Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-22 / 248. szám

Befejezte ez őszi munkákat a szarvasi Dózsa Tsz és a teiekgerendásí Vörös Csillag Tsz Tegnap, október 21-én 836 hektáron, befejezte az őszi ka­lászosok vetését a szarvasi Dó­zsa Tsz, Egy évvel ezelőtt 702 hektár őszit vetettek, most pe­dig a szeptemberi búzatermesz­tési tanácskozás javaslatára 134 hektárral növelték a korábbi területet. A teiekgerendásí Vörös Csillag Tsz-ben 670 hektáron szintén befejezték a vetést. A kukoricát is betakarították. A 387 hektár vetésterületről átlagosan 64 má­zsa szemestermést értek el. Eb­ben a szövetkezetben átadásra került a cukorrépa, a háztáji kukorica is a górékban van. A szövetkezet nagy ütemben látott hozzá az őszi mélyszántáshoz. Naponta negyvenöt hektáron forgatják meg a talajt. Október 25-re ezzel a munkával is elké­szülnek. Az őszi mezőgazdasági mun­kákban élen járó két szövetke­zet felajánlotta segítségét a szomszédos üzemeknek. Népművelők továbbképzése Békéscsabán A Megyei Művelődési Központ ma, szerdán és holnap, csütörtö­kön délelőtt 0 órától Békés me­gye művelődési házai igazgatói­nak rendez egy-egy napos to­vábbképzést. Ma az MMK bé­késcsabai székházában Gazsó Ferenc, a Társadalomtudományi Intézet munkatársa Kísérlete­zés a népművelésben címmel, holnap délelőtt dr. Király József pszichológus A kulturális propa­ganda és pszichológiája címmel tart előadást. A megyei tanács tárgyalta: Mi lett és mi lesz a javaslatok sorsa? Kérdjük a számokkal: 1973. áprilisától 1973. június 30-lg megyénkben — a különböző fórumokon elhangzott közér­dekű javaslatok, valamint az 1971. évi választások során fel­vett bejelentések áthúzódásával együttesen — 18 ezer 578 volt a közérdekű bejelentés. Ennyi javaslat bizony egész kötetnyi anyag, mely az országgyűlési képviselők és tanács­tagok jelölőgyűléscin a választópolgárok véleménye alapján gyűlt össze. A megyei tanács kétévenként rendszeresen megtárgyalja a je­löl őgy üléseken. és egyéb fórumo­kon tett ' javaslatok intézését. Ezt tette a legutóbbi ülésén is. Az előterjesztésből és a hozzá­szólásokból is kitűnt, hogy a he­lyi tanácsok aszerint csoporto­sítják a javaslatokat; megvaló­sítható-e, és ha igen, igényel-e anyagi befektetést, vagy csak szervezési feladatot jelent. A másik; a megoldhatatlan javaslat. így a közérdekű javas­latok közül a tanácsok 1631-et megvalósíthatatlannák minősí­tettek. Ez is két csoportba oszt­ható. És talán kezdjük ezzel a tájékoztatásunkat. Az első cso­portba az irreális javaslatok so­rolhatók, melyek megvalósítása indokolatlan. Ilyen többek között Kétegy­házán a vasútvonal két ol­dalán levő település reoülő- hiddal való összekötése, vagy Biharugrán a fürdő létesítése. A másik csoportba azok ke­rültek, melyeknek a megvalósí­tása indokolt és szükséges len­ne, azonban arra a helyi szer­veknek nincs é« belátható időn belül nem is lesz anyagi feete- zete. így például Körösú'faluban a tanyák villamosítása, Mc- zőkovácsháza várossá fej­lesztése. Mindemellett a ta­iseseaeeeeaeosaaeeaBseasse —- Segíts! Nem tudok kimász­ni! — nyújtotta Anna Györk fe­lé a kezét. —- Minek mentél be? — ne­vetett Györk, és karóa fonta a kezét. — Lelocsollak, ha nem segí­tesz! — Már hajolt is le, és ke­zével felmarkolta a vizet. Györk fújt, prüszkölt, hunyorgott, a maroknyi víz végigpatakzott az arcán. — Ma már nem éhezünk — szólt biztatóan Györk felé. — Sok-sok nádi fészket láttam. — Tegnap este is ehettünk volna, ha nem a kunyhót