Békés Megyei Népújság, 1975. október (30. évfolyam, 230-255. szám)

1975-10-22 / 248. szám

\ \ TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS BÉKÉSCSABÁN Napirenden a társulások _______ j ogi szabályozásának továbbfejlesztése Október 20-án és 21-én a Ma­gyar Jogász Szövetség szövetke­zeti jogász szakosztálya tudomá­nyos tanácskozást és kibővített ülést tartott Békéscsabán a vá­rosi tanács nagytermében. A ta­nácskozást dr. Magyar Árpád, az MJSZ szövetkezeti jogász szak­osztályának ügyvezető elnöke, a Legfelsőbb Bíróság tanácsvezető bírája nyitotta meg. Majd dr. Szabó Sándor, a Békés megyei Tanács általános elnökhelyette­se üdvözölte a részvevőket. El­mondotta többek között, hogy megyénkben nagy múltja van a szövetkezeti mozgalomnak. Je­lenleg 90 mezőgazdasági, 37 ipa­ri szövetkezet, 34 ÁFÉSZ és 34 közös vállalati vállalkozás mű­ködik. A szövetkezetek az el­múlt évtizedben gazdaságilag megerősödtek. Ugyanakkor meg­nőtt a különböző társulások sze­repe. Hatékonyan segítették a közös gazdaságokat. A jövőben azonban a fejlődés a társulások újabb, fejlettebb szintjét követe­li meg. A mostani tanácskozás célja, körvonalazni a gazdasági társulások jogi kereteit. Ezt követően dr. Szép György, az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztályának vezetőhelyettese vitaindító elő­adást tartott a társulások jogi szabályozásának továbbfejleszté­séről. — A Minisztertanács a napok­ban véglegesítette az új jogal­kotási programot — kezdte az előadást. — A következő ötéves tervidőszakban jelentős feladat lesz a gazdasági társulásokról szóló jogszabályok korszerűsíté­se. A társulások jogi szabályozá­sának felülvizsgálata már a XI. pártkongresszus előkészítésének időszakában megkezdődött. A kongresszus határozatban mond­ta ki, hogy folytatni kell a szö­vetkezetek termelését szolgáló társulások, közös vállalkozások és vállalatok létrehozását. Bőví­teni kell az állami vállalatok és a szövetkezetek szerződéseken alapuló közös tevékenységét. Ki kell dolgozni tehát a gazdálko­dásnak olyan új módjait és szervezeti formáit, melyek előse­gítik a mezőgazdaság további iparosítását, valamint a mező- gazdasággal szoros kapcsolat­ban működő vállalatok közös és összehangolt munkáját. A társu­lások jól szolgálták a szövetke­zetek gazdasági megerősödését. Napjainkban azonban helyen­ként túlzottan önállósultak. Megemlékezés a 25 érés tanácsról. Az alkotmány betűi valósággá váltak a románlakta Méhkeréken is ünnepi tanácsülést tartottak Méhkeréken, megyénk egyik legnagyobb lélekszámú román nemzetiségű községében, A díszes köntösbe öltöztetett tanácsházán elsőként a Nicolae Balcescu nevét viselő úttörőcsa­pat tagjai köszöntötték virággal a tanácsülés résztvevőit, köztük dr. Fábri Károlyt, a járási hi­vatal elnökhelyettesét. A kedves ünnepi aktus után Bóka Mi- hályné tanácselnök mondott ün­nepi beszédet. „Tisztelettel és őszinte meg­becsüléssel köszöntöm Önöket a tanácsok megalakulásának ne­gyedszázados évfordulóján. A köszönet azoknak is szól, akik e negyedszázad során tanácstagi tisztséget töltöttek be vagy a tanácsi apparátusban dolgoztak. Közöttük vannak, akik negyed- százada szolgálják a lakosságot, cselekvő részesei voltak mind­annak, amit a tanács ez* idő alatt alkotott. Méltán illeti tisztelet azt, aki ilyen hosszú időt töltött el a közéletben, a lakosság szol­gálatában. Tisztelet azoknak is, akik — bár nincsenek közöt­tünk —, de tanácstagként sok éven át dolgoztak eredményesen és önzetlenül.’’ A falu lakosságának életszín­vonaláról szólva elmondotta, hogy a község lakóházainak je­lentős részét újonnan építették, vagy úgy építették át, hogy ma már szinte mindenütt két-három szoba van a házban. Mindezt az tette lehetővé, hogy évről évre növekedik jövedelmük, s a mindinkább erősödő termelőszö­vetkezetből származó jövedel­met jól kiegészíti a háztáji gaz­dálkodásban széles körben elter­jedt primőr zöldségtermesztés. A nagy tetszéssel fogadott ün­nepi beszéd után dr. Fábri Ká­roly rövid beszéd kíséretében adta át Rúzsa Sándor elnök- helyettesnek 25 éves tanácsi te­vékenysége elismeréseként a Tariácsi Munkáért kitüntető jel­vényt és oklevelet. Rövid szünet után folytatták a tanácsülést, amelyen beszá­moló hangzott el az Ifjúsági Törvény végrehajtásának helyi tapasztalatairól. Ezt Netye Já­nos vb-titkár terjesztette a tes­tület elé, és adott hozzá szóbeli kiegészítést. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. Aligha lesznek képesek a jövő­ben eleget tenni a magasabb kö­vetelményeknek. Az utóbbi évek­ben ugyanis a társulások taggaz­daságainak érdekeltsége mindin­kább a közvetlen nyereségre összpontosul. Eközben elhanya­golták a fejlesztést. Holott a ter­melőszövetkezetek egyesülése után a nagy szövetkezetek ki­szolgálása újabb és fokozott igé­nyeket állít a társulások elé. A fejlesztés tehát sürgető feladat. Változtatni kell az eddigi szem­léleten. Ám mindez jogi szabá­lyozást is igényel. A zárt terme­lési rendszerek átfogó jogi érté­kelését is meg kell oldani. A társulások jogi szabályozásának továbbfejlesztése során figye­lembe kell venni a szocialista országok gazdasági együttműkö­désében rejlő lehetőségeket is. A nemzetközi gazdálkodó szervek, azaz lényegében a társulások alakításának és működésének feltételeiről szóló mintaszabály­zat helyett előreláthatólag aján­lás, vagy nemzetközi egyezmény formájában rendezik a KGST- országokhoz tartozó gazdálkodó szervezetek kooperációit. Az előadó kiemelte: a jogi sza­bályozás fejlesztésében elsődle­ges kérdésként kell felvetni azt, hogy a társulás mennyire alkal­mas az alapítók közös céljainak előmozdítására, és a népgazda­sági érdek közvetítésére. To­vábbá nagyobb goindot keil for­dítani a képviseleti jogra, a te­vékenységi kör meghatározására, a döntési jogok gyakorlására. Végezetül hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti és az állami válla­latokra alapozott társulási for­mák helyett egy egységes, magas szintű szabályozásra van szük­ség. JfjfiH Az előadás után 8 korreferá­tum és négy felszólalás hangzott el. A javaslatokat a jogszabály készítése során figyelembe ve­szik — mondotta dr. Szép György. A tanácskozás' dr. Fe­kete Antalnak, a békéscsabai pártbizottság első titkárának zár­szavával ért véget, majd dr. Ma­gyar Árpád három szövetkezeti tagnak átadta a SZÖVOSZ elnö­kének a Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetését. Ezt követően az MJSZ szövet­kezeti jogász szakosztály orszá­gos választmányának a kibőví­tett ülésére került sor. Dr. Ma­gyar Árpád, a szakosztály ügy­vezető elnöke beszámolt az ed­digi tevékenységről. Megválasz­tották a bizottságok elnökeit és tagjait: dr. Pongrácz Aladár, az oktatási, dr. Veres József, a tu­dományos, dr. Orbán Sándor, az érdekvédelmi, dr. Zsohár András, az ifjúsági, dr. Tlorvai Mária, a nőbizottság elnöke lett. S. J. Szőrme- és Kézműipari Vállalat Új iisemréssael bővül a békéscsabai telep Az előadó ezután