­tű gazdasági és mozgalmi ve­zetők összehangolt, egyirányú cselekvésével oldhatók meg. A jövőben nagyon fontos lesz a gazdasági vezetőknek és a párt­szervezeteknek a munkák, az eredmények, a hibák elemzése. Nagy súlyt kell helyezni az el­lenőrzésre, a beszámoltatásra, hogy a tervekben megjelölt fel­adatok ne csak papíron marad­janak. Seres Sándor W8saeaeesss3eíí£giss33£KK»xs>sKsia)ai£S8SiRaftais:«R*9e««sB***B*a**iMBsi*sa**Mf«!i«gt4«zffHiSv Emberek munkában Farkas Mátyás ács, a MEZŐGÉP békéscsabai gyáregységének tok-csoportvezetője többszörös újító. Sf „A jó munkához sok gyakorlat és olyan munkahely kell, ahol ezt meg lehet szerezni. Van akinek csak a „neve” ács, de nem ta­lálja meg munkájának szépségét. Dolgozni csak jól érdemes, de ezt már fiatalon el kell kezdeni” (Fotó: üemenyl Az egészségügyi felvilágosítás tapasztalatait ismerték meg szovjet vendégeink Képünkön Öz Ferenc, a Vöröskereszt megyei titkára Békéscsa­bát jelképező ajándékokat ad át A. Sibejevának Az Országos Egészségügyi Fel­világosító Központ és a Békés megyei Egészségnevelő Csoport vendégéként két napot töltött megyénkben dr. Angelina N. Si- bajeva, a Szovjetuiüó Egészség- védelmi Központi Tudományos Kutató Intézetének igazgatója és G. Kareva, az intézet tudomá­nyos titkára. Szerdán di\ Sérnyai Ferenc, megyei főorvos tájékoztatta őket a megye általános egészségügyi helyzetéről, majd Pásteleken, a MENCS székhelyén dr. König János részletesen ismertette az egészségügyi felvilágosítás ná­lunk jól bevált módszereit. Töb­bek között szólt a tanuló ifjú­ságnak szervezett előadásokról, a filmvetítésekről és egyéb tech­nikai eszközökről, melyeket a felvilágosítás szolgálatába állí­tottak, Beszélt arról is, hogy a nemzetiségieknek saját anya­nyelvükön tartanak előadásokat, melyek igen népszerűek megye- szerte. A vendégek élénk érdeklődést tanúsítottak e munka iránt, s ezt a sok-sok kérdés is bizonyí­totta. Különösen az úgynevezett Medicin-bomba — összeállítás az írásos egészségügyi tájékoz­tatókból — iránt volt nagy az érdeklődés. Másnap Gyulára és Szarvasra látogattak, ahol a kórházi és rendelőintézeti munkával is­merkedtek! A megyei tapaszta­latokat értékelve A. Sibejeva egy régi orosz közmondással ta­lálóan fejezte ki észrevételeit: „Jobb egyszer látni, mint száz­szor hallani valamit.” Sok jó módszert ismerhették meg, me lyeket otthon jól1 tudnak hasz­nosítani. Ifjúsági bérleti hangversenyek megyénk 25 helységében Az Országos Filharmónia és a megyei tanács művelődésügyi osztálya az idei évadban 25 helységben — az öt városban, a járások székhelyén, nagyközsé­gekben —r szervezte meg az if­júsági bérleti hangversenyeket. Az előző évekhez hasonlóan most is négy évfolyam lesz. Az első évfolyam négy hangversenyének összefoglaló címe A hangok bi­rodalma, a második évfolyamé a Népek zenéje, a harmadiké a Magyar zene évszázadai, s a ne­gyedik évfolyam négy koncert­jének címe Az európai zene év­századai. Az ifjúsági hangversenyek a második és a harmadik évfolya­mos zenebarátoknak október 13- án kezdődnek; a magyar nép hangszereit, illetve Liszt és Er­kel művészetét ismerhetik meg az általános-, középiskolás és szakmunkástanuló bérletezők. Az egyes koncerteken az eu­rópai hírű együtteseken és elő­adóművészeken kívül a Gyulai Kamarazenekarral és az Oros­házi Szimfonikus Zenekarral is találkoznak majd a fiatalok. A sokszáz bérletet az iskolák­ban árusítják. KISZ-élet a raezőkovácshází járásban A mezőkovácsiházi járás 80 középiskolai KISZ-vezetőjének szeptember utolsó hetében há­romnapos tanfolyamot rendezett a járási KISZ-bizottság. A fi­atalok az akcióév feladataival, a pártkongresszus határozatai­val és a KISZ KB áprilisi hatá­rozatának egyes pontjaival fog­lalkoztak. A fegyveres erők napja al­kalmából vasárnap egész napos Honvédelmi járőrverseny volt Battonyán, amelyen a járás alapszervezeteinek 5—5 tagú csapatai mérték össze tudásukat és ügyességüket lövészetben, gránátdobásban, politikai, szelle­mi vetélkedőn. Az eredményhir­detés előtt nyújtották át a já­rás két Ifjú Gárda-vezetőjének Varga Mihálynak az Aranyko­szorús KISZ-jel vényt, Tóth Im­rének pedig a KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevelét az If jú Gárdában végzett több­éves kimagasló munkájáért. A honvédelmi járőr verseny­ben az első helyezést a kunágo- tai KISZ-esek érték el, a leg­több kört is e csapat tagja. Gyömbér Ferenc lőtte. A ver­seny zárásaként a résztvevők megkoszorúzták a battonyai Fel- szabadulási Emlékművet,

Next

/
Thumbnails
Contents