kell építenünk. Aztári meg olyan fá­radt voltál már. hogy ültő he­lyedben elaludtál. — Igen... de ma tojást sü­tök. — Hogyan? Hiszen nincs tü­zűnk! Anna keze megállt, elengedte farokba fogott haját, arcának üde, vidám mosolya lehervadt, Györk nevetett. — Nyersen is jó lesz! Elver­jük az éhünket; aztán majd szerzek tüzet. —Honnan? — Valahol, errefelé csak aka­dok egy pákásztanyára, ahol la­koznak is. Kérek onnan. Ismerős vagyok én erre! Ezen a vidéken nőttem fel, ezt a nádast úgy hívják, hogy Tordasara vagy Tordarét. Arra, északnak va­gyon Szeghalom meg Torda, itt le.ubb Németi, szemközt ve­lünk erre, nyugatnak, az én fa­lum, Nadány. — A te falud? Onnan jöttél Váradra? . — Onnan kerültem a zsívá- nyok közé. No, elhiszed már, hogy ismerem ezt a nádast, mint a tan»«remet? — Nem — vont vállat játéko­san Anna. — Aztán miért nem? — ment bele a játékba Györk. — Zsivány szavának nem hi­szek. i— Hát zsivány vagyok? — Az bizony! Bujdokolsz, rej­tőzöl, bitangolsz. Holnap elmész tüzet szerezni, kifosztasz egy pá- kásztanyát, utána ejtőzöl, míg tart az eleség, ha elfogy, újra el­mégy fosztogatni. Györk az utolsó szavaknál el- komorodott. — Zsivány vagyok, igen ... — mormógta maga elé. — Mindig így forogta ki a sorsom. Pedig Is­ten a tanúm, hogy egy szemet sem kívánom a latrok életét... A fekete fene esne bele ebbe a nyomorult világba! Dél tájra néhány nádirigófé- szekből összegyűjtöttek vagy öt apró, ízetlen tojást. Anna finto­rogva látott hozzá. Györk sze­rint csak a só hiányzott róla. — öregapám mesélte — ma­gyarázta aztán —, hogy surján legényke korában, a nagy tatár­járás idején ide húzódtak ők is a nádasba. Itt éltek majd egy fél évig. És megéltek. Igaz, volt tüzük, sójuk, a rét meg ontot­ta a halat, a rákot, sok-sok vízi­madarat lőttek, kiásták a hör­csög vermét, temérdek gaboná­ra leltek, összetörték lisztté, és még cipót is sütöttek. Igaz, hogy csak ünnepnapokon. De nem esett bántódásuk, a tatár nem tudott utánuk menni a lápba. Télen megkísérelte egy portya- had, amikor az erek, tavak, mo- : esarak befagytak, de öregapá- ; mék tőrbecsalták őket, és min* S det levágták. (Folytatjuk) nácsok a középtávú fejlesz­tési terveikben figyelembe veszik azokat, amelyek megvalósításához pénzük is van, vst lesz. Ezután természetszerűleg kí­nálkozik a kérdés: ml az, ami megvalósult, és mi az, ami rö­vid, közép vagv hosszú távon oldható meg? A felszólaló ta­nácstagok úgy nyugtázták ezt a tevékenységet, hogy a javasla­tok megva'ósítása időben meg­kezdődött és jól halad. A je­lentés számadatokban ezt így fe­jezte ki: 1075. június 30-lg megyénk­ben 12 ezer 543 javaslat va­lósult meg. Ez az összes ké­relemnek 63 százaléka. Megvalósításra vár a javaslatok 27 százaléka. Ezek' nagy része olyan jelentős beruházást igé­nyel, hogv megvalósításuk csak a következő tervidőszakban, vagy még később képzelhető el. Ilyenek: Békésen a gázprogram kivitelezése, a város csapadék- és belvízrendszerének teljes ki­építése, Békéscsabán a telefon­hálózat bővítése. Gyomán. Bnd- rődön regionális vízmű építése. Gyulán a megyei kórház teljes rekonstrukciója stb. A javasla­tok megvalósításához szükséges anvagi eszközöket azok 90 szá­zalékánál helyi, négynél megyei vagv országos, hat százalékánál vegyes forrásból biztosítottak. Különösen ktoinr'koto ered­ményt ért el Békéscsaba, ahol 2125 'avaslatbél 2119-et saját erőből oldottak meg. A megvalósult javaslatok ér­téke mem'énkhen összesen 717.835.C63 forint. Az összeget