arról be­szélt, hogy az 1950-ben létrejött tanácsrendszer gyökeres válto­zást hozott népi demokratikus államunk fejlődésében. Méhke­réken a helyi tanács 1950 októ­berében tartotta alakuló ülését, amelyen Szucsigán Tivadart vá­lasztották elnöknek. Megelége­déssel szólt arról, hogy a párt nemzetiségi politikája ebben a községben érződött igazán, amelynek szinte minden lakója román nemzetiségű. Az alkot­mány betűi itt valósággá váltak, szabadon beszélhetik anyanyel­vűket, és tanulhatják azt már óvodás kortól, örömmel számolt be arról is, hogy amíg a felsza­badulás előtt mindössze két-há­rom ember érettségizett a falu­ban, addig most 37-en járnak gimnáziumba, 14-en szakmun­kásképző iskolába, 74 diák szak­munkásképzőbe és 15-en tanul­nak tovább felsőfőkú intézmé­nyekben. Anyanyelvűk szabad használatát bizonyítja többek között az is, hogy a község va­lamennyi középületén kétnyelvű feliratok jelzik az épület rendel­tetését. A Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat a IV. ölt­éves tervidőszakban a tanácsi vállalatok közötti munkaver­senyben célul tűzte, hogy árbe­vételi tervét öt és fél millió, árutermelési tervét (szolgáltatás nélkül) pedig négy és fél millió forinttal túlteljesíted. Ezt a ter­vét eddig időarányosan megva­lósította. Az idén az előző évihez ha­sonlóan főként bőrruházati cik­keket. kabátokat, zakókat, mel­lényeket— gyárt Szőrméből el­sősorban a Pannónia Szőrme- árugyárnak bérmunkában női és lányka bundákat készít. Saját terméke a szőrmebéléses gyer­meklábzsák, valamint a szőrme­hulladékból különböző fazonban készülő férfi és női mellény. A vállalat termékei iránt év­ről évre növekvő kereslet szük­ségessé tette a központi telep­hely fejlesztését, amelyre a vál­lalat 4 és fél millió forintot for­dít. Ebből az összegből három- szintes üzemi épületet létesít, melynek földszintjén raktár, az első emeleten fürdő, öltöző, mos­dó lesz, a második emeleten a szabászatnak és a bőrkonfekciós részlegnek műhelyt alakítanak ki. Az építkezést a Békéscsabai Építőipari Szövetkezet a napok­ban kezdte el és az új létesít­ményt szerződés szerint a jövő év végén adja át. A vállalat a saját üzletét átmenetileg raktár­nak rendezi be és szünetelteti az árusítást, valamint a szolgálta­tást r. b. Vásári jelenlés Baráti országok a BKV-n A fogyasztási cikkek idei őszi budapesti nemzetközi vásárán a baráti országokból csaknem 100 kiállító mutatkozik be ter- mékeiveL Közülük a Szovjet­unió, Jugoszlávia, az NDK és Lengyelország képviselteti ma­gát a legtöbb vállalattal. A Szovjetunió többek között személyautókat, motorkerékpá­rokat, bútorokat, fotóoptikai cik­keket, televíziókat, magnetofo­nokat,, hanglemezeket, könyve­ket, iparművészeti cikkeket, sportfelszereléseket, illatszere­ket, szőrméket állított ki. A lengyelek háztartási gépekkel, magnetofonokkal, textilárukkal, gépjárművekkel, műanyag áruk­kal, ‘italokkal jelentkeztek, Csehszlovákia, Bulgária és az NDK pedig könnyűiparának vi­lághírű és jól ismert termékeit mutatja be. Jugoszláviából 20 ! nagy vállalat szerepel a kiállí- | tők között. k. E. P. A Szovjetunió iparművészetét bemutató kiállításon nagy si­kere van a technikai fogásukat bemutató iparúi uvészeknek. 1 A jugoszláv bútorok már az első napon az érdeklődés kö­zéppontjába kerültek. / A bolgár textiltermékek és a lengyel ruházati cikkek kiállítá­sa jól reprezentálja a baráti országok könnyűiparának fej­lettségét, ' (Fotó: Deméaat

Next

/
Thumbnails
Contents