Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-22 / 248. szám

A repülő meseszőnyeg valósága

„Bckésszentandrási Keleti Szőnyeggyár” — olvasni a felírást

az épület falán, amelyben semmi különös nem lenne, ha ezt nem hat évtizeddel ezelőtt írták volna fel, bizonyíthátó, hogy amit jól csinálnak, azt az idő vasfoga sem kezdi ki. Aztán később kiderült, hogy van ugyaninnen jóval időtállóbb is. De tartsunk sort.

A svédek

nem reklamálnak

A Békésszentandrási Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet több évtizedes épülete mögött, bent az udvarban már az új magasodik.

— Júniusban helyeztük üzembe ezt a szovjet automata gépekkel felszerelt részleget, amely zömmel tőkés exportra dolgqzik

— kezdi Vidor Sándor — műszaki vezető. — Tizennyolc gépet mindösze három ember kezel, s naponta kétezer négyzetméter bútorszövet készül. Új partnerünk Svédország, ahová az idén szállítunk először. Magasak a minőségi követelmények, de eddig még nem jött vissza egyetlen méter sem. A növekvő érdeklődés indokolja a bővítést, jövőre tizenkét gépet állítunk be. Most tervezik az épületet, 1976 második felében szeretnénk megindítani a termelést, hiszen az export fokozása számunkra is döntő. Az üzem kivitelezője a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetnek ugyanaz az énítő részlege, amely a mostani üzemet építette, s bizonyára ezzel is elkészülnek határidőre.

Háromszáz év garancia

Az új üzemben kapott helyet

a perzsaszönyegszövö. Itt több kuriózum is van. Az egyik az, hogy a perzsaszőnyegek értékállása vetekszik a nemesfémekével. A másik, hogy az országban Békésszen tanóráson készül a legnagyobb csomósűrűségű perzsa- szőnyeg, négyzetméterenként 50 000—150 000 csomószámmal,

Ez a minőséget is meghatározza

— nem kevesebb, mint háromszáz év garanciát vállalnak a termékért. Egyszer volt egy akadékoskodó vevő, aki keveselte ezt... ezen ne múljon, mondták a szövetkezetben, es ötszáz év garanciát adtak a szőnyegre. Nemrég, a házi múzeum gyarapítására visszavásároltak egy ifjú korúnak nevezhető, hatvanéves szőnyeget, amit egy hat tagú család használt, s ma is olyan, mintha most került volna le a szövőszékről.

Anropó, szövőszék. Az üzem egyik végében tízegynéhány méter hosszú szövőszék nyújtózik. Ahogy tréfásan mondják, mire végignézi az ember, elfárad a szeme.

— Hát még azoknak a keze, akik ezen dolgoztak — fordítja komolyra a szót a műszaki vezető. — Tizenkét asszony egy évig csinálta azt a két darab, 200 négyzetméteres szőnyeget, amelyek a Parlament képviselő-társalgójában és kongresszusi termében vannak. Hasonlóan kú lönleges a kairói luxusvonatba

Vidor Sándor műszaki vezető és Bállá Andrásné készáruraktáros a szállítás előtti utolsó ellenőrzést végzik (Fotó: Demény)

gyártott szőnyeg is, amelvet, mint valamennyit, iparművészek terveztek.

Nyitott szemmel a piacon

A perzsából a hazai piacra Jut több, a torontáliból és a szőrme- szőnyegekből viszont külföldre. Különösen az utóbbi népszerű Nyugat-Európában, ahol dívik a „nomád” lakáskultúra. Ehhez igazodik a piacot éberen figyelő üzem. Ez nemcsak a külföldire értendő, hanem a hazaira is. Tucatnyi kiállítást tartottak, rendszerint a nagy áruházak keresik meg őket, ami kölcsönös előnyökkel jár. A szép termékek vonzzák a vevőt a boltba, s ha nem is vásárol mindenki szőnyeget, de ha már ott van, akkor vesz valamit. Jól jár az üzlet, de jól jár a szövetkezet is, és ez nemcsak az erkölcsi haszonra . értendő.

— Az idén a tavalyinál 15 százalékkal magasabb termelést terveztünk, s a háromnegyedévi tapasztalatok alapján 12—13 százalékos növekedést már sikerült elérnünk — igazol Vidor Sándor. — Ez azt is jelenti, hogy a korábbinál jóval nagyobb a hazai kereslet, s ha többet termelünk, több jut nekünk is.