tekintve már nem mutatkozik Ilyen kedvező arány a helyi források javára, mert a javaslatok értékének csak mint­egy 50 százalékát tudták ön­erőből biztosítani a tanácsok. Az értékelés Időszakában olyan nagy beruházások valósu1- tak meg mint az autóbuszpá­lyaudvar Békésen, Doboz és .Sarkad között hét kilométer hosszúságú műút, Nagyszénáson kenyérgyár és elárusítóhely, Csanádanácán óvoda, Battonyán a települést átszelő műút bur­kolatának felújítása. Orosházán 60 személyes bölcsőde. Az is fi­gyelembe veendő, hogv a jelölő­gyűléseken tett javaslatok egy részének címzettjei nem mindig a tanácsok, hanem különböző központi szervek, vállalatok. Az utóbhi időben sok jó példa van arra, hogy egyre több országos szerv tulaj­donít name jelentőséget a je- lölögyűléseken elhangzott javaslatoknak. így például Békéscsabán aKPM 20 millió forintos beruházásában korszerűsítették a Szarvasi utat. De sokat segítenek az országos vállalatok a foglalkoztatási gon­dok megszüntetése érdekében is. A gyulai járás nyolc községében 710 ember munkába, állításához teremtettek lehetőséget. Jelentős támogatást nyújtott az Oroshá­zi Üveggyár a csanádapácai és a nagyszénást óvoda megépíté­séhez. Csorvásor, a húsipari vál­lalat, az ÁFOR és a HÖDIKOT járult hozzá egy-egy létesítmény létrehozásához. Egy pillanatra visszakanyaro­dunk a helyi, önerőből biztosí­tott javaslatok megvalósításához, ami a jelentés szerint mindösz- sze 50 százalékos. Tesszük ezt azért, mert ezek létrehozásában is nagy részt vállalt a lakosság. Ha a helyi szervezőmunka jobb, még több eredményt lehet elér­ni. Az egyik hozzászóló említet­te; a fejlődést bizonyító szá. mok, a statisztikai adatok mö­gött mindenütt szerényen húzó­dik meg a lakosok önzetlen, fá­radságos munkája, akik szabad idejüket szívesen áldozták a kö­zös célért. éSwvait igazolja, h«*rr me­gyénkben a társadalmi munka értéke 1971 óta csaknem ötszörösére emel­kedett. 1871-ben 11 millió 6ÓÓ ezer forint volt, 1974- ben 51 millió 600 ezerre nőtt. A lakosság közreműködése kü­lönösen jelentős a gyermekin­tézmények fejlesztésében, par­kok, utak korszerűsítésében* ut­cák fásításában, sport- és ját­szóterek berendezéseinek kivite­lezésében. Kieme’kedő ered­ményt értek el Gyula városában, Szeghalom nagyközségben és Békéssámson községben a társa, dalmi munkában, ezért a tele­pülések tanácsait a megyei ta­nács Vb jutalomban ia részesí­tette. A jelölőgyűlések javaslatainak végrehajtásában elért eredmé­nyek elősegítették a közéleti te­vékenység fellendülését, a külön­böző szerveket arra késztették, hogv még többet foglalkozzanak a lakosság ilyen irányú vélemé­nyével. Ez a nagyobb aktivitás gyorsította a közérdekű javas­latok megvalósítását Kitűnt, hogy a járási hivatalok községi, nagyközségi, tanácselnöki és vb- titkárl értekezleten több eset­ben. foglalkoztak a javaslatok gondos intézésével. A megyei ta. nácstagok orosházi járási cso­porti a önálló nanirendként tár- gvalta ezt a témát. Kiemelkedő aktivitás f'-ívelhető m°g ezen a területen Orosházán, ahol a ta­ntest" "i fogadóórákon, a Haza­fias Népfront elnökségi és bi­zottsági ülésein, munkéisfórumo- kon. váll»!