*

Három műszak a szövődében

Háziipari szövetkezetről lévén szó, sok a bedolgozó. Főleg nők. Helyben két részleg dolgozik, s Szarvason, Endrődön, Körösla- dányban és Szolnok megye több községében is működnek üzemei, amelyben mintegy ezren dolgoznak. Érdekesen keverednek itt a hagyományos és korszerű munkarendszerek, az otthon dolgozók mellett — éppen a leginkább fontos, tőkés exportra termelő gépi szövődében — folyamatosan három műszak van. Az itt várható bővítés újabb gondokat is hozott. A bedolgozó rendszerben szociális ellátásról alig kellett gondoskodni, az új üzemrészekhez már ilyen létesítmények is kellenek. A manuális jelleg miatt bizonyára hosszú ideig megmarad a bedolgozó hálózat, de közben mind nagyobb teret kap a termelékenységet növelő gépi fejlesztés. Elvégre nem mindegy, hogy tizennyolc gépen ugyanennyi, vagy csak három ember dolgozik. Távlatokban tehát Ilyen strukturális változás várható. Persze, azért akkor is csinálnak majd — időt- ég értéket álló perzsaszőnyegeket.

— 'ér —

Az úton viszafelé azon gondolkodtam — ha lenne annyi pénzem —, mégis vennék egy ilyen perzsát^ elvégre a háromszáz év garancia csábító. Bár félő, hogy akár egyötödnyi Idő után sem én reklamálnék már.

Seleszt Ferenc

Műszaki könyvdapok Gyulán, Orosházái], MezöberéByheu

A. könyvesboltok kirakatai a megszokottnál is több műszaki könyvet kínainak. A korábbi évek sikeres akcióit folytatva, októberben az idén is országszerte műszaki könyvnapokat tartanak. Az eddigi tapasztalatokról a gyulai könyvesbolt vezetője, Titz Janosné ezeket mondotta:

— A műszaki könyvek iránt . egész évben nagy az érdeklődés, ezért érthető sikere van a mostani könyvnapok alkalmából rendezett bemutatóknak. Az ifjúsági házban az ifjú szakmunkások klubtagjai különös tigye- lemmel várták a megjelenő újdonságokat. Bizományosaink a kertészeti szakközépiskola diákjainak egy Jaét alatt több mint kétezer forint értékű műszaki könyvet adtak el. Sok könyvet vásároltak a vízművek, a vízügyi igazgtóság, és a fa- és fém- bútoripari ktsz dolgozói is. Különösen az ismeretterjesztő műszaki könyvek a népszerűek. Néhány nap alatt elfogyott a Magnósok évkönyve, az Antenna- \ könyv. Az én házam és a Mi az új a KRESZ-bén? című kiadvány. Már csak néhány példányunk van a Matematikai kézikönyvből, sokan vásárolják az Épületgépészet, valamint a Diódák és tranzisztorok című könyveket. Többen keresték már a közeljövőben megjelenő Vár- építészet és a Barátom, a motorkerékpár című munkákat, valamint a Rádiótechnikai zsebkönyvét, A műszaki könvvna* pokon rendeztük a könyvtárban azt az előadást, amelyen dr. Ce rö lAszló, a Műemlékvédelem című folyóirat főszerkesztője beszélt a műemléki környezetben való városépítészetről. Könyvesboltunkban egy hét alatt mintegy 25 ezer forint értékű műszaki könyv talált gazdára, ami a korábbi évek forgalmához viszonyítva, előrelépést jelent — mondta Titz Jánosné.

Az Általános Fogyasztási és Értékeítési Szövetkezet orosházi könyvesboltját ugyancsak sok érdeklődő kereste fel. A helyi üzemek bizományosai sem téri lenkedtek, hiszen az üveggyárba, az ipari gépgyárba, a MEZŐGÉP gyáregységéhez, valamint a 613-as Iparitanuló Inté- zehez mintegy 3 ezer forint értékű könyvet szállítottak ki a műszaki könyvnapok kezdetén. Az üveggyárban kiállítási is rendeztek az új könyvekből.

A mezőberényi könyvesbolt eddig mintegy 8 ezer forint értékű műszaki könyvet adott el. Éhhez a bizományosok jó munkája is hozzájárult, az általuk eladott könyvek értéke eléri az 5 ezer forintot. Mint elmondták, különösen nagy az érdeklődés a rádiótechnikai, a lakberendezési, valamint a gépipari szak- könyvek iránt. Az új KRESZ szabályaival foglalkozó könyveket is sokan keresik. Végül megtudtuk, hogy sajnos — bár az érdeklődés nagy —, barkács- és textilipari könyvek nincsenek, s nem sok remény van arra, hogy még a műszaki könyvnapok ideje alatt megérkezik az utánpótlás.

Szocialista brigádok vezetőinek tanácskozása a MÁV-nál

A MÁV békéscsabai Pálya- fenntartási Főnöksége szocialista brigádjainak vezetői a napokban értekezletet tartottak, melyen Tassy Gábor, a főnökség vezetője számolt be a mozgalom eredményeiről. Elmondotta

egyebek között, hogy a szocialista munkaversenyben 27 brigád 297 tagja vesz részt. A brigádok vállalásai alapján számos vonalszakaszon meggyorsult a sín- és talpfacsere. Hasznos újítások Is elősegítették a munkát. Egyes brigádok önkéntes véradásban, gyermekintézmények fejlesztésében jeleskedtek.

A beszámolóit követően a munka további javítására több javaslat hangzott el. g ßj.

4assssat><aaa*aM*BaaaaaaaaBa3aaaaaaa»aas9saasflaaaa«aaa aKaaaa*r«BNpaa3a»aftM4aaaa«essecaBsassseae%aes«sssaaeees&

33.

Tanárok és diákok közös társadalmi munkája

A legutóbbi diákparlamenten hangzott el, hogy a szabadkí- gyósi szakmunkásképző intézetben létesüljön a kertésztanulóknak tanműhely. A kígyósj tanintézet . szombaton társadalmi munkát szervezett, melyben a békési 636. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet harmadéves kőművestanulói, a szabad- kígyósi iskola tanárai, a megyei

igazgatók vettek részt. A békési ;

szakmunkásjelöltek végezték a • __

s

zakipari munkákat, a tanárok és • lángba borult széket, és megló- az igazgatók a segédmunkákat * - -Györk letépte a falról

a szőnyeget, és a lángoló széket s a kalánt a katonák elé dobta. A tűz egyre nőtt, hatalmasodott, lobogott, beleharapott a vastag szőnyegbe is, és magasra csapolt a lángja. Anna is felkapott egy széket, és a lobogó tűzre dobta, majd letépte magáról ujjatlan dolmányát, leszakította a kötényét, szoknyáját, s azt is a lángok közé vetette. A tűz fellobogott a mennyezetig, Györk hátrált, a nyögérek megtorpantak, óvatosan keringették a lángfalat. Györk kiragadta az egyik

látták el. A táncos-esttel zárult : nap jó alkalom volt arra is, { hogy továbbfejlődjön a tanárok | ég diákok kapcsolata, a két tan- • intézet m»gismerhesse a másik 5 életét, A munkaakció során kő- ! zel 60 ezer forint értékű műn- 5 kát végeztefa :

bálta feléjük:

— Gyertek, nyomorult pogány ok! Gyei'tek, veszett ebek! Ti bűzös fark «sok! — És közibük vágta az égő zsarátnokot.

Azok vlsszaugrottak, egyikük felbukott, egy röppenő láng belekapott a csekmenébe, végigszaladt a zsírozott szöveten. Pillanatok alatt fáklyává változott a katona. Ott maradt a küszöbön, hentergett, fetrengett, és üvöltött; tőle lobbant lángra az ajtófélfa, a szemöldökfa. Hamarosan tűzfüggöny védte Györköt és Annát. Védte, de halálra is Ítélte őket. Lobogott körülöttük minden. Anna Györkhöz simult, aki fél karjával magához ölelte az asszonyt. Furcsa volt ez: a tűzhalál küszöbén diadalmasan mosolygott.

— Gyere! — ragadta meg hirtelen az asszonyt, karjába kapta, lendületet vett, felugrott az ablak kőpárkányára, lábával szétrúgta az ablakkeretet, lan- tomástól, deszkástul, fatáblástul, lerázta a fejére hulló szikrákat, és átkapaszkodott, ki az utcára.

Anna síkosát, Györk talpra engedte az asszonyt, majd maga mögé lökte, mert egy lovas roptatott feléjük a kövezeten. Ä íáklyavivő lovas paripájának nyakára dőlve vágtatott. Györk leguggolt, majd mikor mellé ért a katona, rávetette magát. A harcos messzire kirepült a nyeregből, helyén Györk feszítette a térdét a paripa oldalának, visszarántotta az állatot, tároltatta, és a feléje rohanó Annát felkapta maga mellé, majd a hajnali fakó fényben vörösen világító utcákon át vadul elvágtatott.

A víz visszaverte a nap vakító fényét, a nádas zöldessárga sűrűjét könnyű szellő mozgatta, legyezte. A levegőben enyhe vízszag érződött, kellemes, tiszta, tavasz végi idő járta.

Ameddig a szem elláthat, mindenütt nád és nád, itt-ott sárgás szigetekkel, zöldes tavakkal, aprócserjés poron gokkal megszaggatva, tarkítva.

Györk félig meghajolva lépett ki a hevenyészett nád kunyhóból, és hunyorogva tekintett fel az égre.

— Anna — kiáltotta. Hangja szabadon szállt fel a kis szigetről, átröppent a körkörös nád- erdőcskén, le a sziget partjára, ahol ismeretlen eredetű erecske zavarta meg az állóvizek évszázados nyugalmát, mozdulatlanságát.

Megindult arrafelé. Átugrálta a lágyabb, süppedékes részeket, mindenütt a szárazulat vonalát kereste. Amikor széthajtotta maga előtt az utolsó nádszálakat is, és kilépett a kis tó partjára, Anna éppen akkor gázolt ki a vízből. Naptól bámult bőrén apró gyöngyökként gördültek a vízcseppek, kibontott fekete haja csapzottan, patakokat csorgatva terült vállára, karjára.