átok és szövetkeze­tek termelési tanácskozásain, a szocialista brigádok értekezlete­in. pártalapszervezeti táiékozta. tókon. lakó- és utca bizottságok­ban is értékelték a javaslatok megvrűósításának lehetőségeit. Az ilyen tevékenység jó hatás­sal van a tanácsi"fúr munkájá­ra is. Érzik a felelősséget vá- laszíőkerületük kondiéinak meg­oldásában. A választók bizony nememk baráti beszélgetések al­kalmával, hanem tanácstagi be­számolók során is számon kérik azt. Az elmondottak alapián nem túlzás annak megálla­pítása. hogy a jelölőgyfi'é- sek javaslatainak megvalósí­tása szinte az egész tanául munka fcSzéooont'ában áll továbbra Is. Valóban. Ahogy korábbi beszél­getésünkkor egvik tanácsi tiszt­ségviselő azt mondta: „Olyanok ezek a javaslatok, mint a min­dennapi kenyér, előttünk van­nak mindig, ha az asztalhoz ülünk. De még a tarisznyánkban is ott lapulnak, ha valamerre megyünk...” És ez így van rend­jén. Amíg azonban a kenyér az asztalunkra kerül, a búzát meg keP termelni, legyen mit liszt­té őrölrti éa megsütni,., Valahogy ilyen sorrendisége van a javaslatok megvalósításá­nak is. Rocskát János A közvagyon rongáló! A Megyei Könyvtárban egy fiatalembert tettenértek: borot­vapengével vagdosta ki a fotó­kat egy magazinból. Nemrég, amikor egy olvasónak Solohov életrajzára volt szüksége, a 48 kötetes Nagy Szovjet Enciklopé­dia S-betűs kötetéből a 13n, 138. lapot találta kitépve a görög drámákból is kiszr la valaki a teljes Antigonét, ir- csay Jenő Művészeti Anatómiá­ját pedig úgy megrongálták, hogy újat kellett venni. Abból Kmég csak lehetett, de a nagy enciklopédiát ért kár pótolhatat­lan. S ki tudja még, mennyi és milyen rombolás kerül napvilág­ra egy-egy véletlen keresés al­kalmával. Megdöbbentő. Akárcsak az, amikor a vado- natújonnan kitatarozott házak­hoz odatámasztják a bicikliket, pedig pár méterrel arrébb ott van a kerékpárok részére meg­épített tartóhely. Es nem is 'egy helyen, hanem minden második ház előtt. Például Békéscsabán, a Szabadság téren, ahol nemrég készült el a páros oldalon a jár­da és az év folyamán sorban szé­pen kicsinosították a házakat. És mégis, reggeltől estig látni a szép tiszta falak mellé odavetett ke­rékpárokat. De sorolhatnánk: az alig elül­tetett és kicsavart fákat, az ösz- szetaposott parkokat, a megron­gált vasúti kocsikat, a kivert égőket és így tovább. Mind-mind 6 közösség rovására, hiszen mindannyiunk forintja, fillérje van benne és a tetemes kár — sok-sok millió forint — minden­kit ér. Még azt is, aki a kárt okozza és még akkor is, ha ez eszébe sem jut... Vass Márta Javult a lakosság ellátása Kevermesen A Mezőkováesháza és Vidéke ÁFÉSZ Kevermesen csaknem 4000 ember ellátásáról gondos­kodik. A szövetkezet a község­ben 22 kereskedelmi, illetve vendéglátóipari egységet üze­meltet. A 22. egységet — egy zöldség- és gyümölcsboltot — ez évben, nyár elején nyitották meg Kevermesen, amely havi átlagban eddig 50 ezer forint ér­tékű árut forgalmazott. A helyi tsz-szel alakuló jó kapcsolatok eredményeként a bolt kínálatát jövőre még bővíteni is tudják. A napokban kezdte meg üze­melését a felújított szikvízüzem is. Átszervezésének munkáit egy hónapja fejezték be, s ennek eredményeként már most mint­egy ötezer liter szikvizet állít­hatnak elő havonta. A községi üzemanyagtöltő­állomáson korszerűsítették a ki­szolgálást. A szövetkezet auto­mata munkába állításával'gyor- sította meg a tüzelőolaj árusí­tását. Az ÁFÉSZ kevermesl intéző- bizottságának legtöbb gondot most az okozza, hogy szállító- eszköz hiányában nem tudja megoldani a boltok közötti rö- videbb szállításokat, mivel a községben egyetlen fuvarozó kisiparos van, aki még a lakos­sági szállítási igényeket semké. pes egyedül kielégíteni. 5 BtKiS MimSSSL lini. 0£X0&£& 22.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents